Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-09 / 7. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Január 9., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 8.) Borsodchem 4 550 Ft Egis 10 600 Ft Ú Matáv 950 Ft Ű Mól 5 080 Ft ű OTP 17105 Ft ű Richter 15 200 Ft ű TVK 3100 Ft 0 Zalakerámia 1600 Ft Ű BUX: 7325,66-0,14% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX 1. 2-8-IG 74M. 7338.33 732556 7300 7200 7123,33 jT 7336'” 7100 7000 ’ ; ; i 1 * i « « i * pont itt i Í| 1. 2. 1.3. 1. 4. 1.7. 1. 8. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 395,45 Cseh korona 7,76 Euró 244,75 Japán jen (100) 206,74 Lengyel zloty 68,94 Svájci frank 164,90 Szlovák korona 5,73 USA-dollár 271,88 ___________HÍREK___________ TÁMOGA TÁS. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium 60 millió forintos összeghatárig támogatást ad a minőségi kecsketej termelésé­hez. Az agrárpiaci támogatást literenként 20 forintban állapí­tották meg. Mn APEH-ZÖLDSZÁM. Közeled nek az adóbevallási határidők, ezért január 15-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal is­mét beindítja telefonos szolgál­tatását. Az adózók kérdéseire hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig, pénteken 8-13 óráig szakem­berek válaszolnak. Munka­napokon 20 óráig üzenetrögzítő is fogadja a hívásokat, ra EURÓDÖMPING. Az elmúlt év végén megtöbbszöröződött a hazai kereskedelmi bankokban elhelyezett euróbetétek állomá­nya. A CIB-nél vezetett euró- számlák száma a három és fél­szeresére nőtt, a pénzállomány pedig megduplázódott, míg az OTP-nél elhelyezett lakossági betétállomány megháromszoro­zódott. Az MKB, a Postabank és a Takarékbank csekélyebb gyarapodást regisztrált. Eköz­ben a Monetáris Unió országai­ban már 75 százalék közelébe ért az új valutával bonyolított készpénzfizetések aránya, mti ENERGIATAKARÉKOSSÁG. A Széchenyi-terv múlt évi ener­giatakarékossági pályázatai ke­retében 2001. december 22-ig 4153 pályázat érkezett, amely­ből 3557-et fogadtak be, ezek támogatási igénye több mint 3,27 milliárd forint volt - közöl­te a Gazdasági Minisztérium. A szaktárca összesítéséből kide­rül, hogy az igényelt támogatás jóval meghaladta a rendelkezés­re álló kétmilliárd forintot, ezért a zárszámadási törvény elfoga­dása után a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból az energia­takarékosság támogatására további egymilliárd forintot csoportosítottak oda. mti FIZETNEK MAJD. Az Európai Bizottság szerint a légitársaság­ok túlfoglalásai (a lehetségesnél több jegy eladása) miatt egy év alatt 250 ezer utas maradt hop­pon. A hasonló esetek elkerülé­se érdekében a jövőben minden utas után 750 euró büntetésre számíthatnak a cégek, mti Drágább lesz a kábeltévézés Az AntennaMikro egyelőre a tavalyi árakon szolgáltat A kábeltévés és az ahhoz hasonló csatlakozással rendelkező magyar háztartások több mint felét kiszolgáló három piac­vezető cég közül kettő az inflációt jóval meghaladó mértékben emeli havi előfizetési díjait. Budapest Országos átlagban a UPC Magyar- ország 16 százalékkal, a Matáv- Kábel Tv pedig 20 százalékkal emeli előfizetési díjait az idén. Az AntennaMikro előfizetői egyelőre változatlanul a tavalyi árakon fog­hatják a tévéadásokat - értesült a Világgazdaság. A háztartások mérsékelhetik az emelés hatását azzal, ha vállalják a bizonyos idő­re - például fél vagy egész évre - való előre fizetést, ebben az eset­ben ugyanis a cégek kedvezményt adnak. A három szolgáltató össze­sen mintegy 940 ezer háztartás­ban nyújt televíziós szolgáltatást, ami meghaladja az egész piac 1,6 milliósra becsült méretének a fe­lét. A maradékon több száz kisebb társaság osztozik. A mintegy 640 ezer előfizetőt számláló, piacvezető UPC a ki­sebb cégek felvásárlási hullámá­ból örökölt helyzet miatt ma még mindig 54, különböző műszalu színvonalú hálózatot működtet országszerte. A legtöbb előfizetőt - mintegy 220 ezret - a budapesti központi állomás változásai érin­tenek, itt átlagosan 12 százalékos az áremelkedés, amely január 11- étől lép életbe. A UPC-hez tartozó vidéki nagyvárosok többségében átlagosan 14 százalékos a növeke­dés, az ország keleti felében már január 1-jétől, a nyugati megyék­ben viszont csak január 26-ától emel a szolgáltató. A még nem modernizált, úgynevezett soros kábeltévé-hálózatok esetében a UPC az említetteknél nagyobb arányban növeli díjait, így jön ki az országos 16 százalék körüli átlag. A közel 200 ezer háztartásban jelen lévő MatávKábel Tv a leg­több előfizetőjét érintő budapesti, illetve főváros környéki fejállomá­sához tartozóknál átlagosan 20 százalékkal kér többet a szolgálta­tásért. A 105 ezres tábort tömörítő AntennaMikro egyelőre nem emelte árait, és szerződései sze­rint ezt 30 nappal előre jeleznie kell, tehát az előfizetőknek a kö­zeljövőben még nem kell növeke­désre számítaniuk. Mint arra Szűcs László, a UPC kommunikációs menedzsere utalt, az áremeléseknél a szolgál­tatók költségeinek növekedését veszik alapul, így van ez az esetle­ges versenyhivatali vizsgálatoknál is. Az infláció mellett emelkedtek a tévétársaságok számára fizeten­dő műsor-, a szerzői jogdíjak és a hatóságoknak fizetendő díjak is, mindezen túl pedig a kódolt tévé­csatornák továbbítása után külön, egy újonnan bevezetett díjat kell fizetnie a kábelszolgáltatónak. A MatávKábel Tv egyértelműen a kínálat fejlesztésével indokolja emeléseit. A legtöbb háztartás esetében a minimális program- csomag része lett az Xmédia és a Fix. tv, a második csomag a Reality Tv-vel és a Filmmúzeummal, a harmadik csomag pedig a Hall­mark és a Fox Kids csatornával bő­vül. Kikerült viszont a kínálatból két német nyelvű adó, a 3Sat és a Super RTL. A UPC szintén alakított cso­magjain, a számos változás közül az előfizetési díjak szempontjából talán a legfontosabb, hogy az ed­dig külön 2000 forintos előfizetési díjért megrendelhető Sport 1 a családi csomag része lett, ez a cég | költségeit is növeli. ep ÁRVÁLTOZÁSOK AZ UPC-NÉL ÉS A MATÁVKÁBEL TV-NÉL ________________(RÉSI-ÚJ ÁRAK FORINTBAN)________________ A leg olcsóbb csomag Bővített csomag A legdrágább csomag UPC Budapest 500-550 1790-1970 2448-2840 UPC vidék 310-340 2150-2500 3100-3600 MatávKábel Tv 489-550 1440-1750 2200-2690 A táblázat nem tartalmazza az úgynevezett prémiumcsatornákat, melyekért külön lehet fizetni. Forrás: UPC, MatávKábel Tv Erősödik a hazai méhészet Marketing és szélesebb termékskála kell a sikerhez A magyar mezőgazdaság egyik leginkább fel­szálló szakaszban lévő ágazata a méhészet. A hazai akácméz nem csak volumenében jelen­tős az európai piacon, hanem ármeghatározó szerepet is betölt. A KSH szerint az országban gyarapodik azok száma, akik fő- vagy mellék­állásban méztermeléssel foglalkoznak. Budapest A magyar méz az elmúlt években is megőrizte meghatározó szerepét az európai piacon. A leg­frissebb felmérések szerint az Európai Unió orszá­gainak mézimportjából Magyarország mintegy 8-10 százalékkal részesedik. Ennél lényegesen na­gyobb szeletet hasított ki magának a hazai akác­méz, a tokaji borhoz hasonlított hungaricum ugyanis mintegy 70-80 százalékát adja az európai termelésnek. A tapasztalatok szerint az elmúlt évek jelentő­sen átrajzolták a hazai méhészeti térképet. Míg a korábbi évtizedeken hagyományosan a Dél- Dunántúl volt a legerősebb akár a méhészek, akár az egy gazdára jutó méhcsaládok számát tekintve, a legutóbbi általános mezőgazdasági összeírás adatainak tanúsága szerint a dél-alföldi, az észak­alföldi és a nyugat-dunántúli térség is jelentős mértékben előretört. Érdekes képet mutat a mé­hészettel foglalkozó emberek megoszlása gazda­sági aktivitás szerint. Az egészből közel azonos mértékben részesülnek az aktív keresők (48 szá­zalék), illetve a nyugdíjasok (46,5 százalék), a fennmaradó, mondhatni elenyésző hányad a munkanélküliek, más inaktívak, illetve eltartottak közül kerül ki. Általános érvényű szakmai meg­állapodás, hogy mellékállásban nem ajánlatos 100-150 méhcsaládnál nagyobb állományt tartani, egy-egy ember vagy család tisztes megélhetését ugyanakkor főállásban csak a nagyobb méretű gazdaságok tudják biztosítani. Ami az ágazat gazdasági környezetét illeti, nem kedvező a helyzet. Ezt elsősorban az idézi elő, hogy Magyarországon roppant alacsony - mindössze évi 40 dekagramm - az egy főre jutó mézfogyasztás. A magyar méz jelentős része ilyen módon külföldön értékesül. Miután azonban egy­előre nincs szerves egység a termelői és a kereske­dői hálózat között, ez a helyzet jelentősen rontja a termelői munka jövedelmezőségét. Az utóbbi években a kiútkeresés több fronton is megindult. A méhész szakemberek egyre nagyobb része gon­dolkodik úgy, hogy a termékszerkezet szélesítésé­vel, a feldolgozottsági szint, illetve minőség javítá­sával jobb pozícióba kerülhetnek a termelők. Ami a gazdák és a kereskedők közötti érdekkülönbsé­geket illeti, azok kezelésében a szövetkezeti tö­mörülések vezethetnek eredményre. A társulások egyben hatékonyabb szereplői lehetnek az ágazat előtt álló infrastrukturális és technológiai fejlesz­téseknek iS. KASZÁS E. Kétséges az autókiállítás sorsa Az Automobil-Autótechnika 2002 kiállítás megrendezése ve­szélyben van, mivel a Hungexpo Rt. még nem kezdte el az ok­tóber 2-6. között tervezett rendezvény szervezését - mondta Haris György, a Haris Kereskedőház Kft. tulajdonos-ügyveze­tő igazgatója. Budapest Haris György elmondta: bizonyta­lannak látja az általuk 1988-ban indított Automobü kiállítás sorsát, mégpedig azért, mert ők korábban már az októberi kiállítás bezárása után azonnal elkezdték szervezni a következő évi rendezvényt. Erre legalább 7 hónapra volt szükség, mivel a tapasztalat szerint nyáron már nem lehetett érdemben új ki­állítókat megnyerni. Ezzel szem­ben, a korábbi kiállítóktól kapott információk szerint a Hungexpo csak most, tehát két hónap késés­sel kezdi kiküldeni ajánlatát a ko­rábbi mintegy 300 kiállítónak. Hozzátette: a Hungexponak joga lenne a Haris Kft. nélkül is meg­rendezni az Automobil-Autó­technika 2002 kiállítást, azonban akkor új nevet, lógót és arculatot kell adnia, mivel ezek a Haris Kft. jogtulajdonát képezik. A Haris Kereskedőház 1988- ban indította útjára az Automobil kiállításokat. Az évek során az egyik legnagyobb szakkiállítássá fejlődött rendezvényt 1993-ban kettéválasztották. Azóta évente felválta rendezik meg az Automo­bil Budapesti Autószalont vala­mint az Automobil-Autótechnika kiállítást. A Haris Kft. 1991-ben tíz évre szóló együttműködési megállapo­dást kötött a Hungexpo Rt.-vel, amelynek értelmében közösen szervezik meg a kiállításokat. Két évvel ezelőtt a Hungexpo meg­vásárolta az Automobil Budapesü Autószalon kiállítás szervezési jogait és előszerződést írt alá a Haris Kereskedőházzal az Auto­mobil-Autótechnika kiállítás meg­vételére is. A Hungexpo élén 2000 októbe­rében vezetőváltás történt, és Petykó Zoltán új vezérigazgató nem kívánta aláírni az előszerző­désben vállalt Automobil-Autó­technika adásvételi szerződést. A Hungexpo azonban programjában szerepelteti az Automobil-Autó­technika kiállítást. Haris György szerint, miután a Hungexpo nem vásárolta meg a rendezvényt, és nincs közöttük érvényes szerző­dés a közös szervezésre vonatko­zóan, a kiállítás jogsértő módon szerepel a programban. _________________________________P.A. Cé ggé alakulhat a tőzsde Budapest Igennel szavaztak a tőzsde részvénytársasággá alakítá­sára a börze tulajdonosai. A változás a tőkepiacot érdem­ben nem érinti. A tőzsde részvénytársasággá ala­kulását előkészítő rendkívüli közgyűlést tartott tegnap a BÉT, amelyen a tagok hat napirendi pontról szavaztak. Egyhangúan mondtak igent a tőzsde zártkörű részvénytársa­sággá alakítására, az ehhez kap­csolódó alapszabály-módosítás­ra, és megállapították az átalaku­lás fordulónapját is. Ez utóbbit január 31-ében határozták meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy eddig kell elkészülnie a töb­bi között a tőzsde vagyonmérleg­tervezetének, és a leendő rész­vénytársaság alapító okiratának, amelyeket a Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyeletéhez kell jóváhagyásra benyújtani. Simor András, a BÉT elnöke elmondta: a részvénytársaság­ként működő börze hatékonyabb és olcsóbb teret kínálhat a tőke­piac résztvevőinek, és lehetősé­get teremt esetleges szövetségek, tőzsdeegyesülések végrehajtá­sára is. A tőzsdetagok az új tőkepiaci törvény január elsejei hatálybalé­pését követően szavazhattak ezekről a kérdésekről, amelyek 2003. december végi határidővel kötelezik a börzét az átalakulás­ra. A közgyűlésen elfogadták a BÉT idei üzleti tervét, és ismer­tették a tavalyi gazdálkodás elő­zetes számait. Ebből kiderült, a tőzsdei bevételek jelentősen visszaestek, hiszen a korábbi két­milliárd forint helyett tavaly kü­lönféle jogcímeken 1,48 milliárd folyt be, míg a kiadások tavalyi 1,7 milliárdja csak árnyalatnyival marad el az előző évtől. Az idei tervben a BÉT a bevételek továb­bi csökkenésével számol, amit a piaci forgalom visszaesése in­dokol. _________________________m Té len is lopják a halat Fél-egymilliárd forintot tesz ki a balatoni kár Siófok Évente mintegy fél-egymilli­árd forint közötti összeget tesz ki az a kár, amit a balato­ni haltolvajok okoznak télen és nyáron az államnak - kö­zölte Tőig László, a Balatoni Halászati Rt. termelési vezér­igazgató-helyettese. Az rt. vezetője annak kapcsán nyilatkozott, hogy a napokban a sajtó többször is hírt adott a befa­gyott Balaton jegén léket vágó orvhorgászokról. - Nem orvhor­gászokról van szó, hanem hal­tolvajokról, akik nyáron hálóval és más eszközökkel fogják ki az állam tulajdonát képező halat a tóból; ilyenkor télen pedig a jég­be léket vágva folytatják a hallo­pást - hangsúlyozta a siófoki székhelyű részvénytársaság ve­zérigazgatója. Télen egy-egy haltolvaj egy­szerre húsz-harminc léket is vág a Balaton jegébe. A lékhorgászok éjjelre otthagyják a vízbe lógatott damilt a horoggal, reggel pedig összeszedik a horogra akadt halakat, sokszor az igen értékes fogasokat. A legtöbb haltolvaj az északi parton Gyenesdiás, a déli parton pedig Boglár környékén működik. Tőig László hangsúlyozta: a halőrök ugyan a part teljes hosz- szában ellenőrzik télen is a Bala­tont, de a tettenérést nehéz, s emellett a haltolvajok többnyire igen agresszívan lépnek fel a hal­őrökkel szemben. A téli lékhorgászat további kedvezőtlen következménye, hogy a Balaton jegén vágott lék igen veszélyes, hiszen a haltolva­jok természetesen nem jelölik meg, hol vágták meg a jeget, s így akárki beleléphet a lékbe, nun Danone: vitatott névhasználat Győr A Danone tulajdonában lévő Győri Keksz Kft.-t kétmillió fo­rintos bírsággal sújtotta nem jog­erősen a Győr-Moson-Sopron Megyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség, mivel a társaság egyes termékeinél jogosulatlanul használta a „Győri” nevet, s ez­zel megtévesztette a fogyasztó­kat - közölte tegnap a győri polgárme'ster. Balogh József emlékeztetett: tavaly augusztusban tett bejelen­tése nyomán a felügyelőség vizs­gálatot végzett a Csehországban és Lengyelországban gyártott, ám csomagolásukon „Győri” el­nevezéssel forgalomba hozott termékek ügyében. Az elmarasz­talás azt jelenti, hogy a név- használattal megtévesztették a fogyasztókat. Balogh kifejtette: a döntés azt mutatja, hogy a névhasználattal kapcsolatban rendezetlen a jog­viszony. Ez ügyben a kft. vezető­ivel a város felvette a kapcsola­tot, de a tárgyalások még nem fejeződtek be. _________________________ma Nem nő a tejtermelés Bizonytalan a felvásárlási ár támogatása Budapest Nem tervezik a tejtermelés növelését a idén sem a tejter­melők, sem a feldolgozók - jelentette ki tegnap István- falvi Miklós, a Tej Termék­tanács elnöke. Berki Viktor, a terméktanács ügy­vezető igazgatója beszámolt ar­ról, hogy az előzetes adatok sze­rint a feldolgozók tavaly 1,75-1,8 milliárd liter tejet vásároltak fel. Az ügyvezető igazgató úgy fogal­mazott, a múlt év a tejtermelők és feldolgozók szempontjából el­fogadható és közepesen sikeres volt. Utalt arra, hogy az idén a múlt évihez hasonlóan mintegy 400 millió liter lesz a tejtöbblet, ami a belföldi piacon nem fogy el. A többlet a múlt év során mintegy 100 millió literrel emel­kedett. A többlettej elhelyezése ugyanakkor jelentős terhet ró az ágazatra a terméktanács elnöke szerint. Piacra segítésére éves szinten mintegy 12,5 milliárd fo­rintra volna szükség. Ennek azonban jelenleg nincs fedezete, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudtak megegyezni az idei extratej irányárában és a kilátás­ba helyezett állami pénzügyi se­gítséget is elégtelennek tartják. Tavaly az irányár 68 forint plusz áfa volt literenként, amihez az ál­lam 4,7 forintot adott támogatás­ként. Jelenleg a termelők 72 fo­rint 50 fillért szeretnének kapni a tej literjéért, míg a feldolgozók 71,6 forintot ajánlanak. Az állami segítség mértékét literenként 7 forintban tartanák reálisnak, az állam azonban 5,2 forintot tart le­hetségesnek. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents