Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám

INTERJÚ 2002. JANUÁR 8., KEDD - 7. OLDAL A Bolhapiacban kezdte Az év rádiósa nem akar újságíró lenni Hetente több alkalommal is kellemes női hang köszönti a hallgatókat az éter hul­lámhosszán, az FM 94,4 MHz-en, a békés Torony Rá­dióból. Az ifjú műsorvezető, vagyis Okányi Imola (ké­pünkön) elsősorban a fiata­lokról, a fiataloknak szóló műsoraival érdemelte ki a stáb és a tulajdonosok sza­vazata alapján az elmúlt esztendőben Az év rádiósa elismerést. Békés A „Toronyban” néhány éve ítélik oda Az év rádiósa címet annak a műsorvezetőnek, aki legtöbbet tett és tesz a rádió hallgatottságá­ért, s alázattal szolgálja a hallga­tókat. Az elmúlt évi teljesítmé­nyével a. 19 esztendős, a szolnoki kereskedelmi főiskola első éves, nappali tagozatos hallgatója, Okányi Imola szolgált rá az elis­merésre. Az ifjú műsorvezető közgaz­dásznak készül, aki korábban gyermekorvos édesapja nyomdo­kaiba akart lépni, az orvosi pá­lyára készült.- Csabán, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban kezdtem, emelt szintű biológia tagozaton — fo­galmazott Okányi Imola. - Úgy gondoltam, hogy ez az egyete­mi felvételihez feltétlenül szük­séges. Aztán módosultak el­képzeléseim, a közgazdaságtan kezdett érdekelni, ezért máso­dik után úgy döntöttem, hogy a kényelmesebb megoldást vá­lasztom, nem ingázok naponta, s a Szegedi Kis István Reformá­tus Gimnáziumban folytatom középiskolai tanulmányaimat. Tizenhat éves voltam, amikor a városban, a Dübögő étterem­ben egy dj-versenyt nyertem egyórás műsorommal. Ott vet­ték észre, hogy van „beszé­lőkém”. Az ifjú rádiós Marosvásárhe­lyen született, a család a románi­ai forradalom idején telepedett át hazánkba. — Családunk régi békési csa­lád, őseink valamilyen ok miatt kerültek Erdélybe, most mi, a ké­sei utódok hazajöttünk - ma­gyarázta, majd '99-ről beszélget­tünk. A dj- verseny után több hóna­pig rendsze­resen járt a Torony Rádi­óba, „meg­figyelőként” vett részt a napi munká­ban, közben megismerkedett a stábbal, megtanulta kezelni a technikát, mikrofon elé ülve gya­korolt, aztán a felvételek vissza- hallgatása után javította hibáit. S elérkezett a nagy nap, 2000 janu­árja, amikor először élő adásba került. — A Bolhapiac című műsorban debütáltam, ma több önálló mű­sort vezetek.- A főiskola és a rádiózás ho­gyan egyeztethető össze?- Elsősorban hétvégeken vannak műsoraim, a hétköziek felvételről kerülnek adásba. Leg­népszerűbb műsoromnak tar­tom a Konyhatündér és a Szom­bat esti bombázó című zenés műsoromat, mely elsősorban a fiataloknak szól. Egyébként Szolnokon tévézek, a Szolnok Tv-nél szerkesztő-műsorvezető­ként dolgozom, fiataloknak, fő­ként főiskolásoknak szóló mű­sorokat készítek, amelyek felvé­telről kerülnek adásba. A rádió­zás és a tévézés számomra nem fárasztó, inkább kikapcsolódást jelent.- Hogyan tovább? — Elsősorban közgazdász­ként szeretnék dolgozni. Ami biztos: a nyomtatott sajtónál új­ságíró nem akarok lenni, de szí­vesen rádióznék vagy tévéz­nék... Az utóbbi időben érdekel­nek a gazdasági témák, a hír- szerkesztés, a politika viszont távol áll tőlem. 1 - Mivél járt et az elismerés? — A rádióban van egy nagy serleg, melyre minden évben fel­kerül Az év rádiósa neve, s annak a serlegnek a kicsinyített mását veheti át az érintett. Az elismerés mellé egy szép ajándékcsomagot kaptam — mondta búcsúzáskor Okányi Imola, aki félévi vizsgái­nak többségén már sikeresen túl­jutott.- SZEKERES ­Teázzanak velünk! Január 13-áig már csak a héten játszhatnak lapunk előfizetői a „Most bögrét nyerhet” című játé­kunkon. November vége óta, minden héten két szerencsés hat­hat teásbögrét nyert és az utolsó alkalommal is ketten nyernek. A játékhoz kapcsolódó nyeremény- szelvényt, mely még egy alka­lommal megjelenik lapunkban, kell kivágni és a kitöltött szel­vényt bedobni a békéscsabai Tesco áruházban, a Manócska üzletben elhelyezett hírlapos lá­dába. Január 13-án, vasárnap es­te zárás után tartjuk az utolsó sorsolást. A nyolcadik sorsolás nyertesei: Szarvas János, Békés­csaba és Zsóri Péterné, Elek. Ajándékukat a Manócska üzlet­ben vehetik át. Figyeljék lapunkat, és játssza­nak velünk! A kisebbségekért, nagy szívvel ,,Szeretetet akkor kapunk, ha magunk is adunk belőle” Szarvas A szarvasi Medvegy Pálnét (képünkön) december 18-án Kisebb­ségekért díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnök. Rajta kí­vül további három szakember és két közösség részesült a nem­zetiségi munkáért adható legrangosabb elismerésben. száj?” „Mu­száj, mert vállaltam, s amit vállalok, azt lelkiisme­retesen végig kell csinál­nom” - vála­szoltam ilyenkor. Édesanyámat tavaly elvesztettem. Talán, ha megoszthatom ezt az örömöt vele, egy morzsát megér­tett volna. Jó volt érezni a figyel­met, a támogató szeretetet. Azt vallom, dolgozhatunk rengeteget, nem a munkától kapunk szívin­farktust, hanem a stressztől. Ha a kollégák és az ismerősök körében sok támaszkodási pontunk van, ha bánatunkban és örömünkben van kibe belekapaszkodnunk, ak­kor a bánat félbánatnak számít, az öröm dupla örömnek.- A nemzetiségi létre eszmélés Cinnél hnpvnn történt? A kitüntetés másnapján negyed nyolc tájban hasztalan próbáltuk elérni Medvegy Pálnét, a szarvasi Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon igazgatóját, a tele­fonja folyton foglaltat jelzett. Ba­rátok, ismerősök hívták sorra, hogy megmondják, hallották a hírt és gratulálnak neki.- Jó érzés lehet, ha az emberrel ennyien tudnak együtt örülni.- így igaz. Amikor tizennyol- cadikán hazajöttem Budapestről, még éjfélkor is csörgött a telefon. Másnap reggel késve érkeztem az iskolába, mert háromnegyed órá­ig mást sem csináltam otthon, mint a telefonokat fogadtam. Ren­geteg dísztáviratot és levelet kap­tam még a téli szünetben is - kezdte Medvegy Pálné. - Itthon­ról és Szlovákiából, parlamenti képviselőktől, ismerősöktől. Az egyik levelet megsirattam. Az állt Megújító szeretet „Az életfilozófiám szerint az élet ajándék. Szá­momra az a fontos, hogy az ember miképp éli az életét. Arra törekszem, hogy segítsem, fel­emeljem, támogassam a hozzám fordulókat. Akkor tudok teljesíteni, erőn felül is, ha érzem a lelkem megújhodását, ha érzem a szerete­tet magam körül. Szeretetet azonban csak úgy kaphatunk, ha magunk is adunk belőle." benne, „anyukád helyett is büsz­ke vagyok rád”. Édesanyám soha nem értette meg, miért vagyok ilyen elfoglalt. Mindig azt kérdez­te, „mit csinálsz abban az iskolá­ban, miért kell Pestre járnod? Mu­hogy ebben is minden nemzedék­nek megvan a maga feladata. Na­gyon tisztelem, hogy az erős asszi­miláció ellenére, kétszáznyolcvan év után, az anyaországtól messze, itt a városban még szlovák szót hallani. Az iskolánkban a létszám- növekedést részben azzal magya­rázom, hogy a generációk érzik, ez kötelez, s úgy gondolják, hogy ha már ők nem tettek meg mindent a Névjegy: Született: 1953. június 2-án Szarvason Tanulmányai: Békéscsabán, a Szlovák Gimnázium­ban érettségizett, majd 1974-ben szerzett diplomát a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán Munkahelye: 1974-től dolgozik a szarvasi Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Diákott­honban. Kilenc évig kollégiumi nevelő volt, majd ta­nított. 1986-tól igazgatóhelyettes, 1993-tól igazgató Közéletben betöltött tisztségei: második ciklus óta a Szarvasi Szlovák Önkormányzat elnökhelyettese; Szarvas Város Önkormányzata oktatási bizottságá­nak külsős tagja; az Országos Szlovák Önkor­mányzat elnökségi tagja, a testület oktatási bizott­ságának elnöke; az Oktatási Minisztérium kisebb­ségi bizottságának szlovák referense Férjezett. Házastársa Medvegy Pál gépészmérnök Péter fiuk másodéves a Közgazdaságtudományi Egyetemen lyek feltételezik, hogy a gyerme­kek valamilyen anyanyelvi isme­rettel érkeznek az iskolába, holott ez régen nincs így. Sajnos elér­tünk oda, hogy idegen nyelvi módszerekkel kell tanítanunk az „anyanyelvet”. A szlovák oktatás­ban olyan tankönyvcsaládokat kell kidolgozni, amelyek figye­lembe veszik ezt a körülményt. Az oktatási tárca megbízására a minisztérium­mal együtt én tartottam kéz­ben a nemzeti­ségi oktatás­ban a kerettan- tervek kidolgo­zását. Nagy gondot kell rá­fordítani, hogy a kerettanterv, a tankönyvek és a segédesz­közök szink­ronban legye­nek egymással.- A szabad idejében mi az, amiben örömét leli? — Én a szlo­vák iskola tanu- ója voltam, az riső hatásokat itt captam. Igaz, ?zt gyermekko- •omban nem ér­ettem, csak gim- íazistaként esz- néltem rá. \hogy vissza­pörgettem az emlékeim, rájöttem, hogy a szüléimét csak szlovákul hallottam beszélgetni. Ezért is te­kintettem kötelességemnek, hogy a gyermekemnek átadjam a szlo­vák nyelvet. Meggyőződésem, nyelv őrzéséért, legalább az utód­juk tovább vigye azt. — A közéleti tisztségeiben mód­jában áll tenni a nemzetiségi ok­tatásért. Mit tart legfontosabb fel­adatának?- Az országban hetvenöt nem­zetiségi iskolánk van. A helyze­tük, jórészt az asszimiláció miatt, nagyon nehéz. Meggyőződésem, hogy ezeknek az intézményeknek a pedagógusai többet dolgoznak, mint a többségi oktatás rendszeré­ben. Kivált a nyelv megtanítása, il­letve átadása nehéz. Elsődlegesen olyan tankönyveink vannak, ame­Több pénz állománygyarapításra Testvértelepülési könyvadományok az erdélyi Ozsdolának Az utóbbi évek ráfordításai hatására igencsak megcsinosodott a vármegye legrégibb falujának könyvtára — jegyzem meg Almási Szilvia könyvtárvezetőnek. Válasz helyett az intézmény életé­ben örvendetesnek számító hírt jegyezhetek: az irodalom ottho­na a Széchenyi-terv Információs Magyarország programja kere­tében 2 millió 30 ezer forint értékben — egyebek mellett — hat multimédiás számítógépet is nyert a közelmúltban. könyvespolcokra, Doboz- Az 1999-es belvíz megviselte az épületet, de a helyreállítás ke­retében folyósított pénzből, s ön- kormányzati áldozatvállalással sikerült rendbe tenni. A könyvtár alapterülete az 1 millió 388 ezer forint értékű helyreállítás ered­ményeképpen 205 négyzetmé­terről 224-re bővült. Mindemel­lett a Nemzeti Kulturális Alap könyvtári kollégiumától 175 ezer forintot nyertünk, amiből új tellett zetője. szőnyegre is válaszolt a könyvtár ve­KÖNYVTÁRLÁTOGATÁS SZÁMOKBAN 1999. 2000. 2001. Beiratkozott olvasók: 540 564 570 Könyvtárhasználók száma: 13 734 30 685 30 925 A hanghordozókkal, diafil­mekkel, időszaki kiadványokkal együttesen 21 ezer 408 - a szak­zsargont használva — egységet számláló könyvtárban már 1999 óta használják a TEXTLIB könyv­tárkezelő programot.- Jelenleg a könyvállomány szá­mítógépre vitelével foglalkozunk, ugyanis terveink között szerepel a gépi kölcsönzés bevezetése. Az inf­rastrukturális feltételek ehhez már biztosítottak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Községi könyvtárak esélyegyenlőségéért el­nevezésű pályázatán ugyanis még 2000 vé­gén nyer­tünk egy Pentium III-as szá­mítógépet- tudatta Almási Szilvia. A könyvtárvezető azt is jelen­tős eredményként értékelte, hogy költségvetésükből évről évre ma­gasabb összeg futja állománygya­- A csalá­dommal szenvedélyes természetjá­rók vagyunk. Mondhatom, hogy a Magas-Tátra minden zegzugát is­merem. A gyalogtúrázást sikerült a gyermekekkel és a szülőkkel is megszerettetnem. Kilencvenhárom óta az iskolából minden nyáron egy autóbusznyi gyerekkel és felnőttel nekivágunk Szlovákiának. Sokszor félelmetes túrákat teszünk. Merem vállalni a kockázatot, mert össze­szokott csapat vagyunk. A gyere­kek megtanulták, hogy a természet nagy úr, vannak törvényei, amiket ismerni kell, és nem szabad meg­szegni _______________OATH RÓZA ra pításra. Négy évvel ezelőtt 350 ezer forintot, 2000-ben 420 ezret, tavaly 540 ezret fordítottak könyv- és folyóirat-vásárlásra. Idén a tervek szerint 600 ezer fo­rintot költhetnek új beszerzésre. — Az elmúlt két év a pályázatok szempontjából is sikeresnek mondható: erdélyi testvértelepü­lésünknek, Ozsdolának kétszer vásárolhattunk könyvet a Kölcsey Ferenc Alapítvány Könyvado­mány határon túlra pályázatán nyert összegekből. Ugyancsak 2001-ben a Nemzeti Kulturális Alap könyvtári kollégiuma által Zenei és audiovizuális gyűjtemé­nyek szolgáltatásaihoz szükséges technikai eszközök elnevezésű pályázatán 500 ezer forintot nyer­tünk, melyhez 50 százalék önerőt biztosított a települési önkor­mányzat. Ily módon újult meg a Zenesarok, amely két év szünet után december 7-e óta újra látoga­tóink kikapcsolódását szolgálja - tudatta Almási Szilvia. b. i. Vendégek a nagy adófizetők Nagyszénáson 230 vállalko­zás működik az ipar, a mező- gazdaság és a szolgáltatás te­rületén. A településen hagyo­mány, hogy a legtöbb ipar­űzési adót fizető vállalkozó­kat az új év első napjaiban fo­gadásra hívja a polgármester. Az idei fogadást január 7-én rendezték meg, amelyre 25 vállalkozó és a képviselő-tes­tület tagjai kaptak meghívást. Nagyszénás A településen 2001-ben a terve­zetthez képest 126,72 százalékra teljesült a helyiadó-bevétel. A ter­vezett 20 millió forinthoz képest például 28 millió forint iparűzési adó folyt be a település kasszájá­ba az elmúlt esztendőben. A 230 vállalkozó közül 25-en fizették be az említett adónem 90 száza­lékát - tudtuk meg Czeglédi Mi­hály polgármestertől. A fogadá­son a település első embere kö­zölte, 2002-ben nem lesz helyi- adó-emelés. Felhalmozási, felújí­tási és egyéb kiadásokra 25 millió forintot fordít a település. A ter­vek között szerepel egyebek mel­lett a bölcsőde bútorzatának és játékállományának felújítása. Az óvoda és az iskola épületének külső javítását is tervezi az ön- kormányzat, valamint az intéz­mények eszközparkjának fejlesz­tését. Az idősek klubjában külső­belső festés vált szükségessé. A temetőben a ravatalozónál meg­oldják a huzat elleni védelmet. Az önkormányzati úthálózat ká­tyúzása idén is folytatódik, csak­úgy, mint a járdák építése. Ez utóbbit a lakosság bevonásával tervezi az önkormányzat. Czeglédi Mihály szólt arról is, megtörtént a nagyszénási termál­víz minősítése, amit elismert ás- ványvízként jegyeztek be. k. e. Figyelnek a nehéz sorsú családokra ,, Volt ház, ahol gyertyával világítottak” Az Élet másokért nevű gyomaendrődi egyesületet egy eszten­deje jegyezték be. A tizenhat alapító tagot a keresztény esz­mevilág vitte közel egymáshoz. Az egyesület alapszabályában ez áll: az emberek segítése a születéstől az elhalálozásig. közben rátaláltak arra a két fő do­logra, amire koncentrálniuk kell: ez a nehéz sorsú családok gyámo- lítása és az, hogy előmozdítsák a nevelőszülői hálózat kialakulását.- A karácsony csak megerősí­tett abban, milyen nagy szükség van az önkéntes civil szerveződés­re. Hiába készségesek a családsegí­tő és a Vöröskereszt munkatársai, a községháza gyámügyesei, mégis az emberek hivatalos személynek tekintik őket - mondotta Vaszkó Sándomé, aki a családok karácso­nyi megajándékozásáról is beszá­molt. A Békés Megyéért Közalapít­vány pályázatán nyert huszonöt- ezer forintból tíz sokgyermekes Gyomaendrőd Az egyesület elnöke, Vaszkó Sándorné a beszélgetésünkkor előrebocsátotta, maga is úgy látja, az alapszabályban tett vállalás igen tágan értelmezi a másokon való segítést. Az elmúlt egy év az útkeresésről szólt, igyekeztek megtalálni azokat a területeket, ahol a legtöbbet tehetik az embe­rekért. Már az induláskor elhatá­rozták, hogy a városhatáron kí­vülre, az egész régióra figyelnek majd. Tiszteletbeli elnöknek Szemkeő Juditot, a Szociális és Családügyi Minisztérium politi­kai államtitkárát kérték fel. Idő­családnak tették szebbé az ünne­pét. A családi csomagokba egye­bek mellett tartós élelmiszer került és egy szociálpolitikai kisszótár, amely egy sor hasznos információ­hoz juttatja olvasóját. A gyerekek­nek külön is járt meglepetés, külön csomag, benne édesség és gyü­mölcs. Játék, valamint a Templo­mos Lovagrend jóvoltából ruhane­mű is jutott a rászorulóknak.- Volt olyan ház, ahol gyertyá­val világítottak. Másutt kitört üve- gű ablakot találtunk, amit szigete­lőszalaggal ragasztottak be. Az ép ablaktáblán viszont ott volt a ka­rácsonyi matrica - mesélte az egyesület elnöke, akit mélyen megindítottak a látottak. Elhatá­rozták, a jövőben igyekeznek job­ban megismerni e családoknak a körülményeit és segíteni fogják azokat, akik maguk is javítani akarnak önnön helyzetükön. A egyesület másik terve, a ne­velőszülői hálózat kiépítése. — Többen azzal kerestek meg bennünket, hogy a gyermekeik megnőttek, üres a ház és szívesen nevelnének három-négy gyerme­ket. Ez nemcsak az állami gondo­zott gyermekeknek lenne segítség, de a nevelőszülőknek is. Jelentke­zőink vannak és trénerek is, akik a felkészítésüket elvégeznék. Az egyesületünk a képzést díjtalanul kínálja - mondotta Vaszkó Sándomé. Szövevényes a hivatali ügyintézés módja. Mindjárt a kép­zésre való engedély megszerzése akadályba ütközött. A másik ked­vezőtlen tapasztalatuk, hogy az in­tézetek ellenérdekeltek a nevelő­szülői hálózat kialakulásában. Ter­vezik, hogy felújítják a gyomai ka­tolikus templom kertjében lévő ha­rangozóházat, amely a Templo­mos Lovagrenddel közös cserkész- táboroknak és lovagtáboroknak ki- váló helyszíne lehet. cs. r.

Next

/
Thumbnails
Contents