Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)

2002-10-08 / 235. szám

6. OLDAL - 2002. OKTÓBER 8., KEDD KULTÚRA Évadnyitó Camolettivel és a mi Annáinkkal Nevettünk, szórakoztunk, de a színházi csodám még várni kell... Marc Camoletti A mi Annánk komédiáját tűzte évadnyitóként műsorára a Békés Megyei Jókai Színház. A könnyed szórakoz­tatás műfajának ezt a darabját 1978-ban Szerelmi bújócska címmel már láthatta a békéscsabai közönség, de a jelenlegi, Konter László rendezte változat is rendelkezik némi előélettel, hiszen itthon a Városházi estéken, az ország más vidékein pe­dig nyári játékokon mutatták be. A helyzetkomikumok sűrít­ményére kiélezett bohózattal öt ügyes, hatásos alakítást nyúj­tó színésznek sikerült megnevettetni a nézőket. Akik nagyjá­ból azt kapták, amit Camoletti általában ígér. olyan témákat válasszon, amelyek érdeklik az embereket: szerelmi légyottok, házastársi félrelépések az adott, többnyire a modern tár­sadalmi környezetbe ágyazva. Camoletti pontosan tudta azt is, hogy a mindennapi munkában el­fáradt, családi gondokkal küszkö­dő emberek nem azért mennek színházba, hogy ott megint csak a bajokkal szembesüljenek, hanem Békéscsaba Felvételünkön Catherine Bernard üresnek vélt lakásában (Paczuk Gabi és Csomós Lajos) D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az olasz-svájci építészdinasztiá- ból származó Marc Camoletti na­gyon fiatalon került Párizsba, ahol mérnöki és festészeti tanulmánya­it hamar felcserélte a színházra, a világ színpadaira már francia szer­zőként vonult be. Első darabját Párizsban Anna, a cselédlány cím­mel mutatták be, később különbö­ző címmel (Szex a lelke minden­nek, Valódi gyöngyszem) sikert aratott, illetve jelenleg is műsoron szerepel Budapesten, vidéken és több európai nagyváros színházá­ban. Legtöbbet az 1960-ban írt Le­szállás Párizsban (eredetileg Boeing-Boeing) című darabját ját­szották külföldön, nagy sikerrel ment a Vidám Színpadon is Ger­gely Róberttel és Csala Zsuzsával. A vígjáték érdekessége, hogy ott is, ahogyan a mi Annánk, a szobalány a fő szervező, intéző, a diszpécser, aki a párizsi szépfiú mozgalmas szerelmi életét bonyolítja; ügyel ar­ra, hogy a három kedves, a három stewardess lehetőleg ne egyszerre landoljon Bemard lakásán. Camoletti nem törekszik több­re, mint hogy művei felhőtlen ki- kapcsolódást, szórakoztató estét nyújtsanak a közönségnek. Ars poeticájából kiderül, hogy „meg­bízható iparosnak” tartja magát a darabcsinálás területén, s csöppet sem bánja, hogy jellegzetes műfa­jával nem számíthat halhatatlan­ságra. „Mindenekelőtt szórakoz­tatni kell az embereket, és ehhez matematikai pontosságra van szükség. Mámorító érzés látni, miképp születik meg a kezdeti ká­oszból egy jól megépített színda­rab” — szól a színpadra érvényes intelem vagy használati utasítás. Arra azért a mérnöki precizitáson túl is igyekezett figyelni, hogy azért, hogy legalább arra az egy­két órára felejtsenek, felszabadul­janak, nevessenek, szórakozza­nak. S valóban, mint a jó iparos, pontosan megtervezte, megszer­kesztette a műveit, hogy azok si­keresek legyenek. A sikert pedig az jelentette számára, amikor az emberek önfeledten nevettek. Ilyen értelemben sikernek köny­velhető el Konter László A mi An- nánk-rendezése. A háromrészes komédia arról mesél, hogy férjnek és feleségnek egyaránt jól jön az üzleti út, illetve a családi látogatás ötlete az üres kégli reményében; már csak Annának, a szobalány­nak kell valami programot kitalál­ni. Végül mindenki azt hiszi, bom­babiztos a helyzet; ám jó komédia lévén, ez csak a látszat, és senki sem utazik... Jó a rosszban, hogy Anna találékonyságának, szerve­zőkészségének köszönhetően mégsem lesz botrány: egyetlen la­kásban sikerül két bujkáló párt úgy elkülönítenie, hogy ne találkozza­nak. Sőt, még ennél is többet ér el a rafinált cseléd; felismerve, hogy egyik alkalmi vendég sem különb a házastársnál, még a távozásukat is levezényli, megmenti a frigyet és helyreállítja a családi békét. Igazi parádés szerepet írt Camoletti Annának, a szobalány­nak; Békéscsabán biztos, hogy mindenki, aki járt már színházban, Szilágyi Annamáriám osztaná. Rá­termettségét, jópofaságát, humo­rát, emberségét csillogtathatja a testhez álló szerepben. Persze csu­pa hálás figura a többieké is! Főleg a két jómadár, a két kalandra vágyó hódító alakít nagyot, amikor végre papucsférj mivoltából kicsit kisza­badul, legalábbis próbálkozik; s még az sem kizárt, hogy majd ké­sőbb talán jobban tudja becsülni partnerét. Csomós Lajos Bernard- ként (a férj), Tege Antal mint Robert (a szerető) nyújt egyformán színvonalas alakítást. Claude, a fe­leség szerepe alighanem jellegéből adódóan több lehetőséget kínál a női adottságok, fortélyok sokoldalú villogtatására, mint Catherine-é, a szeretőé. Vékony Anna kedves, ele­gáns hitves, mértéktartó ura olda­lán, de nem eléggé erőteljes, meg­győző a másik „minőségében”. Paczuk Góbinak annyiból köny- nyebb a szerepe, hogy nagyjából egyformán kell hoznia a férjre, biz­tos egzisztenciára hajtó nősze­mélyt. A színészeket dicséri, hogy a könnyed bohózatot sikerült né­hány fokkal emelniük azáltal, hogy a sablonnak számító, sorozatos helyzetkomikumba több hihető jellemvonást, emberi megnyilvá­nulást hoztak. Az előadáshoz Székely László Jászai-díjas, Érdemes művész ter­vezte a mutatós, hangulatos dísz­letet, Valach Mária az elegáns, il­letve „beszélő” jelmezeket. Nevettünk, szórakoztunk, egy bemutatónak „elmegy”. A város, a megye, a térség (szerintem a társu­lat is) színházának évadnyitó pre­mierjéhez, ami mégiscsak többszö­rös ünnep (vagy nem?), a Him­nuszhoz, a szál szegfűhöz azon­ban jobban illett volna valami ko­molyabb, értékesebb darab. Nem is kell olyan messze menni, elég, ha fellapozzuk az elmúlt évek si­kertörténetét - természetesen a Jó­kai színházét. Szabó Magda Az a szép, fényes nap című, nagyszerű történelmi játéka az 1996-97-es, az éppen most 85 éves(!) Kossuth-dí- jas írónő másik gyönyörű drámája, a Kiálts, város! a következő évad méltó nyitánya volt. Németh Lász­ló A két Bolyai drámája '99-ben, a Villámfénynél tavaly folytatta a ne­mes hagyományt. Soroljam még? A fáradt, gondterhelt emberek­nek valóban fontos a lazítás, a ki- kapcsolódás, de mindezért sokan nem feltétlenül a színházba jön­nek el. Akik viszont eljönnek, még ha olyan kimerültek, elfog­laltak is, talán többre vágynak, ha éppen a színházat választják: gondolatra, érzésre, ami felemel, velünk marad, mert izgalmas, ér­tékes, emlékezetes. Akadnak még, akik várnak arra a bizonyos érintésre, varázslatra, csodára, ami a jó színházban történhet meg — bár lehet, hogy ez utóbbi­ban már egyre kevesebben hisz­nek, mivel leszoktatták őket a csodavárásról. Majd elfelejtettem, hogy a fajsúlyos, értékes, emléke­zetes előadás is lehet nagyon vic­ces, mulatságos, szórakoztató... NIEDZIELSKY KATALIN Országos bajnok A gyulai Stage Dance Club a napokban Szolnokon rende­zett országos funky/hip-hop versenyen első helyezést ért el. Ezzel megszerezték a jo­got, hogy a budapesti világ- bajnokságon képviseljék Ma­gyarországot október végén. Gyula- Klubunk 2000 szeptemberé­ben alakult Gyulán — mondja Karáné Vidó Kata tánctanár, a tánciskola vezetője. - Megközelí­tőleg 150-en tanulnak magánis­kolánkban. Elsősorban a hip-hop oktatásával foglalkozunk. Rend­szeresen részt veszünk országos versenyeken a hip-hop kategóriá­ban. Ez idáig három bronz-, egy ezüst- és egy aranyérmet mond­hatunk magunkénak. A szolnoki versenyen öt csoportunkkal in­dultunk, megszereztük a 9., 8., 7. és az első helyet junior kategóriá­ban, felnőtt kategóriában pedig az országos 4. helyet.- Milyen korú tanítványaik vannak?- Négyéves kortól 30 évesig. Minden csoportnak heti két órá­ja van, a versenyzők természete­sen ennél jóval többet próbál­nak. Jelenleg a Jókai utca 20. szám alatti épületben tanítunk, de december elsejétől beköltö­zünk az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központba.- Teljesen önfenntartó az iskola?