Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-17 / 114. szám
10. OLDAL - 2002. MÁJUS 17., PÉNTEK TÉR KÉP Ötven év Csárdaszállás 1952. január 2-án lett önálló település, s ennek már ötven éve. Ez alkalomból köszöntök mindenkit, aki a községben él, s azokat, akik valamilyen formában kötődnek a településhez. Az ötvenéves évfordulót méltán szeretnénk megünnepelni május 19- én, mely ünnepségre várjuk a község lakóit és az elszármazottakat. Életünkben gyakran tekintünk vissza a tovatűnt esztendőkre, számvetést készítünk az évekről. Elődeink a település létrehozásakor célul tűzték ki maguknak, hogy egy olyan települést hozzanak létre, melyben mindenki otthon érzi magát, ahol gyermekeik, unokáik gyarapodhatnak, s büszkék lehetnek a falura utódaik is. A lakosság békességben, szeretetben és összefogásban él. Kívánom, továbbra is békességben, szeretetben dolgozzunk együtt, mert így remélhetjük, hogy községünk továbbra is folyamatosan fejlődik. pcrwEHiia bAlihth*, poloArm ester Május 19: falunap 8.00: Asztalitenisz verseny (községi művelődési ház) 9.00: Erőemelő verseny (polgár- mesteri hivatal parkolója) 12.00: Folyamatos ebéd a település valamennyi lakója részére (marhapörkölt főtt burgonyával, általános iskola) 14.00: Kulturális műsor (fellép a Mező- berényi Népdalkor, a helyi óvodások és általános iskolások, illetve elszármazottak műsora) 13.45: A mezőberényi mazsorett csoport és fúvószenekar felvonulása (Kossuth utca) 14.00: Megemlékezés a település megalakulásának 50., Kossuth Lajos __születésének 200. évfordulójáról (Millenniumi emlékpark) 15.30: A mazsorett csoport és a fúvószenekar bemutatója (általános iskola) 16 .00: Bajnoki labdarúgó-mérkőzés az idén két ötvenéves település csapata között (Csárdaszállás-Telekgerendás, községi sportpálya) 19.00: Utcabál (Millenniumi emlékpark, játszik a New Dominó együttes, Stúber Géza vezetésével) 20.00: Aradszky László táncdal- énekes fellépése (Millenniumi emlékpark) Ha kellett, mi is rávertünk... A település legidősebb lakója özvegy Kulcsár Ferencné: 1911. február 8-án Mezőberényben született. Kilencéves kora óta él a köröstarcsai tanyavilágból lett községben, s tizenkilenc esztendősen ment férjhez, az akkori tanyavilág legelismertebb ló- patkoló kovácsmesteréhez.- A férjem kovács dinasztiából származik, a nagyapja öregapja is kovácsmester volt. Ebben a házban született, itt dolgozott, itt volt a műhelyünk, s innen is ment el... - mesélte Kulcsár néni, majd azt magyarázta, hogy a házuk miért úgy van tájolva, ahogyan felépítették. Akkoriban tanyaként készült úgy, hogy az országútról jól lehessen látni a műhelyt. Aztán, amikor ‘52-ben a település önálló lett, s elkészültek a falu rendezési tervei, a belterületen sarki házzá lett a tanya.- Nyáron már virradatkor jöttek a környékbeli parasztemberek lovaikat vasaltatni, előjegyzésbe kellett venni őket. Volt munkánk a patkoláson kívül is, a szakma biztos megélhetést, kenyeret adott. Az uram egyedül dolgozott, én a háztartást vezettem, bár időnként én is, majd a két lányom is segített neki, ha kellett, rávertünk... Összepászí- totta az izzó vasakat, s azzal a nagykalapáccsal ütöttem, amit a Hárman együtt - a néni, az üllő és a kala- férjem nagyapjától örökölt. A pács - csaknem négyszáz esztendősek szerszámok apáról fiúra szálltak, egy-egy üllőt ötvenesztendőn- ként vettek abban az időben — hallottam, s máris mutatta az udvaron pihenő, kétszáz év körüli üllőt, amit az apósa, aki Szlovákiában, Szerbiában és Szlovéniában is dolgozott, fiatal mesterként a nagyapjától örökölt. Kulcsár néni csak mellékesen jegyezte meg:- Ha ez az üllő beszélni tudna, sok érdekes dologról szólna... Biztos, hogy több ménesre elegendő patkó készült rajta. Sokat ütöttem én is... - mondta. Aztán arról szólt, hogy egy másik kovács szemben lakott velük, a két mester igen jó barátságban volt, nem rivalizáltak egymással. Mindegyikőjüknek megvolt a maga kuncsaftköre az akkori köröstarcsai tanyavilágból és Berényből. Emlékei között lapozgatva mesélte el: férje ügyes kezű, magas, szikár ember volt, 68 évesen még dolgozott, patkóit. Saját lova soha nem volt, soha nem rúgta meg ló. Aztán arról mesél, hogy kocsikat is készítettek, aminek a festése női munka volt, ebbe a gyerekek is besegítettek. Mindez a múlté, ma már jóformán csak a település legidősebb lakójának emlékeiben él. FOGYNAK AZ ÓVODÁSOK. A községben 1974-ben készült el az óvoda, melyet akkor 43 gyermek vett birtokba, s az év során további kettővel nőtt a gyermekintézménybe járók létszáma. Napjainkban tizenhárom óvodás élvezi a hatalmas, gondozott, szabadtéri játékokkal ellátott udvar adta lehetőséget. Ami biztos: jövőre tovább csökken a létszám, ugyanis a csoportból öten iskolába mennek, s csupán egy új ovis lesz a faluban... Húsz esztendő a községért Gulyás Pál az országban is azon kevesek közé tartozik, akik két évtizeden át, vagyis ötödik ciklusban tagjai a helyi „szenátusnak”. Kezdetben tanácstagként, most már 12 esztendeje önkormányzati képviselőként ül a döntéshozók között a képviselő-testületben. — Furcsa helyzetben lettem tanácstag: annak idején a Hazafias Népfrontnak más volt a jelöltje, a lakosság viszont engem javasolt tanácstagnak. Azt mondták az emberek: ha nem kerülök fel a szavazócédulára, akkor nem mennek el szavazni. Gondolom, azért bíztak bennem, mert annak idején kiálltam az iskola megtartásában. Mint zenész embernek, nekem a legszebb muzsika a gyermekzsivaj - magyarázza a most 58 éves férfi. - Mindig az igazságot képviseltem, mindenben a lehető legjobb megoldást kerestem, őszintén elmondtam a véleményemet, nem köntörfalaztam soha- toldja meg. Mint mondja, 1949-ben költöztek az akkori tanyavilágba, ahol szép kisgazdaságok sorakoztak. A település Az oldal a Csárdaszállási Önkormányzat és a helyi vállalkozók támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András. önállósodására élénken emlékszik, a falu fejlődésének szemtanúja és részese volt.- Az intézmények helyét, az utcákat kika- rózták, éleven gyerekek voltunk, ennek ellenére tiszteletben tartottuk ezeket a cö- vekeket. Aztán, hogy megvalósuljanak ezek az elképzelések, az akkori vezetőknek kilincselniük kellett, mert pénzzel abban az időben is szűkében álltunk. így aztán sok mindent magunk, társadalmi munkában valósítottunk meg. A mai napig összetart a falu lakossága, egy-egy cél érdekében megmozdul a település apraja- nagyja, jó közösség él a községben.- Az utóbbi húsz évben a falu, a helyiek életét érintő döntéseknek részese volt. Lesz hatodik ciklus? — Néhány éve rokkantnyugdíjas vagyok, így több időm jut a közéletre, a közösségre. Ameny- nyiben a lakosság felkér, akkor vállalom az újabb megmérettetést. A falu híres növénye, a rizs napjainkban mostohagyermek A csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet mostani területén több kisebb tsz alakult és gazdálkodott az ‘50-es években. A sorozatos egyesülés és egyesítés során alakult ki a mai nagyüzem, melynek működési körzete átnyúlik Mezőbe- rénybe és Köröstarcsára. A közös gazdaság tagsága május 24- én, pénteken tartja 51. zárszámadó közgyűlését. A hetvenes években a szövetkezet a rizstermesztés fejlesztésébe kezdett, országos és nemzetközi hírnévre tett szert. A nyolcvanas évek derekán a rizs adta a nagyüzem éves nyereségének felét. A 3 ezer 200 hektáros közös gazdaság - ebből 3 ezer hektár a szántó - magyar viszonylatban ma is jelentős rizstermesztőnek számít, berendezett telepe ezer hektár. — Az ezer hektáros területünknek tavaly csak a felén termeltünk, az idén csupán 350 hektáron vetettünk ebből a fontos növényből, ugyanis az elmúlt évek jelentős veszteséget hoztak az ágazatnak - kezdi Fülöp Elek elnök. - A magyar rizs termelési költségei közelítik a világpiaci árakat, a felvásárlási árak viszont mélyen az alatt vannak - toldja meg az elnök, s máris az elmúlt év eredményeiről beszélgetünk. Az elmúlt esztendőt mind a szövetkezet, mind a szövetkezethez tartozó cégcsoportok - Agrolakt Kft., Csárdaszolg Kft., Agrokémiai Kft. és a Bio-Csárda Kft. - nyereségesen zárták. A 266 tagú - ebből 69 a dolgozó - közös gazdaság termelési szerkezete az elmúlt években kicsit módosult. Tavaly legnagyobb területen, 854 hektáron kenyérgabonát termeltek. A rizs termőterülete 466 hektár volt, a napraforgóé 423 hektár, a csemege kukoricáé 334, a takarmánykukoricáé 265 hektár, a hibrid kukoricáé meghaladta a 90 hektárt, míg zöldborsót 284 hektáron termeltek a feldolgozóiparnak. A növénytermesztés jó hozamokkal hálálta meg a gondoskodást, 434,7 millió forint bevételt hozott. A nagyüzem éves árbevétele meghaladta a 712,3 millió forintot. Az idén kalászosokat ezer hektáron vetettek, a kukoricafélék - csemege, takarmány és hibrid - vetésterülete 700 hektár, zöldborsót közel 300 hektáron termesztenek, a napraforgó területe csaknem 400 hektár, míg a többi területen egyéb növényeket vetettek. Az idén újdonságnak számít, hogy a szövetkezet 240 hektáron termeszt olajretket és hat hektáron - egyelőre kísérleti céllal - paradicsomot. - Sajnos, a csapadék hiánya érződik, ezért ahol tudunk, ott intenzíven öntözünk — kesereg az elnök, ugyanis az öntözés a termelés költségeit növeli. A szövetkezet földjeiből ezer hektár a lineár alatt van, másutt csévélődobos öntözőberendezéseket helyeztek üzembe.- Ha napokon belül nem kapunk tisztességes esőt, akkor korai betakarításra számíthatunk, s fontolgatjuk a másodvetés lehetőségeit, elképzelhető, hogy csemegekukoricát vetünk a kalászosok után - magyarázza Fülöp Elek. S egy gondolat erejéig visszakanyarodunk a falu híres növényéhez, a rizshez. A szövetkezetben abban bíznak, hogy az EU-csatlakozás után az Unióban lesz igény a jó minőségű magyar rizsre, s ezért most a rizstelepen 330 hektáron 50 millió forintért felújítják a rizs vetésterületét, melyhez 40 százalékos állami támogatást nyertek el, s további 10 százalékot egyéb pályázat révén szeretnének elnyerni. A magyar mezőgazdaságban a rizs napjainkban amolyan mostohagyermeknek számít, a faluban viszont vallják: a rizs nélkül elképzelhetetlen a szántóföldi növénytermesztés. ▼ Ezekben a napokban a zöldborsót is intenziven öntözik Az önkormányzat a Széchenyi-terven nyert pályázattal, építés útján négy költségalapú bérlakást vásárolt, melyekbe már beköltöztek a bérlők. A képviselő-testület, kihasználva a lehetőségeket, újabb pályázatot nyújtott be bérlakásprogram folytatására. Az 1978-ban épült, lapos tetős, több rendeltetésű községháza épületében működik a polgármesteri hivatal, a posta, az orvosi rendelő, a takarékszövetkezet ldrendeltsége. Az utóbbi években mind gyakrabban beázik, a tető felújításra, újraszigetelésre szorul, ami igen költséges lenne. A képviselők ezért egy érdekes megoldás mellett döntöttek. Mivel egyre több helyi lakos jelentkezik lakásigényével az önkormányzatnál, megvizsgálják, hogy magas tetővel hogyan lehetne javítani az épület állagának megóvásán, s ha már magas tetőt építenek, akkor megnézik annak lehetőségét is, hogy a tetőtérben építhetők-e lakások. A fiatalok ugyanis önerejükből nem képesek saját maguk megépíteni otthonukat, s a lakás reményében máshol telepednek le, elvándorolnak, elhagyják a községet. Az önkormányzat megbízást adott egy mezőberényi tervezőnek, Huszkáné Hegedűs Katalinnak, vizsgálja meg az épület műszaki állapotát. A tervező elkészítette egy saroktelken, nagy udvarral, szabadon álló épületnek a tetőtér beépítési terveit, mely igazodik az utcaképhez. A tetőtérben négy lakás — egy 75 négyzetméteres, egy 41,5 négyzetméteres, egy 40 négyzetméteres és egy 61,5 négyzetméteres - készül. Ezzel párhuzamosan az épületben lévő takarékszövetkezeti fiók is bővül, ugyanis a tetőtérben a pénzintézetnek is újabb helyiségeket alakítanak ki, a közös használatú helyiségek együttes területe het- venegynéhány négyzetméter. A lakások építési költsége 30 millió 574 ezer forint, mely összeg nyolcvan százalékát - 24 millió 459 ezer forintot - a Széchenyi-terv bérlakásprogram pályázata, a projekt húsz százalékát a település idei költségvetése biztosítja. A tervek szerint a munkálatok júliusban kezdődnének, s 2003 nyarán már költözhetnének a kijelölt lakók. Úiabb bérlakások épülnek, pályázattal
