Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-21 / 297. szám

A Békés Megyei Hírlap magazinja 2002. DECEMBER 21., SZOMBAT / Színésznő is va­gyok, nemcsak feleség - vallja Gryllus Dorka 8. oldal Kisemberként az Európai Unióban Az utóbbi hetekben pár lépéssel közelebb ju­tottunk ahhoz, hogy belépjünk az Európai Unió kapuján. Nemrégiben a Nemzeti Fejlesz­tési Terv és az EU-támogatások ügye a Minisz­terelnöki Hivatal hatáskörébe került, ahol dr. Baráth Etele irányításával készülnek e feladat­ra. Ezúttal arról kérdezzük a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát, hogy „uniós létünk” ese­tén milyen nehézségekkel találja szembe ma­gát a hazai közember, a magyar állampolgár.- Az Unióba való belépésünknek természetesen van­nak emberi, mentális oldalai. Erről egyelőre kevés szó esik, pedig bizonyára legalább annyi nehézség­gel számolhatunk e téren, mint a pénzügyi, gazdasá­gi vonatkozásokban...- Ez így van. Éppen ezért készül most olyan kiad­ványsorozat, mely mindazokkal a tennivalókkal szolgál, ami minden „járókelő” számára használha­tóvá teszi a közösségi joganyagot. Ezek olyan füze­tek lesznek, amelyekben a fodrásztól a lakatosig, mindenki megtalálja a szükséges információt, és benne lesz az is, hogy mire kell vigyázni: mi­lyen adópolitikai, pénzügyi megfogalmazá­sok érvényesek, melyek azok a mentális ma­gatartási tényezők, amelyek az unióbeli ál­lampolgároktól elvárhatók, amire fel kell ké­szülnünk.- Mire gondol?- Például arra, hogy az a kiegyensúlyo­zott jogi keret, amely az Unióban megjele­nik, visszaszorítja, csökkenti, majd meg­szünteti a fekete-szürke gazdaságot. Félreér­tés ne essék, ez pozitívum, viszont sokan ezt negatívan fogják megélni. Tudjuk, ma nem azért dolgozik valaki feketén, esetleg nem azért nem fizet adót, mert csaló, hanem, mert máshogy nem tud megélni. Olyan ala­csony a számos munkavállaló, sőt vállalko­zó jövedelme, hogy ha meg akar élni, jósze­rével nincs más választása. Csatlakozásunk azonban ezt a helyzetet nem tűri, tehát sok ember számára mindez átértékelendő élet­helyzetet teremt! Nagy valószínűséggel ilyen hatása lesz magának a pénznemnek, az eurónak a bevezetése is. Tudjuk jól, ez egy­fajta emelkedést jelent, ám azt is, hogy meg­szűnik a borravaló, holott erre a jövedelem­Makovecz Imre paksi temploma a magyar organikus építészet egyik gyöngyszeme. Nem vitás, hogy az Európai Unióban a nemzeti értékeinkkel, hagyományainkkal tűnhetünk ki mi kultúrát, ez is egyfajta igazodási kényszer, ami­nek nem mindenki képes megfelelni.- Az említett hagyományok, beállítódások meny­nyire gátolják beilleszkedésünket? Hatással vannak- e a külföldi, majdan az unióbeli tagországok befek­tetőire?- A magyar gazdaság már most is nyitott, ám a külföldi befektető azért viszolygott, mert nem is­merte, félt az itteni körülményektől. Most új helyzet adódik. Ha tudja a spanyol, francia gazdálkodó, hogy itt is ugyanazok a jogszabályok, az eljárási rend, a versenyszabály, könnyebben mozdul a pén­zével. Várhatóan növekszik a tőkebefektetés a kö­zép- és kisvállalati szférában, ez viszont a gyenge tő­keerejű magyar vállalatok számára nagy kihívást je­lent. A hazai kis- és középvállalatok esetében ugyan­is megjelenik a már versenyben lévő külföldi konku­rencia. Következésképpen a magyar vállalatoknak bért kell emelniük, hogy a jó szakembert megtart­sák, ami természetesen a munkavállalóknak ked­vez, de a hazai vállalkozó nehéz helyzetbe kerülhet. Ezek olyan kérdések, melyekben a magyar kormány szabályozással tud és kell is, hogy segít­sen. A kis- és középüzemek számos gond­ja megfelelő hitel-tőke konstrukciókkal, infrastruktúrával és sok más módon orvo­solható. Terhet jelent a mezőgazdasági földek meghatározott hányadának a ter­melésből való kivonása, ami családokat érint. Ezt ellensúlyozandó, megjelenik a vidéktámogatási rendszer, amely részint munkahelyeket teremt, részint szociális támogatást nyújt. Olyan versenyhelyzetek és átalakulások ezek, amiben kötelessége az államnak segítenie, hogy ne legyen sok vesztese ennek a korszakalkotó fordulat­nak.- Vajon mennyire vagyunk rugalma­sak, új iránt fogékonyak és a változások­hoz alkalmazkodók? — Ezek jelenük az igazi gondot. Abban viszont biztos vagyok, hogy a belépés után feloldódik - a sajnos ránk oly' annyira jel­lemző - kisebbségi érzésünk. Generációk hosszú sora nőtt fel úgy, hogy a jó lehető­ségeken kívül kerültünk, vesztesek let­tünk, gyengébbek, kisebbek, elnyomottak vagyunk. Nyugaton ezt lépten-nyomon éreztük! E téren fantasztikus változásban bízom, ami megszünteü a kisebbrendűségi tudatot! Része leszünk Európának: a ma­gyar nyelv megjelenik Brüsszelben, a köz­pontban, amint az angol vagy a svéd. Nagyságrendileg a tizenegyedik ország le­szünk és a GDP-ben is a jó középmezőnyt képviseljük! Az egyéni tudatban mindez kiegyensúlyozza a kisebbségi érzést. Ter­mészetesen ez ösztönző, de önmagában kevés. Társulnia kell a képességek, a tudás folytonos gyarapításával, és olyan szemlé­letmóddal, ami a tanulást élethosszig tartó folyamatnak tekinti. Változtatni kell az át­képzéssel, felnőttoktatással kapcsolatos felfogáson és gyakorlaton. A szakmunkás- képzésben is az igényekből, nem a vágyak­ból kell kiindulni. forrásra ma még nálunk széles társadalmi rétegek tá­maszkodnak.- Vonatkozik ez az orvosi hálapénzre is?- Igen, de hozzáteszem, szükségszerűen más bér- és jövedelemviszonyok fognak kialakulni. A jö­vedelmi kieséseket viszont a megújuló rendszer ke­retében pótolni kell, különben családok mennének tönkre.- Milyen emberi beállítódáson, hagyományokon kell túllépnünk?- Lényeges jellemzője a mai valóságnak, hogy nálunk széles társadalmi rétegek nem szoktak még hozzá a versenyhez, a versenyhelyzethez. Még él a félévszázadosan rögzült állami gyámkodás igénye, hiába van kapitalizmus, szokatlan és rosszul is visel­jük, amikor versenyhelyzetbe kerülünk. A megélhe­téshez alapvető fontosságú a mentális változás, a versenykészség fokozása - hozzáteszem, nemcsak a fiataloknál, bár náluk jobb a helyzet -, hanem az idősebb korosztálynál is. Lehetségesek generációs befogadási gondok is, bizonyos kor fölött nehéz megszokni a másfajta irányítási rendszert, társadal­Ha nem akarja, hát nem akarja! Fiúk! Ne csináljátok! Üvölteni lenne kedvem, jó nagyot, hogy Budapestig hallatsszon: ,,Fiúk! Ne csi­náljátok!” Egyre arcátla­nabbal teszik ugyanis, az ellenzék szerint gátlástala­nul. Kezdődött az ügynök- törvény módosítása körüli cirkusszal. Amikor a mi­niszterelnökről kiderítették, hogy D-209 fedőnév alatt kémelhárító tiszt volt, a kormányfő, hogy kifogja a szelet a vi­torlából, bejelentette: módosítják az ügynök- törvényt, mindenkit átvilágítanak, aki - né­mi túlzással - él és mozog. Az ügynökmúltra igen érzékeny koalíciós partner csak erre az ígéretre volt hajlandó bizalmat szavazni Med- gyessynek, s csak emiatt nem bukott a választás után egy hó­nappal a kor­mány. A Duna vízgyűjtő területén akkoriban lehullott csapadék már rég a Fekete-tenger sós vizében oldódik, hogyne lepte volna be a por a D-209-es ügyet. Felejtődött a kémelhárítós múlt, vele felejtődött a miniszterelnöki ígéret is. Nemhogy szigorodna a törvény, ellenkező­leg: lazul. Az előterjesztés szerint többeket ki­vonnak a hatálya alól. A koalíciós partner lel­kiismereti válsággal küzd, a szocialisták pe­dig rendíthetetlenül haladnak tovább, a meg­kezdett úton. A másik politikai ízléstelenség a Terror Háza működtetését befolyásoló döntéshez kapcsolódik. Az egyik SZDSZ-es politikus - ÁVH-tiszt apjának fényképe ott lóg a múze­um falán - azt javasolta: az évi 330 milliós állami támogatást vegyék le 180 millióra. Az előterjesztés nyilván válasz volt Orbánék '56-os intézetet ellehetetlenítő döntésére, amikor is tízmilliókat vontak el tőlük. Most ne firtassuk, mennyire ízléses olyannak elő­terjesztenie a javaslatot, akinek kompromit- tálódását a Terror Háza felerősítette, helyet­te vessünk egy pillantást a szavazásra. Azon a kormánytagok mintegy kétharmada nem támogatta a javaslatot. Köztük Medgyessy Péter, aki, mint emlékszünk, októberben magánemberként megtekintette a múzeu­mot és elismeréssel nyilatkozott a látottak­ról. Most okkal mondhatja: lám, nem akar­ja bebuktatni a Terror Házát. Ha nem akar­ja, hát nem akarja! De akkor miért nem ala­kítottak ki közös pártálláspontot a kérdés­ben? Csak a hülye nem tudja, mennyire po­litikai kérdés a múzeum támogatása! A Ter­ror Háza koncepciójával lehet egyetérteni és nem egyetérteni, csak egy dolgot nem lehet: hagyni, hogy a miniszterelnököt saját pártja leszavazza. Az ügy a képmutatás látszatát vetíti a kormányfőre és a pártállami múlttal végképp leszámolni akaró szocialistákra egyaránt. Mégiscsak üvölteni kellene, jó nagyot: ,,Fiúk! Ne csináljátok!" Árpási Zoltán Hírféotéfél Filmen a Sorstalanság. Ennio Morri- cone olasz zeneszerző komponálja Ker­tész Imre Sorstalanság című Nobel-díjas regényéből készülő filmváltozat zené­jét. A filmet Koltai Lajos operatőr (ké­pünkön) rendezi, a díszleteket Lázár Ti­bor tervezi, a produkcióban közremű­ködő színészek sze­mélye januárban vá­lik véglegessé, csak­úgy mint a forgatás­ban résztvevő külföl­di partnerek sora. A tervek szerint a Sors- talanságot kizárólag magyarországi hely­színeken forgatják majd. Előrehaladott koprodukciós tárgyalásokat folytatnak külföldi filmes cégekkel, s valószínűleg német, olasz, holland, angol közremű­ködője lesz az alkotásnak. A forgató- könyvet regénye alapján Kertész Imre írja. Legényanyák Kínában. Hamarosan a férfiak is terhesek lehetnek, legalábbis Kínában. A pekingi orvostudományi egyetem orvosai úgy gondolják, hogy be lehet ültetni mesterséges méhet a fér­fiak hasába. Felhívásukra máris négy­száz férfi jelentkezett kísérleti alanynak — adta hírül az egyik angol nyelvű kínai napilap. Az orvosok kikötötték, hogy a leendő „hímanyukáknak”, avagy kispa­páknak nagyon kell vágyniuk olyan gyermekre, aki az ő saját génjeikkel és jellemvonásaikkal rendelkezik, és telje­sen meg kell bízniuk a tudományban. A legényanyai örömökre vágyóknak kö­zel 600 ezer forintnak megfelelő jüant kell fizetniük a sebészeti beavatkozá­sért. Hogy a szülés császármetszéssel történik-e majd, arra nem tért ki a hír. <S> Sí Q # S ■£ ií « Potter és Bond párharca. Hollywood­ban a jelenleg legismertebb két brit hős, Harry Potter és James Bond késhegyre menő kasszasikerlista-harcot vív egy­mással az amerikai mozikban. Ezúttal a seprűnyélen lovagló Harry Potter győ­zött az Aston Martinján száguldozó tit­kos ügynökkel, James Bonddal szem­ben. Míg a csodás képességekkel ren­delkező fiú egy hét­vége alatt 32,2 millió dollár bevételt ho­zott az amerikai mo­ziknak, az új James Bond-film Pierce Brosnan (képünkön) főszereplésével a második hellyel volt kénytelen beérni, miután összesen 31 millió dollárért vett rá jegyet a közönség. Trónfosztott indiánok. Az észak-ame­rikai indiánok trónfosztottá váltak az amerikai kontinensen, miután alapos vizsgálatoknak vetették alá a mexikói Penon-nőként ismert emberi maradvá­nyokat. A leletek már 1959-től a Mexi­kói Nemzeti Múzeum antropológiai részlegén voltak, de mindeddig nem sok kutatás foglalkozott velük. Egy me­xikói antropológus azonban elérte, hogy az Oxford University kutatói vé­gezzék el a kormeghatározó vizsgálato­kat. A 26 éves korában elhunyt ősasz­szony csontjairól kiderült, hogy 13 000 évesek, vagyis a legrégebbi amerikai emberi maradványok. Mindeddig az a nézet volt a legerősebb az amerikai kon­tinens benépesítését tekintve, amely szerint az Alaszkát és Szibériát egykor összekötő földnyelven átvándorló vadá- szó-halászó ázsiai törzsek hódították meg a területet elsőként. Lennon-emlékkiállítás. John Lennon (képünkön) halálának 22. évfordulója alkalmából emlékkiállítás látható Buda­pesten, a Soho London Klubban. A tár­laton az 1980. december 8-án meggyil­kolt John Lennon gipszbe öntött láb­nyoma tekinthető meg az egykori Beat­les együttes legendás énekesének saját­kezű aláírásával és zsírkréta rajzaival. A gipszminta 1961-ben a Hamburg melletti Wedelben készült Lennon ismerőse, Brigitte Bauer lakhe­lyén. Brigitte Bauer, az egykori tulajdonos 1973-ban a ham­burgi bolhapiacon eladta a lenyomatot Ábrahám Gyula magyar mérnöknek, akitől fiához, Ábrahám Péter festőmű­vészhez került az ereklye.. A tárlat 2003. január 9-ig tekinthető meg. Veszélyben a Holt-tenger. A Föld leg­alacsonyabban fekvő pontja e megtiszte­lő címet láthatólag meg is kívánja tarta­ni, ugyanis egyre mélyebbre süllyed. A Jordánia és Izrael határán elterülő ten­ger valóban haldoklik: a part egyre bel­jebb kerül és egyre sekélyebb a víz. A gyors vízszintcsökkenés oka többféle: egyrészt a Holt-tenger vizét kizárólag a Jordán folyó táplálja, csakhogy egyre ke­vésbé, merthogy ugyanez a folyó látja el Jordánia és Izrael lakosságának ivóvíz­igényét is. Másrészt a víz állandóan pá­rolog a magas hőmérséklet és sótarta­lom miatt. Harmadrészt a növekvő turiz­mus is fokozza a vízhiányt. A veszély el­hárítása érdekében folyamatosan dol­goznak a régió mentési tervén: az Aqabai-öböl vizét vezetnék a tengerbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents