Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-28 / 277. szám

2001. NOVEMBER 28., SZERDA —11. OLDAL

T É R - K É P

Agrárkonferencia

Ma délelőtt 10 órakor a körös- ladányi Dr. Asztalos Miklós Művelődési Házban nagyszabású agrárkonferenciát rendez Körösladány Nagyközség Önkormányzata. Az eseményen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium neves szakértői informálják a témában az érdeklődőket.- Nagyon fontos lenne mind több életképes, jövedelmező családi gazdaságot kialakítani. Ennek megvalósítására a kormány kidolgozott egy támogatási programot, aminek megismertetése fő feladata ennek a konferenciának. Ezen a tanácskozáson a szakminisztérium legfelkészültebb vezetői tájékoztatjuk a ladányi és az észak-békési agrár- vállalkozókat. A minisztérium részéről nagy támogatást kapott kezdeményezésünk, szinte három hét alatt szerveztük meg a rendezvényt - hangoztatta Böjti János polgármester.

Ma délelőtt 10 órakor Böjti János polgármester nyitja meg a konferenciát.

10 óra 10 perctől dr. Vajda László, az FVM főosztályvezetője „A magyar mezőgazdaság felkészítése az uniós csatlakozásra” címmel tart előadást.

10 óra 40 perctől dr. Becz Miklósnak, az FVM főosztályvezetőjének „Szövetkezetek szerepe a magyar agráriumban, agrárvállalkozások fejlesztése” című előadását hallgathatják meg a konferencia résztvevői.

11 óra 10 perctől Garics János, az FVM főtanácsosa a zöldség- és gyümölcstermesztés témakörben mondja el gondolatait.

11 óra 40 perctől Sándor István, az FVM osztályvezetője az állattenyésztési feladatok támogatásáról szól.

12 óra 10 perctől dr. Kutyánszky Zsolt, az FVM főosztályvezetője a lakossági és társadalmi kapcsolatok főosztályának tevékenységét ismerteti.

12 óra 40 perctől az érdeklődők közül bárki hozzászólhat a konferenciához.

13 óra 30 perctől lehetőség nyűik személyes szakmai konzultációra az FVM szakembereivel.

Az oldal a Köiösladányi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Magyart Barna. Fotó: Lehoczky Péter.

Körösladány: csatlakozásra várva

Rövid időn belül Magyarország is csatlakozik az Európai Unióhoz. Márpedig — ha ez megtörténik — akkor megváltoznak a hazai mezőgazdasági körülmények is. Hogy a csatlakozást követően mi lesz, azt most még pontosan senki sem tudja. A körösladányi önkormányzat azt szeretné, hogy a várható változásokról, lehetőségekről időben tájékoztatást kapjanak a ladányi és az észak-békési mező- gazdasági termelők. A mai agrárkonferencia sokak számára hasznos információt nyújthat. Böjti János polgármesterrel ennek az eseménynek az apropóján beszélgettünk.

— Településünkön nagy hagyománya van a mező- gazdaságnak. Jelenleg is sokan élnek ebből az ágazatból, de eddig több tényező hátráltatta a családi vállalkozások kialakulását. Az Európai Unióba való belépés időpontjának közeledése viszont

A mai agrárkonferenciának a Dr. Asztalos Miklós Művelődési Ház ad otthont

a kormány számára is kötelező feladattá teszi az ütőképes mezőgazdaság kialakítását. Ma még többször gondot jelent az is, hogy a termőföldek tulajdonlása és a földművelés elválik egymástól. Vannak, akik mezőgazdaságilag hasznosítható földeket spekulációs

A Wenckheimekről

céllal hasznosítanak. Ezáltal a mezőgazdaságból származó jövedelem kivándorol a településről. Ugyanakkor az életvitelszerűen mezőgazdasági művelést végző családok számára évek óta nem képződik értékelhető jövedelem - mondta előjáróban Böjti János.- Körösladányban és környékén milyen a szántóföldek minősége, s ez a tény miként befolyásolhatja a mezőgazdasági tertetési állattartás visszahono- sítása. Szintén jelentős jövedelmi lehetőségekkel kecsegtet a biotermelés elindítása.

