Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-06 / 55. szám

6. OLDAL - 2002. MÁRCIUS 6„ SZERDA MEGYE KORKÉP A kórház átvilágítója nem követett el vétséget Az etikai bizottság Menyhért Istvánnak adott igazat Nem követett el etikai vétséget a Réthy Pál kór­házat átvilágító kft. ügyvezetője — a könyv- vizsgálók kamarájának etikai bizottsága sze­rint. A döntés azt követően született, hogy a testület megvizsgálta a volt csabai kórházigaz­gató, dr. Nagy Balázs beadványát, aki panasz- szal élt a cég vezetője, Menyhért István ellen. Békéscsaba _____________ A M agyar Könyvvizsgálói Kamara etikai bizottsá­ga 2002. február 13-án döntött azzal a panasszal kapcsolatban, amelyet dr. Nagy Balázs, a békés­csabai Réthy Pál kórház menesztett igazgatója tett a Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénz­ügyi Tanácsadó Kft.-re. A főorvos beadványában többek között annak megállapítását kérte, hogy a cég ügyvezetője, Menyhért István etikátlanul ju­tott hozzá a kórház átvilágítására kapott megbí­záshoz, és munkája során pártérdekeket szolgált, így a jelentése elfogult. Az etikai bizottság az el­járást megszüntette, ugyanis megállapítást nyert, hogy a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyű­lésének a Békéscsabai Réthy Pál Kórház-rendelő­intézet komplex átvilágítására hozott határozata alapján a társaság és a megbízó között létrejött szerződés jogszerű volt. A megbízás elfogadása, díja összhangban állt a hatályos jogszabályi ren­delkezésekkel, ezen belül a független vélemény- alkotásra vonatkozó törvényi követelményekkel is, összege pedig arányban állt az átvilágítás so­rán feltárt elfekvő készletek értékével és a kórház működésének javítására fordítható belső tartalé­kok nagyságrendjével. A bizottság magállapította, hogy az ajánlatkérő nem a Meny­hért és társai kft. volt, így a közbeszerzési tör­vényt a cég nem is sérthette meg. (Előzmény és háttér: www.bmhirlap.hu) —TÁN Állati hullákat fotóz a japán művész Az asztalon étel, a tengerparton undor tárgya a haltetem Gondolná-e valaki, hogy halott halak, kimúlt madarak fotói­ból is összejöhet egy sikeres kiállítás? Sőt, Japánban él olyan fotóművész, akit szinte kizárólag csak ez a téma foglalkoztat. „A haltetemben is van szépség, csak ezt nem veszi észre min­denki” — vallja Masumoto Koji. A rendhagyó témájú japán fo­tóművésznek A test gyászmiséje című kiállítását a Füzesgyarmati Japán Múzeumban nemrég a magyarországi érdeklődők is megtekinthették. Felénk szokatlan munkájáról a művész szívesen beszélt lapunknak. Füzesgyarmat- Mióta fotóz, és miként jött az öt­let, hogy a halált, a biológiai pusz­tulást örökítse meg? - kérdeztük Masumoto Koji fotóművészt.- Mintegy tizenöt éve kezdtem el a fotózást. A szüleim elég idő­sek, és amikor 14 évvel ezelőtt ta­nulmányaim miatt Tokióba köl­töztem, nagyon féltem, hogy nem látjuk viszont egymást. Azóta is minden elváláskor azt gondolom: lehet, hogy ez volt az utolsó találkozásunk. Állandó félelmeim és aggodalmaim köze­pette sokat foglalkoz­tatott a születés és a halál mibenléte. Va­jon miért születtem éppen én, és miért va­gyok itt? Kezdtem megbarátkozni az el­múlás gondolatával, s közben egyre jobban érdekelt a téma.- Azonnal elpusz­tult állatokkal kezdte ennek a szokatlan té­mának a feldolgozá­sát?- Először halott embereket fényképeztem, de látványuk nem fejezte ki a tragédiát. Többnyire úgy tűnt: mintha aludnának. Rá­adásul ez a művelet néha törvényi akadályokba is ütközött a szemé­lyiségi jogok miatt. Hamarosan váltottam: elpusztult halakat kap­tam lencsevégre. Belőlünk, embe­rekből halálunk után is marad va­lami a történelemben vagy a kul­túrtörténetben, de az ő kis életük­ből — ha nem örökítem meg — még egy fénykép se marad. Bármi­lyen furcsa, munka közben felfe­deztem valami szépet is. Persze kérdések is megfogalmazódtak bennem, amikre nagyon nehéz válaszolni.- Itt mire gondol? — Például a hal halálát nagyon ellentétesen fogadja az emberiség. Ha a halott hal az asztalon van, fi­nom étel. Amennyiben viszont a tengerparton találni elpusztult ha­lat, arra már szinte mindenki un­dorral tekint. Holott mindkét eset­ben ugyanarról az állatfajtáról és ugyanarról az állapotról van szó.- Lehet egy személyes kérdé­sem?- ISen­- On, aki elpusztult halak fotó­zásával foglalkozik, ma is fogyaszt még halat?- Ha egyre gondolunk, akkor azt kell felelnem: nem utáltam meg. Megítélésem szerint a halál egy állapot, amit el kell fogadnunk, ezért nem undorodom tőle. A hal­tetemben is van szépség, csak ezt nem veszi észre mindenki.- Milyen technikával dolgozik? Ön hívja elő a képeket is?- Mindig fekete-fehér filmre fo­tózok 35-36-os kamerával, ponto­san föntről 90 fokban. Magam hí­vom elő a filmeket, és a papírképe­ket is úgy készítem, hogy a köz­pontját szépiával (barnás-vörös festék, amit a tintahal termel) szí­nezem.- Mit szóltak ismerősei, amikor első ilyen jellegű kiállítását meglát­ták?- Nagyon meglepődtek, ugyan­is arra számítottak, hogy halott emberek lesznek a képeken. Ezek helyett viszont elpusztult halakat, madarakat láthattak. De ma már tudják, hogy mire számíthatnak, ha megnézik a képeimet.- A halak mellett madarakat is fotóz. Nemrég Fü­zesgyarmaton tar­tózkodott. Amíg itt volt, lefényképezett- e valamilyen mada­rat?- Mint már emlí­tettem: engem első­sorban az állati tete­mek érdekelnek. Ha valaki hívott vol­na, hogy az elpusz­tult tyúkját, kacsá­ját, libáját lefotóz­zam, szívesen meg­tettem volna. De élő madarakat nem fényképezem.- Fotóművészként milyen tervei vannak?- Tudom, ezt az állati tetemes fotózást nehéz úgy folytatni, hogy a dolog ne váljon egysíkúvá. De technikai téren még sok lehetőség van a változtatásra. Továbbá megfi­gyeltem, hogy egyes esetekben a kedvenc háziállat hasonlatos a gaz­dájával. Ezért azt tervezem, hogy ezt a témát is feldolgozom. Tehát a jövőben ilyen fotóimmal is talál­kozhatnak majd az érdeklődők. MAGYARI BARNA Névjegy Név: Masumoto Koji Született: 1968 augusztusában Japán­ban, Gifu megye Takayama városában. Végzettsége: a Nihon Daigaku Egye­tem művészeti karán végzett 1992-ben Munkahelye: 1999-ig egy nagy japán magazin szakfotósa volt, azóta szabad­úszó Kitüntetése: Nika-kai díjban részesült Szakmai sikerei: számos önálló kiállítása volt, amelyek mindig nagy visszhangra találtak Masumoto Koji először halott embereket fényképezett Óvónőből lett ifjúsági referens Megmutatni, hogy nem csak a diszkó az egyetlen lehetőség Vannak fiatalok, akik szívesen kimozdulnának hazulról, de nem szívlelik a lármás, füstös szórakozóhelyeket. Csaba- csüdön rájuk gondolt az önkormányzat, amikor eldöntötte, hogy a könyvtárként is működő ifjúsági házban iíiklubot hoz létre. Csabacsüd Az ifjúsági ház élettel való újbóli megtöltésének feladatát Kor- doványi Enikőre bízták. A hu­szonhat éves, szarvasi óvónő hat pályázó közül nyerte el az ifjúsá­gi referens állást. A terveiről szí­vesen beszélt lapunknak. — Az ifjúsági ház olyan hely le­het, ahol jól ér­zik magukat a fiatalok, és ahová a szülők bátran elenge­dik őket - mondta Enikő, aki szerint so­kan csak azért járnak diszkó­ba, mert nincs más szórako­zási lehetősé­gük. — Elsősorban a tizennégy éven felüliekre gondoltunk, de az általános iskola hetedik és nyol­cadik osztályosainak is kínálunk majd programot. Magam is fiatal vagyok, egyszerűen belegondol­tam, mi az, ami érdekel, amivel szívesen tölteném a szabadidő­met. Az ifjúsági referens szerint nem az a cél, hogy egyszerre öt- ven-hatvan fiatal ott legyen a klubban. Különböző érdeklődési körű kisebb csoportoknak kínál majd programot a ház. Nyáron kerékpártúráz­ni és úszni jár­nak, szervez­nek színházlá­togatást, de a zenét és a tán­cot szeretők sem csalód­nak. Várják a játékos kedvű­eket is, lesz bi­liárd, darts és aktivity-parti. együttműködve, igény esetén a jövőben kismama­klubot is szervez. Frankó János polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat az Kordoványi Enikőtől önállóságot és sok ötle­tet várnak d^otói kovács Erzsébet ifjúsági minisztérium pályázatán nyert támogatást az ifjúsági refe­rens foglalkoztatására. Kordo­ványi Enikőtől önállóságot, sok ötletet várnak. Az a cél, hogy az ifjúsági ház olyan közösségi tér legyen, ahová azok a csabacsüdi fiatalok is kötődhetnek, akik kör­nyékbeli településeken tanulnak vagy dolgoznak. CS.R. Ahol jó lenni Az ifjúsági ház nagytermének berendezését már elkezdték, a cél, hogy a környezet minél fia­talosabb és barátságosabb le­gyen. A nélkülözhetetlen tech­nikai felszerelés mellett lesz té­vé, számítógép és internetezési lehetőség. A hangulatos kert­ben szalonnasütőhelyet és tol­laslabdapályát alakítanak ki. A védőnőkkel Nem vezetnek be helyi adót A szennyvízcsatorna több mint kétmilliárd forintba kerülne Üzenet a romáknak Az orosházi Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat nevében Nédó Árpád elnök üzenetet fogalmazott meg, amit az in­dokolt, hogy a romák közül sokan úgy vélik, az önkor­mányzat költségvetését se­gély formájában kellene szétosztani. Orosháza- Ez a pénz nem azért van, hogy a romák között szétosz- szuk. Javaslom, hogy amilyen erőszakosan járnak az önkor­mányzathoz segélyekért, ugyan­olyan erőszakosan járjanak a munkaügyi központba munká­ért. Ha módom és lehetőségem volna segélyt osztani, akkor sem adnék egy árva fillért sem, ugyanis az a célunk, hogy rá­szoktassuk a munkára őket - fogalmaz Nédó Árpád. Ha rajta múlna, erősebb feltételekhez kötné a segélyjogosultságot, kri­tériumként szabná meg a helyi önkormányzattal, illetve a ci­gány kisebbségi önkormányzat­tal való együttműködést.- Ha a munkaügyi központ­tal munkát ajánlunk, szinte sen­kit sem találunk, 50 százalékos rokkantságukra hivatkoznak életerős fiatalemberek. Sok idős ember kiegészítő munkát keres, róluk kellene példát venni. So­kan a személyi higiéniájukkal, környezetükkel is irritálják a kö­rülöttük lakókat - mondta az el­nök. Nédó Árpád szerint helyi rendelettel lehetne rendszabá- lyozni a roma családokat. K. e. Legutóbb két éve tartottak közmeghallgatást Gerendá­son, így nem csoda, ha nagy érdeklődés kísérte a napok­ban a település első emberé­nek beszámolóját a község el­múlt évi gazdálkodásáról és az idei tervekről. A falugyűlé­sen több, a lakosságot foglal­koztató kérdés is napirendre került. Gerendás- Mivel Gerendás valamivel több mint 1600 lakója közül mindösz- sze négyszáz az aktív foglalkoz­tatottak száma, a többiek nyugdí­jasok, rokkantak, illetve gyere­kek, ezért képviselő-testületünk úgy döntött, továbbra sem veze­tünk be helyi adót. Ezen dönté­sünknél figyelembe vettük a tele­pülés lakóinak életszínvonalát is — mondta bevezetésképpen Gajdács János, Gerendás polgár- mestere, aki ismertette az elmúlt esztendő számadatait. 2001-ben a település bevétele mintegy 120 millió forint volt, a kiadási főösz- szeg pedig 101 millió forint. Szo­ciális ellátásra például 17,6 millió forintot fordítottak, az Általános Művelődési Központ működteté­se pedig harmincmillió forintot vett igénybe. Az iskolába 111 ta­nuló jár, egy pedagógusra 8,5 gyermek jut. Egy diák 300 ezer forintba kerül egy év alatt, ami­ből 160 ezer forintot az állam fi­nanszíroz, a többit az önkor­mányzat biztosítja. A polgármester szólt az elmúlt évi nyertes, illetve elutasított pá­lyázatokról is. A falugyűlésen szó esett a szemétlerakó-telep továb­bi sorsáról és a tervezett szenny­vízcsatorna-hálózatról. — Elutasították a három szomszédos településsel közö­sen beadott pályázatunkat, de nem adjuk fel, idén is próbálko­zunk, lehet, hogy csak Puszta- földvárral fogunk össze. Az el­utasítás oka valószínűleg az volt, hogy a négy település szennyvízcsatornája rendkívül nagy összegbe, több mint két­milliárd forintba kerülne - adott hangot véleményének a polgár- mester. Gajdács János az idei költségvetéssel kapcsolatban el­mondta, 95 millió 750 forintból gazdálkodhat a település. A lakosok egyebek mellett az út- és járdaépítésekre, a Csicsely- tó környékének fásítására kér­deztek rá. Felmerült: az önkor­mányzat miért nem tesz valamit a lakatlanná és életveszélyessé vált magáningatlanok lebontása érdekében. Mint a válaszban el­hangzott, az önkormányzat nem bonthat le magántulajdonú ingat­lant, de felkérték az orosházi épí­téshatóságot az intézkedésre. KOVÁCS ERIKA Rekordtermés után rekordnyereség Az Orosfarmnál a minőség alapkövetelmény Mindkét fél hajlik a rendezésre Ingatlant, termést értékesít és gépeket ad át a szövetkezet Kiemelkedően jó évet zárt az orosháza-tatársánci Orosfarm Szövetkezet. Az alapításának tízéves jubileumát idén ünnep­lő cég az elmúlt esztendőben rekordmennyiségű termést taka­rított be napraforgóból és zöldborsóból - hangzott el a febru­ár 22-én megtartott közgyűlésen, az orosházi Tópart panzió­ban. Orosháza Dévaványán, a Róna Mezőgazdasági Szövetkezet 6 millió 317 ezer forint értékben már törlesztett adósságából a városnak. Sőt, úgy tűnik, a még fennálló több millió forintos tartozás megfizetésére is hamarosan lehetőség nyílik: a szövetkezet termést és ingatlant értékesít, valamint gépeket enged át az önkormányzatnak.- Nagyon jó évet hagytunk ma­gunk mögött, rekordösszegű nyereségről számolhatok be - mondta beszámolójában Dominkó Sándor, az Orosfarm Szövetkezet elnöke. — Ebben szerepet játszott a kedvező időjá­rás, valamint az, hogy olyan ter­mékszerkezetet alakítottunk ki, ami egyezik a piac igényeivel. Számos fajtakísérletet végzünk, vagyis a fajtakiválasztást sem a véletlenre, hanem a tapasztalata­inkra bízzuk. Súlyt helyezünk a megfelelő tápanyag-utánpótlásra és a növényvédelemre is. Nálunk a minőség alapkövetelmény. Az értékesítésnél pedig az az el­vünk, akkor kell a termést eladni, amikor a legjobb az ára - fogal­mazott az elnök. Az Orosfarm Szövetkezet 2001-ben rekordtermést takarí­tott be cukorrépából, hektáron­ként 670 mázsát. A répa cukor- tartalma elérte a 16,3 százalékot. Zöldborsót 650 hektáron ter­mesztettek, hektáronként 62 má­zsás termésátlaggal. Emellett más növényeik hozama is ki­emelkedően jó volt. Míg tíz évvel ezelőtt, induláskor alig 200 millió forintos árbevételt ért el a szövet­kezet, addig 2001-ben ennek öt­szörösét, vagyis megközelítették az 1 milliárd forintot. Az adózott nettó nyereségük pedig 110 mil­lió forint lett. — Ezt azért is tartjuk kiváló eredménynek, hiszen a mezőgaz­daságban legtöbbször annak is örülnek, ha a vállalkozás nem veszteséges - hangsúlyozta Dominkó Sándor. A szövetkezet tagjai idén az előző évi kétszeresét, 15 százalék vagyonarányos osztalékot kap­nak. Az Orosfarm Szövetkezet az idei esztendőben mintegy 70 mil­lió forintos fejlesztést tervez, fő­ként gépberuházásokat. A szö­vetkezet célja, hogy az európai uniós elvárásoknak maradéktala­nul megfeleljenek. K. E. DÉVAVÁNYA A szövetkezet vezetői bemutatták az önkormányzatnak az értékesí­tésre szánt - az adósságrende­zésbe fedezetet jelentő — ingatla­nok tehermentesítésére vonatko­zó, az OTP Békés Megyei Igazga­tósághoz küldött leveleiket. A város számára természetben felajánlott 200 tonna búza értéke­sítése szintén már folyamatban van.- A búza értékesítése bein­dult, 17 ezer forint/tonna áron ta­láltunk vevőt - közölte Vass Kár­oly, a Róna Mezőgazdasági Szö­vetkezet elnöke, önkormányzati képviselő a körös-sárréti város képviselő-testületének legutóbbi ülésén. További adósságrendezési le­hetőséget jelent az a tény is, hogy az Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskola növényter­mesztő-gépész képzéséhez a szö­vetkezet kész munkagépeket át­adni.- Megéri-e átvenni a gépeket? Tudjuk, manapság drágák az al­katrészek — vetette fel Nagy Fe­renc képviselő.- Azokat a gépeket, amelyeket nélkülözni tudunk, kijavítva, le­festve adunk át. Ezek oktatási cél­ra remekek - reagált Vass Károly.- A szövetkezet gépeit egy be­rettyóújfalui cég értékbecslése alapján számoljuk be az adósság­ba. Természetesen az iskola pá­lyáz új gépekre is. De nehéz pá­lyázni, s a Széchenyi-tervben ilyesmire nincs is lehetőség. A gé­pekre viszont szükség van a kép­zéshez - jegyezte meg Pap Tibor polgármester. — Az MTZ-traktor például na­gyon kellene! Jelenleg diákjaink traktort csak az utcán látnak. Azt is látnunk kell: jobb a régi ké­szen, mint az új ígéretként - mondta Petri János, az Eötvös Jó­zsef Gimnázium és Szakképző Is­kola igazgatója. Mindent mérlegelve, a város vezetése úgy döntött: a tartozás fejében a szövetkezet gépi fel- ajánlásait is elfogadják. M. b.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents