Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-05 / 207. szám
10. OLDAL — 2002. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY Békés megyében jelenleg 18 regisztrált HIV-pozitív van „Mindegy mi lesz, csak legyen partnerem; csak jussak hozzá a droghoz” Háború, betegség, halál — mindezekre az ember a hétköznapokban általában úgy tekint, mint térben és időben távoli dolgokra, amelyekről öntudatlanul is úgy hisszük: velünk nem eshet meg. Borzongva csodáljuk az amerikai filmeken az ismeretlen járványok elleni kétségbeesett küzdelmet, de persze tudjuk: Dustin Hoffmann a végén megtalálja a szérumot és megmenekül, hiszen ő a főszereplő. Az antibiotikumok felfedezése óta többé-kevésbé nyugton is hagytak minket a járványok, úgy éreztük, biztonságban vagyunk. Ám a '80-as évek megingatták ezt a biztonságérzetet, tudomásul kell vennünk: a távoli, hihetetlen betegség, az AIDS — ideért. A veszélyekről és a kilátásokról beszélgettünk dr. Mosonyi Évával, a békéscsabai Réthy Pál kórház higiénikus főorvosával. A fertőzést követő 6-8 hétig a vírus nem mutatható ki a szervezetben- A véradóknak nyilatkozniuk kell, hogy nem tartoznak az AIDS-veszélyeztetettek közé. Honnan tudhatják?- Van egy nagyon részletes kérdőív, ami a kérdéseket tartalmazza, ezeket a vérellátó szolgálat a donornak fölteszi. Például: volt-e, van-e kapcsolata külföldivel? Van-e homoszexuális vagy biszexuális kapcsolata? Használ- e óvszert? Jelenleg vagy korábban élt-e intravénásán beadható kábítószerrel? Ha a beszélgetés során a legkisebb gyanú felmerül, hogy az illető valahol nem mond igazat, akkor nem veszik le tőle a vért. Persze, ezek általában egészséges emberek, akik azért adnak vért, hogy segítsenek, ezért őszintén szoktak válaszolni. Ez lelkiismereti kérdés, hogy ne ártsanak másoknak. Ha aláírták a nyilatkozatot, akkor a donor lapjára igazoló címke kerül. Természetesen a vér további szigorú vizsgálatokon megy át, de a fertőzöttségnek van egy 6-12 hetes, úgynevezett „ablakperiódusa”, amikor a vírus nem kimutatható. Ez az időszak azért veszélyes, mert ha ezalatt vizsgálják, akkor még negatív, de már fertőzött és maga is fertőz. Ez ijesztően hangzik, régebben voltak is ebből gondok - szerencsére nem nálunk, hanem külföldön-, de ma már a vérkészítmény útján történő fertőzés gyakorlatilag kizárható.- Képes-e az ember észlelni magán a fertőződést, milyen tünetek jelentkeznek és mikor?- Ennek a bizonyos 6-12 hétnek az elteltével, amikor már kimutatható a HÍV, akkor előfordulhat bágyadtság, láz, kiütés tünetegyüttese. Ez rövid ideig tart, aztán a tünetek elmúlnak, és akár évekig egészségesnek érzi magát a fertőzött személy. Ezért fontos, hogy ha veszélyesnek minősülő esemény történt (szexuális kapcsolat, intravénás kábítószerezés), akkor 6-8 hét elteltével jelentkezzen vizsgálatra. Ha ekkor negatív, akkor már csak nagyon kicsi esélye van, hogy mégis fertőzött.- És maga a betegség hogyan, mikor jelentkezik ?- Akár csak évek múlva. Ekkor sem feltétlenül az AIDS fő tünetei jönnek elő, hanem azok a betegségek, amik más körülmények között könnyen gyógyíthatók, de ez esetben életveszélyesek A szervezet ugyanis nem, vagy csak nagyon rosszul tud védekezni a különböző kórokozók ellen, hiszen az AIDS erről szól: szerzett immunhiány, tehát a szervezet védekezőrendszere megy tönkre. Az AIDS-beteg egyébként fáradékony, legyengül, hasmenése van, megnagyobbodnak a nyirokcsomói, izzad, az agyban lejátszódó folyamatok miatt leépül: igen súlyos állapotba kerül.- Hogyan bizonyosodhat meg az ember arról, hogy egyszer, valamikor, évekkel ezelőtt, amikor még nem is igen tudtunk az AIDS-ről, nem fertőződött-e meg? Hol végeznek ilyen vizsgálatot?- Az ÁNTSZ-ben (a megyei tisztiorvosi szolgálatnál), hétköznapokon reggel nyolctól tizenkettőig. A vizsgálat teljesen anonim. Semmilyen adatot nem kell szolgáltatnom, odamegyek, mondok egy jelszót, és a megA vérvételt követően a vizsgálati anyagból lehet megállapítani megfelelő eljárások során a fertőzöttséget A félelmetes, változékony HIV-vírus modellje adott időre azzal a jelszóval visz- szamegyek az eredményért. Én magam fogom tudni, hogy HIV- pozitív vagyok-e, vagy sem, de senki más. Ha valaki számára kiderül, hogy fertőzött, feltétlenül javasolt orvoshoz fordulni, mert ha még csak HIV-pozitív, de nem AIDS-beteg, akkor sokat lehet segíteni. Ma már egyre több gyógyszer van, amivel - ha teljesen gyógyítani nem is — késleltetni lehet a betegség kialakulását, meg lehet hosszabbítani az életet.- Régen a fertőző betegségek ellen kemény hatósági eszközöket alkalmaztak, a kötelező szűrővizsgálattól a vesz- tegzárig. Az AIDS esetében a hatóságok magatartása sokkal megengedőbb: a vizsgálat anonim, nincs kötelező szűrés... Miért? — Két dologról van szó, válasz- szűk külön. Egyfelől a szűrés: mikor szűrjünk? Mint mondtam, a HÍV jelenléte csak hetekkel a fertőződés után mutatható ki, az ablakperiódus miatt előfordulhat, hogy az eredmény negatív, pedig a vizsgált személy fertőzött. De ha a vizsgálat pillanatában valóban negatív, akkor sincs garancia, hogy egy hét múlva vagy másnap nem fertőződik meg. Emiatt az általános, kötelező szűrés (mint a tbc esetében volt) nem jelent megoldást: naVédelem: a biztonságos életvitel Békés megyében jelenleg 18 regisztrált HIV- pozitív van, ez elég nagy szám. Es mivel az anonim pozitívakról semmit sem tudhatunk, nehéz megbecsülni, hogy valójában mekkora a fertőzöttség. Az arányok világszerte hasonlóak: legtöbb a homoszexuális és a kábítószeres fertőzött; a többiek a töredékét sem teszik ki a két nagy csoportnak. A heroinfüggők és homoszexuálisok az életformájuk miatt vannak bajban. „Mindegy mi lesz, csak legyen partnerem; csak jussak hozzá a droghoz” - ez a késztetés megfosztja őket az elemi elővigyázatosságtól is. Pedig a legjobb védelem a biztonságos életvitel. ponta nem lehet vizsgálni a teljes népességet. Persze, ha valakiről kiderül, hogy HIV-fertőzött, annak felkutatjuk a partnereit, a környezetét és megvizsgáljuk őket. Ebben az értelemben van szűrés, és ez természetesen ingyenes. Más ügy az anonimitás. A HIV-pozitív ember évekig teljesen tünetmentes maradhat, élheti a maga normális emberi életét, amíg a környezete nem tudja róla, hogy fertőzött. Ha betartja a higiénés szabályokat, a HIV- pozitívakra érvényes egészség- ügyi előírásokat, semmi baj nem történhet. Ám, ha kiderül róla ez a dolog, légüres térben találja magát, vége a normális élet esélyének. Ezért kell titkosan kezelni a HIV-fertőzöttséget.- Ugyanakkor ezek az emberek potenciális veszélyforrások a többiekre nézve...- Elvileg igen, és mégsem. Dolgozhat mellettem HIV-pozitív ember az irodában, élhet a családban, ülhet mellettem a buszon vagy a moziban, nem jelent semmit. A vírus ugyanis csak a testnedvek közvetlen érintkezésével terjed: vérrel, spermával, nyállal, tehát mindenféle váladékkal, de csak és kizárólag közvetlenül. Ha kikerül a levegőbe, azonnal elpusztul, tehát cseppfertőzéssel, belélegzéssel nem kapható el.- Laikus fejjel az ember úgy gondolja: az a nehezebb, amíg megleljük a kórokozót, az ellenszert megtalálni már könnyebb. Itt a vírus megvan, de az ellenszer még sehol. Hol tart a kutatás?- Mint mondtam, vannak gyógyszerek, amelyekkel lassíthatjuk a betegség kialakulását. Időről-időre úgy tűnik, a végső megoldás is a kezünkben van, de a HÍV nagyon alkalmazkodóképes vírus. Szeret változni, mindent elkövet, hogy életben maradjon. Persze, ez más kórokozóknál is gyakori: ha veszünk egy egyszerű gennykeltő baktériumot, némelyik már polirezisztens (sokféle antibiotikummal szemben ellenálló mikroorganizmus).- Vagyis a legjobb az ember saját, „gyárilag" beépített védekezőrendszere. A HÍV azonban éppen ezt támadja meg. Mit tehetünk?- Főként a terjedés megakadályozásában van minden egyes embernek tennivalója. A nemzetközi egészségügyi szervezetek is a megelőzést, a felvilágosítást és a meggyőzést tartják fő feladatuknak. A szexuális érintkezésben az óvszer használata csaknem 100 százalékos védelmet ad. A kábítószerfüggőkkel meg kell értetnünk, hogy nem szabad egymás fecskendőjét használniuk, mert ezzel átvihetik a vírust. Az egészségügyben nagyon szigorú higiénés előírások élnek: éppen az anonimitás miatt minden beteget úgy kell kezelnünk, mintha HIV- pozitív lenne. A XX. század második felében a nemi erkölcsöt jellemző, nagyfokú szabadság most veszélyforrás, szerencsére már vannak jelei a visszavonulásnak. A fekete halál Egész Európát tartotta rettegésben Csak az infúzió. A vakcina tehet védetté A vírusok kunyhóban és palotában pusztíthatnak így nevezték a pestist, amely a középkorban századokon át tartotta rettegésben Európát. A tüdőpestis és a bubópestis, amely egyaránt gyorsan végzett áldozatával, már a Kr.e. VI. században Athénban is pusztított. Ezer év múlva Justinianus császár országában arat a halál: 542-ben Bizáncban naponta ezer halottat számláltak meg. 1347- ben végigsöpört Európán a járvány. A kórt 12 genovai gálya hozta át Messina kikötőjébe a Krím-félszigetről. A következő öt év alatt a pesüs Európa lakosságának körülbelül egyharmadát elpusztította. Az orvosok és a hatóságok tehetetlenek, jóllehet, ekkor terjed el a karantén (quarante = negyven, ennyi napig tartott a vesztegzár). A borzalmas betegség ráirányította a földrész figyelmét a közegészségügyi állapotokra, s a városokban megkezdődött a szemét el- hordása, a szennyvíz elvezetése, a kórt terjesztő patkányok irtása. Az utolsó nagy európai pestisjárványt 1665-ben London élte át, ám a kórokozót csak kétszáz év múlva sikerült azonosítani. Európán kívül még a XX. században is voltak kisebb járványok. A szakemberek szerint nem kizárt, hogy a kórokozó rezisz- tenssé válik az oltóanyaggal szemben, s akkor ismét támadhat a pestis. A kolerajárványról az első hírek 1817-ben jutottak el ide Ázsia területeiről. Akkor még nem hitték, hogy a járvány a hűvösebb és gazdagabb Európát is elérheti, ám 1831-ben Oroszország felől megérkezett a kolera Nyugatra. Magyarországon mintegy félmillióan betegedtek meg, s fele meg is halt. A kór okozóját, a Vibrio cholerae bacilust — amely a székletben, a fertőzött élelmiszerben és ivóvízben is megtalálható - Robert Koch fedezte fel 1883-ban, de innen még hosszú út vezetett az ellenszer megtalálásáig. Időbe telt, míg rájöttek, hogy ezt a betegséget - a legtöbb baktérium okozta fertőzéstől eltérően - elsősorban tünetileg kell kezelni, mivel a gyors folyadékvesztés a szervezet kiszáradásához, ezáltal gyors halálhoz vezet. A beteg életét a hasonlóan gyors folyadék-utánpótlás menthette meg. A XX. században bevezetett infúzió meg is hozta az első jelentős eredményeket, a valódi gyógyulást pedig az antibiotikumok jelentették. Kevesen tudják, hogy eredete a latin vacca (= tehén) szó. Edward Jenner brit orvos 1796 május 14-én végezte el himlőnyirok-oltási kísérletét, s ezzel megnyitotta az orvostudományban a vakcinális korszakot. Keleten már sok évszázada végeztek megelőző oltásokat. Nem súlyos betegek himlőváladékát vitték át tűvel az egészségesekre, akik ezáltal védetté váltak. A vírus egyaránt pusztított a kunyhókban és palotákban (Mária Terézia is megkapta), érthető, hogy az arisztokrácia is kedvezően fogadta az oltást. A módszert egy angol hölgy írta le 1717-ben, majd a brit udvarban is bevezették, és a kontinensen is elterjedt. Sok vidéken megfigyelték, hogy a tehénhimlővel fertőződött fejőnők és pásztorok a fekete himlővel szemben immunitást mutattak. Jenner erre alapozta a kísérletet, s bebizonyosodott, hogy a tehénhimlővel fertőzött ember himlőváladékából nyert oltóanyag (vakcina) védettséget nyújt a fekete himlő ellen is. Az utolsó himlőesetet 1976- ban Indiában regisztrálták. A WHO 1980-ban a védőoltás eredményeképp a fekete himlőt megszüntetettnek nyilvánította. Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu
