Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám

8. OLDAL TÜKÖR G A Z P A S Á G I 2002. Január 8., kedd |||| RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 7.) Borsodchem 4 600 Ft ö Egis 10 455 Ft ö Matáv 941 Ft ü Mól 5 095 Ft ö OTP 17 075 Ft ít Richter 15 500 Ft ű TVK 3150 Ft ü Zalakerámia 1585 Ft ú BUX: 7336,11-0,03% eltérés az előző záróértékhez képest BUX zm _ INDEX XII. 28-1. 740 j 7?00 7131,1317123,3Í J j 8 7100 mmsm***’ (7336.1lj| 7000 ; ; (7338,39. | 6900 i j ! ; il pont 1 i * i *1 eb CM —: ^ eb f-J S3­AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 391,91 Cseh korona 7,57 Euró 243,58 Japán yen (100) Lengyel zloty 207,98 69,53 Svájci frank 165,03 Szlovák korona 5,68 USA-dollár 271,67 _________HÍREK_________ KAMA TCSÖKKENTÉS. A Ma­gyar Nemzeti Bank január 8-i hatállyal, azaz mától 25 bázis­ponttal, 9,75 százalékról 9,5 százalékra mérsékelte a jegy­banki alapkamatot - tudatta az MNB a honlapjáin a Monetá­ris Tanács hétfői üléséről. A kamat csökkentésére a hazai makrogazdasági helyzet kedve­ző alakulása teremtette meg a lehetőséget, mti HÚSIPAR. Jó évet zárt 2001- ben a magyar húságazat, hiszen az állattartók átlagosan 15 szá­zalékos, a húsipar pedig 1-1,5 százalékos jövedelmet termelt - tájékoztatta Zádori László, a Vágóállat- és Hústerméktanács titkára az MTI-t hétfőn, mti REPÜLŐTÉR. A Budapest Feri­hegy Nemzetközi Repülőtér Rt. (Budapest Airport) mint jog­utód a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő és Hasznosító Kft. (FUF) jogai mellett kötelezettsé­geit, egyebek között a 2B termi­nál építésére felvett hitel tör­lesztését is örökli - erősítette meg Péterffy Gábor, a Budapest Airport szóvivője az MTI-nek hétfőn. A kft.-ben - a január el­sejével megszűnt - LRI-nek 66 százalékos tulajdona volt, 34 százalékot pedig a ciprusi bejegyzésű offshore cég, az Airport Development Company (ADC) birtokolt, mti VADGAZDÁLKODÁS. A Nyu- gat-Bükkben és a Mátrában mintegy 55 ezer hektáron vad- gazdálkodást folytató Egererdő Erdészeti Rt. befejezte két vadaspark kialakítását; ezek­ben helyezik el azokat a muf­lonokat, amelyek a vadászati törvény szerint 2002-től már nem tartózkodhatnak a szigo­rúan védett természetvédelmi területeken. Az 1997-ben el­fogadott vadászati törvény tájidegenné nyilvánította az Európa mediterrán terüle­tein őshonos muflont, mti KASTÉLY. Gazdát keresnek több Fejér megyei kastélynak. Az épületegyütteseket részben nemzetközi pályázat útján, részben itthoni tender alapján kulturális célokra akarják hasz­nosítani. A tartósan állami tulaj­donban maradó kastélyok mindegyike jelentős felújításra szorul. MTI Sűrűsödtek a hazai erdők Nagyobb területet borít erdő a tavalyinál Magyarországon - derül ki az Állami Erdé­szeti Szolgálat legfrissebb felméréséből. A legtöbb erdő Nógrád megyében, a legkeve­sebb Békésben található. A kormány a Széchenyi-terv részeként országo­san 150 ezer hektár új erdő telepítését tervezi a következő tíz évben. Az agrár-környezetvédelmi, környezet- és tájvédelmi, területfejlesztési tervek hosszú távon mintegy 700 ezer hektár új erdő te­lepítésével számolnak. Az egyes fajok területaránya Tölgy 21% Bükk Egyéb lágy lombos 6% 6% A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium megbízásából készült felmérés adatai sze­rint a legkevesebb erdő jelenleg Békésben (4,2 százalék), a legtöbb Nógrádban (37,1 százalék) található. A legnagyobb mértékben Bács-Kiskun megyében növekedett az erdőállomány, hiszen ott 3300 hektárral nagyobb az erdőterület az egy évvel korábbinál. A felmérésből az is kiderül, hogy tavaly már 60 százalék alá csökkent az állami erdők aránya a magánerdőkhöz képest. A rendezetlen tulajdon- viszonyok miatt azonban még mindig nem zárult le a magánosítás időszaka. Ezt jelzi, hogy még mindig csaknem 20 százalékos a tervszert erdő- gazdálkodásba be nem vett területek aránya. A fafajok közül akácból és tölgyből van a leg­több, ezt követi a fenyő és a cserfa. Feltűnő azonban, hogy az akác és a nyár egyre nagyobb területeket foglal el a tölgy- és fenyőerdők rová­sára. Az őshonos fajok aránya viszont változatla­nul 57 százalék, míg a meghonosodott és neme­sített fafajok aránya 43 százalékos. Az erdészek úgy vélik, hogy a fajok változását a lassan válto­zó klíma is befolyásolja. A védett erdők területe azonban nőtt, ennek köszönhetően a 100 év fe­letti faállomány aránya is kisebb emelkedésnek indult. TAKÁCS Kevesebbet iszunk Évente átlagosan 2-3 százalékkal csökken Magyarországon az égetett szeszes italok fogyasztása - közölte Győry László, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója. Budapest A fogyasztók egyre inkább a mi­nőségi italokat részesítik előny­ben. A minőségi termékekből több fogy, s a fogyasztók összes­ségében többet is költenek ége­tett szeszes italokra. A szakmai szervezet vezető­je szerint a közhiedelemmel el­lentétben Magyarország az ége­tett szeszesital-fogyasztásában nem világelső. A hazai fejen­kénti évi fogyasztás abszolút li­terre, azaz 100 százalékos alko­holmértékre átszámítva 3 liter. Ezzel Magyarország a világ- ranglista 5. helyét foglalja el. Több égetett szeszt isznak Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban és Oroszor­szágban is. Az alkoholtartalmú italok (bor, sör és égetett sze­szes ital) fogyasztásában Ma­gyarország a 9-10. helyen áll. A szeszipari szövetség 16 tag­vállalata a belföldi forgalom mintegy 75 százalékát tudhatja magáénak. Évente az országban mintegy 30 millió abszolút liter­nyi szeszes ital fogy. A bérfőzés mennyisége a szakértők szerint mintegy 5-6 millió hektoliterre te­hető. Emellett további 7-7,5 mil­lió hektoliter égetett szeszes ital a származás nélküli kereskedelem­ben került forgalomba tavaly - közölte Győry. Ez utóbbi meny- nyiség az elmúlt időszakban a pénzügyőrök szigorú ellenőrzé­seinek köszönhetően lényegesen csökkent, a feketeforgalom a be­csült 30 százalékról 20-25 száza­lékra esett vissza. Az érdekképviseleti szervezet vezetője emlékeztetett arra, hogy a szeszipar évente több milliárd forint jövedéki adót fizet be a költségvetésbe. Ez 2000-ben 17,3 milliárd, 2001-ben 20 milliárd fo­rint volt. Idén a szeszes italok jö­vedéki adója 5-10 százalékkal emelkedett. Január 1-jétől hekto­liter-fokonként 1670 forintot kell az előállítónak fizetnie, szemben a múlt évi 1590 forinttal. A gyü­mölcspálinkák és a brandyk jö­vedéki adójának mértéke 1515 forint lett, szemben a múlt évi 1375 forinttal. A saját fo­gyasztást szolgáló bérfőzés jöve­déki adója 594 forintról 653 fo­rintra emelkedett. A terméktanács igazgatója je­lezte: míg 5-6 évvel ezelőtt mint­egy 80 millió hektoliter finom­szeszt állítottak elő a magyar üze­mek, addig a múlt évben már csak 40-45 millió hektolitert. ________________l*rni Pí-sört kortyolnak az ínyencek Néhány héten belül pí-sört kortyolhatnak a folyékony ke­nyér hazai hívei. Egyelőre Csehországból importálják, ám várhatóan még az idén elkészül az 500 millió forint költség­gel felépülő kaposvári písör-gyár. Európában már több referenciaüzem is működik. Kaposvár- Már az első évben legalább 400- 450 ezer liter italt palackozhatnak az új üzemben - mondta lapunk­nak tegnap Fiilöp László, a kapos­vári Hemotrade Kft. ügyvezető igazgatója. Az első hazai písör- gyár helyi vállalkozók összefogá­sával valósul meg. A beruházás költsége mai árakon számítva meghaladja a félmilliárd forintot. A somogyi megyeszékhelyen futótűzként terjedt a beruházás híre, a helyi vállalkozók nagy fan­táziát látnak az ötletben. Viszont­eladók és nagykereskedők jelez­ték vásárlási szándékukat. Egy­előre azonban még a gazdasági társaság alapítása folyik, jól halad a szervezés, az új üzem 20-25 munkásnak ad majd (folyékony) kenyeret. Fülöp László hangsú­lyozta: a pí-technológia szinte be­robbant az élelmiszeriparba, ét­olajat, bort és sört is gyártanak ily módon. Rendkívül hosszú ideig eltartható, jó az íze; nemrégiben ezt erősítették meg egy cseh sor­versenyen, ahol 56 ital közül há­rom pí-sört soroltak első helyre a profi kóstolómesterek. Az első kaposvári písör-szállít- mány várhatóan egy év múlva, 2003 januárjában hagyja el az új üzemet. harsányi miklós Maguk választják bíráikat Keresett a gyors gazdasági igazságszolgáltatás Budapest^ Az elmúlt esztendők tapasz­tatai szerint a gazdálkodók évről évre többször veszik igénybe a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara mellett működő választott bíróság in­tézményét. Amennyiben a fe­lek elfogadják a szervezet illetékességét, az egyfokú el­járás miatt lényegesen gyor­sabban születhet döntés a vi­tás ügyekben. Az elmúlt években már a két­százat is meghaladta a válasz­tott bírósági ügyek száma Ma­gyarországon. A számok emel­kedésének tanú­teles ismerői is részt vehetnek. A választott bíróság illetékessé­gének elismerése egyben azt jelenti, hogy az adott ügyben érintett felek gyors döntésben bízhatnak. Miután e forma ke­retei között egyfokú eljárás fo­lyik, az ítélet ellen fellebbezés­nek vagy további jogorvoslat­nak nincs helye. Az intézmény­re vonatkozó szabályok szerint a választott bíróság 6 hónapon belül meghozza ítéletét. A rö­vid határidő az egyik olyan té­nyező, ami egyre vonzóbbá te­szi a vállalkozók körében ezt az eljárást, egy-egy kényes ügyben ugyanis nem kell éve­kig elhúzódó bírósági procedú­sága szerint egy- AZ MKIK MELLETTI VÁLÁSZTOTT BÍRÓSÁG Ü6YSZÁMÁI Ügyfajta 1997 1998 1999 Belföldi 125 114 133 Nemzetközi 50 67 71 Összesen 175 181 204 re több vállalko­zó ismeri fel a kamara mellett szervezett intéz­mény működé­sének előnyeit. Szakemberek szerint ugyanakkor a választott bíróság nyújtotta gyors, szak­szerű igazságszolgáltatás lehe­tőségei még koránt sincsenek teljesen kihasználva. A speciális eljárás alapját az adja, hogy az egymással szer­ződő felek megállapodásukban már előre kikötik a választott bíróság illetékességét. A lehe­tőséggel azok a gazdálkodók élhetnek, akik hivatásszerűen foglalkoznak azzal a gazdasági tevékenységgel, amellyel kap­csolatos az adott vitás ügy. Az intézmény nevében arra utal, hogy a peres felek az eljá­rás elején maguk választhatják ki az ügyükben illetékes bírá­kat, illetve azok szakmai segí­tőit. Ez utóbbi tényező azért igen fontos, mert az eljárásban így nemcsak jogászok, hanem az adott szakterület avatott, hi­rától tartani. A jogvita rendezé­sén kívül a gyors, hatékony megoldás egyben a per költsé­geit is jelentős mértékben csökkenti. Miután a speciális eljárás külön figyelmet szentel a hitelezői érdekek védelmé­nek, a jogosult hamar hozzá­juthat igazolt követeléséhez. Ezt segíti elő a közvetlen végre­hajthatóság is, amelynek a New York-i Konvenció alapján a világ több mint 80 országá­ban is azonnal érvényt lehet szerezni a megszületett ítélet alapján. A kamara mellett működő választott bíróságnak külön ta­gozati egységei működnek a megyei gazdasági önkormány­zatok mellett. Illetékességük­ről, az általuk nyújtott szolgál­tatásokról a megyei kamarai hivatalok nyújtanak tájékoz­tatást. KASZÁSÉ. Termelői árak lejtmenetben Budapest Az ipari termelői árak no­vemberben 0,8 százalékkal estek októberhez képest, ta­valy az első tizenegy hónap­ban 5,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos idő­szakának árszintjét - közölte tegnap a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH). Az említett mutató a belföldi és az export értékesítés áremelkedé­seinek indexéből adódik, ame­lyek novemberben - éves negatív rekordnak számító - 0,6 száza­lékkal, illetve 1 százalékkal mér­séklődtek októberhez viszonyít­va. A belföldi ipari árak mérsék­lődését a jelentős súlyt képviselő feldolgozóipari árak 0,8 százalé­kos, valamint a kisebb rész­aránnyal rendelkező kőolaj-fel­dolgozás 7,6 százalékos csökke­nése idézte elő. Mérsékelten emelkedtek a bőrtermék-, lábbe­li- és a fatermékgyártás árai, mi­közben a bányászat, a villamos energia, a gáz- gőz- és vízellátás árai kis mértékben emelkedtek. Csökkentek az árak az előző havihoz viszonyítva az élelmi­szer-, az ital- és dohánygyártás­ban is 0,2 százalékkal. Mérséklő­dő árak jellemezték a vegyipari ágazatot is, 3,2 százalékkal. Az ipari termékek exportárai a bőr-, a papír-, valamint a vil­lamosgép- és műszergyártás te­rületén nem változtak, a többi ágazatban pedig csökkentek - legnagyobb mértékben, 7,2 szá­zalékkal a kőolaj-feldolgozás területén. _____________ D. L. Fo gy a postabankos portfolió A tavaly a Reorgnak juttatott, a maradék postabanki portfólió értékesítésére megelőlegezett ötmilliárd forint kamatmentes hitelt a határidő lejárta előtt visszafizeti a társaság. Húsfélék után gabona Búzavédő vámot tervez Románia Budapest Két héten belül mintegy ötmil­liárd forintot fizet vissza a Reorg Apport Rt. tulajdonosának, az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő (ÁPV) Rt.-nek - értesült a Világgazdaság. Ezt az össze­get egy évvel ezelőtt kamatmen­tes, egyéves futamidejű hitel­ként kapta a társaság a rossz postabanki portfólió értékesíté­se kapcsán. A postabanki port­fólió maradékának értékesítésé­ből az előzetes várakozásoknak megfelelő összeg folyt be, azon­ban azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mennyi is ez valójában. A Reorg 1998 végén 41,5 mil­liárd forintért vette át a Postabank egyes hiteleit és befektetéseit a bank konszolidációja keretében. A kamatokkal együtt két év alatt 52-53 milliárd forintot kellett visz- szafizetni a társaságnak, ezt köt­vénykibocsátással egyenlítették ki. A vagyonelemek értékesítésé­ből a Reorghoz 23,8 milliárd fo­rint folyt be 2001 januárjáig, míg a kétéves költségvetés további 25 milliárdos támogatást ítélt a cég­nek. Ebből 20 milliárd forintot vissza nem térítendőként, ötmil- liárdot pedig kamatmentes hitel­ként folyósítottak. A bank korábbi befektetései közül a Reorgnál már csak két té­tel, a „spanyol ingatlanok” néven elhíresült csomag, és egy másik, meg nem nevezett postabanki ha­gyaték van. Az ingatlanügyekkel kapcsolatban jelenleg is számta­lan per folyik, több eljárást pedig már jogerősen megnyertek. Ezek­ből összesen 1,5-2 milliárd forint­ra számít a Reorg. A Postabank ugyanis ezekbe a cégekbe apportálta 1998 nyarán a spanyol ingatlanokat, amelye­ket aztán a bank vezetése lecse­rélt a régóta fennálló rossz kint­lévőségekre. A szállodarészeket később egy spanyol társaság is­mét bevitte a kft.-kbe, törzs­tőkéjüket pedig 44,5 milliárd fo­rintra emelték meg. Az így kelet­kezett üzletrészeket a Postabank átvette, és azokért más cégekkel fizetett. Az öt kft. később egyen­ként ezer forintért került a Reorghoz, a 44,5 milliárd forint után képzett céltartalék leírását pedig az akkoriban kiutalt 152 milliárd forintos állami tőke- juttatásból fedezték. Bukarest - Budapest Románia védővám bevezeté­sét tervezi a magyar búza és liszt behozatalára - jelentette be Ilié Sarbu román mező- gazdasági miniszter. Hétfői nyilatkozatában azt is közöl­te, hogy Bukarest nem szá­mol a magyar baromfihús be­hozatalára kivetett védővám eltörlésével sem. A lépés tulajdonképpen nem vá­ratlan, hiszen Románia az elmúlt években különféle jogcímeken már több magyar áru - gabona, liszt, sertés- és baromfihús - be­hozatalát megnehezítette, illetve megdrágította. Tavaly a magyar búza és liszt behozatalára vonatkozó minősé­gi előírásokat szigorították meg, miközben a román termelőkre vonatkozó szabályokat változat­lanul hagyták. Románia ezzel megsértette mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), mind a Közép-európai Szabadkereske­delmi Megállapodás (CEFTA) szabályait. Magyarország a WTO-hoz fordult panasszal, de miután a román kormány ígéretet tett az intézkedés visszavonásá­ra, eltekintett a peres eljárástól. A minőségi szabványra vonatkozó rendelet visszavonása tavaly de­cember 20-án jelent meg a román hivatalos közlönyben. Románia néhány évvel ezelőtt már kivetett védővámot a ma­gyar búzára és a lisztre. Az intéz­kedést két év elteltével a román kormány azzal az indoklással vonta vissza, hogy a hazai ter­melők védelmét szolgáló lépés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. _________________■

Next

/
Thumbnails
Contents