— Az önkormányzat miként tud segíteni azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a hagyományos gazdálkodás helyett valami mással szeretnének foglalkozni?- Magyarországon ilyen „váltásokra” számtalan jó példát találni. Önkormányzatunk is kísérletet tett a termelési forma megváltoztatására: biotermesztési tanfolyamot szerveztünk a helyi gazdáknak. De az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez kevés. Több időt, energiát, pénzt kell ráfordítani ahhoz, hogy az agráriumból élő lakosság megfelelően informálódjon és merjen

váltam.- Körösladányban régi hagyománya van a le- geltetéses állattartásnak. A jövőben ismét nagyobb szerepet kaphat-e ez az ágazat?- Településünkön a Wenckheim család már a XIX. században európai hírű méneseket, juhnyájakat és húsmarha- gulyákat tenyésztett. Amennyiben erre ismét megteremtődnek a fejlesztési források, újraindulhat nálunk a legeltetéses állattartás. Komoly

esély van arra, hogy az igényes vásárlói szokások megváltozása révén jó piacokat tudunk szerezni majd az egyesült Európában is. Rendkívül fontos, hogy a jövőre esedékes mezőgazdasági kvóta megállapításoknál eredményes tárgyalást folytasson az ország, hogy minél

Körösladányban és térségében a Wenckheim család idején indult meg a beMzek, mocsarak le- csapolása. Ezt a folyamatot nagyban felgyorsította az a tény, hogy akkortájt az európai piacokon korlátlan mennyiségben értékesíteni lehetett a termést (főleg a zabot). A báró Wenckheim család két legnagyobb alakja Wenckheim József és fia, Wenckheim Béla. Báró Wenckheim József főleg a térség mezőgazdasági fellendítéséért tett sokat. A lecsapolt hatalmas szántóföldeken búzát, zabot, kölest termeltetett, a legelőkön Angliából telepített merinó juhokat tenyésztetett. A Fási-pusztán híres ménest hozott létre. Báró Wenckheim Béla fiatal jogászként politikusi pályára lépett. Szoros barátságot ápolt Wesselényi Miklóssal és Széchenyi Istvánnal, akik többször jártak a ladányi Wenck- heim-kastélyban.

Szeghalmon, Déva- is zömében alacsony

melés jövőjét?

— Körösladányban, ványán és Ecsegfalván termőképességű földterületek találhatók. Ezeknek a földeknek a hasznosítása a jövő megoldandó feladatai közé tartozik. Azt már most megállapíthatjuk, hogy ezeken a szikes földeken gazdaságosan nem lehet szántóföldi növénytermesztést végezni. Alternatív lehetőségként vetődik fel a területek termelésből való kivonása, a vizes élővilág újraélesztése és a legelnagyobb kvótát tudjunk szerezni. Ha ez megtörténik, akkor a szabad kereskedelmi övezetben vámmentesen helyezhetjük el termékeinket.- Milyen lehetőség kínálkozik még a mezőgazdasági termelők számára?- A jövedelmezően nem művelhető területeken az úgynevezett alternatív hasznosítást kell megcélozni. Például ilyen a vizes élőhelyek és erdőtelepítések szorgalmazása. Sajnos a XIX. században történt folyószabályozási munkálatok bizonyos értelemben túllőttek a célon: a korábban vizekkel, folyókkal, erekkel szabdalt határt teljesen víztelenné tették. Ezzel a lépéssel újabb termőterületeket vontak be a mezőgazdasági művelésbe, de általuk jelentősen sérült a gazdag flóra és fauna, amely több évezred alatt fejlődött ki. Ezt a veszteséget lehetőségeink szerint jó lenne visszapótolni. Az így kialakult természetes élőhelyeket turisztikai téren hasznosíthatnánk.

Hiányzik a piacbiztonság

Nem szabad mindent egy lapra feltenni!

Szatmári Gábor Körösladány egyik legnagyobb gazdálkodója. A középkorú férfi többféle növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkozik. Meggyőződéssel állítja: csak több lábon állás esetén lehet ebben a szakmában megmaradni. A mai világban gyakran előfordul, hogy valamelyik növénytermesztés nem hozza a kívánt eredményt, ezért nem szabad mindent egy lapra feltenni. Szatmári Gábor leginkább a piaci helyzet kilátástalansá- ga miatt aggódik.

— Mióta foglalkozik mezőgazda- sági termeléssel? - kérdeztük Szatmári Gábort.- Már a termelő szövetkezetek idején is gazdálkodtam, legalább huszonöt éve kezdtem. A rendszerváltás előtt persze csak kis területet műveltem, az utóbbi bő tíz évben viszont jelentősen gyarapodott termőföldem nagysága.- Mekkora szántóföldön gazdálkodik, s milyen kultúrnövényeket termeszt?- Jelenleg összesen 299 hektár szántót művelek.

Ebben az évben búzát, kukoricát, napraforgót, tönkölybúzát, héj nélküli tökmagot, és bevezetőként gyógynövényt vetettem.- Hogyan értékesíti a termést?- A búza felvásárlására két nagy céggel kötöttem szerződést. A termést még az aratáskor átvették. Sajnos, mind a mai napig nem kaptam meg az értük járó pénzt, pedig a fizetési határidő már rég lejárt. Csupán ígéret van arra, hogy decemberben kiegyenlítik a számát. A kukoricát betároltam. Mázsánként csak 1800 forintért vették volna át, márpedig a Körösladányban található 18 aranykoronás földeken nem terem annyi termés, hogy ilyen áron kifizetődő legyen. Az egyéb növények termését a szerződésben foglaltak alapján időben és viszonylag reális áron átvették.- A földműveléshez rendelkezésére áll-e megfelelő géppark?- Technikai felszereltségem közepesnek mondható. A vetéstől a betakarításig minden fontos gépet beszereztem.- Jövedelemszerzés céljából milyen állatokat tenyészt?- Hízómarhákkal foglalkozom. Bár a marhákat csak 220 forint (+áfa) kilónkénti áron veszi át a gyulai húskombinát. De mivel a sertéshízlalásnál csak tápokkal érhető el kiemelkedő eredmény, én inkább hízómarhákat tartok. A marhának nem fontos a táp. Többhektáros legelőm van, ahol lucerna és gyep is terem. A földemen megtermett különböző termések (kukorica, napraforgó, egyebek) egy részét összedarálva abrakként a marháknak adom. így az etetésüket szinte teljesen önerőből megoldom.- Hogyan ítéli meg a magyar mezőgazdaság mai helyzetét?- A megfelelő piacbiztonság hiányzik. Ma a gazda nem tudja, hogy a termésért mikor és mekkora összeget kap. Sokszor még a befektetett pénz sem térül visz- sza. Ha valaki leköti a búzát, a felvásárló nem mond árat. Aztán aratáskor a tőzsdei ár érvényesül. A gazdák többségének nincs tárolókapacitása, ezért kénytelen a betakarításkor olcsón

megválni a terméstől. Márpedig így nem a termelő, hanem a kereskedő jár jól. Ezen kellene változtatni. Ráadásul felénk a földek minősége sem a legjobb. Aki ma itt, Körösladányban a mezőgazdaságból győztesen jön ki, az kemény legény.- A piacbiztonság hiánya hát- ráltatja-e a szükséges fejlesztéseket, hatása érződik-e a termelésben?- A bizonytalan piaci helyzet miatt az ember nem szívesen bocsátkozik hitelekbe. Ezért, bár szerettem volna egy középkategóriájú mezőgazdasági gépet vásárolni, egyelőre le kell mondanom róla. A növénytermesztésnél szintén érződik ez az áldatlan állapot. Mivel évközben bizonytalan a várható bevétel alakulása, kénytelenek vagyunk óvatosan bánni a növényvédő szerekkel, műtrágyákkal. Ezáltal a termésátlag is csökken. De a piac átláthatatlansága miatt előre nem tudjuk kiszámolni, hogy mekkora az a növényvédő szer vagy műtrágya mennyiség, amit nyugodtan felhasználhatnánk.

A lóvizelet is jövedelmez

Szatmári Gábornak tizennégy lóból álló ménese is van. A lovak tartása, etetése nem jelent különösebb gondot, mivel Szatmári Gábornak jelentős legelője is van. A lovakat főleg hobbiból tartja. Mint mondta: néha egyiket-másikat befogja a kocsiba, s elhajt velük valamerre.

Azért a ménes is termel némi profitot. Szatmári Gábor elárulta: a lóvizeletgyüjtéssel is foglalkozik. A lovak vizelete keresett „árucikk”, a gyógyszeriparban hasznosítják. Egy pécsi felvásárlónak értékesíti lovai „fáradt vizét”, ahonnan Németországba szállítják tovább. S ami nem elhanyagolható tény: a lóvizelet után mindig pontosan és időben fizet a felvásárló.

A haltenyésztésről

Körösladány címerében is ott találjuk a halat, ami arra utal, hogy a Sebes-Körös mellett található nagyközségnek komoly halászati múltja van.- Ladányban folyik-e ma hal- tenyésztés? A halászati hagyományt miként lehetne ismét felújítani? - kérdeztük Böjti János polgármestert.- A haltenyésztés évszázadokon át ételt és megélhetést jelentett a település lakosságának. Ma viszont semmüyen haltenyésztés sem folyik Körösladányban, amin jó lenne változtatni. Igaz, a sport- horgászat, mint a szabadidő hasznos eltöltése, ma is sok ember számára nyújt kikapcsolódást. De megítélésem szerint, az árutermelő halgazdálkodás is biztos megélhetést jelenthetne az erre vállalkozóknak. Aki ezen a téren lépni szeretne, az piacot is talál, s az sem mellékes, hogy az illető pályázati lehetőségekkel is élhet célja megvalósítása érdekében.

Évente több száz sertést értékesítenek

A termékpályás szövetkezetek nagyobb támogatásban bíznak

A Körösladányi Sertéstenyésztők Szövetkezete 1999-ben alakult meg. Akkor tizenhatan hozták létre a termékpályás szövetkezetét, s ez a tagság jelenleg is együtt van. Szűcs János, a szövetkezet elnöke úgy látja, ahhoz, hogy hatékonyabban működhessenek, több támogatásra lenne szükségük.- A megalakulásunk évében 400 sertést, tavaly 600 sertést, az idei év első háromnegyedében 400 sertést értékesítettünk — kezdte a tájékoztatást a szövetkezet elnöke.

Szűcs János elmondta azt is: a Körösladányi Sertéstenyésztők Szövetkezetének tagsága mára elkedvetlenedett. Tavaly különböző gyűlésekre rendszeresen feljártak Budapestre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba, ahol többek között huszonnégy sertéstenyésztő szövetkezet (köztük a ladányi is) társult a Hangya Szövetkezetbe. Akkor ígéretet kaptak arra, hogy rövid időn belül az országban létesülni fog egy sertésvágóhíd, ahol a szövetkezetek által értékesített disznókat dolgozzák fel. Úgy volt, a szövetkezetek tulajdon- részt is kapnak a vágóhídban. Sajnos ez az ígéret ma is csak az ígéret szintjén van meg, pedig a Körösladányi Sertéstenyésztők Szövetkezete 100 ezer forintot is befizetett a célra. Néhány hete egy Hajdú-Bihar megyei település neve vetődött fel a sertésvágóhíd létrehozására, de előbbre lépés azóta sem történt.

— Szövetkezetünk tagsága csalódott, mivel továbbra sincs megfelelő áron biztos piaca a sertéseknek. Elsősorban az értékesítés kilá- tástalansága miatt az utóbbi időszakban a körösladányi sertéstenyésztők nem fejlesztettek. Jelenleg a gyulai húskombinátnak adjuk át a tagság sertéseit. A húskombinát 305 forintot fizet az élő sertések kilójáért, és két-három héten belül fizet. Sajnos több ladányi ezt az időt nem várja ki, hanem a különböző felvásárlóknak jóval olcsóbban is odaadja a disznót. Ezek a kereskedők általában 280 forint kilónkénti árat kínálnak. Többeknek viszont ez az ár azért csábító, mert ezek a felvásárlók egyből fizetnek. Pedig így a kereskedő teszi el a hasznot. De mi ez ellen nem tudunk lépni, nincsenek eszközeink - hangoztatta Szűcs János.

A WENCKHEIM CSALÁD EGYKORI OTTHONA. Ebben a szép kastély ban lakott az Wenckheim család, amelynek tagjai már a XIX. században európai hírű méneseket, juhnyájakat és húsmarhagulyákat tenyésztettek Körösladány határában. Az épületben immár ötven esztendeje a Tüköry Lajos Általános Iskola működik