Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)
2002-10-08 / 235. szám
A kupolacsarnokba érve középen láthatjuk a Koronát. Mióta e szent ereklye az Országházban van, hazaiak és külföldiek ezrei láthatták. A kupolában megcsodálhatjuk a 16 ágú csillagboltozatot, a színes ablakokat, a magyar uralkodók szobrait, Árpád fejedelemtől II. Lipótig. Fenn a magas kupolában a csillár 250 izzója szórja fényét. Hogyan javítják? Nem hatalmas létráról! A kupola felett van még egy, úgynevezett műszaki kupola, ebből leereszkedve lehet javítani a csillárt vagy égőt cserélni. A hamutartó is műemlék A kupolából nyílik a déli és az északi szárny, amelyek tükörképei egymásnak. A déliben az Országgyűlés ülésezik, az északiban volt valaha a felsőház, most kongresszusokat tartanak a falai között. az is - a harmincas években -, hogy az egyik képviselő a bibliát olvasta fel, felszólalásaként. A kormánypártiak természetesen igyekeztek az obstrukciót elhárítani. Ehhez különösen értett az erőszakos módszereiről ismert Tisza István. 1912. június 4-én egy obstrukció elfojtása után botrányos vihar tört ki az Országgyűlésben, amelynek során több tomboló ellenzéki képviselőt - elsők között gróf Károlyi. Mihályt - karhatalommal vezettették ki az épületből. A vihar napokig nem múlt el. Június 7-én, a Ház üléseiről kitiltott Kovács Gyula a sajtópáholyból a terembe ugorva háromszor is rálőtt Tisza Istvánra. A golyók szerencsére nem találták el a Ház elnökét, az előadói emelvénybe, az elnöki asztal oldalába és a falba fúródtak. A lyukak ma is látszanak, ma már műemléknek számítanak. europress vonzódtak hozzá, de akik megismerték, tudták, hogy szíwilágában a jóság foglalja el a legnagyobb teret. Valódi egyszerűség és szerénység volt. Nem irigye mások sikerének, viszont sohasem kereste a hangos elismerést. Steindl Imre 1839. október 29-én Budapesten született. A pesti műegyetemen és a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. Steindl Imre életének utolsó két évét súlyos betegsége miatt tolókocsiban töltötte, de még így is naponta kint volt a Parlament építkezésén, 1902. augusztus 31- én bekövetkezett haláláig. Steindl mesterben valódi müvészlélek, hatalmas alkotóerő lakozott. Sohasem kereste a szórakozást, nem pihent: minden örömét művészetében lelte, egész életét művészetének szentelte. Egyenes, szókimondó modora miatt talán nem sokan A faragott kődarabok száma közel 600 000. A téglafalazat 173 600 négyzetméter a boltozat 191 000 négyzetméter, amelyekhez 40 millió téglára volt szükség. A vasneműek súlya, 28 368 métermázsa. Az épülete 286 méter hosszú, a kupola tornya 96 méter magas. Az épületnek 17 kapuja és 10 udvara van, a falak között 29 lépcsőházat, 13 liftet és 200 irodahelyiséget találunk. A főlépcsőn és a főemeleten a falak, a díszítések bontására 22 karátos aranyfüstből, egy gramm töredékénél is könnyebb lapocskákból negyven kilónyit vittek fel a falakra a díszfestők. Az építkezés teljes költsége: 17 521 858 korona és 45 krajcár volt. (Egy vendéglőben 22 krajcárért jól meg lehetett ebédelni.) A parlament épületére 1845-ben írták ki az első pályázatot. Markó Károly Firenzében tartózkodó és a Rómában, illetve Bécsben tanult Vitovszky István nyújtott be pályázatot. Ez utóbbi tervét fogadták el, ám a szabadságharc miatt nem épült meg. 1880-ban született törvény egy, az Országgyűlés mindkét (az úgynevezett alsó és felső) házát befogadó, állandó Országház építéséről. Országos Bizottság alakult, amely „az első alakuló ülésében, még a program pontozatainak megállapítása előtt elvül kimondotta: az épülő Országház tervezése, s mi a beosztást és célszerűséget illeti, nem korlátozható pénzügyi tekintetek által, hanem az épület a jelen, valamint a jövőbeli szükségeknek is megfelelően épüljön”. A kiírt pályázatra 1883. február 1-jéig, 19 neves építőművész - köztük Hausz- mann Alajos, Schickadenz Albert - pályaműve érkezett be. Egy évvel később jelent meg a határozat arról, hogy Steindl Imre tervét - némi módosítással - elfogadták. Az épület alapozási munkálatait 1885. október 13-án kezdték meg, de fél év sem telt el, leálltak a munkával. Az épület területén ugyanis egy vízműtelep állt. Ezt elég lassan telepítették ki, így csak 1886. október végén lehetett folytatni a munkálatokat, amellyel 1887. augusztus 31-re el is készültek. A kupolacsarnok A főlépcsőn lépkedve feltűnik a boltozatot tartó nyolc, hat méter magas, egy-egy tömbből faragott, egyenként négy tonna súlyú svéd gránit oszlop. A világon ilyen csak 12 darab készült, a többi négy az angol parlamentben található. A legidősebb képviselő Semmiből nem lehet kiöregedni - vallja dr. Varga László (Fidesz-MPP), az Országgyűlés legidősebb képviselője.Em- lékszem, 1947 szeptemberében léptem be először a Parlamentbe - idézi vissza első parlamenti napját. Akkor a Demokrata Néppárt nyerte meg a választásokat, a 62 képviselő bazilikában megtartott ökumenikus istentisztelet után indult a Parlamentbe. Isten házából az Ország házába. A képviselők általában tegezték egymást - emlékszik vissza. - Mára megváltozott a hangnem, sokszor nem is bírom halk gatni. A múltkor a liftben rászóltam egy fiatal nőre, tudja-e, milyen nyelven beszél. Ezeket a szavakat használta: kaja, meló, szabi... meg kellene tanulni megint szépen magyarul beszélni. 2002. OKTÓBER 8., KEDD - 7. OLDAL Az üléstermek padsorai, a főemeleti szobák bútorai, falai és mennyezete a legszebb fából, szlavóniai tölgyből készültek. Az üléstermeket körülveszik az irodalomból is jól ismert Ház folyosói. Az épületnek minden része műemlék, őrzi eredeti állapotát. A régi időket idézik a Ház folyosóin a beépített, fényesen csillogó réz hamutartók, amelyeken olyan vastag, megszámozott vájatok vannak, hogy éppen beléjük fér egy szivar. Akkortájt csaknem minden képviselő szivarozott, ha kijött a teremből, a számozott hamutartóban megtalálta félig elszívott szivarját. Ma a folyosókon tilos a dohányzás. A belső csarnokok és termek építőművészeti díszítésére a márványfélék közül a siklósi, a gyű- di (baranyai) és a vaskohi (bihari), girolamói, castel- venerei, sarrancolini és siennai márványt valamint mauthauseni svéd gránitot használtak. A korabeli krónikák szerint az addig parlagon heverő, építők előtt ismeretlen magyar márványkincsre ekkor figyeltek fel a geológusok és a kőfaragó mesterek. Egy Budapestről szóló vetélkedőn többi között tesztlapokat kellett kitölteni. Arra a kérdésre, hány szobor díszíti az Országház homlokzatát, senki sem adott helyes választ. Elrohanunk az épület mellett, pedig érdemes rövidebb-hosszabb időt szentelve megcsodálni az épület minden apró részletét. A homlokzatot, tematikus sorA Hazának nincs háza! - írta 1846-ban Vörösmarty Mihály. Csak négy évtizeddel később, többszöri pályázat elnyerése után kezdték el Steindl Imre tervei szerint építeni hazánk házát, a világ egyik legszebb parlamentjét az akkori lipótvárosi rakparton. A tervek szerint itt lett volna az 1896. évi ezredéves jubileumi Országgyűlés, de az épület nem készült el csak 1904-re. Ezért az ünnepi ülést 1896. június 8-án állva, a kupola alatt tartották meg. Összeállításunkban felvillantunk néhány jelenetet az Országház valójában több mint százéves történetéből. AZ ÉPÍTÉSZ, AKI SOHASEM PIHENT Az Országház számadatokban rendben 90, kőből faragott szobor díszíti, a kor legkiválóbb szobrászainak alkotásai. Az épület északi bejárata felett Árpád vezér és a hét fejedelem szobra a honfoglalást, a déli bejárat’felett Szent István és az allegorikus figurák az államalapítást jelképezik. Az épület dunai oldalán, időrendi sorrendben állnak a magyar fejedelmek és királyok, Árpádtól V. Ferdinándig. A város felőli oromzaton sorakoznak az erdélyi fejedelmek, országnádorok, kiváló hadvezérek és államférfiak szobrait ta- láljük. A Kossuth téri kapuzat felett Nagy Lajos és Mátyás király szobra áll. Munkácsy Terem Az épület déli szárnyán találjuk a Munkácsy Termet. A köztársasági elnök itt fogadja vendégeit és itt adja át a kitüntetéseket. Itt látható a nagy magyar festő, Munkácsy Mihály viszontagságos sorsú, Magyarok honfoglalása című festménye. A hatalmas festmény évtizedeken át a Szépművészeti Múzeum raktárában hevert. A remekmű eredeti helyének a képviselőház elnöki emelvénye mögötti falat szánták, de amikor a kép elkészült, 1904- ben nem engedték oda helyezni. A művésztől ugyanis olyan képet rendeltek, amelyen az itt élő népek behódolnak Árpádnak. Munkácsy festménye pedig nem hódító, hanem barátkozó találkozást ábrázolt. Munkácsy megelőzte korát. A lyuk is műemlék Az obstrukció az ellenzék fegyvere. Nem új ötlet, hogy végeláthatatlan felszólalásokkal akadályozzák meg egy-egy törvényjavaslat keresztülvitelét. Előfordult A legfiatalabb képviselő Rendszeresen eltévedek még az Országházban, a liftekhez kell igazodnom, a lépcsőkhöz nem megy - meséli Szijjártó Péter, a jelenlegi Országgyűlés legfiatalabb képviselője. A 23 éves fiatalember még most is tanulja, mi merre található az épületben, minden nap felfedez valami újat. Szijjártó Péter friss diplomás közgazdász létére a költség- vetési bizottság tagja. - Húszévesen már önkormányzati képviselő voltam, ' nem kerültem hirtelen furcsa szituációba azáltal, hogy az Országgyűlés tagja lettem - meséli. Legfiatalabb önkormányzati képviselőként volt, hogy neki kellett ülés előtt felállni és becsukni az ajtót, ezt az Országgyűlésben már nem kell megtennie. AZ ELÖREGEDETT PARLAMENT (Részlet Mikszáth Kálmán tárcájából, 1896) ...Ah, bizony öreg már a parlament, házsártos, tehetetlen, mo- rózus és szeszélyes. Érdekes megfigyelni ebben az állapotában - amint az egyik lába már a sír szélén van, s mégis rugdaló- zik a másik lábával. Mennyi tenger idő egy ilyen testületben csak négy esztendő is! Hol van immár az a társaság, mely pezsgő életkedvvel gyűlt egybe az első ülésre? Az őslegendák közé látszik már tartozni ez első ülés, melyen az „admirális” Janicsáry elnökölt, ki bezárván az ülést, arra a közbekiáltásra, hogy a következő ülés mikor lesz, vállvonogatva odamordult: „Tudja az ördög." Janicsáry apó csak még fiatalabb lett azóta, de a Ház elvénhe- dett, átváltozott. Nem is az már ez, amelyik volt. Egynegyede kihalt, egy másik negyede széjjel ment, a fele pedig, amelyik megmaradt, összevissza keveredett. Az akkori kabinetből nincs már meg Fejérváryn kívül egy lélek sem, maga a vezér is, aki választatta a mostani országgyűlést, otthagyta pártját, önkéntes számkivetésbe bujdosván el a nemzeti párti gránicra. És milyen csúnya egy ilyen elaggott Ház. A vén asszony is kellemetlen, de egy vén parlament még borzasztóbb. Nem érdeklődik a tárgyalások rendes menete iránt senki, azokat már csak Perczel Béni veszi komolyan. Az előadók beszédjeit, amikben alig lehet agresszív elem, senki se hallgatja; általában a szép beszédek értéke megszűnt. Nincs többé olyan beszéd, amelyért valaki eldobja a folyosón a szivarját. Az elöregedett Ház nem tud már hallgatni, csak szavazni. Vannak esetek, hogy igen csinos beszédek alatt négy ember lézeng bent a teremben, a többi voks künn tereferél és pletykázik a folyosón, és csak a csöngettyűszó rángatja be őket. A kereskedelmi büdzséjénél megtörtént, hogy a Visontai beszéde alatt egyetlen ember sem ült a kormánypárti padokon. Megfoghatatlan, hogy kinek beszélnek most már a negyedik esztendőben a szónokok? Az újságoknak? Bolondság! Az újságok se ostobák, és csak kivonatolják a beszédeket, az olvasó- közönségnek pedig éppenséggel megjött az esze, és nem olvassa el a kivonatokat sem (...) (...) S maga a vén Ház mit se törődik a saját elaggottságával, köszvényes lábával egykedvűen odább vánszorog, s az oldalnyilá- lásokat és az általános decaden- ceot úgy veszi, mint természetest, miközben csak egy dologra kíváncsi, hogy meddig él még. Érzi, hogy napjai meg vannak számlává, a koporsója is kész, csak a dátum hiányzik. A teljes dátum, mert az anno 1896 bizonyos... Százéves aziország háza
