Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-05 / 283. szám

A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE A Békés Megyei HIrlap AGRÁRHÍRADÓVAL legközelebb 2003. január 9-én, csütörtökön jelentkezik. Bővebb információ kérhető a (66) 527-214-et telefonszámon. FVM-pályázatok nyomában Csak előre lehet lépni • # • Már a „vízcsapból” is a sertéstéma folyik, gondolhatja joggal az olvasó - de nem Így a gazdák, hisz számukra mindaddig elévülhe­tetlen ez a téma, amig a problémájuk nem nyer megoldást. E rovatunk mostani szereplő­je Garal Zoltán füzesgyarmatl lakos, aki pár évvel ezelőtt nagy beruházással sertéste­nyésztésbe fogott.- Hogy érzi magát most, amikor ennyire ingadoznak a felvásárlási árak, hogyan védi ki ezek negatív hatásait - ha egyáltalán lehetsé­ges kivédeni -, s ezek után tud-e fejleszteni?- Ma az egész mezőgazdaság többé-kevésbé válságban van, miért lenne ez alól kivétel a ser­téstenyésztés? Voltak már ennél rosszabb évek is, mint például a '98-99-es, amikor valóban mély­ponton volt az ágazat. Abból is ki­lábaltunk, bár igaz, hogy nem könnyen. Én 1997-ben kezdtem el. Ko­rábban a helybeli mezőgazdasági szövetkezetben dolgoztam, majd egy volt szövetkezeti istállót meg­vásároltam, s a fiatal agrárszak­emberek pályázatán nyert támo­gatással betelepítettem állatokkal. Ez a pályázat nagy könnyebbsé­get jelentett nekem az indulásnál. Ma már két telepen foglalkozom sertéssel: egy kétszáz kocás „négyesmentes” és egy kétezer férőhelyes hizlalótelepen, ahol ugyancsak pályázati pénzek se­gítségével korszerűsítettem, fel­újítottam és állományt bővítet­tem. Volt egy nagyon jó év, a 2001-es, amikor szinte mindenki nyereséget könyvelhetett el, és sajnos ezt követte a 2002-es na­gyon pocsék esztendő, ami arra volt jó, hogy az előző év tar­talékait feléljük. Most szinte önköltségi áron szállítunk, ami azt jelenti, hogy sem fej­lesztésre, sem korszerűsítés­re, sem beruházásokra a kö­vetkező évben nem lesz pénz.- Miben látja a baj fő okát, ami miatt ide jutott most vagy már korábban is egy párszor ez az ágazat?- A baj igazi okát nehéz megítélni, mert nagyon sok összetevője lehet. Én úgy gondolom, túl sok a regiszt­rálatlan termelő - itt elsősor­ban a háztáji sertéstartókra gondolok -, ahol egy-egy jobb év után ugrásszerűen s hizlaldából. A füzesgyarmatl sertó- ellenőrizhetetlenül megnöve­kedik a sertéslétszám, ebből eredően kiszámíthatatlanná válhatnak a piacok. A mai Pillanatkép sek biztos felvevőpiaca és egyben a vállalkozó megbízható, jó partnere a Gyulai Húskombinát és a helybeli Csúcs-Hús Kft. Pályázat segítségével népesítette be Garal Zoltán az egykori tsz-telepet statisztika szerinti 5 millió 300 ezer sertésből körülbelül másfél millió kerül export piacra. Ez a mennyiség nagyon kevés, de te­hetetlenek vagyunk a 17 milliós lengyel vagy a 23 milliós dán ser­téssel szemben, amelyek lassan kiszorítanak bennünket még a ro­mán piacokról is, nem beszélve a nagy mennyiségű behozott im­porthúsról, Én úgy gondolom, a probléma mégsem a sertéslét­szám nagyságában van - és drá­gábban sem termelünk, mint má­sok -, hanem ott, hogy már nem az áruk hanem a szubvenciók versenyeznek egymással, és emi­att az esélyek nagyon nem egyfor­mák, Ugyanez zajlik a mezőgaz­daság szinte minden ágazatában.- Mit vár az uniós csatlakozás­tól? Segítséget jelent-e ön szerint majd az ágazat számára?- Lesz, akinek igen, és lesz, akinek nem. Aki teljesíteni tudja az uniós elvárásokat - gondolok itt például a környezetvédelem­mel kapcsolatos szigorításokra -, annak talán segít, de ezek a forin­tokat nem kímélő beruházások semmi esetre sem a kicsiknek kedveznek. Aki túléli ezt a mosta­ni válságot, annak később talán jobb lesz. Magamat nem biztos, hogy ide sorolhatom, mert nem mindegy, hogy a fejlesztési költ­ségek egy 200 vagy egy 500 kocás állományra osztódnak szét. Ettől függetlenül mégis úgy gondolom, egy ekkora beruházás után csak előre lehet lépni. SÜLDŐK ELADÓK 20-30 kilogrammosok Havonta 600 darab Érdeklődni: Doboz, Petőfi Mg. Szövetkezet Telefon: (66) 268-302 Határhelyzet a megyében Téli tavasz, jó talajmunkák Szokásos határszemlénket szo­katlan jelenség felidézésével kezdte Lipták János, a Békés Me­gyei Földművelésügyi Hivatal fő­felügyelője, aki a hosszan tartó enyhe időjárásról, a téli tavasznak is nevezhető meleg napokról el­mondta, a rendkívüli felmelege­dés az elmúlt novemberben a sokéves átlaghőmérsékletnek a dupláját is megközelítette: három tized fokkal maradt le csupán at­tól, Míg az Ilyenkor megszokott érték 4,2 fok volt, addig az elmúlt hetekben 8,1 fokos átlag jött ki. A hónap elején hullott csapadék - amely tőlünk távolabb hó és ha­vas eső formájában is megjelent - esős időszak érzetét keltette, mivel sokszor esett kevés eső, ám az adatok szerint inkább deficites az eltelt hetek mérlege. Az év e szakaszában a sokéves átlag 46,8 milliméter, ezzel szemben a múlt hónap mindössze 27,9 millimé- ternyí esőt „produkált", Mindezek mellett a kukorica­betakarítást követően felszaba­dult földeken folyó őszi munkák jó ütemben haladnak, s mint a tapasztalatok mutatják, annyit használt a hó eleji esőzés, hogy a felső talajréteg éppen oly mér­tékben ázott át, amennyire a jó minőségű szántáshoz szüksé­ges. A kukoricatermésről - amely esetében az előző Agrárhíradónk­ban még nem kaptunk végleges adatokat - elmondta Lipták Já­nos, hogy a 117 ezer hektáron ve­tett tengeri 4,9 tonnás átlagot adott hektáronként, Nem mellé­kes körülmény, hogy a tavalyinál szerényebb eredményben nem kizárólag az aszályos Időjárásnak van meghatározó szerepe, hanem a most jelentkezett, és máris ko­moly veszedelmet jelentő károsí- tónak, a kukoricabogárnak Is. Lipták János szerint volt olyan gazda, aki mintegy 30 százalékos terméskiesésért tette felelőssé a hívatlan, ám a jelek szerint tartós ideiglenességgel nálunk állomá­sozó vendéget. A kedvező időjárásnak köszön­hetően az elmúlt héten még né­hány helyen vetettek őszi kalá­szost, de egyébként ez a művelet Is a befejezéséhez közeledik, A hosszú, enyhe ősz egyik jele: november közepén még zöld le­velek övezeték a másodtermésű nyári almát. Érdekességként meg­jegyezhetjük, hogy ugyanebben az időben - november 16-án - kinyílott ibolya jelezte, hogy rósz- szül jár a természet órája A kedvezd Időjárás hatására erőteljesen fejlődött az őszi vetés A SAPARD, az Európai Unió és a magyar mezőgazdálkodó Egy évtizede - 1992-ben - hagyta Jóvá Magyarország Or­szággyűlése azt a társulási szerződést, melyben kinyil­vánította hazánk csatlakozá­si szándékát az Európai Unió­hoz. A megállapodás 1994- ben lépett életbe. Az EU konk­rét csatlakozási Időpont meg­jelölése nélkül 1997-ben dön­tött arról, hogy Sapard elő­csatlakozási programot hir­det meg a csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet-európai or­szág számára a mezőgazda­ság és vidékfejlesztés terüle­tén. A program célja: segítséget nyúj­tani a jelölt országoknak a közös­ségi jogszabályok átvételére, kü­lönös tekintettel az Európai Me­zőgazdasági Orientációs és Ga­rancia Alapból (EMOGA) finan­szírozott agrárstruktúra- és vi­dékfejlesztési intézkedésekre, to­vábbá hozzájárulni egy fenntart­ható és versenyképes agrárgaz­daság kialakításához. Leegysze­rűsítve: megtanítani a leendő EU-s gazdálkodókat arra, hogy az EU elvárásoknak meg tudjanak felel­ni, az ezzel áró jogszabályok be­tartása melett a támogatásokat igénybe tudják venni, melyek jó része pályázati úton történik, szi­! [orú ellenőrzés mellett, Ennek orráslehetősége hazánk tekinte­tében 2000. évtől kezdődően - nemzeti hozzájárulással együtt • évi 12,5 milliárd Ft, ami a csatla­kozás időpontjáig tart. Mint köz­ismert, Magyarország az elmúlt években - Kormányzati mulasz­tás miatt - nem felelt meg az akreditációs követelményeinek, ezért a gazdálkodók nem tudták igénybe venni az e lehetőség biz­tosította előnyöket, csak az idei évben, Sikerült ugyan elérni, hogy az előző évek - 2000- 2001. - igénybe nem vett forrásai nem vesztek el, azonban a mu­lasztás hátrányosan érintette a magyar gazdálkodókat azért, mert az említett összeg már mű­ködő tőke lehetne, másrészt nem volt mód arra, hogy a tanulási, al­kalmazkodási módot a gazdálko­dók gyakorolják, Illetve a Sapard lehetőség időszaka lerövidült a 2004. évi EU bővítési szándék be­jelentésével. {Áthúzódó hatása - megkezdett beruházás esetén - még 2 évig lehetséges), Békés megyéből2002, novem­ber 15-1 határideig ■ eddig szólt az I, ütem FVM-kiírása, mely a me­zőgazdálkodókra vonatkozott - 13 pályázat érkezett be, melynek beruházási érteke 762 millió Ft, a támogatás összege 292 millió Ft. A pályázatok száma jóval keve­sebb annál, mint amennyit Békés megye agrár jellege kívánatossá tenne, Ezt a gazdálkodók a szigo­rú és bonyolult pályázati feltéte­lekkel, illetve kedvezőtlen anyagi helyzetükkel indokolják, amihez az is hozzájárul, hogy a 2000-ben indított felkészítés során tapasz­talt aktív gazdálkodói részvétel a Sapard pályázati lehetőségek el­maradása miatt hitefogyottá vált. Szükséges tehát oldani a pá­lyázatokkal kapcsola os félelme­ket, mert aki a pályázati kiírás­nak megfelelően „szó szerint" tölti ki a pályázati csomagot, a beruházást pedig a leírtak szerint valósítja meg, sem a pályázat el­bírálásakor, sem a megvalósulás ellenőrzésekor nem lehet vesz­tes. Az agrárium szereplői válasz­út előtt állnak, mert elsődleges szempont lett mára a piaci kihí­vásoknak megfelelő versenyké­pes termelés, kiemelkedő jelen­tőségű a környezetvédelemnek az állatjólétnek való megfelelés, a minőségbiztosítás, eredetvéde­lem. Az EU-csatlakozás ezeket fel­erősíti, emellett elvárja a joghar­monizációt, a jogszabályok be­tartását, és szigorú konzekvenci­ákkal járó ellenőrzést végez. Ha nem tudunk felkészülni a várható kihívásokra, könnyen előfordulhat, hogy Magyarország EU tag lesz, de az agrárium sze­replői közül nem mindenki tudja igénybe venni az EU nyújtotta előnyöket, melyek nélkül olyan hátrányba kerülhet, hogy az EU nyitott versenypiacáról jó mező­gazdasági adottság mellett is ki­szorulhat. A csatlakozásig na­gyon rövid az idő, ezért jobb, ha már most szembesülünk a követ­kező évek várható fejleményei­vel, mérleget készítünk gazdál­kodásunkról elemezve lehetősé­geinket, kijelöljük a tennivalókat és akképp cselekszünk. Közhely, hogy a mezőgazdál­kodásban nincs megállás, iga­zodva az újhoz, állandóan halad­ni kell. Az utat az EU-s csatlako­zás kijelöli számunkra, még ak­kor Is, ha esetleg személy szerint sok mindennel esetleg nem is ér­tünk egyet. Ha az úton akarunk maradni, meg kell tanulni az ott érvényes közlekedési szabályo­kat! Érted szóltam, nem ellened! oAiil istvAn ■ÉKÉ* MIQVII AORARKAMAIU titkAahilvitti* 'Centes karácsonyi ünnepeit és boldog békés új esztendőt kíván a megye valamennyi agrárvámból élő lakosának, a'Békés Megyei földművelésügyi Pávától Megyei Agrárkamara--------- 1 i NDK íVIIU AKCIÓl---------­Cs epegtetőcső 10 Ft+áfo/f*. Síkfólia 290 Ft+áfo/kg. Dinnyemagokat legjobb árakonl Balti tőség 1600 Ft/ooo I. Káliló, 60% 4700 Ft/,. Ammónlumnltrát 3900 Ft/,. Oaatitabolt, Meógyesegybása, Hőseit u* 5. Tel.: (68) 440-497f (30) 9688-75§í ftfotéibfémtc üjUti é* tMtdnUim ütet ÜHHt^eéet Í4 liéeicAíen A} 4ávAh*4I Ziiroi János f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents