Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-05 / 207. szám

10. OLDAL — 2002. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY Békés megyében jelenleg 18 regisztrált HIV-pozitív van „Mindegy mi lesz, csak legyen partnerem; csak jussak hozzá a droghoz” Háború, betegség, halál — mindezekre az ember a hétköznap­okban általában úgy tekint, mint térben és időben távoli dol­gokra, amelyekről öntudatlanul is úgy hisszük: velünk nem es­het meg. Borzongva csodáljuk az amerikai filmeken az isme­retlen járványok elleni kétségbeesett küzdelmet, de persze tudjuk: Dustin Hoffmann a végén megtalálja a szérumot és megmenekül, hiszen ő a főszereplő. Az antibiotikumok felfe­dezése óta többé-kevésbé nyugton is hagytak minket a járvá­nyok, úgy éreztük, biztonságban vagyunk. Ám a '80-as évek megingatták ezt a biztonságérzetet, tudomásul kell vennünk: a távoli, hihetetlen betegség, az AIDS — ideért. A veszélyekről és a kilátásokról beszélgettünk dr. Mosonyi Évával, a békéscsabai Réthy Pál kórház higiénikus főorvosával. A fertőzést követő 6-8 hétig a vírus nem mutatható ki a szervezetben- A véradóknak nyilatkozniuk kell, hogy nem tartoznak az AIDS-veszélyeztetettek közé. Hon­nan tudhatják?- Van egy nagyon részletes kérdőív, ami a kérdéseket tartal­mazza, ezeket a vérellátó szolgá­lat a donornak fölteszi. Például: volt-e, van-e kapcsolata külföldi­vel? Van-e homoszexuális vagy biszexuális kapcsolata? Használ- e óvszert? Jelenleg vagy koráb­ban élt-e intravénásán beadható kábítószerrel? Ha a beszélgetés során a legkisebb gyanú felme­rül, hogy az illető valahol nem mond igazat, akkor nem veszik le tőle a vért. Persze, ezek általá­ban egészséges emberek, akik azért adnak vért, hogy segítse­nek, ezért őszintén szoktak vála­szolni. Ez lelkiismereti kérdés, hogy ne ártsanak másoknak. Ha aláírták a nyilatkozatot, akkor a donor lapjára igazoló címke ke­rül. Természetesen a vér további szigorú vizsgálatokon megy át, de a fertőzöttségnek van egy 6-12 hetes, úgynevezett „ablakperió­dusa”, amikor a vírus nem kimu­tatható. Ez az időszak azért ve­szélyes, mert ha ezalatt vizsgál­ják, akkor még negatív, de már fertőzött és maga is fertőz. Ez ijesztően hangzik, régebben vol­tak is ebből gondok - szerencsé­re nem nálunk, hanem külföldön-, de ma már a vérkészítmény útján történő fertőzés gyakorlati­lag kizárható.- Képes-e az ember észlelni magán a fertőződést, milyen tü­netek jelentkeznek és mikor?- Ennek a bizonyos 6-12 hét­nek az elteltével, amikor már ki­mutatható a HÍV, akkor előfor­dulhat bágyadtság, láz, kiütés tünetegyüttese. Ez rövid ideig tart, aztán a tünetek elmúlnak, és akár évekig egészségesnek érzi magát a fertőzött személy. Ezért fontos, hogy ha veszélyesnek mi­nősülő esemény történt (szexuá­lis kapcsolat, intravénás kábító­szerezés), akkor 6-8 hét elteltével jelentkezzen vizsgálatra. Ha ek­kor negatív, akkor már csak na­gyon kicsi esélye van, hogy még­is fertőzött.- És maga a betegség hogyan, mikor jelentkezik ?- Akár csak évek múlva. Ek­kor sem feltétlenül az AIDS fő tü­netei jönnek elő, hanem azok a betegségek, amik más körülmé­nyek között könnyen gyógyítha­tók, de ez esetben életveszélye­sek A szervezet ugyanis nem, vagy csak nagyon rosszul tud vé­dekezni a különböző kórokozók ellen, hiszen az AIDS erről szól: szerzett immunhiány, tehát a szervezet védekezőrendszere megy tönkre. Az AIDS-beteg egyébként fáradékony, legyen­gül, hasmenése van, megnagyob­bodnak a nyirokcsomói, izzad, az agyban lejátszódó folyamatok miatt leépül: igen súlyos állapot­ba kerül.- Hogyan bizonyosodhat meg az ember arról, hogy egyszer, va­lamikor, évekkel ezelőtt, amikor még nem is igen tudtunk az AIDS-ről, nem fertőződött-e meg? Hol végeznek ilyen vizsgálatot?- Az ÁNTSZ-ben (a megyei tisztiorvosi szolgálatnál), hét­köznapokon reggel nyolctól ti­zenkettőig. A vizsgálat teljesen anonim. Semmilyen adatot nem kell szolgáltatnom, odamegyek, mondok egy jelszót, és a meg­A vérvételt követően a vizsgálati anyagból lehet megállapítani megfelelő eljárások során a fertőzöttséget A félelmetes, változékony HIV-vírus modellje adott időre azzal a jelszóval visz- szamegyek az eredményért. Én magam fogom tudni, hogy HIV- pozitív vagyok-e, vagy sem, de senki más. Ha valaki számára ki­derül, hogy fertőzött, feltétlenül javasolt orvoshoz for­dulni, mert ha még csak HIV-pozitív, de nem AIDS-beteg, akkor sokat lehet segíteni. Ma már egyre több gyógyszer van, amivel - ha telje­sen gyógyítani nem is — késleltetni lehet a beteg­ség kialakulását, meg lehet hosszabbítani az életet.- Régen a fertőző be­tegségek ellen kemény hatósági eszközöket al­kalmaztak, a kötelező szűrővizsgálattól a vesz- tegzárig. Az AIDS eseté­ben a hatóságok magatartása sokkal megengedőbb: a vizsgálat anonim, nincs kötelező szűrés... Miért? — Két dologról van szó, válasz- szűk külön. Egyfelől a szűrés: mikor szűrjünk? Mint mondtam, a HÍV jelenléte csak hetekkel a fertőződés után mutatható ki, az ablakperiódus miatt előfordul­hat, hogy az eredmény negatív, pedig a vizsgált személy fertő­zött. De ha a vizsgálat pillanatá­ban valóban negatív, akkor sincs garancia, hogy egy hét múlva vagy másnap nem fertőződik meg. Emiatt az általános, kötele­ző szűrés (mint a tbc esetében volt) nem jelent megoldást: na­Védelem: a biztonságos életvitel Békés megyében jelenleg 18 regisztrált HIV- pozitív van, ez elég nagy szám. Es mivel az anonim pozitívakról semmit sem tudhatunk, ne­héz megbecsülni, hogy valójában mekkora a fertőzöttség. Az arányok világszerte hasonlóak: legtöbb a homoszexuális és a kábítószeres fer­tőzött; a többiek a töredékét sem teszik ki a két nagy csoportnak. A heroinfüggők és homosze­xuálisok az életformájuk miatt vannak bajban. „Mindegy mi lesz, csak legyen partnerem; csak jussak hozzá a droghoz” - ez a késztetés meg­fosztja őket az elemi elővigyázatosságtól is. Pe­dig a legjobb védelem a biztonságos életvitel. ponta nem lehet vizsgálni a teljes népességet. Persze, ha valakiről kiderül, hogy HIV-fertőzött, an­nak felkutatjuk a partnereit, a környezetét és megvizsgáljuk őket. Ebben az értelemben van szűrés, és ez természetesen in­gyenes. Más ügy az anonimitás. A HIV-pozitív ember évekig telje­sen tünetmentes maradhat, élhe­ti a maga normális emberi életét, amíg a környezete nem tudja ró­la, hogy fertőzött. Ha betartja a higiénés szabályokat, a HIV- pozitívakra érvényes egészség- ügyi előírásokat, semmi baj nem történhet. Ám, ha kiderül róla ez a dolog, légüres térben találja magát, vége a normális élet esé­lyének. Ezért kell titkosan kezel­ni a HIV-fertőzöttséget.- Ugyanakkor ezek az embe­rek potenciális veszélyforrások a többiekre nézve...- Elvileg igen, és mégsem. Dolgozhat mellettem HIV-pozitív ember az irodában, élhet a csa­ládban, ülhet mellettem a bu­szon vagy a moziban, nem jelent semmit. A vírus ugyanis csak a testnedvek közvetlen érintkezé­sével terjed: vérrel, spermával, nyállal, tehát mindenféle vála­dékkal, de csak és kizárólag köz­vetlenül. Ha kikerül a levegőbe, azonnal elpusztul, tehát csepp­fertőzéssel, belélegzéssel nem kapható el.- Laikus fejjel az ember úgy gondolja: az a nehezebb, amíg megleljük a kórokozót, az ellen­szert megtalálni már könnyebb. Itt a vírus megvan, de az ellenszer még sehol. Hol tart a kutatás?- Mint mondtam, vannak gyógyszerek, amelyekkel lassít­hatjuk a betegség kialakulását. Időről-időre úgy tűnik, a végső megoldás is a kezünkben van, de a HÍV nagyon alkalmazkodóké­pes vírus. Szeret változni, min­dent elkövet, hogy életben ma­radjon. Persze, ez más kóroko­zóknál is gyakori: ha veszünk egy egyszerű gennykeltő baktériu­mot, némelyik már polirezisztens (sokféle antibiotikummal szem­ben ellenálló mikroorganizmus).- Vagyis a legjobb az ember saját, „gyárilag" beépített védeke­zőrendszere. A HÍV azonban ép­pen ezt támadja meg. Mit tehetünk?- Főként a terjedés megakadályozásában van minden egyes embernek tennivaló­ja. A nemzetközi egészségügyi szerve­zetek is a megelőzést, a felvilágosítást és a meggyőzést tartják fő feladatuknak. A sze­xuális érintkezésben az óvszer használata csaknem 100 százalé­kos védelmet ad. A kábítószerfüggőkkel meg kell értetnünk, hogy nem szabad egymás fecs­kendőjét használniuk, mert ez­zel átvihetik a vírust. Az egész­ségügyben nagyon szigorú higié­nés előírások élnek: éppen az anonimitás miatt minden beteget úgy kell kezelnünk, mintha HIV- pozitív lenne. A XX. század má­sodik felében a nemi erkölcsöt jellemző, nagyfokú szabadság most veszélyforrás, szerencsére már vannak jelei a visszavonu­lásnak. A fekete halál Egész Európát tartotta rettegésben Csak az infúzió. A vakcina tehet védetté A vírusok kunyhóban és palotában pusztíthatnak így nevezték a pestist, amely a középkorban századokon át tartotta rettegésben Európát. A tüdőpestis és a bubópestis, amely egyaránt gyorsan végzett áldozatával, már a Kr.e. VI. szá­zadban Athénban is pusztított. Ezer év múlva Justinianus csá­szár országában arat a halál: 542-ben Bizáncban naponta ezer halottat számláltak meg. 1347- ben végigsöpört Európán a jár­vány. A kórt 12 genovai gálya hozta át Messina kikötőjébe a Krím-félszigetről. A következő öt év alatt a pesüs Európa lakossá­gának körülbelül egyharmadát elpusztította. Az orvosok és a ha­tóságok tehetetlenek, jóllehet, ekkor terjed el a karantén (quarante = negyven, ennyi na­pig tartott a vesztegzár). A bor­zalmas betegség ráirányította a földrész figyelmét a közegész­ségügyi állapotokra, s a városok­ban megkezdődött a szemét el- hordása, a szennyvíz elvezetése, a kórt terjesztő patkányok irtása. Az utolsó nagy európai pestisjár­ványt 1665-ben London élte át, ám a kórokozót csak kétszáz év múlva sikerült azonosítani. Eu­rópán kívül még a XX. század­ban is voltak kisebb járványok. A szakemberek szerint nem ki­zárt, hogy a kórokozó rezisz- tenssé válik az oltóanyaggal szemben, s akkor ismét támad­hat a pestis. A kolerajárványról az első hí­rek 1817-ben jutottak el ide Ázsia területeiről. Akkor még nem hitték, hogy a jár­vány a hűvösebb és gazdagabb Eu­rópát is elérheti, ám 1831-ben Oroszország felől megérkezett a kolera Nyugatra. Magyarországon mintegy félmillióan betegedtek meg, s fele meg is halt. A kór oko­zóját, a Vibrio cholerae bacilust — amely a székletben, a fertőzött élel­miszerben és ivóvízben is megta­lálható - Robert Koch fedezte fel 1883-ban, de innen még hosszú út vezetett az ellenszer megtalálásáig. Időbe telt, míg rájöttek, hogy ezt a betegséget - a legtöbb baktérium okozta fertőzéstől eltérően - első­sorban tünetileg kell kezelni, mivel a gyors folyadékvesztés a szerve­zet kiszáradásához, ezáltal gyors halálhoz vezet. A beteg életét a ha­sonlóan gyors folyadék-utánpótlás menthette meg. A XX. században bevezetett infúzió meg is hozta az első jelentős eredményeket, a való­di gyógyulást pedig az antibioti­kumok jelentették. Kevesen tudják, hogy ere­dete a latin vacca (= tehén) szó. Edward Jenner brit or­vos 1796 május 14-én vé­gezte el himlőnyirok-oltási kísérletét, s ezzel megnyi­totta az orvostudomány­ban a vakcinális korsza­kot. Keleten már sok évszázada vé­geztek megelőző oltásokat. Nem súlyos betegek himlővála­dékát vitték át tűvel az egészsé­gesekre, akik ezáltal védetté váltak. A vírus egyaránt pusztí­tott a kunyhókban és paloták­ban (Mária Terézia is megkap­ta), érthető, hogy az arisztokrá­cia is kedvezően fogadta az ol­tást. A módszert egy angol hölgy írta le 1717-ben, majd a brit udvarban is bevezették, és a kontinensen is elterjedt. Sok vidéken megfigyelték, hogy a tehénhimlővel fertőződött fejő­nők és pásztorok a fekete him­lővel szemben immunitást mu­tattak. Jenner erre alapozta a kísérletet, s bebizonyosodott, hogy a tehénhimlővel fertőzött ember himlőváladékából nyert oltóanyag (vakcina) védettsé­get nyújt a fekete himlő ellen is. Az utolsó himlőesetet 1976- ban Indiában regisztrálták. A WHO 1980-ban a védőoltás eredményeképp a fekete himlőt megszüntetettnek nyilvánítot­ta. Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu

Next

/
Thumbnails
Contents