Békés Megyei Hírlap, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-12 / 36. szám
E G É S Z S É G 2002. FEBRUÁR 12., KEDD - 7. OLDAL Elsózzuk az életünket? A só túlzott használata étrendünkben kerülendő. Szív- és érrendszeri betegségek mellett a csontritkulás kialakulását is elősegíti, ha napi 4-5 grammnál több só jut a szervezetünkbe. A modem kor embere túl sok sót eszik: naponta átlag 10-12 grammot, azaz a dupláját az egészséges szintnek. Mindezért legfőképpen az élelmiszeripar által készített termékek a felelősek, mert a gyártók általában a só bőséges használatával próbálnak némi ízt adni termékeiknek. Ugyanakkor — mint a Science et Avenir című francia tudományos havilap írja - a túl sok só magas vérnyomáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, sőt csont- ritkuláshoz vezet. Egy szakértő szerint csak a franciáknál évente 25 ezer haláleset vezethető visz- sza a só okozta betegségekre. Különösen figyelniük kell a sóhasználatra a szív- és érrendszeri betegségekben, no meg a veseproblémáktól szenvedőknek. A gyerekek szervezete elvileg fel tudja dolgozni a túlzott sóbevitelt, de itt is figyelni kell két részletre: egyrészt ez a szabály az egy év alatti csecsemőkre nem vonatkozik, azaz náluk mindenképpen kerülni kell a túlontúl sós ételeket, másrészt tudni való, hogy az ízérzékeléssel kapcsolatos szokások éppen gyermekkorban alakulnak ki, azaz ha a gyerek túl sósán eszi az ételt, felnőttkorban is ezt teszi majd, s akkor ez már egészségügyi problémát okozhat nála.- ESTOTH „EGY EMBER AKKOR JUT A LEGMESSZEBBRE, HA SAJÁT TEMPÓJÁBAN HALAD. AZ ÉLET NEM DÍSZMENET, AHOL KÖTELEZŐ EGYSZERRE LÉPNI.” (Karin Roon) Termovízió: képalkotó diagnosztikai rendszer „Az infravörös monitorozás más vizsgálati eljárásokat nem vált ki és nem helyettesít” Elsősorban a szűrővizsgálatok területén jelenthet áttörést az a magyar fejlesztésű humán infravörös vizsgálati rendszer, melyet a professzor Szacsky Mihály vezette szomatológiai laboratórium kutatócsoportja fejlesztett ki. A képalkotó eljárás előnye, hogy nem bombázza semmilyen káros sugárzással az alanyt és még a betegség tényleges kialakulása előtt megmutatja a sejtek anyagcsere-folyamatainak változását. A képalkotó rendszerről Zimány Péterrel, a szomatológiai labor kutatócsoportjának tagjával és dr. Zsilák Szilvia reumatológussal beszélgettünk.- Miben különbözik a termográ- fiás vizsgálati módszer más képalkotó rendszerektől1 — A termovíziós vizsgálat során egy infravörös hullámokat észlelő kamera segítségével készítjük el az alany hőtérképét - mondta el Zimány Péter. - Az elkészült színes kép alapján a szakértő meg tudja állapítani, hogy a szervezet mely részeinek működése tér el a normálistól. Tehát a többi képalkotó diagnosztikai műszertől eltérően a termovízióval nem egy adott testrész morfológiáját, szerkezetét, hanem az egész szervezetben tapasztalható működésbeli eltéréseket tudjuk megnézni. A többi, egészségügyben használt képalkotó eljárás során valamilyen sugárzásnak teszik ki az emberi szervezetet — radioaktív, mágneses, ultrahangos vagy ionizáló sugárzásnak -, viszont a termovízió noninvazív módszer, nem bocsát ki káros sugárzást. A testből kisugárzó infravörös hullámok képpé alakításával teszi lehetővé az élettani folyamatok monitorozását és megjelenítését. A vizsgálati módszer révén rövid időn belül több kérdésre pontos és objektív választ kaphatunk a vizsgált személy korának, nemének megfelelő fizikális állapotáról. A betegségeket egészen korai stádiumban ki lehet szűrni, amikor más diagnosztikai módszerekkel észlelhető szerkezeti elváltozás esetleg még nem is történt, csak a működés változott meg. De az infravörös monitorozás más vizsgálati eljárásokat nem vált ki és nem helyettesít. Ha a vizsgálat során találunk valamit, felhívjuk rá a beteg figyelmét és javasoljuk, hogy keressen fel szakorvost.- Már évtizedekkel ezelőtt is készítettek termovíziós felvételeket emberekről. Hogy lehet, hogy csak mostanra fejlődött ki a módszerből diagnosztikai eljárás ?- Valóban nem új az eljárás. Az ötvenes, hatvanas években, az akkori technikai színvonalon dolgoztak már a termovízióval orvosok, különböző kutatási irányzatok alakultak ki, de többségük zsákutcába futott. A hetvenes évek végén a budapesti Műszaki Egyetem Test- nevelési Tanszékén, valamint a Műegyetem Sporttudományi Egyesület szomatológiai laboratóriumában sportolók élettani funkcióit szerették volna megfigyelni, de kiderült, hogy azok a készülékek, amelyekkel pontos adatokat lehetett volna mérni - mint a röntgen és az ultrahang -, csak orvosi kezekben használhatók. így került a képbe a termovízó, és kezdett bele a szomatológiai labor pár fős kutató csapata a rendszer fejlesztésébe. 1997 novemberében sikerült az egyetemi kutatócsoport ajánlásával Svédországban egy olyan termokamerát - az egész rendszer lelkét - létrehozni, amely már medikális célokra is alkalmas volt. Egészen addig csak ipari vagy katonai célra fejlesztett készülékekkel találkoztunk. Dr. Zsilák Szilvia reumatológus szakorvos és Zimány Péter szomatológus O-FOTÖi KOVÁCS ERZSÉBET- Azóta miért nem terjedt el az egészségügyben a termovízió használatai- Ennek a mai egészségügy rendszerében kell keresni az okát. Ésszerű, hogy az orvosok idegenkednek egy olyan eljárás használatától, amit nem ismernek, hiszen utoljára az ötvenes években oktatták az egyetemeken a termovíziót. De ma már a műszaki egyetem oktatási keretében, a szomatológiai tárgyak között szerepel a termovíziós eljárás is. Az eredményes vizsga feltétele a gép használata.- Hány vizsgálatot végeztek el már termovízióval?- A pesti laborban közel 50 ezer ember vizsgálata történt meg eddig, de működnek gépek Szombathelyen, Hévizén, Sárváron, Bükkön és Svájcban, meg Berlinben is található egy-egy termovíziós rendszer. Külföldön olyan, többnyire magyar származású orvosok használják a gépet, akik valahogy tudomást szereztek róla és úgy gondolták, hogy a saját praxisukban is jól tudnák hasznosítani. Ezek a rendszerek nem érik el azt a technikai színvonalat és nem rendelkeznek olyan adatbázissal, mint a műegyetemen működő gép, ahol a kiértékeléshez szükséges tudásanyag önszervező módon felépült az évek során. A készülékeket telefonvonalon keresztül össze lehet kapcsolni. Volt már rá precedens, hogy a svájci laborban állt a páciens a kamera előtt és professzor Szacsky Mihály, az orvosbiológiai kutatócsoport vezetője pár másodperc alatt megkapta a leleteket, majd visszaküldte a diagnózist.- Mennyibe kerül a gép és mekkora egy vizsgálat költsége?- A rendszer ára attól függ, mire akarják használni, mekkora háttérberendezés kell hozzá. Hozzávetőleg 13-15 millió forintba kerül egy rendszer, ez azonos nagyság- rendű összeg a többi, már említett képalkotó diagnosztikai gépek árával. Hogy egy vizsgálat mennyibe kerül? Gyakorlatilag ez a legolcsóbb képalkotó eljárás. Egy felvétel ára a terem rezsiköltségével és a színes nyomtatás árával egyenlő.- Főleg természetgyógyászoktól hallottam eddig, hogy az emberi testet egész rendszerként kell gyógyítani, nem külön-külön kezelni a szerveket. Ez a diagnosztikai módszer tehát már képes arra, hogy a szervezetet egy egészként vizsgálja?- így van. Ezzel a ténnyel az orvosok is tisztában vannak, csak a technikai feltételek nem adottak, hogy az egész szervezet működéséről képet kapjunk. A mi rendszerünk legeredményesebben a szűrésben lenne hasznosítható.- Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program szűréseibe be tudnának kapcsolódni?- Dr. Szacsky Mihály profesz- szor éppen ma tárgyal erről a minisztériumban. Ugyanis a mi rendszerünk pontosan arra szolgálna, hogy évi rendszerességgel teljesen egészséges embereket szűrjenek meg vele. Ezek az évente elkészült felvételek megmutatnák a szervezetben a különböző folyamatokban bekövetkezett változásokat, illetve azokat a területeket, melyekkel probléma lehet. A kutatások is azt bizonyítják, hogy időben el lehetne kapni a tünetekkel még nem jelentkező problémát és továbbirányítani a beteget szakrendelésre. A népegészségügyi programra levetítve: a termovíziós vizsgálat után a beteget elég lenne azokra a szakszűrésekre irányítani, mely területen működésbeli eltérések láthatóak a hőtérképén.- A prevenció mellett fontos szerepét látom ennek a diagnosztikai módszernek a góckeresésben is - kapcsolódott be a beszélgetésbe dr. Zsilák Szilvia Kecskeméten praktizáló reumatológus. - A góckeresés tipikusan az a folyamat, amikor valamilyen furcsa elváltozás észlelhető, például láz, sokízületi gyulladás, melyet többnyire valamilyen gyulladás idéz elő a szervezetben. Es akkor elindul szisztematikusan a kutatás, mert a tüneteket ezerféle dolog okozhatja. Szak- rendelésről szakrendelésre küldik a beteget, míg végül hetek vagy hónapok múlva rengeteg beavatkozás és költség után taíálnak valamit, vagy nem. Ehhez képest, ha odaállítják a beteget a termográfiás kamera elé, rögtön látszik, hogy hol változott meg a szervezet sejtanyagcseréje. Lehet, hogy nem egy, hanem több feltételezett gócpontot találnak, de aztán már célzottan azokra a szak- rendelésre lehet irányítani a beteget, ahol ezeknek a szerveknek a gyógyításával foglalkoznak. Rengeteg kellemetlenséget, időt és pénzt meg lehet takarítani, ha termovízióval kezdjük a góckeresést. FRANKÓ MARIANNA HIRDETMÉNY A kormány a 317/2001. számú rendeletében határozott arról, hogy a mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása érdekében a családi gazdálkodók, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középüzemek, valamint az őstermelők részére kedvezményes hitel lehetőségek kerüljenek kialakításra. Az új konstrukció neve Agrárhitel. A hiteleket 2002. március elejétől a Magyar Fejlesztési Bank nyújtja. A hitelek folyósítását az MFB többségi tulajdonában levő Konzumbank Rt. végzi. A családi gazdálkodók számára nyújtott hitelekhez szükséges jogosultsági igazolásokat a megyei FM hivatalokban kaphatják meg az érintettek. Az érdeklődők részletes tájékoztatást kaphatnak a megyei FM hivatalokban, a falugazdászoknál, a Konzumbank fiókjaiban, valamint a Konzumbank telefonos ügyfélszolgálatán (06-40-360-360, kék szám). Megyei FM Hivatalok jegyzéke Baranya megye 7600 Pécs, Rákóczi u. 30. Bács-Kiskun megye 6000 Kecskemét, Bajcsy Zs. krt. 2. Békés megye 5602 Békéscsaba, Kétegyházi u. 2. Borsod-Abauj-Zemplén megye 3525 Miskolc, Városház u. 1. Csongrád megye 6701 Szeged, Deák Ferenc u. 17. Fejér megye 8001 Székesfehérvár, Piac tér 12. Győr-Moson-Sopron megye 9021 Győr, Jókai u. 12. Hajdú-Bihar megye 4002 Debrecen, Piac u. 54. Heves megye 3301 Eger, Barkóczy u. 7. Jász-Nagykun-Szolnok megye 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. Komárom-Esztergom megye 2801 Tatabánya, Fő tér 4. Nógrád megye 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 192. Fővárosi és Pest megye 1364 Budapest, Városház u. Somogy megye 7402 Kaposvár, Csokonai u. 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4401 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Tolna megye 7101 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. Vas megye 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 9. Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Zala megye 8901 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. A Konzumbank fiókhálózata 1124 Budapest, Apor Vilmos tér 25-26. 1132 Budapest, Nyugati tér 5. 1023 Budapest, Lajos u. 2. 1051 Budapest, Nádor u. 31. 1173 Budapest, Pesti út 41/C. 1054 Budapest, Tüköry u. 4. 3300 Eger, Dobó tér 3. 3200 Gyöngyös, Köztársaság tér 1. 3360 Heves, Szerelem A. u. 11. 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 29. 4600 Kisvárda, Szent László u. 51. 3100 Salgótarján, Fő tér 6. 9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 13. 9200 Mosonmagyaróvár, Magyar u. 26-28. 8000 Székesfehérvár, Budai út 9-11. 2890 Tata, Ady E. u. 18. 6000 Kecskemiét, Csányi u. 1-3. 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 3. 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 2. 5900 Orosháza, Könd u. 38. 6720 Szeged, Jókai u. 7-9. 4026 Debrecen, Batthyány u. 12. 3530 Miskolc, Széchenyi u. 18. 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 11. 7400 Kaposvár, Teleki u. 7. 7621 Pécs, Ferencesek u. 6. 7100 Szekszárd, Garay tér 8. 9700 Szombathely, Szent Márton u. 4. 8200 Veszprém, Óváros tér 10. 8900 Zalaegerszeg, Kölcsey u. 2.
