Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-26 / 198. szám
6. OLDAL - 2002. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ MEG Y E I KÖRKÉP CPQ..1 [EKÉS MEGYEI HÍRLAP Egy ház árát rejtette az elromlott tévé A jubiláló szerelőt maradandó élmények érték a negyven év alatt műsort így sem lehetett élvezni. A „leleményes” tanuló közölte: ki kell vágni az udvaron lévő nagy fűzfát, mert az leárnyékolja az antennát. Másnap jött nagy mérgesen a tulajA Szeghalmon élő Mátrai János közel a magyarországi televíziós sugárzás elterjedésével egy időben, negyven esztendővel ezelőtt kezdte el a tévészerelői szakmát. Az eddig eltelt négy évtized alatt Mátrai Jánost jelentős szakmai sikerek érték, jó pár szakembert képzett, valamint munkája során számos, anekdotába illő, valóságos történettel találkozott. Például javított olyan rádiót, amely csak krumplival működött, „maszekoló” tanulója fakivágatással akarta befogni a televízió 2-es műsorát, szerelt olyan tévét, amelyben egy ház árát rejtették el. Mátrai János: - Amikor 1962-ben elkezdtem a munkát, az emberek még minden műszaki hibával hozzánk fordultak d-fotó: lehoczky péter _________Szeghalom____________- M ióta foglalkozik tévék és elektronikai cikkek javításával? - kérdeztük Mátrai Jánost.- Érettségi után gépvillamossági műszaki végzettséget szereztem Budapesten, majd tévészerelői szakvizsgát tettem. Negyven esztendővel ezelőtt, 1962-ben a gyulai Gelka szerviz dolgozója lettem. Ekkor a rádió- és tévékészülékek javítása volt a feladatom Lökösházától Komádiig. Névjegy- Mikor került Szeghalomra, hogyan sikerült itt gyökeret vernie? — Két év gyulai ténykedés után, 1964-ben a szeghalmi Gelka szerviz beindításával és vezetésével bíztak meg. Szeghalmon két dolgozóval kezdtünk, s csúcskorszakunkban elértük a harminckét alkalmazottat. Ahogy a térségben a készülékek száma gyarapodott, úgy fejlődött a szerviz is. Volt egy időszak, amikor az ország legnagyobb területű szervizeként működtünk. A megyében mi kezdtük el az első központi antennaszereléseket a '70-es évek elején, amik a '90-es évek elején a kábeltelevíziózás alapjait teremtették meg.- A négy évtized alatt ön mellett hányán tanulták meg a szakmát?- Több mint hetvenen váltak szakemberré a „kezem alatt”, ami által szülte meghonosítottam a Sárréten ezt az akkoriban új szakmát. Van, aki ma már más szakmában dolgozik, vagy diplomát szerzett. Például nálam tanult Dányi Lajos, a tv2 szerkesztője, Hegyesi Sándor, a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola igazgatóhelyettese, Kiss Gyula, a szeghalmi Kábel-Elektro Kft. munkatársa, Fodor Zoltán, a Komádiban lévő tévétorony szakembere.- Ön már negyven esztendeje műveli a szakmát. A műszaki cikkeiket javíttatok régen állították-e nagyobb feladat elé a szerelőket, vagy ma kapják a nehezebb munkát?- Amikor 1962-ben elkezdtem a pályát, könnyebb volt a feladatunk, mint ma. Akkoriban az emberek minden műszaki hibával hozzánk fordultak. Manapság viszont egyre több a hobbi szinten szerelő. Ezek sokszor belenyúlnak az elromlott rádiókba, tévékbe, kisgépekbe, a rossz alkatrészt kicserélik, viszont nem szüntetik meg a hibát. Ezzel viszont több kárt okoznak, mint hasznot. Ez olyan, mintha a gumit befoldoz- nánk, de a tüskét benne hagynánk.- Mikor volt jobb az alkatrészellátás? — Régen az alkatrészekhez nagyon nehezen jutottunk hozzá. Többször előfordult, hogy egyes alkatrészeket (tekercsek, transzformátorok) mi gyártottunk le. Manapság viszont már minden beszerezhető.- A négy évtizedes szakmai tevékenysége alatt bizonyára több rendhagyó, ,, sztoriba illő” helyzettel találkozott. Ezek közül melyek a legemlékezetesebbek? — Még a hatvanas években történt, hogy egy idős bácsi behozott egy nagy, telepes rádiót és azt mondta: „Az a baja, hogy csak krumplival, működik.” Krumplival? - kérdeztük vissza. A bácsi készséggel elmagyarázta, hogy ha a krumplit kettőbe vágja és a rádión alul egy bizonyos helyre odaköti, azonnal megszólal a készülék. Kiderült: az ellenállás szakadt volt, s a nedves krumpli pótolta a szakadt szálat. A másik eset a 2-es műsor elterjedése idején, a 70-es évek közepén történt. Az egyik tanulónk kiment Komádiba, hogy egy ottani családi házra felszereli a 2-es antennát. Fel is szerelte, de a kívánt donos, hogy a fűzfát kivágták, de a 2-es műsor csak nem jön be. Kiment egy szerelő, aki megállapította: azért nincs 2-es műsor, mert a televízióból hiányzik a vételhez szükséges adapter. Persze a kedvenc fűzfát már nem lehetett visszaültetni. A harmadik történet 1965 körül esett meg. A Szeghalmon játszó vándorcirkuszosok behoztak egy rossz televíziót azzal, hogy ha lehet, a csináltatás ne kerüljön sokba, mert kevés pénzük van. Aztán, ahogy lebontottam a televízió hátulját, rengeteg piros, Kossuth 100 forintost találtam benne. Megszámoltuk a pénzt, 60 ezer forint volt. Azért az összegért akkoriban egy házat lehetett venni. A tévé gazdái lepődtek meg legjobban az eseten, nem tudták miként kerülhetett oda az a sok pénz...- Jelenleg mivel foglalkozik? — A Gelka megszűnését követően, 1992-ben magánvállalkozó lettem. Most is a háztartásokban megtalálható kisgépeket, műszaki cikkeket javítom. A szervizszolgáltatás mellett van egy kis elektroszak- üzletem is, ahol főleg forgalomban lévő készülékekhez alkatrészeket árusítok, valamint néhány új termé- ket is kínálok. _______magyari barna Né v: Mátrai János Született: 1940. január 6-án, Eleken Családi állapota: nős, felesége Haász Magdolna Gyermekei: két felnőtt gyermeke van, egyik Szeghalmon, a másik Németországban él Képzettsége: érettségi után gépvillamossági műszaki végzettség, tévészerelői szakvizsga Jelenlegi munkahelye: egyéni vállalkozó Kitüntetése: 1974-ben a Kohó és Gépipari Minisztériumtól a Kiváló Dolgozó kitüntetést kapta meg Hobbija: régen fotózott, az utóbbi években viszont nincs ideje hobbitevékenységet folytatni Kollégium nem jut mindenkinek (Folytatás az 1. oldalról) A TSF Pedagógiai Főiskolai Karának Brunszvik Teréz Kollégiumába elsősorban a tanulmányi eredményük alapján kerülnek be a hallgatók. Az elsőéveseknél a felvételi pont, a felsőbbéveseknél a tanulmányi átlag a meghatározó. A feltételként szabott legalább 3,5-es tanulmányi átlagnak a hallgatók fele felel meg. Az elbírálás következő szempontja a szociális háttér. E körülmények alapján a felvételt a tizennégy hallgatóból és a kollégiumi igazgatóból álló bizottság bírálja el. Megtörténhet, hogy a kimagaslón teljesítő, ám az átlagosnál sokkalta jobb anyagi hátterű diák kérvényét elutasítják. Ugyanakkor az állami gondozottak, a teljes árvák, illetve a nagycsaládban élők gyengébb tanulmányi eredménnyel is kollégiumi felvételt nyerhetnek - tudtuk meg Feifrik Zoltán kollégiumigazgatótól. A tapasztalatok szerint a vidéki diákok szívesebben választják a kollégiumi elhelyezést. Anyagilag kedvezőbb, ráadásul a kollégiumi élet a beilleszkedést és a tanulmányokat is segíti, foglalkozásaival jól kiegészíti az iskolai oktatást. Tavaly egységesen 3200 forint volt a kollégiumi térítési díj, az idei összeg szeptemberben derül ki. A Brunszvik Teréz Kollégium 252 férőhelyére 358-an kértek felvételt. A bizottság 238 hely sorsáról már döntött. A maradék tizennégy helyre lehet fellebbezni, amit méltányossági alapon a kari fő- , igazgató-helyettes bírál el. Aki nem kapott, illetve eleve nem is igényelt kollégiumot, az naponta bejár, illetve albérletbe költözik. A környékbeli településekről sokan vonatoznak, illetve buszoznak Szarvasra, a menetrend - a Volánnal és a MÁV-val való együttműködés eredményeként - jól illeszkedik az iskolai programhoz. Az albérletet kínálók a két főiskolai kollégium portáján nyitott dossziéba adhatják le címüket, telefonszámukat, illetve a lakásokkal kapcsolatos egyéb tudnivalót. Ugyanitt toboroznak lakótársat a fiatalok. A dosszié ajánlata alapján tájékozódtunk. Kiderült, több lakást már augusztusban lefoglaltak. A bérletek ára változó, attól függően, hogy a város mely pontján találhatók, illetve mennyire felszereltek. Kertes családi házat, négy diáknak fejenként 13 ezer forintért hirdetnek, ami a rezsit is magába foglalja. Egy másik kertes ház bérletébe fejenként 6500 forint plusz rezsiért lehet betársulni. A kétszobás lakótelepi lakásokat, jellemzően, négy diáknak fejenként 6-10 ezer forint plusz rezsiköltségért kínálják, de akad másfél szobás lakás, két személynek, 22 ezer forint plusz rezsiért is. Külön bejáratú tetőtéri lakrészt két diák fejenként 15 ezer forintért bérelhet. Az albérletbe költöző főiskolások támogatást igényelhetnek, amelynek mértékéről - az albérleti díjat figyelembe véve - szociális alapon a kollégiumi bizottság dönt. m CSATH RÓZA sportszereket, illetve sportruházati termékeket. áL Békéscsaba, Andrássy út 24. Tel.: (66) 441-126. Nyitva: hétfőtől péntekig 9-17.30-ig, szombaton 9-12.30-ig. Fürdőruhák 50% engedménnyel. Melegítők helyett 22 872 Ft W Sportszertár, Békéscsaba, Munkácsy u. 13.-Tel.: (66) 324-256. Nyitva: hétfőtől péntekig 9-17.30-ig, szombaton 9-12.30-ig. ÁRUHÁZ MINDEN, AMI A SPORTOLÁSHOZ SZÜKSÉGES, NÁLUNK BESZEREZHETŐ! w* Pl cm r-m Focilabda 20% engedménnyel. Fociszerelés, mez + nadrág, több színben és fazonban JJ^68tm helyett 7425 Ft Footballcipők, (éles, gumis) 20% engedménnyel. kondigépek megrendelhetők szállítási költség nélküli áron! Pingpongasztalok 49 900 Ft-tól. Iskolásoknak 5690 Ft. Gondolunk a nagyokra is! Tréningöltönyök, shortok, pólók 6 XL-ig kaphatók! Biliárdfelszerelések és -tartozékok, (dákó, dákóbőr, golyó, kréta). ÁRUHÁZUNK SZÉLES MÁRKAVÁLASZTÉKKAL VÁRJA ÖNT! football cipő, fürdőruha, úszószemüveg. pumní sportruházat. Kétszemélyes sátor Jt990'Ff 4490 Ft. Hálózsák SOOO^f 4000 Ft. Iskoláknak, intézményeknek, sportszerpályázatok elkészítéséhez, illetve j Szolgáltatásunk szeptember 1-jétől: az elnyert összeg gazdaságos felhasználásához segítséget nyújtunk! j teniszütők díjtalan húrozása a nálunk vásárolt húrból! 12 EVE A SPORT SZOLGÁLATÁBAN! Kedves vásárlóink részére két békéscsabai boltunkban kínálunk
