Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-28 / 227. szám

A Békés Megyei Hírlap magazinja 2002. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT s r'Mé A Nagy Ho-ho­Kalapos László horgász Sajdik színművész ma­Ferenc legnépsze­gyarköltőkleme­rííbb rajzfigurája zeivel kopogtat 8. oldal 9. oldal Örök kérdés: kötelet a gyilkosoknak? Egy-egy brutális, felfoghatatlan gyilkosság után mindig fellángol a vita: nem kellene-e visszaállítani a halálbüntetést? A vitázó felek nem mindig számolnak a realitásokkal és az­zal, hogy mi is a célja a bíróság által kiszabott büntetésnek. A halálbüntetés visszaállításának elvi igénye az utóbbi időszakban elszaporodott brutális bűncse­lekmények hatására került megint előtérbe.- A huszonegyedik század szeptember 11-ével köszöntött be — állítja dr. Pálinkás György büntető­bíró, aki a Legfelsőbb Bíróság tagjaként 1988. július 14-én az újkori magyar jogtörténet utolsó halálbün­tetését hagyta helyben, majd a rendszerváltást köve­tően visszavonult az ítélethozataltól. Jelenleg a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudo­mányi Karának tanára. — Évszázadokkal ezelőtt nem volt téma a halál- büntetés. Az 1700-as évek közepéig az akasztás, le­fejezés, kerékbetörés, felnégyelés vagy máglyahalál közönséges büntetés volt. A jogtörténelemben elő­ször Morus Tamás említi Utópiájában a halálbünte­tés humánumellenes voltát. Ne feledjük azonban, hogy Morus Angliájában VIII. Henrik, a diktátor hí­rében álló király ítéletei alapján tízezrek végezték a vérpadon. A jelenleg általánosan érvényben lévő európai büntetőjog Cesare Beccaria álnéven írt szakmunkáján alapul - tudjuk meg a professzor­tól. Az itáliai filozófus a feudális ítélkezések ellen lépett fel, és világosan megfogalmazta, hogy bűn- cselekményt csak akkor lehet megállapítani, ha tár­sadalom által elfogadott büntetőjog van mögötte, és csakis olyan büntetést lehet kiszabni, amely a büntető törvénykönyvben is megtalálható. Tanai több felvilágosult uralkodóra, köztük az osztrák­magyar II. Józsefre is hatottak, ő például életfogy­tig tartó hajóvontatással helyettesítette a halálos ítéleteket, ám ennek a döntésnek a humánus voltát, ismerve az elítéltek hosszan tartó kínjait, maguk a történészek is cáfolják. A XIX. század számtalan kiváló reformtörekvése közé sorolandó az egységes magyar törvényhozás megteremtésének igénye.- A halálbüntetés alakulását a társadalmi fejlődés és a történelmi helyzet is befolyásolta - hangsú­lyozza dr. Pálinkás György. - Nagy Frigyes porosz uralkodó például már 1828-ban megszüntette a va­gyon elleni bűncselekmények halállal történő bün­tetését. Ez a magyar ítélkezésben is elfogadott volt, ám Rákosi Mátyás 1951-ben újból visszaállította a fe­udális szokást. Szerinte főbenjáró bűn a társadalmi vagyon ellen vétkezni. Az ötvenes évek proletárdik­tatúrája számtalan halálos áldozatot követelt. A kon­cepciós perek kivizsgálása még napjainkban sem be­fejezett, ám már akkor sem csak politikai okok ve­zettek a bitófához. A magyar szokásoknak megfelelően az elítéltek­nek már a XVIII—XIX. századtól kötél által kellett meghalniuk. Ez alól csak a katonai bűnökért kisza­bott halálbüntetések módja különbözött: a hadse­regnél ugyanis főbe lőtték az elítéltet. Az akasztás fulladásos halált jelentett, Angliában az 1600— 1700-as években engedélyezték a családtagoknak, hogy az akasztott hozzátartozó lábába kapaszkod­va megrövidítsék annak szenvedését. A XIX. szá­zad végén érdekes eset történt Győrben: egy rabló- gyilkost kötél általi halálra ítéltek. Annak rendje és módja szerint le is zajlott az akasztás. A halált megállapították, majd a testet koporsóba tették és a halottas házba szállították, ám útközben, a zötykö- lődés hatására magához tért a halottnak vélt ember. Ez a rendkívüli eset erősen megosztotta az akkori közvéleményt. Sokan úgy vélték, hogy a halálos ítélet csak végrehajtva érvényes, mások szerint egy embert nem szabad egymás után kétszer kivégez­ni. Végül az élet adta a megoldást, az elítélt ugyan­is három nappal később szívszélhűdésben meg­halt. Vannak, akik szerint ezután az eset után ve­zették be a hazai kivégzésekben a humánusabb csi­golyatörést. Erre vonatkozólag azonban nincsen hi­teles adat. A halálbüntetés ellenzői közül sokan úgy vélik, hogy a kivégzés nem ad lehetőséget az esetleges té­vedések korrigálására.- Jelenleg nincs olyan adat Magyarországon, amely szerint a köztörvényes bűnöző bűneiért ár­tatlan embernek kellett volna meghalnia - mondja dr. Pálinkás György. - Az ítéletet az 1990-es alkot­mánybírósági határozat előtt is csak indokolt és bi­zonyított esetekben lehetett kiszabni. Mások etikai­lag támadják a halálbüntetést, mondván, az élethez és a méltósághoz minden embernek joga van. Soós Lajos, a vecsési rendőrgyilkosként elhíresült bűnö­ző, amikor tudomásul vette az ítéletet, annyit mon­dott, hogy egy olyan négyszeres gyilkosnak, mint ő, semmi keresnivalója a társadalomban. Vagy elég csak Richter Richárd ese­tét említenem, aki a szegedi börtönben a saját maga készítette késsel öt embert szúrt le úgy, hogy kö­zülük négyen meg is haltak. Ebben az esetben, azt hiszem, hogy semmiképpen sem lett volna méltá­nyos büntetés élet­fogytig tartó börtön másodszori kiszabá­sa. Magyarországon 1989-ig volt érvény­ben a halálbüntetés. Az Antall-kormány első döntései közé tartozott a politikai okokból kiszabható súlyos ítélet eltörlé­se. Az Alkotmánybí­róság 1990. október 31-ei határozata pedig a hazai joggyakorlatban vég­képp megszüntette a kivégzéseket. Hogy Beccaria nézetei mégis érvényesülhetnek-e a jövőben, arról valószínűleg majd nemzetközi egyezmények dönte­nek.- A számok magukért beszélnek: míg a '80-as években körülbelül 200 gyilkosság történt az or­szágban, addig az alkotmányos döntés utáni évek­ben ez a szám 50 százalékkal megemelkedett. Sze­rintem valamilyen szintű visszatartó ereje biztos, hogy van a súlyos ítéletnek. Arról nem is beszélve, hogy a XXI. század terrorháborúja előbb-utóbb új gyakorlatot fog megkövetelni a büntetés-végrehaj­tásban is. Egyelőre ugyanis sehol sem vezettek még be terrorellenes jogszabályt. Ráadásul az utóbbi idő­szak közvélemény-kutatásai is azt bizonyítják, hogy sokan vannak, akik a halálbüntetés visszaállításában látják az előrelépés egyetlen esélyét. Azt hiszem, hogy a móri tragédia után, érthető az embereknek ez a fajta reagálása. Riersch Tamás Fridi és a mutyizás Itt az új magyar gamicsont - Lendvai Ildi­kónak a Friderikusz Sándor tévéelnökjelölt mobiltelefonjára küldött, majd illetéktele- ------------------------ nek által lehallgatott üze­nete. Ebben az MSZP frak­cióvezető asszonya nem csak a maga, hanem ,,Pé­ter" (Medgyessy miniszter- elnök) támogatásáról is biztosította ,,Sanyikát” (Fridit), feltételül szabva, hogy két másik pályázót - Balót és Székelyt - elnökként nem kaszálja el. A történet tulajdonképpen piti, de arra jó, hogy a figyelmet elterelje fontosabb kér­désekről: autópálya-építésről, vidékfelzár­kóztatásról, önkormányzati választások­ról, egye- ••..•••••••••••••••> be kről. En- T,, , nek ellené- Itt valami nem re megváló- Stimmel, szólandó kérdés, ***********..............* * * * ho gy kinek van igaza, kinek nincs, tisztes­séges dolog-e, hogy egy párt vezetője támo­gatásáról biztosítja a közszolgálati médi­um első számú székére pályázó egyik (bár­melyik) jelöltet. Nyilvánvaló dilettantizmusra vall, hogy egy politikai vezető a bizalmas mondaniva­lóját telefon-üzenetrögzítőre harsogja. Ha az ember pásztorórára hívja barátját vagy ba­rátnőjét, általában nem hagy üzenetet an­nak telefonján, vagy ha igen, számolnia kell a lebukás veszélyével. Ami ezek után a dolog lényegét illeti, két kérdést kell megvá­laszolnunk. Az egyik, hogy joga van-e bár­kinek is feltörnie más telefonját, s a rajta lé­vő üzenetet nyilvánosságra hozni. Értelem­szerűen nincs, ha megteszi, bűncselek­ményt követ el. A következő kérdés: van-e joga bármely politikusnak támogatásáról biztosítania bármelyik jelöltet, tőle lojali­tást kérni hatalmon lévő pártja-kormánya számára. Természetesen joga van, hiszen az elnök személyéről lényegében a politiku­sok döntenek, fiíz pedig teljesen természetes, hogy a közszolgálati televíziónak lojálisnak kell lennie a regnáló hatalomhoz. Akkor mégis mi a baj? Mert az ember etikai érzéke azt súgja, itt valami nem stimmel. , .Hálót ért a labda", mert az egész telefonüzenetes- dinek, a péterezésnek, meg sanyikázásnak azért — valljuk meg őszintén - van egy kis mutyizás jellege. Ahogy pestiesen mondják, mintha lepacsizták volna Friderikusz tévéel­nökké ütését. Ha Lendvai Ildikó kiáll az új­ságírók elé és elmondja, hogy a szocialis­ták, sőt maga a kormányfő Friderikusz ki­nevezését támogatja, ez világos és kezelhető beszéd. Senkinek semmi kifogása nem lehet ezzel kapcsolatban. De a kulisszák mögött ,,lezsugázni" dolgokat, hülyének nézni pá­lyázókat és kurátorokat, minimum nem korrekt. Ettől persze Friderikusz Sándor még lehet jó elnök. Árpási Zoltán A halálbüntetés ellenzői közül sokan úgy vélik, hogy a kivégzés nem ad lehetőséget az esetleges tévedések korrigálására (Képünk illusztráció) Patkányok luxusvillákban. Az idei hő­ség és az aszály új probléma elé állította Kalifornia nyugati partvidékét: patkány­invázió zúdult a Beverly Hillsben élő előkelőségek luxus­villáira. Patkányok isznak az úszóme­dencék vizéből és rág­csálják a dísznövé­nyeket. Los Angeles hatóságai a szokásos módon, méreg kihelyezésével küzdenek a patkányinvázió ellen. Egyes szakértők azonban más módszert ajánlanak: sze­rintük a gyorsan szaporodó patkányné­pesség elleni harc egyetlen eredményes módja az lenne, ha macskákat engedné­nek a szabadba. Sokan viszont kételked­nek benne, hogy Beverly Hills lakosai be­letörődnének abba, hogy vadon élő macskák kóboroljanak utcáikon. Penelope lemeze. Tom Cruise szerel­me, Penelope Cruz spanyol származá­sú színésznő nemrég stúdióba vonult, és felénekelte első dalát egy jótékony- sági célokra készült lemezre. A próbál­kozást saját album is követi nemsoká­ra, melyet a színész­nő honfitársával, Joan Manuel Serrattal közösen ad ki. A 28 éves szí­nésznő bevallotta, hogy nagyon izgult az első hangfelvétel előtt, mert még so­sem hallotta a hangját lemezen. Ami­kor először nyitotta a száját dalra, egy hang sem jött ki belőle, mert hirtelen úgy érezte, mintha meztelen volna. Pe­dig a stúdiófelvétel előtt két hónapig járt énekórákra. Feleségcsere. Egy jemeni férfi túl hangos feleségét „lecserélte” egy sü­ketnémára. A negyvenéves férfi 15 éven át bírta füllel első felesége igen hangos és szüntelen szóáradatát, mígnem végképp elege lett rikácsolá­sából és elvált tőle, hogy elvegyen egy jóval halkabb asszonyt. Igazi csendestársra lelt mindkét értelem­ben: az új feleség valóban csendes társ, mivel süketnéma, és igazi, mivel a férj szerint ő az úgynevezett igazi. A válás egyébként nem ütközött túl sok nehézségbe, mivel Jemenben a férjek minden indok nélkül kiadhat­ják feleségük útját. Megfürdetik Dávidot. Még a legreme- kebb szobroknak is kell néha nyakat, fület és egyebet mosni, éppen ezért 129 év után megfür­detik a 498 éves Dá­vidot. Michelangelo világhírű alkotásá­nak megtisztítása a tervek szerint hét hónapig tart majd, és 150 ezer euróba kerül. Az ötméteres Dávidot legutóbb 1873-ban fürdették meg tetőtől talpig, amikor bekerült mostani otthonába, a firenzei Galleria dell' Accademiába. A reneszánsz egyik leghíresebb szobra a csutakolás után várhatóan a megszokottnál is csodá- sabban ragyog majd. Ősi csillagvizsgáló. Az emberiség leg­régebbi csillagászati „obszervatóriu­mára” bukkantak a németországi Szász-Anhalt tartomány régész és csil­lagász szakértői. Az objektum arra szolgált, hogy meghatározzák a vetés és az aratás idejét, ami rendkívül fontos volt az akkor élt emberek számára. Ar­ról a helyről ugyanis pontosan meg tud­ták határozni a Napnak az égbolton megtett útját. A mintegy kétszáz méter átmérőjű, facölöpökből épített „obszer­vatóriumot” árok veszi körül. A szakér­tők összefüggést tételeznek fel az új le­let és az angliai Stonehenge között. Az újabb ásatások során száznál több tárgyra bukkantak a régészek. A legje­lentősebb közülük egy jó állapotban fennmaradt, 2700 éves spirálkarperec, amelyet nyakékszerként viseltek. ©❖««OS»«® Houstont beperelte az apja. Whitney Houstont tartozása miatt beperelte az édesapja, akinek az énekesnő legalább egymillió dollárral tartozik. Whitney-nek fénykorában egy percig sem okozott vol­na fejfájást egymillió dollár kifizetése, de pillanatnyilag esélye sincs rá, hogy vissza­adja tartozását. Jelen­leg is drogfüggőségé­vel küszködik, állító­lag már túl van a le­szokás legnehezebb fázisán, de lelkileg és fizikailag sem erősö­dött meg még annyira, hogy újra dolgoz­ni tudjon. Apja azonban hajthatatlan, megunta, hogy évek óta vár a pénzére. Az énekesnő barátai attól félnek, hogy a bíró­sági procedúrától a labilis sztár menthe- teüenül visszazuhan régi életmódjába, és ismét az alkohol és a drog rabjává válik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents