Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-17 / 114. szám

10. OLDAL - 2002. MÁJUS 17., PÉNTEK TÉR KÉP Ötven év Csárdaszál­lás 1952. ja­nuár 2-án lett önálló te­lepülés, s en­nek már öt­ven éve. Ez alkalomból köszöntök mindenkit, aki a községben él, s azokat, akik valamilyen formában kö­tődnek a településhez. Az ötven­éves évfordulót méltán szeret­nénk megünnepelni május 19- én, mely ünnepségre várjuk a község lakóit és az elszármazot­takat. Életünkben gyakran tekin­tünk vissza a tovatűnt eszten­dőkre, számvetést készítünk az évekről. Elődeink a település lét­rehozásakor célul tűzték ki ma­guknak, hogy egy olyan telepü­lést hozzanak létre, melyben mindenki otthon érzi magát, ahol gyermekeik, unokáik gya­rapodhatnak, s büszkék lehet­nek a falura utódaik is. A lakos­ság békességben, szeretetben és összefogásban él. Kívánom, to­vábbra is békességben, szeretet­ben dolgozzunk együtt, mert így remélhetjük, hogy községünk to­vábbra is folyamatosan fejlődik. pcrwEHiia bAlihth*, poloArm ester Május 19: falunap 8.00: Asztalitenisz verseny (közsé­gi művelődési ház) 9.00: Erőemelő verseny (polgár- mesteri hivatal parkolója) 12.00: Folyamatos ebéd a település valamennyi lakója részére (marhapörkölt főtt burgo­nyával, általános iskola) 14.00: Kulturális műsor (fellép a Mező- berényi Népdalkor, a helyi óvo­dások és általános iskolások, il­letve elszármazottak műsora) 13.45: A mezőberényi mazsorett csoport és fúvószenekar fel­vonulása (Kossuth utca) 14.00: Megemlékezés a település meg­alakulásának 50., Kossuth Lajos __születésének 200. évfordulójá­ról (Millenniumi emlékpark) 15.30: A mazsorett csoport és a fú­vószenekar bemutatója (álta­lános iskola) 16 .00: Bajnoki labdarúgó-mérkőzés az idén két ötvenéves telepü­lés csapata között (Csárda­szállás-Telekgerendás, köz­ségi sportpálya) 19.00: Utcabál (Millenniumi emlékpark, játszik a New Dominó együttes, Stúber Géza vezetésével) 20.00: Aradszky László táncdal- énekes fellépése (Millenniu­mi emlékpark) Ha kellett, mi is rávertünk... A település legidősebb lakója özvegy Kulcsár Ferencné: 1911. február 8-án Mezőberényben született. Kilencéves kora óta él a köröstarcsai tanyavilágból lett községben, s tizenkilenc esz­tendősen ment férjhez, az akkori tanyavilág legelismertebb ló- patkoló kovácsmesteréhez.- A férjem kovács dinasztiából származik, a nagyapja öregapja is kovácsmester volt. Ebben a ház­ban született, itt dolgozott, itt volt a műhelyünk, s innen is ment el... - mesélte Kulcsár néni, majd azt magyarázta, hogy a házuk mi­ért úgy van tájolva, ahogyan fel­építették. Akkoriban tanyaként készült úgy, hogy az országútról jól lehessen látni a műhelyt. Az­tán, amikor ‘52-ben a település önálló lett, s elkészültek a falu rendezési tervei, a belterületen sarki házzá lett a tanya.- Nyáron már virradatkor jöt­tek a környékbeli parasztembe­rek lovaikat vasaltatni, előjegy­zésbe kellett venni őket. Volt munkánk a patkoláson kívül is, a szakma biztos megélhetést, ke­nyeret adott. Az uram egyedül dolgozott, én a háztartást vezet­tem, bár időnként én is, majd a két lányom is segített neki, ha kellett, rávertünk... Összepászí- totta az izzó vasakat, s azzal a nagykalapáccsal ütöttem, amit a Hárman együtt - a néni, az üllő és a kala- férjem nagyapjától örökölt. A pács - csaknem négyszáz esztendősek szerszámok apáról fiúra szálltak, egy-egy üllőt ötvenesztendőn- ként vettek abban az időben — hallottam, s máris mutatta az ud­varon pihenő, kétszáz év körüli üllőt, amit az apósa, aki Szlováki­ában, Szerbiában és Szlovéniá­ban is dolgozott, fiatal mester­ként a nagyapjától örökölt. Kul­csár néni csak mellékesen je­gyezte meg:- Ha ez az üllő beszélni tudna, sok érdekes dologról szólna... Biztos, hogy több ménesre ele­gendő patkó készült rajta. Sokat ütöttem én is... - mondta. Aztán arról szólt, hogy egy másik ko­vács szemben lakott velük, a két mester igen jó barátságban volt, nem rivalizáltak egymással. Mindegyikőjüknek megvolt a ma­ga kuncsaftköre az akkori köröstarcsai tanyavilágból és Berényből. Emlékei között lapoz­gatva mesélte el: férje ügyes kezű, magas, szikár ember volt, 68 éve­sen még dolgozott, patkóit. Saját lova soha nem volt, soha nem rúgta meg ló. Aztán arról mesél, hogy kocsikat is készítettek, ami­nek a festése női munka volt, eb­be a gyerekek is besegítettek. Mindez a múlté, ma már jófor­mán csak a település legidősebb lakójának emlékeiben él. FOGYNAK AZ ÓVODÁSOK. A községben 1974-ben készült el az óvoda, melyet akkor 43 gyermek vett birtokba, s az év során további kettővel nőtt a gyermekintézmény­be járók létszáma. Napjainkban tizenhárom óvodás élvezi a hatalmas, gondozott, szabad­téri játékokkal ellátott udvar adta lehetőséget. Ami biztos: jövőre tovább csökken a lét­szám, ugyanis a csoportból öten iskolába mennek, s csupán egy új ovis lesz a faluban... Húsz esztendő a községért Gulyás Pál az országban is azon kevesek közé tartozik, akik két évtizeden át, vagyis ötödik ciklusban tagjai a he­lyi „szenátusnak”. Kezdetben tanácstagként, most már 12 esztendeje önkormányzati képviselőként ül a döntésho­zók között a képviselő-testü­letben. — Furcsa helyzetben lettem ta­nácstag: annak idején a Hazafias Népfrontnak más volt a jelöltje, a lakosság viszont engem java­solt tanácstagnak. Azt mondták az emberek: ha nem kerülök fel a szavazócédulára, akkor nem mennek el szavazni. Gondolom, azért bíztak bennem, mert an­nak idején kiálltam az iskola megtartásában. Mint zenész em­bernek, nekem a legszebb mu­zsika a gyermekzsivaj - magya­rázza a most 58 éves férfi. - Mindig az igazságot képvisel­tem, mindenben a lehető leg­jobb megoldást kerestem, őszin­tén elmondtam a véleménye­met, nem köntörfalaztam soha- toldja meg. Mint mondja, 1949-ben költöztek az akkori ta­nyavilágba, ahol szép kisgazda­ságok sorakoztak. A település Az oldal a Csárdaszállási Önkormányzat és a helyi vállalkozók támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András. önállósodására élénken em­lékszik, a falu fejlődésének szemtanúja és részese volt.- Az intéz­mények helyét, az utcákat kika- rózták, éleven gyerekek voltunk, ennek ellenére tiszteletben tartottuk ezeket a cö- vekeket. Aztán, hogy megvalósul­janak ezek az elképzelések, az akkori vezetőknek kilincselniük kellett, mert pénzzel abban az időben is szűkében álltunk. így aztán sok mindent magunk, tár­sadalmi munkában valósítottunk meg. A mai napig összetart a falu lakossága, egy-egy cél érdekében megmozdul a település apraja- nagyja, jó közösség él a község­ben.- Az utóbbi húsz évben a falu, a helyiek életét érintő döntések­nek részese volt. Lesz hatodik cik­lus? — Néhány éve rokkantnyugdí­jas vagyok, így több időm jut a közéletre, a közösségre. Ameny- nyiben a lakosság felkér, akkor vállalom az újabb megmérette­tést. A falu híres növénye, a rizs napjainkban mostohagyermek A csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet mostani te­rületén több kisebb tsz alakult és gazdálkodott az ‘50-es évek­ben. A sorozatos egyesülés és egyesítés során alakult ki a mai nagyüzem, melynek működési körzete átnyúlik Mezőbe- rénybe és Köröstarcsára. A közös gazdaság tagsága május 24- én, pénteken tartja 51. zárszámadó közgyűlését. A hetvenes években a szövetkezet a rizstermesztés fejlesztésébe kezdett, országos és nemzetközi hírnévre tett szert. A nyolcvanas évek derekán a rizs adta a nagy­üzem éves nyereségének felét. A 3 ezer 200 hektáros közös gazda­ság - ebből 3 ezer hektár a szán­tó - magyar viszonylatban ma is jelentős rizstermesztőnek számít, berendezett telepe ezer hektár. — Az ezer hektáros területünk­nek tavaly csak a felén termel­tünk, az idén csupán 350 hektá­ron vetettünk ebből a fontos nö­vényből, ugyanis az elmúlt évek jelentős veszteséget hoztak az ágazatnak - kezdi Fülöp Elek el­nök. - A magyar rizs termelési költségei közelítik a világpiaci árakat, a felvásárlási árak viszont mélyen az alatt vannak - toldja meg az elnök, s máris az elmúlt év eredményeiről beszélgetünk. Az elmúlt esztendőt mind a szö­vetkezet, mind a szövetkezethez tartozó cégcsoportok - Agrolakt Kft., Csárdaszolg Kft., Agrokémiai Kft. és a Bio-Csárda Kft. - nyere­ségesen zárták. A 266 tagú - ebből 69 a dolgozó - közös gazdaság termelési szerke­zete az elmúlt években kicsit mó­dosult. Tavaly legnagyobb terüle­ten, 854 hektáron kenyérgabonát termeltek. A rizs termőterülete 466 hektár volt, a napraforgóé 423 hek­tár, a csemege kukoricáé 334, a ta­karmánykukoricáé 265 hektár, a hibrid kukoricáé meghaladta a 90 hektárt, míg zöldborsót 284 hektá­ron termeltek a feldolgozóiparnak. A növénytermesztés jó hozamok­kal hálálta meg a gondoskodást, 434,7 millió forint bevételt hozott. A nagyüzem éves árbevétele meg­haladta a 712,3 millió forintot. Az idén kalászosokat ezer hek­táron vetettek, a kukoricafélék - csemege, takarmány és hibrid - vetésterülete 700 hektár, zöldbor­sót közel 300 hektáron termeszte­nek, a napraforgó területe csak­nem 400 hektár, míg a többi terü­leten egyéb növényeket vetettek. Az idén újdonságnak számít, hogy a szövetkezet 240 hektáron termeszt olajretket és hat hektá­ron - egyelőre kísérleti céllal - paradicsomot. - Sajnos, a csapa­dék hiánya érződik, ezért ahol tu­dunk, ott intenzíven öntözünk — kesereg az elnök, ugyanis az ön­tözés a termelés költségeit növeli. A szövetkezet földjeiből ezer hek­tár a lineár alatt van, másutt csé­vélődobos öntözőberendezéseket helyeztek üzembe.- Ha napokon belül nem ka­punk tisztességes esőt, akkor ko­rai betakarításra számíthatunk, s fontolgatjuk a másodvetés lehető­ségeit, elképzelhető, hogy cseme­gekukoricát vetünk a kalászosok után - magyarázza Fülöp Elek. S egy gondolat erejéig visszakanya­rodunk a falu híres növényéhez, a rizshez. A szövetkezetben abban bíznak, hogy az EU-csatlakozás után az Unióban lesz igény a jó minőségű magyar rizsre, s ezért most a rizstelepen 330 hektáron 50 millió forintért felújítják a rizs vetésterületét, melyhez 40 száza­lékos állami támogatást nyertek el, s további 10 százalékot egyéb pályázat révén szeretnének el­nyerni. A magyar mezőgazdaság­ban a rizs napjainkban amolyan mostohagyermeknek számít, a fa­luban viszont vallják: a rizs nélkül elképzelhetetlen a szántóföldi nö­vénytermesztés. ▼ Ezekben a napokban a zöldborsót is intenziven öntözik Az önkormányzat a Széchenyi-terven nyert pályázattal, építés útján négy költségalapú bérlakást vásárolt, melyekbe már beköltöztek a bérlők. A képviselő-testület, kihasználva a lehetőségeket, újabb pályázatot nyújtott be bérlakásprogram folytatására. Az 1978-ban épült, lapos tetős, több rendeltetésű községháza épületében működik a polgármesteri hivatal, a posta, az orvosi rendelő, a takarékszö­vetkezet ldrendeltsége. Az utóbbi években mind gyakrabban beázik, a tető felújításra, újraszigete­lésre szorul, ami igen költséges lenne. A képvise­lők ezért egy érdekes megoldás mellett döntöttek. Mivel egyre több helyi lakos jelentkezik lakásigé­nyével az önkormányzatnál, megvizsgálják, hogy magas tetővel hogyan lehetne javítani az épület állagának megóvásán, s ha már magas tetőt építe­nek, akkor megnézik annak lehetőségét is, hogy a tetőtérben építhetők-e lakások. A fiatalok ugyanis önerejükből nem képesek saját maguk megépíte­ni otthonukat, s a lakás reményében máshol tele­pednek le, elvándorolnak, elhagyják a községet. Az önkormányzat megbízást adott egy mezőberényi tervezőnek, Huszkáné Hegedűs Katalinnak, vizsgálja meg az épület műszaki állapotát. A tervező elkészítette egy saroktel­ken, nagy udvarral, szabadon álló épületnek a tetőtér beépítési terveit, mely igazodik az ut­caképhez. A tetőtérben négy lakás — egy 75 négyzetméteres, egy 41,5 négyzetméteres, egy 40 négyzetméteres és egy 61,5 négyzetméte­res - készül. Ezzel párhuzamosan az épület­ben lévő takarékszövetkezeti fiók is bővül, ugyanis a tetőtérben a pénzintézetnek is újabb helyiségeket alakítanak ki, a közös használatú helyiségek együttes területe het- venegynéhány négyzetméter. A lakások építé­si költsége 30 millió 574 ezer forint, mely ös­szeg nyolcvan százalékát - 24 millió 459 ezer forintot - a Széchenyi-terv bérlakásprogram pályázata, a projekt húsz százalékát a telepü­lés idei költségvetése biztosítja. A tervek sze­rint a munkálatok júliusban kezdődnének, s 2003 nyarán már költözhetnének a kijelölt la­kók. Úiabb bérlakások épülnek, pályázattal

Next

/
Thumbnails
Contents