Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)
2002-10-15 / 241. szám
2002. OKTÓBER 15., KEDD - 7. OLDAL T É R - K É P Kétsoprony Akik megmérettetnek Polgármesterjelölt: Völgyi Sándor Képviselőjelöltek: Czepó János, Gábriel István, Hégely Ferenc, Kovács Béla, Ifj. Kovács János, Laurinyecz Pál, Leszkó István, Nagy Mártonná, Petrovszki Imre, Szabó Andrea, Szász Istvánná, Ifj. Szigeti János Sikeres nyelvvizsgák Az elmúlt tanév végén a helyi általános iskola három diákja tett sikeres nyelvvizsgát szlovákból. A nyolcadikos, 14 éves tanulók első „nekifutásra” vették az akadályokat, Krajcsó Ágnes, Krizsán Ildikó és Szpisjak László középfokú, C típusú nyelvvizsgát szerzett. Vers- és prózamondás A napokban országos, szlovák nyelvű szavaló- és prózamondó versenyt rendezett Budapesten az angyalföldi szlovák önkormányzat, melyen szlovák költők és írók műveiből kellett előadniuk a versenyzőknek. A kétsopronyi általános iskola két kategóriában, két- két versenyzőt indított, akik remekül szerepeltek, s két kategóriagyőzelemmel térhettek haza. A siker értékét csak növeli, hogy kategóriánként hatvan versenyző mutatkozott be. A 34. osztályosok kategóriájában első lett Krajcsó Kata, második Adamcsik Ágnes. A 7-8. osztályosok között az első helyet Kovács Éva szerezte meg. Szlovákul tanulóknak A helyi általános iskola két pedagógusa, Majemyik Istvánné és Szabóné Szász Katalin a piliscsabai Konsept-H Könyvkiadó megrendelésére készíti az országban szlovák nyelvet tanuló alsó tagozatos gyerekeknek a nyelvtankönyvet. Az elsősök és másodikosok már a kétsopronyi pedagógusduó által készített tankönyvből tanulnak, a harmadikosok tankönyve a jövő tanévre hagyja el ezer-ezer példányban a budapesti Stilus-Print Kft. nyomdáját. Megtudtuk: már készül a negyedikesek tankönyve is, mely a 2003/2004-es tanévre jelenik meg. Az oldal a Kétsopronyi Ön- kormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András Polgármesteri mérleg — négy évről Az elkövetkező ciklusra is vannak tervek, elképzelések A település polgármestere nyugodtan várhatja a vasárnapi voksolást, polgármesteri széke nincs veszélyben: már most kijelenthető, hogy biztos befutó. Minden bizonnyal az, hogy nincs vetélytársa, az az előlegezett bizalom jele. Minek köszönhető ez a bizalom? Erről beszélgettünk Völgyi Sándor polgármesterrel. — Azt hiszem, elöljáróban leszögezhetem: sikeres négy évet tudhatunk magunk mögött - mondja. - Örülök, hogy intézményeink a működésükhöz szükséges pénzt megkapták, s egyetlen pillanatig sem volt kétséges létük. Az önkormányzatnak nem kellett hitelt felvenni, viszont számomra szomorú, hogy önhibáján kívül hátrányos helyzetű lett községünk. Voltak kisebb-nagyobb beruházásaink, amiket teljes egészében pályázati pénzekből és saját erőforrásból valósítottunk meg.- Ha leltárt kellene készíteni az elmúlt négy évről, mi mindent emelne ki?- Kezdeném 1999-cel... A nagy kiterjedésű tanyavilághoz tartozó Szeszfőzde sor és a Bikács sor közvilágítását korszerűsítettük. Aztán megépült a Nyárfa utca szilárd burkolata, s ezzel száz százalékossá vált a belterületi utak kiépítettsége. Felújítottuk az egykori orvosi rendelőt, amiből szlovák ifjúsági klub lett. Csatlakoztunk a gyomaendrődi kistérségi társuláshoz, s nyolc településsel közösen pályázatot adtunk be egy hulladéklerakó építésére. Ősszel elkezdhettük a Kétsoprony-Csorvás út építését, melynek átadására 2000 tavaszán került sor, így falunk most már két irányból vált megközelíthetővé. Nagyon kemény időszakot jelentett a belvíz, mely hatalmas károkat okozott mind a közvagyonban, mind a magánvagyonokban. A település belterületén kiépítettük a belvízelvezető csatornarendszert, a külterületeken az összekötő csatornák egy részét, amit tovább kell építenünk. A belvíz elvonultával megkezdődhettek a helyreállítási munkák, felújítottuk az iskolát, az orvosi rendelőt és a polgármesteri hivatalt. Hozzáláttunk a belterületi utak felújításához, elkészült a Petőfi utca és a bekötőút rekonstrukciója. Az elmúlt évben a község közvilágítását is korszerűsítettük, a középületek kivilágítása is megtörtént, amit az idén az iskola belső világításának felújítása követett. Ugyancsak tavaly, a millenniumi év keretében egy csobogót adtunk át a község központjában, mely rövid idő alatt a falu ékessége lett. Nagy hangsúlyt fektettünk a közterületek karbantartására, díszítésére, valamint játszóterek kialakítására, amit az elkövetkező években folytatunk. A község az idén ünnepelte önállóvá válásának ötvenedik évfordulóját, ennek kapcsán a falu központjában, a tisztelet jeléül, egy köztéri órát állítottunk fel, jelezve az idő múlását. A belvíz nyomán a közterületeken sok fa pusztult ki, így a fásítási programunk kiterjedt a község egészére. A tanyasorokra levezető utakat építettünk, amiket a lakossággal karöltve tart rendben az önkormányzat. Az ivóvízhálózatot 600 méterrel bővítettük, a tanyasorokat bekapcsoltuk a vezetékes ivóvízellátásba.-Mi az amit az elmúlt ciklusban nem tudtak megvalósítani?- Az önkormányzat elképzeléseit megvalósította, mi több, túl is teljesítette. Szerettünk volna még többet tenni a településért. Évek óta azon fáradozunk, hogy egy bentlakásos idősek otthonát építsünk, aminek a kiviteli tévéi készen vannak. Szeretnénk költségalapú ifjúsági lakásokat is építeni, ezeknek az otthonoknak a tervezése folyik, megvalósítása az új önkormányzatra marad. Jó lett volna a kábeltelevíziós hálózatunkat is felújítani és bővíteni, sajnos, az erre beadott pályázatokon nem nyertünk. Igazából nem sikerült a sportpálya öltözőjének teljes rekonstrukciója sem. Megfelelő tartalékokkal Az új önkormányzat megfelelő anyagi tartalékokkal és tervekkel veheti át a munkát. Megköszönöm a képviselők munkáját, akik társadalmi munkában, tiszteletdíj nélkül dolgoztak választóikért, a településért. Megköszönöm a község lakóinak bizalmát, észrevételeit és segítségét! A kisebbség is készül a választásokra Ápolják a hagyományokat, őrzik értékeiket A legfrissebb népszámlálási adatok szerint a település 1565 lakosa közül 413-an vallották magukat szlovák nemzetiségűnek, s 108-an szlovák anyanyelvűnek. A községben kezdetektől működik az öttagú Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, melynek 1995 óta elnöke Szabóné Szász Katalin. A kétsopronyi kisebbség is készül a választásokra.- Fő feladatul a hagyományőrzést, a múlt értékeinek megmentését, a szlovák nyelvoktatást tűztük célul, s ezért is tartottuk fontosnak, hogy minél több szlovák kulturális rendezvényt tartsunk a ciklusban - mondja az elnökasszony. íme néhány, a teljesség igénye nélkül... A legnagyobb és leglátogatottabb programjaik közé tartoznak a szlovák családi teadélutánok, amelybe bevonták az óvodásokat is. Az idén alakult a hagyományőrző népdalkor, mely a nyelv és a dallamkincs ápolását szolgálja. Igen népszerűek a közös kirándulások. A különböző szlovák nyelvű versenyeken, rendezvényeken képviselteti magát a közösség. Az elmúlt két évben tíz helyi általános iskolás tett sikeres állami nyelvvizsgát, felkészítésükben részt vállaltak a kisebbségi önkormányzat tagjai is.- A családokban már csak az idősebbek beszélnek szlovákul, a fiatalabb korosztály, annak ellenére, hogy ismeri a nyelvet, nem használja, így óhatatlanul is a szlovák táj nyelvre zsugorodik, torzul nyelvismeretük - folytatja Szabóné Szász Katalin, majd szomorúan mondja, hogy ezidáig nem sikerült igazi baráti kapcsolatot teremteniük egyetlen szlovákiai közösséggel sem. Egy ilyen kapcsolat kialakítása a jövő feladatai között szerepel. AZ IDŐ NEM ÁLL MEG. A millennium évében a község központjában állították fel azt a köztéri órát, mely nemcsak a pontos időt mutatja, hanem jelképesen az ötvenéves település életében a múló időre is emlékeztet Szemere Bertalan-díjas jegyző Surinné Szász Margitnak a köztisztviselők napján kellett volna átvennie a belügyminisztertől a Szemere Bertalan- díjat. A díjátadással kapcsolatban azonban egy kis hiba történt, ugyanis az illetékesek elfelejtették meghívni a budapesti ünnepségre az érintettet, így később, más időpontban vehette át az elismerést. Margitka - a faluban csak így ismerik és szólítják - huszonhat éve dolgozik a közigazgatásban, a hivatal az első munkahelye. Nagyszülei révén szoros kötődése van a településhez, noha csak 17 éves kora óta lakik a községben.- Szüleim innen költöztek Csabára, s harmadikos „közgés” voltam, - amikor visszajöttünk, ugyanis itt építettünk házat. Sírva hagytam ott a várost, fél világ omlott össze bennem, hogy falura, a világ végére költöztünk, s nekem bejáró diáknak kell lennem. Aztán néhány hónap múlva feloldódtam, kezdtem máshogy látni a világot. Érettségi után pénzügyi előadóként kerültem az akkori tanácshoz - emlékszik a kezdetekre. Aztán arról beszél, hogy szinte észrevétlenül megszerette a falut, s egy-két év múlva már hallani sem akart a megyeszékhelyre költözésről. Imádta munkáját, s a '80-as évek elején - ahogyan ő fogalmazott, csak úgy, magától - jelentkezett az Államigazgatási Főiskolára, ahol a gyes ideje alatt diplomázott.- Az akkori vb-titkár 1986-ban nyugdíjba vonult, s visszahívtak dolgozni, helyettesíteni, majd kineveztek a helyére. A rendszer- váltás után, pályázat útján nyertem el a jegyzői állást — folytatja. Mint mondja, egy remek, fegyelmezett csapatban olyanokkal dolgozik együtt, akik a munkájukat szolgálatnak tekintik.- Megtanítottak arra, hogy ez nem hivatalnokság, hanem köz- szolgálat, a szó legnemesebb értelmében. A hivatal dolgozóinak többségével két évtizede dolgozunk együtt, fél mondatokból megértjük egymást, ha szabad úgy fogalmaznom, együtt öregedtünk meg — sorolja, majd arról beszél, hogy a hivatali munka nem ér véget a munkaidővel. Gyakran találkoznak bent a községházán hétvégeken, amikor az elmaradt vagy határidős teendőket intézik. Az sem ritkái, hogy .szombaton vagy vasárnap1 becsöngétnek hozzá egy-egy marhalevél kiállítására. Volt rá példa, hogy az ünnepi ebéd mellől állt fel, s nem zsörtölődött. Mert - mint hangoztatja - a köz- szolgálat az szolgálat.- A faluban van olyan, aki nem ismeri?- Azt hiszem, nincs.- Megbecsülik?- Úgy érzem, igen. Egy jegyzőt, nem biztos, hogy mindenki szeret egy településen, ugyanis vannak olyan intézkedései, melyek egyéni érdekeket érinthetnek, vélt igazságokat, jogokat sérthetnek, s az ezekkel kapcsolatos döntések nem népszerűek. Évente négy-öt szabálysértési ügyünk van, számomra a munka- kapcsolat nem azonos az emberi kapcsolatokkal. A hivatalban munkatársaimmal együtt a törvényességet képviselem. A Szemere Bertalan-díjat személy szerint nekem ítélték, de azt hiszem, ebben az elismerésben benne van kollégáim munkája is - mondja végül Surinné Szász Margit. 1 7-/Av>r-v^ A t-» Trrr^+í 1 r Xr\T rí nr\1r\lr 'S 1 rvrrr\ ^ /Yt rtr*rv/^TY»Xr\TTÍil;-rA1 Xf> In írl ^rm Szász Istvánné, a második ciklusban képviselő:- Nagy öröm számomra, hogy a falu külső képe tovább szépült, s a két évvel ezelőtü belvíz idején a falu lakói összefogtak, a nehéz napokban egy emberként mentették a menthetőt, segítették a bajba jutottakat. Amit nem tudtunk megvalósítani, az a munkahelyteremtés. Sajnos, nincs mindenkinek helyben folyamatos munkája, sokan ingáznak, a községben nem kevés az állás nélküli lány és asszony, többségük idénymunkába jár. Úgy gondolom, a munkahelyteremtésben nagyobb segítség kellene a településnek. Gábriel István, nyolc éve képviselő:- Legnagyobb siker, hogy a község megszépült, olyan dolgokat valósítottunk meg, amit korábban senki nem tudott volna elképzelni: emlékpark készült, mind a belterületen, mind a tanyasoron sok járda épült, a középületeinket, intézményeinket felújítottuk, s út épült. Kudarc? Van egy 1,8 kilométernyi hosszú, tengelyt törő bekö- tőutunk, mely igen rossz állapotban van, ennek a rendbetételére már nem futotta a pénzünkből. Ez az útszakasz rontja a település összképét, felújítása az új testületre maradt. Laurinyecz Pál, cC harmadik ciklusban képviselő:- Nagy eredménynek tartom: a település intézményei gond nélkül működnek, a faluban a teljes infrastruktúra kiépült. A falubeliek összetartóak, bármikor lehetett és lehet rájuk számítani. A testület sokat dolgozott, lehetőségeihez mérten mindent megtett a lakosság érdekében. Azt hiszem, külön köszönet illeti a hivatal dolgozóit is. Két- soprony kiterjedt tanyavüág- gal rendelkezik, a külterületi útjaink lehetnének jobb állapotúak. Kudarcról nem beszélnék, a képviselő-testület amit vállalt, azt teljesítette, pontosabban túlteljesítette. Petmvszki Imre, néhány hónapig voü a testület tagja: -A barátom halála után kerültem a testületbe, s a négyéves ciklusnak csak töredékében voltam képviselő, ami számomra gyakorló időszak volt. Mindennek a pénz az alapja. Van egy útszakaszunk, amit nagyon rendbe kellene hozni, amire sajnos a falu költségvetéséből nem futotta. A testület talpraesett, minden lehetőséget megragadott a fejlesztés érdekében, az elmúlt három-négy évben óriásit változott a település arculata, jónéhány létesítménnyel gazdagodott a falu. Azt hiszem, sikeres négy évet mondhat magáénak a testület. Leszkó István, a második ciklusban képviselő, alpolgármester:- Az elmúlt háromnégy esztendőben látványosan fejlődött a falu, s nemcsak a település központja, hanem a külterület is. Sikerrel birkóztunk meg a 2000-es belvízzel, s intézményeinket sikerült rendbeten- nünk. Sajnos, a helyi foglalkoztatottság nem javult, újabb munkalehetőség nincs a faluban, ehhez a saját forrásunk kevés, a befektetőket csak adókedvezményekkel tudjuk csalogatni. Úgy gondolom, sikeres esztendőket hagy maga mögött az önkormányzat, az új testület megfelelő tartalékokkal folytathatja az évet. Czepó János, 1972-től tanácstag, képviselő: — Azt hiszem, óriási dolog volt, hogy úrrá lettünk a belvízen, s valamennyi intézményünk gond nélkül működik, közben a település arculata megszépült. Nagy eredménynek tartom, hogy elkészült egy új út, így megszűnt a település „zsák” jellege. Az elmúlt négy esztendőben sok kisebb fejlesztést valósítottunk meg a lakosság megelégedésére. A pályázati lehetőségeket megragadtuk, s ezek segítségével néhány beruházás elkészült. Ami bosszant, de nem kudarcként értékelem: van egy útszakasz, amit pénz híján nem tudtunk rendbe hozni. Nagy Mártonná, két cikluson át volt tanácstag, most e ciklusban képviselő:- Ebben a pénzszegény időszakban óriási eredménynek tartom, hogy a falunak és a település intézményeinek működőképessége megmaradt, szűkös anyagi erőforrásunkból jutott fejlesztésre is. Intézményeink felújítása, gyermekintézményeink korszerűsítése folyamatos volt. Személyes kudarc? Többet szerettünk volna tenni a településért és lakóiért, de úgy gondolom, ennek alapvetően a pénztelenség, a szűkös költségvetésünk az oka. [S/ABOM. S/ASZ K\l AMV] Gábriel István I
