Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-28 / 277. szám

12. OLDAL - 2001. NOVEMBER 28., SZERDA T É R ■ K É P Csabacsüd Köszönet érte A szobor megvalósításához tá­mogatást nyújtott: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Békés Megye Ön- kormányzata, Körös-Maros Nem­zeti Park, ÁFÉSZ Szarvas, Szarva­si Agrár Rt., Agrota Alcsired Kft., Art Farm Bt., Bődi János, Egri György, Frankó János, Galli-Eggs Kft., Geomark Kft., Gombár Ist­ván, Hajkó Andrásné, Hilesz Farm Kft., Hódút Kft., Hován Jó­zsef, Hungarotel Rt., Joamit Bt., Misa Farm Kft., Moroko-Farm Kft., Neomix Bt., Népújság Kft., Örménykúti Petőfi Mezőgazdasá­gi Szövetkezet, Paluskáné Udvar­helyi Judit, Simkovicz Mihály, Surina Györgyné, Szebegyinszki János, Takarékszövetkezet Szarvas, Tisljar Mihály, Worktrans Kft. Meghívó Csabacsüd Nagyközség Képvi- selő-testülete tisztelettel meghív minden érdeklődőt a település alapításának 77. évfordulója al­kalmából, a település címerálla­tát ábrázoló Túzokkakas köztéri szobor avatására. Egri György szobrászművész alkotásának avató ünnepségét a községháza előtti téren november 28-án 15 órakor tartják. Ünnepi köszön­tőt mond Domokos László or­szággyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke. Avatóbeszé­det mond Rockenbauer Zoltán miniszter (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma). A csa- bacsüdi puszták egykori mada­ráról Széli Antal természetkuta­tó beszél. A művészt bemutatja és a támogatókat köszönti Fran­kó János polgármester. Ugyanezen a napon, az ava­tást megelőzően, 13 órakor a csabacsüdi általános iskola ala­pításának 70. évfordulójáról em­lékeznek meg a művelődési ház­ban. A tanintézet az ünnepség időpontjától kezdve a Trefort Ágoston Általános Iskola nevet viseli. A résztvevőket Frankó Já­nos köszönti, amit Domokos László ünnepi beszéde követ. Trefort Ágostonról dr. Kutas Fe­renc középiskolai tanár mond emlékező gondolatokat. Az oldal a Csabacsüdi Önkor­mányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette: Csath Róza: Fotó: Kovács Erzsébet Kettős ünnepet ül a község Új évezredet kezdtünk, de a régi célokat folytatjuk - vallja a polgármester Alapításának hetvenhetedik évfordulójára és a helyi oktatás beindításának hetvenedik év­fordulójára emlékezik a mai napon Csaba­csüd. A község kettős ünnepe alkalmat kínált a számvetésre. Frankó János polgármestert az elmúlt időszak történéseiről és a jövő ter­veiről kérdeztük. 1924. november 21-ét írtunk, amikor a belügy­miniszter Csabacsüdöt önálló településsé nyil­vánította. A település ekkor szakadt le Békés- szentandrásról. Vezetői meghatározták a fejlesz­tés legfontosabb irányait, és 1931-re kialakult a település központja. Három középület állt akkor a szántó közepén: a jelenlegi községháza, egy kéttantermes, tanítói lakással épült iskola és a volt jegyzői hivatal és lakás. Utóbbiban most a községi könyvtár működik. Hetven éve kezdő­dött meg a közügyek helyi intézése. A települési maghoz igazodva épült ki a mintafalu: ehhez mérten alakították ki az utcákat, az árkokat, tele­pítették a parkokat, ültették a sövényeket. Ekkor jelölték ki azokat az intézményeket és vállalkozásokat is, amelyek az itt élők ellátását biztosítot­ták — idéztük fel a múltat Frankó Já­nos polgármester­rel.- Ezek a középü­letek ma is állnak, ugyanakkor a tele­pülés arculata so­kat változott, ma is formálódik.- Ezek a meg­határozó épületek a település egész fejlődésének irányt szabtak. Le­het, kicsit elgon­dolkodtató, hogy most a községhá­za előtt fákat vág­tunk ki, bokrokat telepítettünk át. Az elmúlt két év belvize a nagylombú öreg fákban olyan károkat oko­zott, hogy a szakértők szerint azok egy részét ki kellett vágni. Az elmúlt néhány évtizedre most úgy szeretnénk visszagondolni és az elő­deink előtt tisztelegni, hogy a település címer­állatát ábrázoló túzokszobrot helyezzük el a községháza előtti téren. A díszburkolattal ellá­tott térre pihenőpadokat teszünk ki, ezzel is hangsúlyozva, hogy nemcsak turisztikai látni­valót, hanem az itt élők pihenéséhez és mun­kájához kapcsolódó közteret akarunk létre­hozni.- A köztéri szobrot a mai napon avatják, s ugyancsak ma lesz az általános iskola névadó ünnepsége. Trefort Ágostont választották névadó­nak. Miért?- Nemcsak korai elődeink, de magunk is igyekszünk tiszteletben tartani a település múlt­ját, és kutatunk az értékek után. így esett a vá­lasztás Trefort Ágostonra, aki a magyar kultúra, tudomány és politikai élet jelentős személyisége volt, és a negyvennyolcas szabadságharc után a családja birtokán élt, alkotott. Abból az urada­lomból, abból a birtokból már nem sokat tudunk bemutatni. A névadással adózunk Trefort Ágos­ton emlékének.- Amikor a múlt értékein eltöpreng az ember, már a jelennel és a jövővel is gondol. Melyek azok a tervek, amelyek irányt szabnak az elkövetkező éveknek? — Új évezredet kezdtünk, de a régi célokat szeretnénk folytatni. Ebben az évben is jelentősen fejlődött a telepü­lés. Május óta az egész köz­ségben korszerűbb közvilágí­tás üzemel. A külterületi ta­nyás részek világítása is ja­vult. A Petőfi utca egy részén szilárd burkolatú út épült, a községháza előtt parkolót alakítottunk ki. Elké­szült az óvoda, az iskola, a szociális otthon, a községháza világításkorszerűsítése. Nyert pályá­zatunk alapján megkezdjük és jövő év derekára befejezzük a szociális otthon bővítését. A szociá­lis minisztérium ezt 5,5 millió forinttal támogat­ta. Folyamatban van az óvoda új épületének ki­alakítása. Az iskolát egy tanteremmel bővíte- nénk, és tervezzük, hogy összekötő-folyosót épí­tünk az iskola és a tornaterem között. Szeretnénk folytatni a Petőfi utcában és a Somogyi utcában az útépítést. Májusban megkezdtük a kommuná­lis hulladék intéz­ményesített szállí­tását, ami a gyoma- endrődi térségi hul­ladéklerakó telep megépítésével tel­jessé válhat. A régi, engedély nélküli szeméttelepünket szeretnénk meg­szüntetni és rekul- tiválni. Készülünk rá, hogy Szarvas várossal közösen megépítjük a köz­ségi szennyvízháló­zatot.- Miként rang­sorolnak a felada­tok között? — Ezek a felada­tok hosszú távon meghatározzák a település önkor­mányzatának gon­dolkodását, a költségvetési és fejlesztési források felhasználását. Amikor egy-egy döntés végrehaj­tásáról szólunk, számolni kell annak hatásával és következményével. Szándékaink szerint minden olyan elköltött Tejlesztdsi, lakossági és költségve­tési forintot, amit Csabacsüd polgárai fizetnek be, vagy az állami kasszából kapunk, olyan céllal használunk fel, hogy az itt élő emberek életfeltét­eleit javítsa, az idősek ellátását segítse és a felnö­vekvő nemzedék oktatását, kulturális tevékeny­ségét és szellemi fejlődését szolgálja. Kiemelt cé­lunk, hogy a következő évben ifjúsági referenst foglalkoztatunk. A programszervező szakember­től azt várjuk, hogy életet varázsoljon a művelő­dési házba, maga köré gyűjtse az itt élő fiatalo­kat, és visszahozza azokat, akik elmentek a köz­ségből. A költségvetés esetenként nagy hiánnyal küszködik, ezért a tervek megvalósítása érdeké­ben minden támogatást és pályázatot meg kell ragadnunk. Most, amikor a települési évfordulón köztéri szobrot avatunk, szólni kell arról is, hogy a több mint hárommillió forintba került műalko­tás miből valósulhatott meg. Jelentős támogatást kaptunk a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumától és Békés megye önkormányzatától. Ezenkívül a Körös-Maros Nemzeti Park és a helyi vállalkozók, gazdálkodó szervezetek hozzájáru­lásával tudtuk a forrást előteremteni. Az összefo­gást a szobor talapzatán emléktáblán örökítjük meg, ezzel is megköszönve az adományozók se­gítő munkáját és támogatását. Negyven éve nem járt a községben A változások alaposan átrajzolják a település ké­pét. Frankó János polgármester ehhez egy ked­ves történettel szolgált.- Amikor az iskolát elhagyó diákok időről-időre ta­lálkozót tartanak, meghívják korábbi tanítóikat és tanáraikat is. Idén egy osztálytalálkozón olyan volt tanárommal beszélgettem, aki negyven éve nem járt Csabacsüdön. Szatmári Jánosné Erdődi Má­ria pedagógusként szorosan kötődik a település­hez, és könnyek nélkül nem tudta elmondani, hogy ez a Csabacsüd már nem az a Csabacsüd, amelyet ő negyven éve a szívébe zárt. Ez egy so­kat fejlődött, szép és kulturált életfeltételeket nyúj­tó település. Valóban, olyan intézményeink van­nak, amelyeket néhány évtizede el sem tudtunk volna képzelni. Az idősekről való gondoskodásról, az egészségügyi ellátásról és a kulturális intézmé­nyekről sok településen csak problémákat sorolva tudnak beszélni. Ezek az intézmények nálunk mű­ködnek, s a tevékenységükről a lakosság nagyon jó véleménnyel van. Megkérdeztük a helyi lakosokat Az új túzokszoborról Molnár József, községgazda: — A Czárán- kút volt eddig az egyetlen köztéri látvá­nyosságunk. A túzokszobor felállítását már régen tervezte az önkormányzat. A községháza előtti díszburkolat­tal kirakott téren méltó helyet ka­pott. Örülök, hogy éppen Csaba­csüd alapításának évfordulójára sikerült felállítani a Túzokkakas szobrát. Elkészült a községháza előtti parkoló is, ami még rende­zettebb képet teremt a település központjában. Vékony Ist- vánné, nyugdí­jas: — Tudtam, hogy készül a túzok szobor, és nagyon kí­váncsi voltam rá. Látványos, igazán tetszik! Mindig is sokra becsültem a művészek munkáját. Fontosnak tartom, hogy szépít­sük a falut, hogy minél több do­log legyen, amire büszkék lehe­tünk. Elsősorban a fiatalok miatt, hogy legyen kedvük itt maradni. Az unokáimat is elhozom, gyö­nyörködjenek ők is a túzokban. Szvák György­né, óvodai daj­ka- Tudtam a szobor tervé­ről, és örülök, hogy sikerült megvalósítani. Jól mutat a községháza előtt. Nyáron a sportpályánál felállított székely kapu felavatásának is örültem. Nemrégiben új lelkészlakás épült Csabacsüdön, és útépítés is történt. Meg vagyok elégedve az önkormányzattal és a polgár- mesterrel, mert szépen fejlődik a falu, sokat tesznek az itt élő­kért. Rácz Károly- né, kereskedő: — Nagyon szépnek tar­tom. A művé­szeteket nagyra értékelem, sze­rintem ez egy kimagasló alko­tás. A hangulatos környezetben felállított szobor mindenkinek szembetűnik majd, aki csak meg­fordul a településen. Úgy emlé­keznek majd rá, mint a település jelképére. Gyermekkoromban sok időt töltöttem Tatabányán. Ott a turulszobor annyira kedves az embereknek. Névadójuk Trefort Ágoston Trefort Ágoston az 1848-49-es szabadságharc bukása után csabacsüdi birtokára vonult vissza. Itt írta önéletrajzi fel­jegyzéséit a fia számára, hogy abból ismerje meg a család tör­ténetét. A jeles művelődéspoli­tikust választotta névadójának a csabacsüdi általános iskola. Trefort Ágos­tont (1817- 1888) mint reformpoliti­kust, törté­nészt, köz­gazdászt, jo­gászt és pub­licistát jegyzi az utókor. A Zemplén me­gyei Homon- nán szüle­tett, jómódú orvoscsalád­ban. Elmé­lyült tanul­mányokat folytatott, Szerető apa, igaz barát Veje, Szalay Imre Trefort Ágostont, az embert a következőképpen írta le: ,,Alacsony, izmos termetén ülő, erélyes tartású feje, kissé erős, haj­lott orra, magas, nyílt homloka, ősz hajától és szakállától pompásan el­ütő, ragyogó sötétbarna szeme hü tükre volt szeretetre méltó - ártat­lan tréfára szívesen hajló -, alapjá­ban igazi franciás, könnyüvérü ke­délyének, mely alatt ez az óriási ol­vasottságú, finom műveltségű, ma­gas látókörű és emberismeretben gazdag férfiú mélyen érző szívet rej­tett. Áldozatkész, szeretetteljes, gyengéd családapa és barát volt...” több nyelven beszélt, életcélja lett az ország el­maradottságának felszámolása. A Magyar Tudományos Aka­démia tagja, 1885-től elnöke volt. Vallotta, az országnak fejlett isko­larendszerre van szüksége, a mű­velt, új generáció emelheti fel a társadalmat. 1872-től 1888-ig val­lás- és közoktatásügyi miniszter lett, Eötvös liberális művelődés- politikájának folytatója, a polgá­rosodás híve. Az 1883-as közép­iskolai törvény létrehozásában és végrehajtásában elévülhetetlen az érdeme. Önéletrajzi feljegyzéseit 1856-tól há­rom eszten­deig j írta Csabacsü­dön. Ez a szü­letésétől 1859-ig terje­dő időszakot örökíti meg. A feljegyzé­sek 1859. au­gusztus 7-én megszakad­tak. Az ön­életrajzi fel­jegyzéseit Trefort egy kulccsal záró­dó könyvbe írta. Az eredeti ön­életrajz nem maradt meg, a fenn­maradt másolatok nem teljesek, ám ezzel együtt is figyelemre mél­tó kordokumentumot jelentenek. A Túzokkakas a falu gyarapodásának jelképe A szobrász a csabacsüdi határban látott először élő túzokot A település címerállatát, a Túzokka­kast Egri György álmodta bronzba. A csabacsüdi származású, jelenleg Tata­bányán élő szobrászművész szándéka szerint a szobor a falu gyarapodását, a kulturális és a lelki javak iránti vágyát jelképezi.- Életemben az első élő túzokmadarat négy-öt éve, októberben a csabacsüdi határban láttam meg. Darvak csapatában tanyázott. A túzok borzasztóan óvatos madár. Közeledtünket észlelve, elsőnek ő repült fel - idézte a történetet találkozásunkkor Egri György. A köztéri szobor elkészítését ké­sőbb jóval behatóbb vizsgálat előzte meg. Dévaványán a túzok­telepen filmet forgatott, fotó­anyagot gyűjtött, megfigyelte a madarak formáját és a viselkedé­sét. A Túzokkakas szobor egyszerre mutat hasonlóságot a címerben ábrázolt madár­ral és hordozza a művészi szabadságot.- A címerhez hasonlóan a túzok ka­lászt tart a csőrében, ám a fején kicsit mozdítottam, s ettől büszke lett a tartása. Felmutatja a világnak a kalászt, a termé­kenység jelképét. A szobor a falu gyarapo­dását jelképezi, az itt élők vágyát a kultu­rális és a lelki javakra. A falu közösségé­nek jövőbe vetett bizalmát szimbolizálja — fogalmazta meg a szobor mondanivaló­ját Egri György, alti a süttői mészkőből ké­szült talapzatnak is kifejező erőt szánt. A lefelé szélesedő forma a biztonságot adja. A kövek közül kiemelkedő talapzat a falut megteremtő gondolatot, a közös akaratot fejezi ki. A szobrászművész­nek ez az első önálló szobra. Alkotótársként már több köztéri szobor megformálásában köz­reműködött. Többek között részt vett a 301-es parcella Nagy Imre sír­emléke készítésében, a parcellában elhelyezett sírkövek megfaragásá­ban és a kemecsei máso­dik vüágháborús sírem­lék megalkotásában. Díszítve értékesebb Egri Györgyöt kísérletező kedve a belsőépítészet felé fordította. Egyediségre törekszik, bútorai az alkalmazott művészet tárgykö­rébe tartoznak. Ólom és festett üveget készít, a bútorokat fafara­gással és bronzból való domborművel díszíti. Szenvedélye a ter­mészetjárás, a fotózás és a vadászat. Ezzel függ össze másik te­vékenysége: a fegyverek fémrészeit mélyvésettel és gravirozás- sal, a farészt faragással díszíti. Ehhez ismerni kell a fegyverdíszí­tés szabályait és a tájakra jellemző motívumokat. A művészi igé­nyű díszítés nemcsak ékszerszerű szépséget kölcsönöz a már­kás fegyvereknek, de az értéküket akár meg is duplázza. A szobor talapzatra emelése előtt fotós kollégánk még egy utolsó közös felvételt készített a művészről és az alkotásáról

Next

/
Thumbnails
Contents