Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-26 / 225. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Szeptember 26., szerda Az alagút vége A pályázatok a regionális gazdaságépítés eszközeiként is értékelhetőek Úgy tűnik, már látható az alagút vége. A göte- borgi értekezleten bizonyossá vált, hogy Ma­gyarország belátható időn belül tagja lesz az Európai Uniónak. Az EU-nak érdeke, hogy a gyengébb országokat „felhozzák” a fejlettebb tagok szintjére. Ezért kapott és kap még ma is Spanyolország vagy Görögország jelentős tá­mogatást. Mire számíthatunk mi? - kérdez­tük dr. Cséfalvay Zoltánt, a Gazdasági Minisz­térium helyettes államtitkárát. Budapest- A támogatás felső határa a GDP 4 százaléka. Ez mintegy 500 milliárd forint, mindez fejlesz­tésre! Ehhez költségvetési, önkormányzati és vállalkozói forrásból ugyanennyi hazai társfinan­szírozást kell felajánlani. A részvétel a fontos- Ha elgondoljuk, hogy eddig a Széchenyi-terv há­rom év alatt 300 milliárddal számol, akkor ez fé­lelmetesen nagy összeg.- Az Uniónak is vannak finanszírozási szabá­lyai, a pénzek lépcsőzetesen, szakaszosan érkez­nek. Van olyan beruházás, amihez az első évben csak a megítélt összeg 20 százalékát bocsátják rendelkezésre, a többi pedig szakaszosan, a beru­házás tervben meghatározott ütemben érkezik.- Fel vagyunk-e készülve a pénzek fogadására, felhasználásárai- Eddig tárgyaltunk, egyezettünk, törvénye­ket módosítottunk, most a legfontosabb felada­tunk azonban az, hogy alkalmassá tegyük gaz­daságunkat a pályázatokon való részvételre. En­nek több feltétele van. Az egyik - talán minden­nél fontosabb feltétel -, hogy a régiókban, az ál­lamigazgatáson belül olyan intézményi rend­szert fejlesszünk ki, hozzunk létre, amelyben a beérkező forrásokat tisztán, átláthatóan hasz­nálják fel. Az intézményi rendszernek elsőren­dű feladata elősegíteni, hogy a régióban minél több élet- és versenyképes, támogatásra méltó beruházás legyen alkalmas a pályázatok vissza nem térítendő pénzeinek elnye­résére.- A vállalkozókat is fel kell ké­szíteni - hogy mást ne mondjunk- arra, hogy miként kell egy Unió­ban elfogadható pályázatot elké­szíteni.- Bátran mondhatom, hogy a Széchenyi-terv jó főpróbája az európai pályázati rendszereknek. Három ponton készíti fel a vállalkozókat. Egyrészt az eddig szerzett, vissza nem térítendő támogatással meg­erősödve újabb pályázaton vehetnek részt. Más­részt a pályázati kiírások formájukban és tartal­mukban követik az EU-pályázatok szellemisé­gét, sőt többnyire megegyeznek az EU-pályáza­tok követelményeivel. Harmadikként említem, hogy a pályázatok lebonyolításában mi magunk is gyakorlatra tettünk szert, mert a Gazdasági Mi­nisztérium négy programja keretében 6000 pá­lyázat elbírálása után 2500 nyertesnek 42 milli­árdnyi vissza nem térítendő támogatást ítéltünk meg. így remélhetőleg sem a pályázóknak, sem a lebonyolítóknak nem lesz teljesen új, ismeret­len az EU-pályázatok - a mieinknél talán kissé bonyolultabb - rendszere. Aki nem mer, nem nyer!- A nagyoknak nem okoz mindez gondot, de a kicsiknek talán igen...- Elsősorban azt kell elérnünk, hogy jó beru­házási, fejlesztési ötletekkel merjenek pályázni, mert aki nem pályázik, az nem is nyerhet! Csak ezután következik a második feladat, tehát hogy szakszerű érvekkel és adatokkal alátámasztva készítsék el pályázatukat. Számunkra nagyon fontos ez a vállalkozói réteg. Néhány nappal ez­előtt Berlinben, egy magyar-német vállalkozói találkozón a hozzánk már betelepül nagyok, az Audi, a General Electric, a Bosch, a Siemens kép­viselői egyaránt állították, versenyképességük megőrzésének és fejlesztésnek kulcskérdése, ta­lálnak-e megfelelő beszállítói hátteret orszá­gú nkban. koós tamás Felrobbantják a határátkelőt Jelenleg csak kamionokat és autóbuszokat fogadhatnak A ma még álló épület tartóoszlopait robbantják fel csütörtökön, megfelelő biztonsági intézkedések mellett A gyulai határátkelőhely rekonstrukciója az országos korsze­rűsítések sorában főleg az ukrán, a román és a szerb határsza­kaszokon megvalósuló beruházások szerves része. Tegnap a határátkelőhelyen román-magyar egyeztetés folyt, ugyanis a tervek szerint csütörtökön 14 órakor a gyulai oldalon rob­bantással bontják a régi személyforgalmi épületet. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Akinek sok a minimálbér RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. szeptember 25.) Borsodchem 3245R 1> Egis 11100 Ft Ű Matáv 724 Ft Ú Mól 3 900 Ft ű OTP 13 495 Ft ű Richter 15100 Ft o TVK 2 070 Ft y Zalakerámia 1310 Ft Ű BUX: 5974,53 +3,37% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 60QŰ _, IN DEX DC 19-25-IG 5858.57 ; 6974.53 5900 5799,25* * .5779.96 5800 » ^ -5670.98 J~. 5700 í % 5600 í í « * pont Szerda Csütörtök Péntek Hétfő Kedd AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 415,35 Cseh korona 7,62 Euró 260,55 Német márka 133,22 Osztrák schilling 18,93 Lengyel zloty 67,48 Svájci frank 178,57 Szlovák korona 5,94 USA-dollár 283,92 HÍREK ROMLÓ VONZERŐ. Az elmúlt két évben romlott Magyar- ország tőkevonzó képessége - mondta Inotai András, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Vi­lággazdasági Kutatóintézetének főigazgatója az ENSZ Kereske­delmi és Fejlesztési Konferenci­ája által készített, külföldi tőke- befektetésekről szóló jelentés bemutatóján kedden Budapes­ten. Tavaly a térségben a külföl­di tőkebefektetések 27 milliárd dollárt tettek ki, amelyből Magyarország 8 százalékkal ré­szesedett, Lengyelország, Cseh­ország és Oroszország mögött. KONFERENCIA. A kormány nem annyira a kis- és közép- vállalkozások számának továb­bi növelését, hanem a meg­lévők üzleti megerősödését és a GDP-hez való, a mostaninál na­gyobb mértékű hozzájárulását szeremé elérni - mondta Terták Elemér, a Pénzügyminisztéri­um helyettes államtitkára ked­den Budapesten egy, a kisvállal­kozók finanszírozását elemző konferencián. ÚJRA DOLGOZOM. A leg utóbbi három évben 982 tartós munkanélküli jutott álláshoz az Újra dolgozom elnevezésű program segítségével Nyíregy­háza térségében. A programot szervező Regionális Érdekvéde­lem Alapítvány keddi konferen­ciáján Cseh Sándor ügyvezető igazgató elmondta: 1999-től az idei év szeptemberéig 2677 hát­rányos helyzetű, hosszú ideje elhelyezkedési gondokkal küz­dő ember munkához juttatásá­val foglalkoztak, és közülük minden harmadiknak sikerült munkahelyet találni. ELSZÁMOLÁS. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette az október 1-je és december 31. között alkalmaz­ható üzemanyagárakat, ame­lyek alapján a magánszemé­lyek adóbevallásukban elszá­molhatják az üzemanyagkölt­séget. A 2001. október 1. és de­cember 31. között elszámolha­tó üzemanyagárak a követke­zők: az ESZ-95-ös ólmozatlan motorbenzin 232 forint, az ESZ-98-as ólmozatlan motor­benzin 242 forint, a keverék 231 forint, a gázolajok 210 forint literenként. Gyula Az építők szeretnék kihasználni a jó időt, ezért a régi épületet rész­ben robbantással bontja le egy miskolci cég. Amennyiben más módon bontanának, az napokig eltartana. A robbantás előtt kiürí­tik a román és a magyar határát­kelők közötti területet, s bizton­sági okokból a gyulai oldalon mintegy százméteres sugarú kör­ben távol tartják a kamionokat, amelyek belépését 13 óra 30 perc­kor megállítják. A szakhatósági engedélyt megadták - mondta el Bodies András, az Orosházi Ha­tárőr Igazgatóság határforgalmi osztályvezetője. Repeszhatás nem lesz, mivel több lyukba kis tölteteket helyeznek el és drót­hálóba, geotextíliába is csomagol­ják a robbanóanyagot. A gyulai határátkelőhely sze­mélyforgalmi területének átépí­tését 1996 óta tervezik - mondta el lapunknak Novák Mihály, a gyulai vámhivatal parancsnoka. Két halasztás után, ez év július 19-én kötötte meg a szerződést a beruházó, a Vám- és Pénzügyőr­ség és a kivitelező, a Strabag Kft. A Strabag februárban nyújtotta be pályázatát, azt egy hazai előzsűri minősítette, s a cég ajánlatát, mint a legjobbat küld­te ki Brüsszelbe jóváhagyásra, mivel PHARE-támogatással épül a hármas ütem. A magas- és a mélyépítési munkákat is a Stra­bag végzi. A kormány a 2002-es költségvetésben 737 millió forin­tot irányzott elő, s mintegy 350 millió forintot a PHARE biztosít a gyulai személyforgalmi re­konstrukcióra. A munkaterüle­tet a kivitelezőnek augusztus 28-án adták át, az előző napon 19 órakor lezárták a személyfor­galmat és átterelték a battonyai, illetve a méhkeréki határátkelő­re. A csütörtöki robbantást kö­vetően az alapok megerősítés után megmaradnak, ezen épül az új létesítmény azonos alap­területen, de 60 százalékkal na­gyobb irodai elhelyezést nyújtva a tetőtér-beépítéssel, amely összhangban áll majd az 1997- ben átadott kamionterminál- épületekkel. A határátkelőhely rekonstruk­ciójának egyes ütemét a kami­onterminál mélyépítési munká­latai jelentették 1996-ban, majd következtek a magasépítési munkák a kettes ütemben. A te­herforgalom 1997. október 31- étől indult meg a terminálban. A ma még álló személyforgalmi épületrészt 1971-ben adták át, amely napi átlagban 1500-1800 személygépkocsi- és 3-4 ezres utasforgalmat bonyolított le korábban. SZŐKE MARGIT Miközben a munkavállalói oldal egyértelmű helyesléssel fogadja a januárban esedékes újabb minimálbér-emelést, a kisvállalkozói szektornak ko­moly fenntartásai vannak az 50 ezer forintos legkisebb bruttó fizetés bevezetésével. Ahogy idén a 40 ezer forintos mi­nimálbér bevezetése, úgy jövőre az újabb 10 ezer forintos emelés sem okoz majd különösebb gon­dot a hazai gazdaság nagy, illetve közepes méretű szereplőinek. Lényegesen nehezebb helyzetbe kerülhetnek viszont a néhány embert foglalkoztató mikrovál- lalkozások. Különösen vidéken jellemző, hogy egyéni vállalko­zók, kisebb cégek egy-két embert foglalkoztatnak, akiknek a havi illetménye általában a minimál­bérrel egyenlő, ennél nagyobb fi­zetést ugyanis nem tesz lehetővé Budapest A forint árfolyamsávjának ki- szélesítése miatt számos ex­portáló kisvállalkozó került nehéz helyzetbe. Ezért a Ma­gyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) október-november táján új árfolyam-biztosítási konstrukciót kínál fel a kis- és a középvállalkozások ár­folyamkockázatának fedeze­tére - jelentette be tegnap Huber Eszter vezérigazgató­helyettes. A kis- és középvállalkozások ré­szére tartott szakmai tanácskozá­son a Mehib képviselője elmond­ta: nagyon fontos ennek a gazdál­kodói körnek a megerősítése, megsegítése. A kis- és a közepes cégek szenvednek a legtöbbet at­tól, hogy a vevők nem fizetnek időben, az általuk kiszolgált nagy cégekkel szemben pedig szinte tehetetlenek. Különösen sújtják őket a késedelmes fizeté­sek pénzügyi költségei, a folya­matos tőkeigényt ugyanis vi­szonylag magas kamatozású rö­vid lejáratú bankhitelekkel vagy számlatúllépéssel kell kielégíte­ni. Az európai uniós integráció is komoly kihívást jelent a kisvállal­kozások számára. Nem közöm­bös, hogy ez a gazdálkodói szfé­ra miként lesz képes reagálni a versenyhelyzetre és a piaci ki­hívásokra. A Mehib által fedezett export­hitelek összege tavaly az év egé­szében 95 milliárd, az idén az el­ső nyolc hónapban hatvanmilli- árd forint volt. A kisebb teljesít­ményt a vezérigazgató-helyettes azzal magyarázta, hogy a tel­jes exporthitel-állományon belül csökkent a közép- és a hosszú lejáratú exportügyietek száma. Huber Eszter szerint a társaság Budapest Első fokon pert vesztett az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) az Elektro­mos Művek (ELMÜ) ellen in­dított perben. Ha az ítéletet másodfokon is helybehagy- ják, a szakemberek kezdemé­nyezni fogják a fogyasztóvé­delmi törvény módosítását. A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint a szolgáltató cég részéről nem volt tetten érhető a fogyasz­tók megtévesztése. Nem tartotta tisztességtelen eljárásnak, hogy a budapesti Elektromos Művek a fogyasztókat két számlázási mód közötti választásra kényszeríti. Ezt ugyanis - olvasható az indok­lásban - törvényi tilalom hiányá­ban megteheti, függetlenül attól, hogy a fogyasztó egyetért-e a szerződésmódosítással vagy sem. a forgalom, a kereslet alakulása. Az egyéni, illetve családi megél­hetést biztosító kisvállalkozások számára azonban már az újabb 10 ezer forintos emelés és min­den járuléka is olyan terhet je­lenthet, amely a vállalkozás létét fenyegeti. Különösen igaz ez a megállapítás többek között az agrár, az építőipari, kereskedelmi és feldolgozóipari ágazatokra. Bár az idei felmérések nem tet­tek említést számot tevő elbocsá­tásokról, a kisvállalkozók köré­ben fordult elő a legtöbb leépítés. Várhatóan jövőre sem lesz más­ként. Az előre látható kedvezőt­len hatások kiküszöbölése érde­kében a Kis- és Középvállalkozá­sok Érdekképviseleti Szövetsége az egészségügyi hozzájárulás csökkentését, a tb-járulék terve­zett 2 százaléknál nagyobb mér­séklését indítványozza. KASZÁS E. Egyre több a hitelgarancia számára „járatlan terület” az árfo­lyam-biztosítás, ezért nem önálló konstrukcióval, hanem valame­lyik bank szolgáltatásához kap­csolódva jelennek meg a piacon októberben. A nemzetközi egyez­mények nem teszik lehetővé a költségvetési támogatással bizto­sított árfolyam-garanciákat az ex­portügyieteknél, ezért az csakis piaci alapon jelenhetnek meg. Singlovics Béla, a Magyar Export-Import Bank Rt. vezér­igazgató-helyettese bejelentette: szolgáltatásaik az idén számos ügylettel bővültek. A többi kö­zött például a környező orszá­gokban végrehajtott magyar be­fektetések kockázatát csökkentő konstrukcióval is megjelentek a piacon. Az Eximbank a vállalko­zások részére az exporthoz kü­lönféle - például hitelfedezeti, előleg-visszafizetési, jól teljesíté­si garanciákat nyújt. Ebben az évben az exportgaranciákra 80 milliárd forintot nyújt az állami költségvetés. A bank a hitelállo­mány és a garanciaállomány nö­velése révén tavaly mintegy 380 mülió dollár értékű magyar kivi­telt tett lehetővé. Kismarty Lórántné, a Hitelga­rancia Rt. vezérigazgatója beje­lentette: a kis- és a közepes vállal­kozások megsegítésére folyama­tosan és lendületesen bővítik garanciaszolgáltatásaikat. A Szé- chenyi-tervhez kapcsolódóan újabb kedvezményes konstruk­ciókat kínálnak ennek a gazdál­kodói körnek. A Hitelgarancia Rt. által a kis- és a középvállalkozá­sok számára adott garanciákhoz 70 százalékos mértékig állami vi­szonygarancia társul. Bővülő te­vékenységüket jól tükrözi, hogy tavaly csaknem annyi garancia- szerződést kötöttek, mint az el­múlt hét esztendőben összesen. Az előző évi adatokon alapuló el­számolás, valamint a mérőóra ál­lásának a lakosságra áthárított le­olvasása nem okoz hátrányt. A közüzemi szerződés módosítását - szögezte le a perirat - nem kell írásba foglalni, éppúgy, mint ma­gát a szerződést sem. Végül a bíróság szerint az OFE-nek nincs joga a fogyasztó nevében és érdekében fellépni. Mindazok a magánemberek, akik nem értenek egyet az elekt­romos szolgáltató egyoldalúan bevezetett új elszámolásával, polgári pert indíthatnak, miután kifogásukat írásban jelezték a cégnek. Ujlaki-Vátz László, az egyesület szóvivője közölte: ha a mostani ítéletet a másodfokon el­járó Fővárosi Bíróság helyben­hagyja, az OFE azonnal kezde­ményezni fogja a hatályos fo­gyasztóvédelmi törvény módosí­tását. - UG ­A forint árfolyamát biztosítással ellensúlyozzák UJVÁRj Veszthet a fogyasztóvédelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents