Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-06 / 55. szám

2002. MÁRCIUS 6., SZERDA - 7. OLDAL HÁTTÉR Korlátozott fejlődés Békésben Állampolgári egyenlőség ötventonnás tűzoltósági daruval mérve A magyar törvények szerint minden állam­polgárnak joga van — értelemszerűen azo­nos színvonalú — biztonságra, bárhol is él­jen az országban. Amikor a tűzoltóság fej­lesztését a fenntartó önkormányzatok ön­részének felmutatásához kötötték, nyilván­való lett: Békés megye (ismét) hátrányba került a gazdagabb régiókhoz képest. Békés megye A különleges szerek a tűzoltóság által végzett munka hatékonysá­gát javítják, sőt, vannak helyzetek, melyeket a legjobb szándékkal sem lehet megoldani nélkülük. A magasból mentés, a vízszállítás, a műszaki, vegyi mentés, az emelés, a speciális anyagokkal oltás eszkö­zei, a repülőtéri s más különleges járművek tartoznak e kategóriába. Mostanában az állam éppen darus járműveket osztogat (ti­zenhármat), melyből Bé­kés megyébe ezúttal sem jutott. — Még az előző kor­mány indította azt a programot, melyet a mostani fejezett be: 126 korszérű gépjárműfecs­kendőt kaptak az ország tűzoltó-parancsnoksá­gai, ötmilliárdnál na­gyobb összegért - mondta dr. Gáti Zoltán tűzoltó ezredes, Békés megyei katasztrófavédel­mi igazgató (képünkön).- Hűhez a helyi önkor­mányzatok önrészt biz­tosítottak. Komoly fej­lesztési forrás az is, hogy a biztosítóknak az érin­tett biztosítási formából származó bevételeik egy százalékát - tör­vény alapján - át kell adniuk a tűzoltóságok technikai fejlesztésé­re. Ez évente hétszázmillió— egymilliárd forint. Nem várható, hogy az állam hamarosan újra tud majd adni ötmilliárdot a tűzoltó­ságok fejlesztésére. A daruszerek mostani beszerzése állami forrás­ból történt, nem kellett önrészt le­tenni értük.- Manapság csak úgy röpköd­nek az országban a tízmilliárdos kormányígérvények mindenféle célra. Miért éppen a tűzoltóságok fejlesztésére ne futná?- Ez már politikai döntés kér­dése.- Hogyan lehetséges, hogy - miután a törvény a biztosítók pén­zét a tűzoltóságok javára rendeli felhasználni - a daruszerek tulaj­donjogát a katasztrófavédelmi fő- igazgatóság javára jegyezték be?- Az Európai Unió szabályaira tekintettel az országban küenc Re­gionális Műszaki Mentő Bázist alakítottak ki. Hozzánk legköze­lebb Szegeden, Szolnokon és Deb­Vízszállító kellene Békésbe- Milyen különleges szerekre lenne sürgető igény Békésben?- Vízszállító jármüvekre lenne, hiszen a me­gye sajátos földrajzi helyzete elengedhetet­lenné teszik alkalmazásukat. Nincs is minden parancsnokságon, ahol igen, azok meg el­öregedett, állandó javításra szoruló jármüvek. A Gyulán, Szeghalmon és Szarvason elhelye­zett, kiszolgált, nehézkes rohamcsónakok he­lyett korszerű, felfújható motorcsónakokra volna szükségünk. Csak megjegyzem: ezeket a vízijármüveket csak az adott környék adott folyószakain szabadna bevetni — az illetékes hatóság egy kalap alá veszi azokat a hobbi­célú csónakokkal. A katasztrófavédelem küzd azért, hogy hivatalosan is bevethetők legye­nek bárhol az országban. recenben van ilyen, negyven-öt- ven tonna teherbírású daruszer. Ezek eszközei az Országos Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság tu­lajdonában vannak, hiszen be­szerzésükben önkormányzati te­her sem jelent meg. Ahogy mond­ják ezzel kapcsolatban: addig min­den az állam tulajdonában van, amíg át nem adja. Így történt ez a daruszerekkel is, ám az önkor­mányzatok működtetik, az adott helyi tűzoltó-parancsnokságok meg használják azokat. Békéscsa­ba „értelemszerűen” kimaradt a bázishelyek kiválasztásából: terü­letünkön nem folyik rendszeres Egy igazán különleges „különleges szer”: erdőtűzoltásra használatos tűzoltókocsi veszélyesanyag-szállítás, s a kami­onforgalom sem annyira jelentős.- A gyulai tűzoltóparancsnok nemrégen azt nyilatkozta, hogy a gyulai határátkelő fejlesztésének befejezése után ez az átkelőhely is veszélyesanyag-áteresztő pont lesz.- Ilyen tervekről nincs infor­mációm, brüsszeli döntések, kor­mányközi szerződések dönthet­nek e kérdésben. Az említett bázi­sokon műszakimentő-konténere- ket helyeztek el, a megye vala­mennyi tűzoltó-parancsnoksága viszont el van látva életmentésre alkalmas, baleseti helyszíneken használható feszítő-vágó, illetve emelő készlettel. Ha darura van szükség, egy órán belül a megye területére érkezik Szegedről, Szol­nokról ületve Debrecenből. Szak­mailag megértem, hogy nem ke­rült daruszer Békésbe.- Ahol középmagas - durván harmincméteres — házak épültek, ko­moly kérdés a magasból való mentés. Ennek esz­közeivel hogy állunk Bé­késben?- Békéscsaba, Oros­háza és Gyula érintett el­sősorban. A gépezetes tolólétrák és az emelő- kosaras járművek ön- kormányzati támogatás­sal szerezhetők be. Egy gépezetes tolólétra ára hetven-, egy emelőkosa­ras járműé 100 millió fo­rint körül alakul. A mi önkormányzataink anyagi viszonyai aligha teszik lehetővé a szüksé­ges önrész előteremtését. A békés­csabai Magirus létra húsz évesnél idősebb. A gyulai és az orosházi IFA is igen koros, ráadásul szak­mailag is korlátozott a felhasznál­hatóságuk. Gyulán egy régi, kül­földről kapott ,„kis Magirus” is ta­lálható.- Megyei összefogással nem le­hetne lépni?- Esedékes a katasztrófavé­delmi, a tűzvédelmi és a polgári védelmi törvények módosítása, már dolgoznak is rajta. Az az el­képzelés, hogy a tűzoltóságokat fenntartó városokon kívül vala­mennyi más település is járuljon hozzá a tűzoltóságok mű­ködtetéséhez, fejlesztésé­hez. — Egységes önrész-felmu- tatási előírásokat alkalmaz­nak például Győr-Sopron- Moson és Békés megyére. Társadalmilag ez igazság­talannak tűnik. — Békés megye gazdasá­gi erejének kedvezőtlen ál­lapota nyilván kihat erre a területre is. — Nem kellene konceprí- ót váltani a tűzoltóságok fejlesztésének elveiben? — Hát... ez már megint a politikára tartozik. Kürtőskalácsosok kolbászközeiben Fesztiválgyőzteseknél vendégeskedtek, cigánkakészítést tanultak A vendégek és a vendéglátók barátságot is kötöttek. Képünkön balra a Végh család, jobbra a Bánszki család kolbászkészítö versenyt nyert férfitagjai d-fotó, lehoczky péter Az újkígyósi Bánszki család férfivonala — nagyapa, fia és unokája — 1998-ban és tavaly is megnyerte a Csabai Kolbászfesztiválon a kol­bászkészítő versenyt. A hétvégén, Fortuna ke­gyeinek köszönhetően, a pomázi Végh család leshette el test-, jobban mondva kocaközeiből, hogyan alakul át a sertés kolbásszá, hurkává, cigánkává. Újkígyós Bánszkiék a tavalyi kolbászfesztiválon tombola­nyereményként azt ajánlották fel, hogy vendé­gül látják a szerencsést és családját otthonukban egy falusi disznótoron. Ennek az ideje a hétvé­gén jött el, beért a levágásra ítélt koca, és ráértek a nyertes tombolajegy tulajdonosai is. Az újkígyósi família azt szerette volna, hogy olyan megyén kívülinek kedvezzen a szerencse, aki­nek látványosság egy disznótor, illetve kevésbé van képben, hogy milyen étkeket készítenek a sertésből házilag Békésben. Nos, ez óhaj rész­ben valósággá lett, ugyanis a Pest megyei, pomázi Végh család vendégeskedhetett náluk. Csak azért részben, mert Végh Istvánék is vág­nak disznót, de például a kolbászba kömény­mag helyett borsot tesznek, cigánkát pedig ugyan már ettek, de elkészítésének a módját nem ismerték.- Az első kolbászfesztivál óta kürtőskalácsot készítünk és árusítunk a rendezvényen - mond­ta érdeklődésünkre Végh István, aki feleségével és 6 éves kisfiával érkezett a torra, így nem volt kérdéses, hogy a „malac” farkát a gyermek fog­hatta a vágásnál. — Természetesen az érdekelt legjobban bennünket, hogy mitől olyan finom és kétszeres nyertes a Bánszki-féle kolbász — fogal­mazott Végh István. - Tapasztalhattuk, hogy nagy titok nincs, érett koca húsa, minőségi, élénk színű pirospaprika, hosszas gyúrás, majd húspihentetés a legfontosabb. Persze, a darálás­ra, a töltésre is oda kell figyelni, nem beszélve ar­ról, hogy minden fűszer belekerüljön a húsba. Mivel a két család barátságot kötött, nyélbe ütik a „visszavágót” is, amikor majd Pomázon a Végh család avatja be Bánszkiékat a kürtőska- lács-készítés rejtelmeibe. nyemcsok úszló A második integrált posta megyénkben Gyulavári A Magyar Posta Rt. korszerű, integrált informatikai rendszer­be szervezi a forgalmasabb postákat. Békés megyében Oros­háza után másodikként a gyulavári tanpostán tegnap már az új szolgáltatást nyújtották. hozása az országban a Magyar Posta legnagyobb jelenlegi fejlesz­tése. A gyulavári tanpostát már a tesztidőszak letelte után kapcsol­ták a hálózatba. Az informatikára épülő integrált hálózatba tartozó posta annyiban más, hogy egy ab­laknál minden szolgáltatást nyúj­tanak. így megszűnik a többszöri sorban állás külön a levelekkel és a pénzküldeményekkel, több csekk befizetésénél nem kell a fel­adónak összesítést készítenie, azt az új informatikai rendszer auto­matikusan elvégzi. A feladóvevé­nyeket is gép érvényesíti. Széllné Tóth Ibolya, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatója teg­nap a gyulavári tanpostán el­mondta, az integrált postahálózat — más néven iPosta — telepítésé­nél Békés megyében elsőként az Orosháza 1-es postán tértek át az új rendszerre. Másodikként a gyulavári tanpostát kapcsolták be az országos on-line hálózatba, hi­szen cél, hogy a postaforgalmi szakközépiskolások mihamarabb elsajátítsák a korszerű technikát. Az integrált postahálózat létre­A cél az iPostával az, hogy a Magyar Posta az európai uniós tagországok szintjére lépjen. Hét­főn még manuális kezelés folyt a gyulavári tanpostán, tegnaptól az on-line rendszerbe kapcsolt in­formatikai alapú szolgáltatást ve­hetik igénybe az ide betérők. Megyénkben a harmadik iPosta a békési lesz március 12- étől. A tervek szerint ebben az év­ben a gyulai nagypostát is bekap­csolják az országos hálózatba, mellyel a munkafolyamatok gyor­sabbá és átláthatóbbá válnak a szolgáltatások teljes skáláját nyújtva. A rendszer telepítése várhatóan az idén befejeződik és mintegy 200 postát érint az or­szágban. sz. M. „MÉLYEN HISZEK A SZERENCSÉBEN, ÉS AZT TALÁLTAM, MINÉL KEMÉNYEBBEN DOLGOZOM, ANNÁL SZERENCSÉ­SEBB VAGYOK.” (Stephen Leacock) Kalendáriummal nyertek Másfél millió embert képvisel a VTSZ Az Európai Uniós csatlakozással hangsúlyosabbá válik a civil szervezetek szerepe. Szövetségünk az egész országot átfedi. Hisszük, hogy — bárki nyerje is meg a választást — kormány­zati tényezők a vasutat érintő változtatásoknál a mi vélemé­nyünket is kikérik — hangoztatta Kaszai János, Vésztő pol­gármestere a Vasutas Települések Szövetsége (VTSZ) múlt he­ti, Budapesten tartott közgyűlésén, ahol a szövetség tagtelepü­léseinek polgármesterein kívül több MÁV-vezető is jelen volt. Vésztő—Budapest A Békés Megyei Hírlap 2002. évi kalendáriumát minden előfize­tőnk ajándékba kapta, melyet időben eljuttattunk. A sok hasz­nos olvasmány, információ mel­lett most is találtak benne rejt­vényt, melynek beküldési határideje március elsején lejárt. A skandináv rejt­vény megfejtése: „Piriké, nézzen utána, miért ácsorog az udvaron a fél üzem!” Tegnap megtartot­tuk a sorsolást a helyes megfej­tést beküldők között. Nyertesek. A fődíjat, a kávé­főzőt nyerte: Drávái Józsefné (Békéscsaba). Hírlapos kávés­készletet nyert: Schwalm Dáni­el (Gyomaendrőd), Szabó Károlyné (Gyula). Hírlapos ajándékot nyert: Bérezi Gábomé (Kamut), Bordás Beáta (Békéscsaba), Földi Ferencné (Dévaványa), Sáli Jánosné (Bélmegyer), Gajdács János (Csabaszabadi), Susánszki Valé­ria (Szabadkígyós), Szatmári Géza (Kardoskút), Szekeres András (Gádoros), Szénási Józsefné (Orosháza), Szilágyi Lászlóné (Revenues). A nyereményeket a békéscsa­baiak a Békés Megyei Hírlap Hirdetésfelvételi Irodájában (Munkácsy u. 4.) vehetik át, a vi­déki nyerteseknek eljuttatjuk. Köszönjük, hogy velünk játszot­tak! A Vasutas Települések Szövetségé­nek jelenleg 140 hazai település (közülük 17 Békés megyei) a tagja. Ezekben a helységekben összesen mintegy 1,5 millió ember él. A szövetség 1999 óta vésztői irányítással működik. A VTSZ or­szágos elnöke Kaszai János, Vész­tő polgármestere, titkára Balog Imre, Vésztő aljegyzője, gazdasá­gi vezetője Pákozdi Gábomé, a vésztői önkormányzat pénzügyi csoportvezetője. A közgyűlésen felszólaló pol­gármesterek mindannyian pozití­van értékelték a Virágos Vasútál­lomásokat pályázatot, amelyet ta­valy első alkalommal hirdetett meg a VTSZ. A pályázattal lehető­ség nyílt arra, hogy tovább szé­püljenek, csinosodjanak a vasút­állomások.- A szövetség tavalyi bevétele 6 millió 419 ezer forint volt, a 6 millió 247 ezer forint kiadással szemben. így a 2001. évi pénzma­radvány 172 ezer forint — derült ki Pákozdi Gáborné gazdálkodási beszámolójából.- A feladatokat kellően finan­szíroztuk. Örvendetes, hogy en­nek ellenére a kiadások csökken­tek, a bevételeket pedig növeked­tek - mondta dr. Molnár László, a számvizsgáló bizottság elnöke, Püspökladány polgármestere. A közgyűlés úgy döntött: az idei tagdíjat lakosonként 1 forint­tal megemelik. Ez azt jelenti, hogy 2002-ben a korábbi 2 forint he­lyett 3 forintot kell fizetni egy la­kos után a tagtelepüléseknek. En­nek az emelésnek köszönhetően ismét lehetőség nyílik arra, hogy a VTSZ meghirdesse a Virágos Vas­útállomásokért pályázatot. A MÁV Rt. pedig a legkulturáltabb szolgálati helyekre ír ki ismét pá­lyázatot. A két pályázat bírálóbi­zottságába a MÁV Rt. és a VTSZ kölcsönösen képviselteti magát. Kaszai János felvetette: többször előfordul, hogy a vonattal utazók egy-két perccel késik le a buszcsat­lakozást. Ezért az új menetrendek készítésénél egyeztetésre célszerű lenne egy asztalhoz ültetni a MÁV Rt.-t és a Volánt. magvari barka Menetrendváltozás decemberben A korábbi tendencia az volt, hogy minden esztendő májusának vé­gén változtak a hazai vasúti menetrendek. Idén ez máskép lesz.- Az idei vasúti menetrendváltozás december 15-én történik meg. Ezzel is igazodunk az európai elvárásokhoz. A változtatásoknál igyekszünk maximálisan figyelembe venni az érintett önkormányzat­ok véleményét, javaslatait. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem a települések vannak a MÁV-ért, hanem a MÁV van a településekért- mondta Baráth Ferenc, a MÁV Rt. Budapesti Területi Igazgatósá­gának igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents