Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-28 / 227. szám

8. OLDAL - 2002. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT (hétvége Koszorú A költő homlokán, Hol terhesen függ a lélekború, Hímek szellőiben Rendül meg a zöld repkény-koszorú. Vággyal ne nézzetek Fel a költő repkényes homlokára, Hisz a lomb rajta a Megtört kebelből drága vérnek ára! Irigylitek talán A télviharral küzdő, lombtalan Tölgynek, hogy ágain Függ a fagyöngy, zöldelve bokrosán? Tudjátok meg, hogy a Bércen a gyöngyös ágú tölgy beteg! A költő homlokán Bánatra vannak a zöld levelek! Száznyolcvanöt évvel ezelőtt, 1817. szeptember 28-án született Rimaszom­baton Tompa Mihály költő, a népi­nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője, akadémikus. 1845-től Pes­ten jogot hallgatott, majd Miskolcon le­tette a papi vizsgát és Bején lett pap, 1851-től haláláig, 1868-ig Hanván mű­ködött. írásaival lelkesen szolgálta a forradalom és a szabadságharc ügyét. Élete végéig hirdette a nemzeti függet­lenség eszméjét, elutasította a kiegye­zést. Szoros barátság fűzte Arany Já­noshoz. A költőre Koszorú című versé­vel emlékezünk. Leginkább könyveket szeret illusztrálni Pom Pom, Gombóc Artúr, Ho-ho és a többiek Jobb híján a jegyzetfüzetemet nyúj­tom, és egy rossz, maszatolós go­lyóstollat. A strucclábú, kócos üstö­kű, varjúcsőrű madár, amit első­ként rajzol, esetlenül téblábol a kockás papíron. Mellette lompos, nagy fülű, bandzsin vigyorgó kutya születik Sajdik Ferenc keze alól. A tágas, csupa ablak nappaliban telep­szünk le. A szobát a rajzszerekkel meg­rakott hatalmas asztal uralja, felette könyvespolc, tetejéről agyagból for­mált, sajdikosan bumfordi állatfigurák pislognak kíváncsian a látogatóra. Sajdikné közeleg mosolyogva, finomsá­gokkal megpakolt jókora tálcát cipel.- Nemcsak múzsa, etet is — somo­lyog a művész. - No meg a rajzolás ki­vételével minden egyéb teendőt is ő vé­gez idehaza. Nem a jó szándék hiányzik belőlem, egyszerű­en kétbalkezes vagyok és szórakozott. Apámra ütök. Ő se boldogult volna a mama nélkül. A pa­pám híres zsoké volt, zömök, harminc­ötös lábú, apró emberke, a válláig sem ért anyámnak, a karcsú, nyúlánk baleri­nának, aki minden bizonnyal sziporká­zó humoráért szerette meg. Mellettem sosem fogsz sírni, fogadkozott apa az esküvőjük előtt, de a mama már a lako­dalmat is végigzokogta, mert bohém párja jól berúgott örömében. Nehéz volt a papát féken tartani - pedig imádott minket - szertelen, nyüzsi természete nehezen tűrte a korlátozást, ráadásul a foglalkozása miatt állandóan úton volt. Költöztünk vele Berlinbe, aztán Athén­ba, de amikor végül Dániába szólította egy szerződés, a mamának meg ne­künk, gyerekeknek az iskola miatt Athénban kellett maradnunk - egy fil­lér nélkül. A papával Pesten találkoz­tunk legközelebb, azok után, hogy mint ellenséges állampolgárokat, a németek­kel és az olaszokkal együtt hazatolon- coltak minket. A Nyugati pályaudvarra érkeztünk, a bátyám meg én rövid nad­rágban, kis ingben (Athénból rekkenő hőségben indultunk), és fogalmunk sem volt, hol fogunk éjszakázni. Pénz­telenség, háború, bevagonírozás: azt hi­szem, az egész családra jellemző vidor- ság, a merész, féktelen optimizmus, no meg persze az egymás iránti feltétlen ragaszkodás segített át minket a gondo­kon. Apa mindig azt mondogatta: „minden jól van úgy, ahogy van”. Délutánonként „van egy jó köny­vem” felkiáltással bevackolta magát a szobájába. Egyszer szándékosan ellapoztam a könyvét, és a papának fel sem tűnt, hogy kimaradt egy-két fejezet: neki nem a történet volt a fontos, hanem a békés kuckó, és az, hogy ő most akkor olvasgat egy keveset.- Hogy miért nem lettem zsoké? Be­vallom őszintén, irtóztam a gondolat­tól, hogy én is minden áldott nap haj­nali fél ötkor keljek, mint az apám és a bátyám. Kisiskolásként rajzolgattam, de voltak nálam tehetségesebbek is az osztályban. A nagy- néném tanácsára írattak a szüle­im a Török Pál utcai iparraj z- iskolába. Fokoza­tosan vált a raj­zolás a szenve- dé­n S, lyemmé: ma már ott tartok, hogy nem telhet el úgy nap, hogy ne vegyek ceru­zát a kezembe. Szegény feleségem issza meg ennek a levét, volt, hogy ő kinn betonozott a zánkai nyaralónk kertjében, én meg bent csücsültem a szobában, mert nem bírtam abbahagyni a rajzolást - mesé­li. Leginkább könyveket szeret illuszt­rálni. Mint mondja, a rajzfilmkészítés egyhangú munka, minden egyes figu­rát több ezerszer kell lerajzolni, és ez még akkor is unalmas, ha történetesen a kedvencéről, Gombóc Artúrról van szó.- A csokifaló, repülni képtelen A nagy ho-ho-ho madár az én „gye- horgászt és rekem”, de Csukás „társát", István érdeme, a Főkukacot hoF p^urt-a az egesz ^ pom pontot, no Ország ismeri... meg Artúrt össze­hozta egy mesébe. Aztán szép sorban megszületett a többi szereplő: a bátor Tintanyúl, a Madárvédő Golyókapko­dó, a Radírpók meg a Civakodó Cipőik­rek. Akik a látványos, harsány, amerikai rajzfilmdömping korában is a magyar gyerekek első számú kedvencei ma­radtak. Hogy mi a Sajdik-figurák sike­rének a titka? Minden bizonnyal az egyszerűségük mögött megbújó ezer- arcúságuk, a golyószemű, dudaorrú, görbe csőrű, nyakigláb és lomha álla­tok alakjába sűrített bájos, „szi­rupmentes”, mégis oly nagyon szeret­hető, tarka mesevilág. Rejtvényekkel | nyertek Januártól a rejtvénykedvelők ! már naponta találnak feladvá- jj nyokat lapunkban. Minden hé­ten hat felnőtt- és hat gyerek- > : rejtvényt közlünk hétfőtől j szombatig, Beküldhetik mind a! I hatot, mert nagyobb az esély a j nyerésre, de egy-egy megfejtés- ; sei is részt vehetnek a sorsolá- j son. Szombatonként közöljük a j nyertesek névsorát. A múlt héten megjelent ke- I resztrejtvények megfejtése: reto- I rika, elkésett, lejut, előtétek au- 1 tóduda, kifakaszt. Nyertesek: Bógyi György né | (Sarkadkeresztúr), Jankovics ?t Jánosné (Kondoros), Konstanti- I novics Gábor (Kardos), Labor- I czy Aladár (Békés), Mastala 1 Gergelyné (Gyula). A gyerekeknek szóló rejtvé- II nyék beküldői közül nyert: Bácsfalvi Lilla (Békéscsaba). A felnőtt nyerteseinknek egy- egy Utazások az elnökkel című g könyvet, Lillának egy társasjá­rj tékot küldünk ajándékba. A nyereményeket postán juttatjuk 11 el a nyerteseknek. Az anyai ösztön sokszor a férj nevelésében testesül meg A nő mentheti meg a házasságot Bár a legfrissebb adatok szerint kissé növekszik a házasságkötési kedv, a négy évtizedet átfogó kép a párkapcsolatok tragikus értékvesz­tését sugallja. Ma negyven száza­lékkal kevesebben esküdnek egy­másnak örök hűséget, mint a hat­vanas évek kezdetén, s ugyanilyen mértékben nőtt azóta a válások száma is. Vajon a férfiak, vagy a nők hibájából? A párkapcsolatokkal foglalkozó pszi­chológusok szerint a nők a házasság­ban, a tartósabb együttélésben domi­náns szerepet töltenek be, sőt, mi több, a válások is jórészt a nőkön múlnak. Minden ellenkező hiedelem dacára a kapcsolatok kialakításában szintén a nők a kezdeményezők, még ha látszat­ra a férfiak töltik be ezt a szerepet. Az előzmények általában a gyengébbik nem felszólító jellegű megnyilvánulása­iban, viselkedésében érhetők tetten. Ta­pasztalható, hogy még a teljesen kö­zömbös szavak is más színezetűek lesz­nek, a hang megváltozik, az arcjáték, a kéz- és testtartás árulkodóvá válik, egy­szóval a pszichológiai jelzések „adásba kerülnek”. Ha a férfi részéről „jó a vé­tel”, akkor kialakulhat kettejük között a nő-férfi kapcsolat. A nő szerepe a továbbiakban is meg­határozó kettejük sorsában. A jelző- rendszernek visszafelé is működnie kell, azaz a nőnek is „fognia” kell a fér­fi jelzéseit, ha nem csupán megszerezni, de megtartani is akarja. Ez azonban empátiát, azaz beleélési képességet igé­nyel, hogy bele tudjuk élni magunkat a másik ember helyzetébe, érzelmi álla­potába, a körülményeket az ő szem­pontjai alapján is képesek legyünk látni. Az empátia abban különbözik a szimpátiától, hogy a szimpátia a saját érzelmeinkhez való viszonyulását felté­telezi, míg az empátia a másikéhoz való fogékonyságot fejezi ki. A párkapcsola­tokban a legtöbb férfi a nőtől gondosko­dást, törődést, gyengédséget, megértést vár, egyfajta anyai szeretet iránti vágy tükröződik ebben az igényben. Azok a nők, akik nem empatikusak, nem érez­nek rá erre, miközben lehet, hogy ha­sonlót elvárnának saját számukra. Sokszor a női egyenjogúság torz ér­telmezéséből fakadóan úgy vélik, hogy nem szabad kényeztetni, ajná- rozni a férfiakat. „Nem vagyok a cseléded!, Ha reggelizni akarsz, csi­náld magad!” Ilyen és ehhez hasonló . mondatok sok-sok családi otthonban t, naponta hangzanak,ei„ Sajátos ellent­mondás a nők részéről, hogy az anyai ösztön sokszor a férj egyfajta nevelésé­ben testesül meg, az intelmekben, tilal­makban érhető tetten. Jó lenne belátni, hogy a másik is felnőtt, önálló ember, kialakult tulajdonságokkal rendelke­zik. Saját képünkre és hasonló­ságunkra nem gyúrhatunk át senkit. Az ilyen szituációban többnyire az önbecsülés és önér­tékelés csorbul, ami viszont el­lenérzést vált ki, az ilyen körül­ményekből menekülni akar az ember. Vagy elfogadjuk a mási­kat, olyannak amilyen, vagy ne kössük össze vele az életünket! Az elhidegülést, az érzelmi szakadást gyakran kis, apró dol­gok halmozódása előzi meg, ami olykor a gyűlöletig, ellenséges­kedésig fokozódhat. A válás, sza­kítás fájdalmas, mindkét fél meg­sínyli, nemegyszer magányba, tragédiába torkoll. A megelőzés kulcsa többnyire az asszonyok kezében van! Dr. Takács Ilona A hölgyek a házasságban, a tartós együttélésben domináns szerepet töltenek be A COFINEC Kner Címkegyártó Kft. értékesítési csapatába TERMÉKMENEDZSER munkatársat keres. Elvárások.: / tárgyalóképes német nyelvtudás (angol nyelv ismerete előnyt jelen) / felsőfokú kereskedelmi végzettség és/vagy felsőfokú nyomdaipari végzettség / felhasználói szintű számítógépes ismeretek (Word, Excel) / nyitottság, dinamizmus / kiváló kommunsikációs, szervezési és tárgyalási készség / csapatmunkára való készség. Amit kínálunk: ■ versenyképes fizetés ■ kellemes munkahelyi légkör ■ alkotó, szakmai kihívást jelentő feladatok, melyek az egyéni fejlődést is biztosítják. A pályázatokat szakmai önéletrajzzal (magyar és német nyelven), az alábbi címre várjuk: Cofinec Kner Címkegyártó Kft. értékesítési igazgatóság, 5600 Békéscsaba, Baross u. 9-21. További információ: a (66) 525-635-ös telefonon. | Jelentkezési határidő: 2002. október 11. _______r ME ZŐBERÉNY Város Önkormányzati Képviselő-testülete (5650 Mezőbe- rény, Kossuth tér 1.) meghirdeti Mezőberényben az 1. számú házi gyermekorvosi munkakört vállalkozási formában, területi ellátási kö­telezettséggel, dr. Bacsó Lajos praxis működtetési joga eladásával. Pályázati feltételek: vonatkozó jogszabályok alapján, csak olyan gyermekorvos pályázzon, aki vállalja, hogy Mezöberénybe költözik, letelepedik, az önkor­mányzat a gyermekorvos részére önkormányzati bérlakást biztosít. A feladatellátás 2002. november 1. napjától kezdhető meg. A pályázatokat a hirde­tés megjelenésétől számított 30. napig lehet benyújtani, 5650 Mezőbcrény, Kossuth tér 1., Cservenák Pál Miklós polgármesterhez. A pályázónak dr. Bacsó Lajos házi gyer­mekorvossal kell a praxis megvásárlásáról megállapodnia. (Tel.: 06 (20) 464-0724.) A pályázattal kapcsolatos részletkérdésekről Cservenák Pál Miklós polgármester ad tá­jékoztatást a fenti címen, illetve a (66) 352-725-ös telefonon. -wt68t' GARANTALT AR (csak nálunk) A JOGOSÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉIG! Autós-motoros tanfolyam indul: 50% ELMÉLETI DÍ) KEDVEZMÉNNYEL! BÉKÉSCSABÁN (Ifjúsági Ház) okt. 1 -jén, kedden 16 órakor GYULÁN (Érkel Müv. Ház) okt. 7-én, hétfőn 17 órakor jelentkezés a helyszíneken és időben vagy telefonon. . Internet: www.thermalautosiskola.hu | Információ: (66) 326-524, (30) 9388-982. Színvonalas képzés továbbra is a ThermálnAü Thermál AUTÓSISKOLA Még lehet jelentkezni a sarkadi nyugdíjasházba. A Sarkad-Belvárosi Református Egyházközség 2002. októberi beköltözéssel nyugdíjasházba bérleti lehe­tőséget biztosít nyugdíjas házaspár és személy részére. A beköltözés lehetősége biztosított felekezeti hovatar­tozás nélkül és a Sarkadon kívül élők számára is. A be­költözni kívánók számára az országban az egyik legna­gyobb kedvezményt biztosítja az intézmény. Érdeklődni lehet mindennap a következő j telefonszámon: (66) 375-844.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents