Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-02 / 179. szám

6. OLDAL - 2001. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK HÁT TÉR Hogyan számítják a nyugdíjat? Felújítják a gázvezetékeket F Pontos felvilágosításért a megyei nyugdíjbiztosítóhoz fordulhatunk A hatodik iksz felé közeledők sarkala­tos kérdése: mikor lehet vagy kell nyug­díjba vonulnom, s utána miből fogok megélni? Vagyis: milyen korhatárok lé­teznek a nyugdíjazáshoz, s miként szá­mítják azt az összeget, amit havonta fo­lyósít majd a nyugdíj-igazgatóság? A nyugdíj a hatályos nyugdíjtörvény terve­zett reformja kapcsán is aktuális téma. A nyugdíj korhatárt elérők közül sokan nem tudják, milyen szabályok alapján fogják nyugdíját leszámítani. Dr. Bakó Józsefné, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ság (ONYF) szakfőtanácsosa felhívta a fi­gyelmet a nyugdíjtörvény tíz éve érvényes, kedvező módosítására. Akkor ugyanis eltö­rölték azt az évtizedekig fennálló rendelke­zést, miszerint ha valaldnek az utolsó mun­kaviszonya és a nyugdíjkorhatár elérése, vagy leszázalékolása között több mint öt év megszakítás volt a szolgálati idejében — újabb 5 év szolgálati idő hiánya esetében elveszítette a megszakítást megelőzően szerzett összes szolgálati időt. Résznyugdíj 15 év, teljes nyugdíj 20 év A nyugdíjtörvény általános szabálya sze­rint az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a születési évétől függő öreg­ségi nyugdíjkorhatárt és legalább húsz év szolgálati időt szerzett. Az öregségi rész­nyugdíj feltétele legalább ti­zenöt év szolgálati idő, és ebben az évben az, hogy az igénylő a reá irányadó öreg­ségi nyugdíjkorhatárt 2009. január 1-jét megelőzően be­töltse. A jelenlegi törvény értel­mében 62 év az öregségi nyugdíjkorhatár. Ám az 1947. január 1-je előtt szüle­tett nők és az 1939. január 1- je előtt született férfiak ennél korábban, mégpedig a szüle­tési évük szerint meghatáro­zott, úgynevezett „rájuk irányadó” korha­tár betöltésével jogosultak lesznek, ha az előírt szolgálati idővel rendelkeznek. Ettől visszafelé számítva öt évvel korábban spe­ciális szabályok szerint lehet nyugdíjba vo­nulni. A fő szabály, hogy az öregségi rész­nyugdíj megállapításához 15 év, öregségi teljes nyugdíjhoz pedig 20 év szolgálati idővel kell rendelkezni. Például: ha egy most negyvenhét éves munkavállaló el­veszti állását, és nem tud alkalmazottként elhelyezkedni, akkor megpróbálhatja az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig fennma­radó éveket alkalmi munkával vagy háztar­tásbeliként áthidalni. A 62. életéve betölté­sével a fenti példa szereplője az eddig'meg- szerzett szolgálati idővel nyugdíjas lesz. A korábbi nyugdíjazás lehetőségei Azok az 1940, illetve 1937 után született nők és férfiak, akik nem akarják kivárni az öregségi korhatárt, és hosszú (34-38 év) szolgálati idő van mögöttük, kérhetik az előrehozott öregségi nyugdíjazásukat. Enrtek megfelelően egy 1945-ben született nő legkorábban 55 évesen akkor jogosult előrehozott nyugdíjra, ha 37 év szolgálati éve van, az 1946-ban születettek pedig a felemelt (61 év) nyugdíjkorhatár előtt leg­feljebb öt évvel korábban, 2002-ben, azaz 56 éves korukban mehetnek nyugdíjba, de csak akkor, ha rendelkeznek 38 éves szolgálati idővel. Ezt a lehetőséget az is igénybe veheti, aki a születési évétől füg­gő, előírt szolgálati idővel ugyan nem ren­delkezik, de gyermeket szült, illetve ne­velt fel saját háztartásában, azaz gyer­mekkedvezményre jogosult. Utóbbi nem a megszerzett szolgálati idő növelését te­szi lehetővé, hanem kizárólag az előreho­zott nyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő hiánya esetén játszik szere­pet. Beszámít a gyermekek felnevelése? A számításokhoz előírt munkaviszonyt az 1947. január 1-je előtt született nők eseté­ben a világra hozott gyerek(ek), az 1940. január 1-je előtt született férfiak esetében a saját gyerek(ek), illetve a legalább tíz éven át saját háztartásában neveltek száma csök­kenti. Gyermekenként egy-egy évet számíta­nak be, de ennek maximuma 3 év Tehet, még akkor is, ha valaki hat vagy hét gye­reket szült. Ha a gyermeket nem a szülő­anya neveli fel, akkor ez a kedvezmény az előbbi feltételek megléte esetén az édes- és a nevelőanyát egyaránt megille­ti. A fogyatékos vagy beteg gyerekeknél 1,5 év a figyelembe vehető idő. Abban az Igényelhető az elhunytak járandósága? A nyugdíjasok többsége már kiszámolta, hogy a júniusi nyugdíj-kiegé­szítés, illetve a júliustól folyósított 3,5 százalékos emelés mennyit is kóstál a bevételek között. De vajon mi lesz az időközben elhunytak já­randóságával? A szakfőtanácsosa elmondta, hogy a 2001. január 1-jei és a nyugellá­tás (bármilyen ok miatti) megszűnése közötti időre járó összeget írás­ban kell igényelni a nyugdíjfolyósító szervnél. Ha a megszűnés sajná­latos oka haláleset, akkor az özvegynek, amennyiben az elhaltnak nincs házastársa, akkor pedig az örökösnek - kérelmére - a kiegé­szítés arányos részét egy összegben ki kell fizetni. esetben, ha a családban az egészséges gyermeken (gyermekeken) túl beteg gyermek(ek)et is nevelnek, úgy a ked­vezményeket össze kell számítani. Pél­dául egy családban két egészséges és há­rom beteg gyermek nőtt fel. Ilyenkor mind az anyánál, mind az apánál 2+4,5=6,5 év szolgálati időtől lehet elte­kinteni. Abban az esetben, ha a nyugdíjazást ké­rő az előrehozott öregségi nyugdíjra jogo­sultsághoz a nyugdíjazást megelőző napig az előírt szolgálati időt nem szerezte meg, de abból legfeljebb öt éve hiányzik, akkor csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra jogosult. Ilyenkor a „szükséges legkevesebb szol­gálati időn” (a gyermekkedvezmény nélkü­li) ténylegesen megszerzett szolgálati időt kell érteni. Ennek megállapításához a ki­számított nyugdíj összegét kell csökkente­ni, attól függő mértékben, hogy az igény­lőnek az előírt szolgálati időből hány napja hiányzik és a reá irányadó korhatár előtt hány nappal korábban kéri a nyugdíjazást, így kiszámítható, hogy hány évesen mehe­tünk nyugdíjba, ám még mindig találós kérdés, hogy mennyi nyugdíjra számítha­tunk? Mennyit hoz havonta a postás?- A nyugdíjszámítás alapját a bruttó (nyugdíjjárulék köteles) kereset jövedelem- adóval csökkentett összege, az úgynevezett nettósított jövedelem képezi — szögezi le dr. Bakó Józsefné. — Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítá­sának kezdő napjáig elért jövedelem alap­ján határozzák meg, amennyiben az igénylő ezen időszak legalább fele részé­ben keresettel, jövedelemmel rendelkezik. Például egy 2001. február 25-től öregségi nyugdíjat igénylő biztosított átlagkerese­tének kiszámítását az 1988. január 1— 2001. fébruár 24-ig terjedő időszak alap­ján végzik, ha az erre eső 4800 naptári napból legalább 2400-ra volt keresete, jö­vedelme. Ha az irányadó időszakra nincs igazolható jövedelem, úgy az 1988. január elseje előtti kereseteket kell figyelembe venni. A díjazás nélküli intervallumok [fizetés nélküli szabadság, táppénz, terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermek- nevelési támogatás, ápolási díj, baleseti táppénz, katonai (polgári) szolgálat, mun­kanélküli járadék] nem képeznek bérre ellátott, így az átlagkeresetet rontó idősza­kot. A személyi jövedelemadóval naptári évenként csökkentett kere­seteket a havi átlagkereset megállapítása előtt a nyug­díjazást megelőző harmadik naptári év kereseti szintjé­hez kell igazítani. Ezt a szá­mítási eljárást nevezzük va­lorizációnak. Tehát a nyug­díjba menetelt megelőző két év inflációja nem kerül beszámításra. Az egyes évek valorizált értékeit átla­golják úgy, hogy az átlag- számítási időszak alatt el­ért, személyi jövedelemadó­val csökkentett és valorizált kereset, jöve­delem együttes összegét elosztják az át­lagszámítási időszak együttes osztószá­mával. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani ti­zenkettővel. Amennyiben az így kiszámí­tott összeg 65 ezer forintnál több, az ezen felüli részt az úgynevezett degresz- szív (lépcsőzetesen csökkenő) táblázat alapján csökkentik. Az öregségi nyugdíj összegét az elis­mert szolgálati időtől függően a figyelem­be vehető átlagkereset alapján kell megál­lapítani. Ennek megfelelően 15 év után ez az összeg az átlagkereset 43 százaléka. A szolgálati idő növekedésével nő a nyugdíj százalékos mértéke: 15-25 év között éven­te 2-2, 26-36 év között 1-1 százalékkal, míg 36 év fölött minden további év után 1,5-1,5 százalékkal. Az öregségi nyugdíj összege azonban (nyugdíjnövelés, nyug­díjpótlék nélkül) az átlagkeresetnél több nem lehet. A magánnyugdíj-pénztártagok a kiszámított nyugdíjnak az állami alapba fizetett összeg 75 százalékára jogosultak. (Személyre szóló tanácsot a megyei nyug­díjbiztosítási igazgatóság ügyfélszolgála­tánál lehet kérni. - A sZerk.) Felújítás a Lencsési-lakótelepen, a Fövenyes utcában. Megyei szinten 120 millió forinttal gazdálkodik az idén a Dágáz Rt. d-fotó: veress erzsi A megyében több helyen vált szükségessé gázveze­tékcsere. Leginkább a rozs­dás acélcsöveket cseréli ki a Dégáz Rt. alvállalkozója, a Magyar Vízügyi és Kivitele­ző Rt. Békéscsaba A Dégáz Rt. az idén 120 millió fo­rintot fordít a megyében gázveze­tékek felújítására. Békéscsabára ebből az összegből 75-77 millió forint jut. A fennmaradó összegből Gyu­lán, Mezőkovácsházán és Mező­hegyesen javítják a csöveket. A munkálatok már megkezdődtek a megyeszékhely több utcájában is, mint például a Fövenyes utca, a Temetősor vezetékszakasza. Hos­szabb ideig tartó felújítás szüksé­ges majd a Luther utcán. A Szé­chenyi utcán és a Kazinczy-lakóte- lepen a javításokat már befejezték. A csövek cseréjének kiválasz­tása számítógépes program segít­ségével történik. A hibák bejelen­tése után a rendszer automatiku­san pontoz. így a legtöbb gondot okozó, elavult részeket javítják elsősorban. A 15 évnél idősebb acélvezetékeket műanyag csö­vekre cserélik, ami sokkal tartó- sabb és időt állóbb. Művészeti műhely félszáz alkotóval HUNYOR AGNES A Kulturális Kapcsolatok Egyesülete hetedik alka­lommal rendezi meg az Orosházi Művészeti Mű­helyt, aminek, az elmúlt évek hagyományát követve, idén is a Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény ad otthont. Orosháza A művészeti műhelyben a hazai­ak mellett szlovák,, román, spa­nyol és első alkalommal szabad­kai képzőművészek vesznek rész. Közel félszázan alkotnak Orosházán az elkövetkező na­pokban. A művészeti műhely hétfőn este kiállítással kezdődött, ahol a szabadkai művészek mel­lett a tábor valamennyi résztve­vője bemutatkozott egy-egy alko­tással. Dr. Pap István, a Békés Megyei Művelődési Központ igazgatója megnyitóbeszédében egy nyári olvasmányélménye kapcsán a művészetek közösség- formáló szerepéről szólt. — Oros­házán is működnek olyan szer­vezetek - köztük a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete - ame­lyek fontos közösségteremtő sze­repet töltenek be a város életében — mondta. A szabadkai képzőművészeti életet Török István festőművész mutatta be. - Szabadka a szocia­lizmus éveiben Jugoszlávia kul­turális központja volt, mára azonban csak morzsák marad­tak, de a képzőművészek igye­keztek feltalálni magukat és ke­resték a saját útjaikat — fogalma­zott a jugoszláv csoport vezetője. A művészeti műhely ideje alatt a szervező Kulturális Kap­csolatok Egyesülete több kiállí­tást is szervez az érdeklődők­nek. KOVÁCS ERIKA B ékés megye bíróságai tavaly — közvádas bűncselekmények el­követése miatt — 3244, ma- gánvádasakért pedig 31 fel­nőtt korú (összesen 3275) személyt ítéltek el jogerő­sen. Az előző évihez képest ez 16 százalékos csökke­nést jelent — tudtuk meg dr. Mázor Róberttól, a Bé­kés Megyei Bíróság sajtótit­kárától. A rendőrségi nyilvántartás sze­rint 2000-ben Békés megyében 8,5 százalékkal (országosan 10,9 százalékkal) kevesebb bűncse­lekmény vált ismertté, mint az előző évben. (A cikkben szereplő adatok a Békés megyében, 2000- ben jogerősen elítélt felnőtt kom­ákra vonatkoznak, mindig 1999- hez viszonyítva: ha országos, vagy 1999-es adatot tüntetünk fel, azt külön jelezzük.) A kedve­ző folyamat nem minden bűn­cselekménytípusra jellemző. A Tavalyi megyei bűnlajstromunk A 2000-ben jogerősen elítélt felnőtt korúak az 1999-es adatok tükrében személy elleni bűncselekmények miatt tavaly 24 százalékkal keve­sebb felnőtt korú bűnösségét ál­lapították meg, mint az előző év­ben. E bűncselekménycsoporton belül viszont 23-33 százalékkal nőtt az emberölés kísérlete, a könnyű testi sértés, a gondatlan­ságból elkövetett súlyos testi sér­tés és a segítségnyújtás elmara­dása miatt felelősségre vontak száma. A közlekedési bűncselekmé­nyek miatt elítéltek száma 13 szá­zalékkal csökkent, ám a közleke­dés biztonsága elleni bűncselek­mények és a cserbenhagyás miat­ti elmarasztaló ítéletek 75 száza­lékkal növekedtek. Csekély mértékben — 5 száza­lékkal -, de csökkent a házas­ság, a család, az ifjúság és a ne­mi erkölcs elleni bűncselekmé­nyek miatt elítéltek száma. Szo­morú, hogy ezen belül az erő­szakos közösülés miatt elítéltek száma 200, a szemérem elleni erőszakkal összefüggésben el­ítélteké 50, a házasság, a család és a nemi erkölcs elleni Csekély mértékben, mindösz- sze 4 százalékkal több személyt ítéltek el tavaly a közrend elleni bűncselekmények elkövetése miatt. A robbanóanyaggal, lő­fegyverrel, lőszerrel visszaélés Gazdasági bűncselekmények miatt 13 százalékkal több elítélttel találkozhattunk. Jellemzően a na­gyobb súlyú cselekmények szá­ma szaporodott: a devizagazdál­kodás megsértése miatt 200, adó­Nagyobb veszély a társadalomra Általános tanulság a két év adatainak összevetéséből: ugyan csökkent a jogerősen elítélt felnőtt korúak száma, de emelkedett az erőszakos és a társadalomra nagyobb veszélyt jelentőké. Megjegyzendő, hogy amíg 1999-ben a kiszabott szabadságvesztések 70, addig 2000-ben már csak 66 százalékát függesztették fel a bíróságok - mutatott rá dr. Mázor Ró­bert. egyéb bűncselekménye­kért elítélteké pedig 160 százalékkal emelkedett. Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága ellen - elítélten - vétők 10 száza­lékkal voltak kevesebben. Csakhogy a kényszervalla­tás miatt elítéltek száma 100, a közfeladatot ellátó személy elle­ni erőszakért elítélteké 500, a bűnpártolás miatt elítélteké 56, a vesztegetés miatt elítélteké pedig 50 százalékkal emelke­dett. miatt azonban 43, közokirat-ha­misításért 12, kábítószerrel visz- szaélésért 73, a közrend elleni egyéb bűncselekmények elköve­tése miatt 43 százalékkal több személyt ítéltek el, mint az előző évben. csalás és járadékkal kapcsolatos bűncselekmények miatt 60, csempészet, vámorgazdaság mi­att pedig 14 százalékkal több sze­mélyt ítéltek el. A leghatározottabb csökkenés a vagyon elleni bűncselekményt elkövetők számában mutatkozik: 15,4 százalékos. (Országosan is 13 százalék.) Ellenben a csalá­sért elítéltek száma 30, a rablá­sért elítélteké 50 százalékkal emelkedett, de még a rongálok száma is 6, illetve a jármű önkényes elvétele miatt el­ítélteké is 20 százalékkal növekedett. Háromszorosára nőtt a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményért el­ítéltek száma, de ez így is mindössze 3 személyt je­lentett. A magánvádas bűncselekmé­nyek miatt elítéltek száma 3 szá­zalékkal nőtt. A könnyű testi sértés miatt viszont 10 százalék­kal több személyt kellett elítél­ni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents