Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-17 / 293. szám
10. OLDAL — 2001. DECEMBER 17., HÉTFŐ U T A ZÁS Festői tájakon Száztíz évvel ezelőtt, 1891- ben kezdték el a transzszibériai vasút építését; több szakasz elkészülte után, 1916-ban adták át a forgalomnak. A világ leghosszabb vasúti vonala, a ma 9300 kilométer hosszú sínpár Moszkvát köti össze a hatalmas ország távol-keleti tengeri kapujával, Vlagyivosztokkal. Aki vállalkozik a páratlan természeti szépségű tájakon utazásra, az nyolc nap alatt ér egyik végállomásról a másikra, hét éjszakát töltve az összkomfortos vasúti fülkékben. Persze, a piacgazdálkodás szele már az orosz szövetségi vasúttársaságot is megérintette: a hagyományos turistaosztályú szerelvények mellett közlekedteti a „cári arany” különvona- tot, és szabad utat kapott a még előkelőbb, 21. századi Orient expressz is. Naponta változik a táj: a tajgai erdők, a Bajkál-tó és a kelet-szibériai hegyvidék egyaránt része a látnivalóknak. A „cári arany”-szerelvényen megtett tíznapos út — beleértve a repülést is Moszkváig, a guruló szállodában és út menti hotelekben töltött éjszakákkal, teljes ellátással - kétezer euróba kerül. A világ másik felén, Mexikóban is izgalmakat ígérő vonatok közlekednek a Réz-kanyonon át. Tizenhárom órára van szüksége a Pacifico expressznek ahhoz, hogy Los Mochisból a csendes-óceáni partvidékre, Chi- huahuába jusson a Sierra Madre Occidentalon át. Utazás közben egyedülálló keresztmetszetét kapja a turista Mexikónak: a trópusi partvidékről a szikár sivatagon át a vad hegyvidékig. Eközben nyolcvan alagúton is átrobog a szerelvény. S miközben a vonat ablakából a mexikói tájban gyönyörködik az utas, élvezheti a szépséges ország sajátos konyhájának különlegességeit is. Az egyhetes út ezer euróba kerül. EUROPRESS Két hét Izraelben - pedagógus szemmel Életre szóló élményt jelentenek a kinti találkozások Az Oktatási Minisztérium és az izraeli társminisztérium együttműködésének köszönhetően nemrégiben megyénkből két pedagógus töltött két hetet a holokauszt mártírjainak és hőseinek emlékhelyéül is szolgáló jeruzsálemi Yad Vashem Intézetben. Az izraeli továbbképzésen Magyarországról huszonnégy pedagógus vett részt, köztük Fekete Gabriella, a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ munkatársa és Csirmaz Sándor, a mező- berényi kéttannyelvű gimnázium tanára. Az október 23-ától november 5-éig tartó százórás továbbképzésre szóló „belépőjegyet” az eddigi tevékenységet felvázoló pályamunka elkészítésével lehetett kiváltani, amelynek azt is tartalmaznia kellett, hogy a pedagógus miként kívánja az Izraelben szerzett tapasztalatait felhasználni további munkájában. Csirmaz Sándor elmondta, hogy Mezőberényben 1999— 2001-ig néhány kollégájával és 15—20 diákkal közösen részt vettek a környék zsidóságának történetét, illetve a holokauszt helyi vonatkozásait feldolgozó programban, e munkát a diákok Németországban és Ausztriában is bemutatták.- Nem féltek útnak indulni? — A feszült nemzetközi politikai helyzet miatt családunk aggódott - meséli Fekete Gabriella. - Ám ilyen lehetőség nem mindig adódik, és a kíváncsiságunk erősebbnek bizonyult félelmünknél. Minden előadó azzal kezdte mondandóját: bátrak vagyunk, hogy eljöttünk. Egyébként nagyon vigyáztak ránk, elmondták, hogy Csirmaz Sándor és Fekete Gabriella az Elpusztult hitközségek völgyében található emlékmű előtt, amelyre az egykor zsidó hitközséggel rendelkező Békés megyei települések neveit is felvésték pai, illetve a magyarországi helyzetet. Egy-egy téma megtárgyalása után arról is beszéltünk, hogyan közvetíthetjük a gyerekek számára a rasszizmussal, a megkülönböztetéssel, a kirekesztéssel kapcsolatos ismereteket. Életre szóló élményt jelentenek a megrázó sorsú emberekkel és a történelmi helyekkel való találkozások.- Szabadidejükben sikerült-e megismerniük az országot? — Megnéztünk néhányat a zsidó és a keresztény emlékek közül - mondja Csirmaz Sándor. - Egy nagyon kedves, a második világháború után kivándorolt magyar származású idegenvezető hölgy kalauzolt bennünket, életkora ellenére fürgébb volt valamennyiünknél. Kirándultunk Tel-Avivba, Jaffába, Jeruzsálem nevezetes helyeivel ismerkedtünk, jártunk Haifában, fürödtünk a Holt-tengerben, voltunk Qumranban a holt-tengeri tekercsek lelőhelyénél, meglátogattuk a zsidóság hősiességét jelképező ókori erődrendszert, a Massadát. Megnéztük a Galilei-tavat és Nazarethet. Kintlétünk alatt - nyilván a nemzetközi helyzet miatt - nagyon kevés külföldi turistával találkoztunk, így az egyébként zsúfolt szent helyek hangulatát nyugodtan tudtuk élvezni. A múzeumokat a legmodernebb eszközökkel rendezték be, hang- és fényeffektusok segítségével igyekeznek minél hatásosabban visszaadni a kiállított tárgyak üzenetét.- A helyi hétköznapokba mennyire láttak bele? — Szokatlan volt számunkra, hogy náluk a hétvége péntek estétől szombat estig tart. Jellegzetes zsidó ételeket ettünk, és a szokásaikba is betekinthettünk. Az egyik szombatot Nes Aminban, egy fantasztikus kerttel rendelkező kibucban töltöttük.- Megrendítő volt látni — ám ez is a hétköznapokhoz tartozott hogy Jeruzsálem utcáin fiatalok katonaruhába öltözve, töltött fegyverekkel a kezükben járkálnak - teszi hozzá Gabriella.- A lányok másfél, a fiúk három évig katonáskodnak, ez a fiúk esetében kivétel nélkül fegyveres katonai szolgálatot jelent, a lányoknál irodai-adminisztratív munkát - folytatja Sándor. - A szülők választhatnak, hogy vallásos vagy nem vallásos iskolába íratják gyerekeiket. Az utóbbiak az európai, de még inkább az amerikai. iskolákhoz hasonlítanak, nagy hangsúlyt fektetve az angol nyelv tanítására.- Utazásuk során Békés megye is visszaköszönt az egyik helyszínen.- Az Elpusztult hitközségek völgyében található emlékműre azoknak a településeknek a nevét vésték - köztük Békés megyeiekét is —, ahol a második világháború előtt még léteztek zsidó hitközségek - tudjuk meg Gabriellától. - Kiderült az is, hogy számítógépre viszik a holokauszt idején meggyilkoltak neveit. Eddig - az 5,5-6 milliós emberáldozatból — mintegy hárommillió nevet sikerült összegyűjteni. A számítógépen településekre is rá lehet keresni, én meg is tettem, Békéscsabáról 600 nevet találtam. Hamarosan az internetre is felkerül a lista, és továbbra is várják az elhunytak adatait. Az úton szerzett ismereteket szeretnénk másoknak is átadni, ezért rendhagyó osztályfőnöki vagy történelem óra keretében - megye- szerte bárhová hívhatnak bennünket — szívesen tartunk élménybeszámolót Izraelről, illetve előadásokat a megkülönböztetésről, a holokausztról. VÁRADI KRISZTINA Jó sport a hósport! Lécre fel! Ismerünk nagymamát, aki nnokájával együtt akart szágnldozni Nálunk is leesett az első és úgy tűnik, maradandó hó. Egyértelmű jelzés ez a hósport szerelmeseinek: itt az idő felkészülni a síelésre, snowboardozás- ra. Akik már régen űzik ezt az egyre népszerűbb sportot, tudják, nem olcsó szórakozás. Ezzel szemben, kétségtelenül egészséges. Francia- és Olaszország magasabb hegyein már síelésre alkalmas pályákat találunk. Tőlünk legközelebb, Donovalyban is 50 centis a hó, járnak a felvonók. Adott tehát a síterep, s elhatározásunk komoly. Szeretnénk csúszni a havon, lécbiztonságot tanulni, s élményt szerezni a felvonón, értékelni azt, amikor kiesés nélkül jutunk a csúcsra. Ez a sport nincs korhoz kötve. El lehet kezdeni már akkor, amikor a baba biztonsággal menni tud. De ismerek olyan nagymamát, aki 57 éves korában kötötte fel először a lécet, hogy együtt tanuljon meg „száguldozni” a hatéves unokájával. Állítja: fantasztikus élmény. Nézzük tehát, mi mennyibe kerül. Azoknak, akik csak próbaképp szeretnék felcsatolni a lécet, inkább a kölcsönzést ajánljuk, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy beleszeretünk ebbe a télisportba, s miért álljon otthon használatlanul a drága felszerelés? Kezdjük a legfontosabbakkal: a cipővel, a beállított kötéssel és a magasságunknak megfelelő léccel, a botokkal. Szerencsés, ha márkás felszereléseket veszünk, hiszen nem egy, nem két évben használjuk azokat. Azoknak viszont, akiknek vékonyabb a pénztárcájuk, azt ajánljuk, keressék fel a használt sportboltokat és a síbörzéket látogassák. Mi az alábbiakban az újak árait kutattuk tájékozódási jelleggel. A felnőtt sícipők 14 900 forinttól kezdődnek, a legdrágább a Nordica, 56 ezer forintba kerül. Jöjjön a léc és a kötés! A léc és kötés árai 43 ezer és 89 ezer forint között mozognak. Fontos nagyon a ruhatár is. Jó, ha a nadrág és a felsődzseki vízhatlan, impregnált anyagból készült, hiszen könnyen átázhat a nadrág, a kabát, ha nem áldozunk rá, s a hétköznap használtat húzzuk fel. Különösen a tanulás időszakában jócskán esünk-bu- - kunk. A sínadrágok 11 900 forinttól 38 000 forintig, míg a felső kabátok ára 9000-től 46 000-ig terjed. S persze vannak kiegészítők, amiket már ráérünk apránként is beszerezni, mint például a cipőtartó tok, síléctartó tok. El ne felejtsük, kell még kesztyű, sapka, hajpánt, símaszk és síszemüveg. S akkor számolhatunk. Akárhogy is osztunk, szor- zunk, alapfelszerelésünkre 75-85 ezer forintot kell szánnunk, ha szerények vagyunk. Visszatérve egy pillanatra a sícipőkhöz, újdonságnak számít, hogy a vásárláskor egy speciális gép a lábunkhoz formálja a cipő belső poliészter anyagát, kiküszöbölve ezzel, hogy bárhol is szorítson vagy kényelmetlen legyen a lábbelink. Ennek beállítása a legtöbb sportszerboltban (már ahol van ilyen gép) az alapszolgáltatáshoz tartozik. Információnkat a Csaba Centerben lévő Sísport turisztikai üzlet vezetőjétől, Csaszni Lászlótól kaptuk. A boltban egyébként 14-16 féle márkából lehet választani, s minden kapható, ami a téli sportokhoz szükséges. Ahogyan az üzlet vezetője elmondta, a felszerelést az egyénre igazítják, ösz- szeszerelik, beállítják és a szervizelést is vállalják! Nincs más hátra, sí szerelmesei: lécre fel! Ha már kellő biztonságban siklunk a lécen, akkor már a táj szépségeiben is lehet gyönyörködni, de addig jobb épségünkre ügyelni! B.V. szabadidőnkben hová nem tanácsos menni. Arra kértek minket, hogy Jeruzsálemben csak csoportosan sétáljunk, a nagyobb kirándulásoknál pedig fegyveres őr kísért minket. Mindig csak este, a híradásokból tudtuk meg, hogy mi történt aznap. Reggeltől kora estig előadásokat hallgattunk, hatvan százalékban magyar származású tudósok, egyetemi tanárok tolmácsolásában. Egyik oktatónk, David Gur, magyarul Grósz Endre például Okányban született, a szeghalmi Péter András Gimnáziumban tanult, 1949-ben hagyta el Magyarországot. A továbbképző központba egyébként a világ minden részéről érkeztek pedagógusok. — Mi volt az előadások témája? — A zsidó nép, illetve az antiszemitizmus történetét tekintettük végig, kiemelve a kelet-euró-