- Az óradíjakból létezünk, ám tény, hogy a világbajnokságra fel­készülést ezek már nem fedezik. Négy nap Budapesten utazás- és szállásköltségekkel jár. Emellett a legmodernebb ruhákban kell megjelennünk, ahhoz hogy mél­tón képviseljük Magyarországot. Szeretnénk új egyenruhát, amely illik a Kongresszusi Központ kö­rülményei közé. Megjegyzem, ezt el is várják a versenyzőktől... Egyelőre azonban még csak ke- vés segítő állt mellénk. gz. M. tteíVqb/» OUtKáULHUtíi JtAd Meghívó a hulladékkezelés-konferenciára Október 10-én, csütörtökön 13.00 órakor Orosházán, a művelő- Az előadnunk tpmatikáin • dési központban a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a térség vállalkozói részére ingyenes szakmai fórumot tart. A fórum címe: A hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás szabályozása - Prioritások a vállalkozások EU-felkészülésében. Köszöntőt mond Fetser János országgyűlési képviselő, Orosháza polgármestere. Előadók: Laczi Sándor, az orosházi Alföldi Kohászati és Gépipari Részvénytársaság vezérigazgatója, Békés Megyei Iparkamara elnökségi tagja Horváth Gyöngyi, a békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. projektmenedzsere Szikszói Csaba EU-integrációs osztályvezető, BMK1K, Békéscsaba- A hulladék-felhasználás optimalizálása- Hogyan lehetne az egyik vállalkozásnál keletkező hulladék egy másik vállalkozás alapanyaga- Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás az Európai Unióban- A közösség hulladékgazdálkodási stratégiája, az 1991-es keret­direktíva, és az azt követő direktívák az egyes részterületek vo­natkozásában- Hulladék-kategóriák- Hulladékgazdálkodási Terv, Ökocímke-Az unió környezetvédelmi támogatási programjai, a magyar csatlakozás hatásai- Az előcsatlakozási alapok, konkrétan az ISPA eszközrendszere, valamint a strukturális alapok, illetve a kohéziós alap rendszere Az érdeklődők részvétek szándékukat a 66/451-775-ös telefonon jelezzék! (A fórumot október végén Békéscsabán is megrendezik.) Még egyszer a HACCP-ről... A HACCP jelentése: Veszélyelemzés, Kritikus Szabá­lyozási Pontok. A HACCP-t 1999-ben vezették be Ma­gyarországon. A rendszer alkalmazását az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 17/1999. (II. 10.) FVM-EüM és a vendéglátás és közétkezte­tésben az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendeletek írják elő. A rendeletek mindenkire vonatkoznak, akik az élelmiszer­előállítási és forgalmazási láncban részt vesznek. Be kell ve­zetni a vendéglátás és a közétkeztetés keretében történő élel­miszer-előállítás és -forgalmazás, a cukrászati és hidegkony­hai termékek előállítása és forgalmazása esetén, beleértve a szállítást, kereskedelmet és az ideiglenes árusító helyet is. A rendszer azokra is vonatkozik, akik az élelmiszereket elő­állítják, eljuttatják a kereskedelmi üzletekbe, illetve magukra a kereskedelmi egységekre is. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy 2003. január 1-jére működő rendszernek kell lennie. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjai számá­ra segítséget nyújt a rendszer kiépítéséhez. A kamara — pá­lyáztatás után — két vállalkozással szerződött, akik vállalták, hogy kedvezményes díj ellenében a rendszert kiépítik. A két vállalkozás azonos díjtétellel foglalkozik a kamara tagjainak. Az alábbi telefonszámokon vehetik fel a kapcsolatot a két vállalkozással:- Minőségirányítási Bt., (Tóthné Székely Éva) 5630 Békés, Hajnal u. 65/1. Tel.: 66/412-697 — Dr. Turcsán Zsolt, 5800 Mezőkovácsháza, Hársfa u. 1. Tel.: 68/381-112 A széndioxid kibocsátásról Az Eurochambres, vagyis a Keres­kedelmi és Iparkamarák Európai Szövetsége attól tart, hogy a szén­dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvések néhány szek­torban a termelés áthelyezéséhez és a munkanélküliség növekedé­séhez vezethetnek. Az Európai Parlament Környezetvédel­mi, Közegészségügyi és Fogyasztói Bi­zottságának a kibocsátás-kereskedelmi vezetősége, az úgynevezett „ET”- direktíva kapcsán az Eurochambres hangsúlyozza a klímaváltozás és az eu­rópai vállalkozások versenyképessége közötti összefüggések fontosságát a so­ron következő szavazása alkalmából. Az Eurochambres növelné elkötele­zettségét Európa versenyképességé­nek fenntartásának terén, ha a szén­dioxid abszolút értékben vett kibocsá­tását csökkenteni kell. A szövetség tá­mogatja a széndioxid-kibocsátás csök­kentését, de elismeri, az energia-inten- zív vállalkozási szektorokban és azok­ban a tevékenységi körökben, ahol a termelés gyors ütemben növekszik, a vállalkozásokat a magas kibocsátási il­leték veszélye fenyegeti majd. Ha a széndioxid-kibocsátást abszo­lút értéken csökkenteni kell, számos cég képtelen lesz a piaci kívánalmak­nak megfelelő mennyiségben termel­ni. Ennek következtében a termelést Európából a kontinensen kívülre he­lyezik át, amely a foglalkoztatás csök­kenését eredményezheti. Az európai vállalkozások nem akar­nak a széndioxid-kvótákért versenge­ni, azok ingyenes szétosztását szeret­nék. Ennek hiányában rendkívül bo­nyolult lesz majd a kockázat-kalkulá­ció az „ET”-direktíva indulásának idő­szakában, 2005—2007-ben. További EU-szintű harmonizálás szükséges a kvóták szétosztásában az új résztvevők, és az újonnan csatlako­zó országok miatt is. Az Euro­chambres megkereste az Európai Par- | lament Környezetvédelmi Bizottságá­ban tevékenykedő képviselőket, hogy támogassák a tervezet módosítását. Az Eurochambres üdvözli a kibo­csátás-kereskedelem szabályozásá­nak fejlődését, a költséghatékony ke­reskedelmi rendszert, amely csök­kentheti a kibocsátás-csökkentés el­engedhetetlen költségeit, összhang­ban a Kyoto-i egyezménnyel. Mestervizsga-tanfolyamok Ebben az esztendőben is több mestervizsga-tanfolya- mot indít a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra. A szakmai előrehaladást nem csak a hazai, de a kül­földi piac térhódítása is in­dokolttá teszi. Külföldön is egyre keresettebbek és elis­mertebbek a kamarai rend­szerben mestereimet szer­zett szakemberek. A mesteri cím a szakma magas szintű gyakorlati művelésének hivatalos elismerése. Megszer­zése nem csak presztízstöbble­tet jelent, az élet és vagyonbiz­tonság szempontjából általá­ban veszélyesnek tekinthető alábbi szakmákban, a tevé­kenység önálló gyakorlásának - vállalkozóként történő vég­zésének —, illetve adott mun­kahelyeken a szakmai tevé­kenység irányításának - fele­lős műszaki vezetői feladatok ellátásának - kötelező feltéte­le. Mestervizsgára az bocsátható, aki: 1. az adott szakmában az ál­lam által elismert szakképesítés­sel - illetve a szakmai követel­ményekben feltételként megha­tározott szakmai képesítéssel - rendelkezik, s ezt közokirattal, vagy annak hiteles másolatával igazolja; 2. az adott szakma mestervizs­ga követelményrendszerében előírt szakirányú szakmai gya­korlattal rendelkezik, s ezt mun­káltatói igazolással, munka- könyvvel vagy egyéb hitelt ér­demlő módon igazolja; 3. a mestervizsgadíjat előzete­sen befizette. A mestervizsga tartalmi részei a következők:-Vállalkozási ismeretek, pe­dagógiai ismeretek (szóbeli) — Szakmai gyakorlat — Szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli) A mesterlevél megszerzéséhez két éven belül mind a három vizsgarészt eredményesen le kell tenni. Eredménytelen szakmai el­méleti, vállalkozási és pedagógiai ismeretek vizsgát két éven belül kétszer lehet ismételni. Az e ha­táridőn túl ismételt vizsga esetén a teljes mestervizsgát meg kell is­mételni. Eredménytelen gyakor­lati vizsgát hat hónap elteltével, de legfeljebb két éven belül lehet megismételni. A mestervizsgadíj: — Kamarai tagok részére a mindenkori érvényben lévő mi­nimálbér 125 százaléka. — Nem kamarai tagok részére a mindenkori érvényben lévő mi­nimálbér 150 százaléka. A kamara szakképzési osztá­lya várja a jelentkezőket autósze­relő, autóvillamossági szerelő, asztalos, fodrász, gázvezeték- és készülékszerelő, hentes és mé­száros, kozmetikus, kőműves, pék, pincér, szakács, vendéglős­fogadós, valamint villanyszerelő szakmák mestervizsga-tanfolya­maira. Jelentkezni lehet: BMKIK Békéscsaba, Penza- lakótelep 5. szám alatt, Zahorán Hilda szakképzési osztályvezető és Vincze Károly szakképzési ta­nácsadónál a 66/447-835-ös, a 66/324-976-os vagy a 66/451- 775-ös telefonszámon. Írásaink a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készültek. Szerkesztette: Fekete G. Kata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents