Békés Megyei Hírlap, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-12 / 36. szám
6. OLDAL - 2002. FEBRUÁR 12., KEDD MEGYEI KORKÉP Gazdasági senkiföldje megyénk szélén Az egykori lüktető érvonalak társadalmi holtmedrekké váltak Ez az körösnagyharsányi út egykor a bőség városába, Nagyváradra vezetett. Ma a semmibe fut... d-fotó. a szerző felvétele Az Észak-Békés keleti végein található határ menti falvak álmosító csendjét a funkcionális gazdasági kapcsolatok hiánya okozza. Az ottani utak, vasutak egykor lüktető gazdasági érvonalak mentén húzódtak, mára viszont zsákutcákká, társadalmi holtmedrekké váltak. Mivel ezen a szakaszon nincs átjárás a határ túloldalára, a Nagyváradtól való elszakadás ténye perifériára sodorta a kistelepüléseket. Ezek a falvak az utóbbi bő nyolc évtizedben sem találták meg azt a másik nagyvárost, amelynek kedvező gazdasági és kulturális kisugárzása lenne a térségre. ZSADÁNY ÉS TÉRSÉGE A mai Békés megye északkeleti részén elhelyezkedő falvak lakossága az évszázadok során mindig mezőgazdaságból élt. Az itt élők a nagyváradi piacon értékesítették terméseiket, állataikat. Hétfői napokon volta nagypiac, ezért a falvakból ekkor indultak szekerek, számukra a bőség városát jelentő Nagyváradra. De aki aznap nem tudta értékesíteni javait, az sem hozta vissza piacra szánt portékáját. Tőlük a nagyváradi kofák vásárolták fel a zöldséget, gyümölcsöt, amit aztán egész héten árultak a kispiacon. Körösújfalunál és Kö- rösnagyharsánynál fontos vasút, a Budapest—Gyo- ma—Vésztő—Nagyvárad— Kolozsvár vonal ment keresztül. Ezért a térségből sokan helyezkedtek el a vasútnál is. A Zsadány környéki településekről származó vasutasok egész Kolozsvárig teljesítettek szolgálatot. Több környékbeli szakmunkás, inas nagyváradi üzemeknél, iparosoknál dolgozott, a hölgyek pedig szintén Váradon cselédkedtek. Nagyvárad és a tőle 25-30 kilométerre lévő falvak kapcsolatának megszűnésével Zsadány és térsége elvesztette gazdasági táptalaját. Ma — az első világháború befejeződésétől több mint nyolcvan évre, s a második világháború lezárásától közel hat évtizedre - is gazdasági senkiföldje ez a vidék. A határszéli észak-békési falvak évtizedek óta próbálkoznak: megélni a kevésből és küzdeni a távolsággal, az elszigeteltséggel. — Körösnagyharsány mindig Nagyvárad kertvárosa volt. A trianoni békeszerződés több mint nyolc évtizede elszakított bennünket Váradtól, ám ennek ellenére még mind a mai napig nem találtuk meg azt a várost, amely gazdaságilag és kulturálisan befolyásolná településünket. Hozzánk Debrecen is, Békéscsaba is 80-80 kilométerre van, Nagyvárad viszont csak 21 kilométer — mondta Máté Pál, Körösnagyharsány polgármestere.- Igazán az ipari termelés oldaná meg a foglalkoztatási problémákat. De sem a rendszerváltás előtt, sem azóta nem települt meghatározó ipar Zsadányba és térségébe. Ahhoz, hogy komoly ipari üzemek létesüljenek, legalább 50 százalékos állami támogatásra (ami pályázatok nélkül is járna a befektetőknek} lenne szükség. Hasonló mértékben kellene segíteni a mezőgazdasági, illetve a turisztikai fejlesztéseket is. A szolgáltatásokra alapozott vállalkozások a fizetőképes kereslet hiánya miatt nem alakultak ki. Ha a magas munkanélküliségi arányt megszűntethetnénk, akkor a szolgáltatók bevételei is növekednének — közölte Dudás Árpád, Zsadány polgármestere. Sokan azt remélik: a jövőben a schengeni határnak a magyar—román határszakaszra tolódásával talán újra jobb lehetőségekhez jutnak ezek a kényszerűségből gazdasági álomba merült aprófalvak. Mások viszont attól tartanak: a majdani új helyzet nem a határok átjárhatóságát, hanem a határőrizetet erősíti meg... MAGYARI BARNA Messze a középiskola A határ menti települések fiataljai számára a továbbtanulás is nagy nehézségekbe ütközik, komoly áldozatvállalást igényel. Ezen a végvidéken ma sincs egyetlen egy gimnázium vagy szakközépiskola sem. Akik érettségizni szeretnének, azoknak 30-40 kilométerre (vagy még messzebbre) kell utazniuk, hogy Szeghalmon, Sarkadon, Gyulán, Békésen vagy Berettyóújfaluban tanulhassanak. Ha a térség fiataljai közül néhányan felsőfokú diplomát szereznek, akkor ők szinte biztos, hogy nem mennek vissza szülőfalujukba, mert nem szeretnék, ha gyerekeiknek is már középiskolásként el kellene szakadniuk családjuktól. Megnyílt a Civil Közösségek Háza Békéscsabán a napokban nyitotta meg kapuit a Civil Közösségek Háza az Árpád sor 2/6. szám alatt, a megyei munkaügyi központ mellett. A házba hétköznaponként 10-16 óráig, hétvégén igény szerint várják a látogatókat. Békéscsaba A Civil Közösségek Háza korábban az ifjúsági ház Patent irodájában működő civilek irodájának, illetve a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségének lett a székhelye. A ház közösségi színteret kíván nyújtani a helyi civil szervezetek számára: az épületben két helyiség szolgál rendezvények magtartására, összejövetelek lebonyolítására, továbbá az iroda eddigi szolgáltatásai - segítségnyújtás pályázati adatlapok kitöltéséhez, szakmai könyvek kölcsönzése, számítógép-használat, internet-hozzáférési lehetőség, adatbázisokban való keresés - is igénybe vehetők. Gólya Pál, a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségének elnöke érdeklődésünkre elmondta: jelentős lépés, hogy a szövetség immár önálló épületben nyújt segítséget a közel hetven tagszervezetében felmerülő problémák megoldásához. Hangsúlyozta: reméli, hogy azok a szervezetek, amelyek eddig nem rendelkeztek helyiséggel, a házban otthonra találnak, és a lehetőségeket kiaknázva, eredményesebben és hatékonyabban érhetik el céljaikat. Az épületben - a szövetség két tagszervezetének jóvoltából - két számítógép segíti a munkát. Gólya Pál szólt a közelgő II. Civil bálról, amelyet február 16-án este hét órától a békéscsabai Rolling Rock Caféban rendeznek meg. Az eseménnyel a szövetség a civil társadalom tagjait szeretné megszólítani és köze- lebb hozni egymáshoz. ______yjt Ta karékos a költségvetés Az akadálymentes közlekedés feltételeinek megteremtése is napirendre került a békési önkormányzat legutóbbi ülésén. A képviselő-testület az elmúlt esztendő őszén fogadta el a városban a fogyatékosügyi programot. Ennek részeként első lépésben az önkormányzati tulajdonban lévő épületek, illetve járda és közúti csatlakozások akadálymentes kialakítása valósul meg. Ebben az évben az iskolák, az óvodák és az egészségügyi intézmények akadálymentes megközelítésére 3,6 millió forintot költ a város. zat kiemelt feladatának tekinti a város intézményeinek zavartalan működtetését, a szennyvízprogram folytatását és a fürdő fejlesztését. Az önkormányzat fontosnak tartja a sport támogatását is. Terítékre került a fiatalok kamatmentes lakástámogatása is. Az előterjesztés szerint az erre a célra elkülönített 20 millió forintból 17 millió forintra már van igénylő. Célszerű lenne ezt az összeget 30 millió forintra emelni. A képviselő-testület ezután egyéb ügyeket tárgyalt, majd zárt ülésen a város vagyoni helyzetét és személyiségi jogokat érintő té- mákban döntött. ______ -szA Hungária nem mondja fel Csatorna-karbantartás Orosháza Az orosházi önkormányzat 1997 februárjában kötött együttműködési megállapodást a Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulattal a Keleti övárok és a Szula- laposi csatorna üzemeltetésére. A csatornák kritikus szakaszainak javítását pályázati forrás segítségével szeretnék megoldani - ez a képviselő-testület legutóbbi ülésén hangzott el. A társulat a csatornák üzemeltetése során a karbantartási feladatokon túl pályázati forrásból beruházásokat is végrehajtott, egyebek mellett mobil szivattyúállomásokat építettek. A beruházás I. és II. üteme befejeződött. A február 5-én megtartott testületi ülésen az önkormányzat és a társulat újabb megállapodást kötött a beruházás folytatására. A III. ütemben végzendő beruházások összköltsége 43 millió 526 ezer forint, amihez a pályázati kiírás alapján 75 százalékos támogatást kaphat a vízgazdálkodási társulat. Az együttműködési megállapodás alapján 2002-ben az önkormányzat 4,9 millió forint plusz áfa, 2003-ban pedig 5,9 millió forint plusz áfa önerőt biztosít a társulat számára, k. e. Az elmúlt hetekben szinte bombaként hatott a hír, mely szerint az ÁB-Aegon Biztosító a Tisza magyarországi szakaszán, Tiszabecs és Szeged között felbontja a vályog- vagy vertfalú házak biztosítását. Azaz, nem csak a Tisza mentén, hanem szinte mindenütt... Ez az intézkedés leginkább a falvakat érinti. A szerződések egyoldalú — nem ritkán több évtized utáni — felbontására gazdaságossági okokból kerül (t) sor. Békéscsaba Tény, a biztosítótársaság lépése barátságtalan, de jogilag szabály- szerű. Az Allianz—Hungária Biztosító Rt. nem változtat korábbi eljárásán, lakásbiztosítási szerződésein.- A cég filozófiájának megfelelően az új ügyfelekkel is a régi elvek szerint kötünk szerződést — tájékoztatott Darida Pál, a Allianz—Hungária Biztosító Rt. Dél-alföldi Igazgatóságának lakossági vagyonbiztosítási osztályvezetője. - Nem szigorítjuk, de nem könnyítjük a feltételeket, továbbra is minden esetben egyedi elbírálást alkalmazunk. Sem az árvízveszély fokozódása, sem más kockázati tényezők változása miatt nem mondunk fel biztosítási szerződéseket - folytatta az osztályvezető, aki elmondta még: mindez nem jeleni azt, hogy mindent vállalnak. Az árvédelmi töltéseken belül húzódó árterületeken, illetve a rendszeresen belvízzel elöntött területeken nem kötnek épületekre biztosítási szerződést. Amit viszont megkötnek, illetve megkötöttek, ahol kockázatot vállaltak, ott nem lépnek vissza. A társaság az elmúlt esztendőben csaknem 500 millió forint kárt fizetett ki az árvíz nyomán. A cégnek hozzávetőleg 550 ezer ingatlanbiztosítása van, melyből 70 ezer található a dél-alföldi régióban, a felbontott biztosítási szerződések megyénkben is több ezer vályog-, illetve vertfalú házat érintenek. — A Hungária saját feltételei szerint újraköti az ÁB által felmondott biztosításokat, áraink versenyképesek, s ami a lényeg: kár esetén ténylegesen, új értékben térítünk - mondotta az osztályvezető.-SZSZAVAZÁS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel j ezelőtt arra kértük olvasóinkat, hogy ; szavazzanak arról: egyet értenek-e a I békéscsabai közgyűlés döntésével, mely 1 szerint az Előre FC 20 millió forintos ; eseti támogatásban részesült? A szava- | zás eredménye az alábbiak szerint ala- j kult: Békéscsabán az Előre név fogalom, j ezért fontos, hogy a város is kivegye a j részét a labdarúgás támogatásából. A futball mindig is előnyt élvezett más ! területekkel szemben. B 5.61% Az eredményesebb sportágak jobban j megérdemelnék az önkormányzat anya- j gi támogatását. Mától arról kérdezzük véleményüket: mit i szólnak ahhoz, hogy országszerte - így I megyénkben is - néhány helyen prob- | lémák merültek fel a kopogtató cédulák j gyűjtésével kapcsolatban? Klikkeljenek a www.bmhirlep.hu-ra! ff SS Ki felel az eltűnt szórólapokért? A Magyar Posta azonnali vizsgálatot rendelt el, mulasztást egy kézbesítői járásban tapasztalt Mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk, Nagy István, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 2-es számú, gyulai választókörzetben induló egyéni országgyűlési képviselőjelöltje a Magyar Postát bízta meg szórólapjainak kézbesítésével. A lapok ötven százaléka viszont nem jutott el a címzettekhez, a posta pedig nem tud elszámolni a ki nem kézbesített szórólapokkal — állította a jelölt. Békéscsaba „Fidesz befolyással a Magyar Királyi Posta ellehetetleníti a Független Kisgazdapárt 2. számú egyéni képviselőjelöltjének, Nagy Istvánnak a képviselővé választását.” Ezzel a megjelöléssel érkezett szombaton szerkesztőségünkbe a Torgyán József vezette független kisgazdapárt meghívója. A tegnapi sajtótájékoztatón a képviselőjelölt már azt hangsúlyozta, hogy nem vádol senkit, mivel nem tudja, kinek a hibájából nem kézbesítették a címzettek felének a pártjuk programját hirdető szórólapokat. Az viszont tény, állapította meg Nagy István, hogy a szórólapok hiánya befolyásolja a következő napok, hónapok, sőt a választások kimenetelét is. Az esettel kapcsolatban a Magyar Posta Rt. Szegedi Igazgatóságának vezetője, Széllné Tóth Ibolya tegnap közleményt juttatott el szerkesztőségünknek, melyben többek között megjegyzi: „A Magyar Posta Rt. Szegedi Igazgatósága azonnali vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy Nagy István országgyűlési képviselőjelölt állításai nem teljes mértékben fedik a valóságot. A gyulai 1-es posta vezetője 2002. február 1-jén kötött szerződést Nagy István képviselőjelölt úrral választási szórólapjainak cí- mezetlen nyomtatványként a helyi és a város vonzáskörzetében történő kézbesítésére. A szerződés többek között biztosítja a közös ellenőrzés jogát és lehetőségét a feladónak. A társaság egyik kézbesítője, mint az a vizsgálatból kiderült, mulasztást követett el, így kisebb mennyiségű szórólap nem került kézbesítésre a vállalt határidőn belül. A kézbesítésre átvett szórólapmennyiségnek ez nem több mint 4 százaléka. A képviselőjelölti reklamációt követően a megbízó a közös ellenőrzést nem kívánta teljes körűen elvégezni. A Magyar Posta Rt. sajnálja, hogy Nagy István úr sem személyesen, sem megbízottja révén nem gyakorolta teljes körűen a szerződésből származó ellenőrzési jogait és csak néhány kiragadott esetből vont le következtetést. A kézbesítői mulasztás csak egy kézbesítői járásban jelentkezett, a többi területen a Magyar Posta Rt. kivétel nélkül eleget tett szerződésben vállalt kötelezettségeinek. A kézbesítői járásban azóta a kézbesítés pótlólag megtörtént. A Magyar Posta Rt. részéről szándékosság nem merült fel, a képviselőjelölteket nem részesíti a Magyar Posta Rt. semmilyen megkülönböztetésben.” Megyei döntő Hagyományosan a békési Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola ad otthont az általános iskolások játékos sportvetélkedője megyei döntőjének. A közelmúltban rendezett eseményen Orosháza, Mezőhegyes, Bucsa és Gyula egy-egy, valamint Békéscsaba és Békés két-két csapata vetélkedett az iskola tornatermében az első helyért, a területei döntőbe jutásért. A versenyen több mint száz nebuló küzdött csapata sikeréért. Békés megyét a márciusi, Bács-Kiskun megyei területi döntőben az első két helyezett gárda képviseli majd. A versenyben első helyen végzett a békési Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola csapata, a második helyet szerezte meg a gyulai együttes, s alig maradt le a továbbjutást jelentő helyről a gyomaendrődi csapat. _________________________ffl kö ltségvetés készült. Ebben az évben, hitelfelvételek nélkül, az ön- kormányzat 3 milliárd 274 millió 672 ezer forinttal gazdálkodik. A bevételek és kiadások egyensúlyban vannak. A költségvetés 34,5 százalékát fejlesztésekre és beruházásokra fordítják. Az önkormányBékés A városatyák döntöttek az ez évi szociálpolitikai pénzeszközök felhasználásáról, majd az idei költségvetés került terítékre. Az előterjesztésből kiderült, hogy takarékos, s nem választási
