Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-30 / 151. szám
8 Hétvégi magazin 2001. június 30-július L, szombat-vasárnap Könnyű, fehér ruhában Mindent, mi nem ennivaló, megrágtam és kiköptem-. Magamtól tudom, mi a jó s hogy egyre megy, szappangolyó vagy égbolt van fölöttem. És tudom, mint a kisgyerek, csak az boldog, ki játszhat. Én sok játékot ismerek, hisz a valóság elpereg és megmarad a látszat. Nem szeretnek a gazdagok, mig élek ily szegényen. Szegényeket sem izgatok, nem állok én vigasznak ott, ahol szeretni szégyen. Megalkotom szerelmemet... Égitesten a lábain: elindulok az istenek ellen — a szívem nem remeg — könnyű, fehér ruhában. Száz éve, 1901. július elsején született Ignotus Pál író, publicista, szerkesztő. 1923-tól az Esti Kurír belső munkatársa, vezércikkírója, a két világháború között a magyar irodalom jeles kritikusa, publicistája volt. 1936-ban József Attilával együtt alapította és kezdetben vele együtt szerkesztette a Szép Szó című folyóiratot. Cikkeiben harcolt a fasiszta irányzatok ellen, de szemben állt a kommunista ideológiával is. 1938-ban Angliába emigrált. Hazalátogatásakor, 1949-ben letartóztatták, majd 1956-ban rehabilitálták. Az '56-os forradalomban komoly szerepet játszott a Forradalmi írók Tanácsában. 1956 után elhagyta Magyarországot, Londonban halt meg 1978- ban. A fenti költemény József Attila Ignotus Pálhoz írt verse. ...és Óné a UqoloaseltaM kivetés 'Békés ntíqiféUn! A választás UUttiséqc... „Ráhangolódni régi szép dolgokra csak az nem tud, aki nem akar...” Ablak a világra, a múltra, a lélekre — 1993-ban a Csuta-művésztelepen festettem az első ablakot, Csendélet a címe. Tavaly ugyanott ismét kedvem támadt valami hasonlóra, így született a Visszanéző. 2000 őszén lezártam egy korszakot a Berlinbe, a missziós központba kerülő, nagyméretű műveimmel. Tehát kellett, hogy nyíljanak újabb ablakok, kellett a továbblépés — mondta Szeverényi Mihály festőművész, amikor együtt néztük meg a békéscsabai Paliasz Galériában nemrégiben rendezett kiállítását Szeverényi Mihály festőművész úgy véli: ötven felé haladva már sok mindent másképp lát az ember D-FOTÓ. kovács ERZSÉBET Ablakok. Szám szerint tizenkettő — ahány keret, annyi ötlet, stílus, üzenet. Alkotójuk valódi meglepetést szerzett a hangulatot, emberséget sugárzó, elgondolkodásra késztető képeket kedvelő közönségnek. Nem csoda, hogy évek óta foglalkoztatja az ötlet, és a tárlat közeledtével ontotta az új műveket. Mert az ablak hálás „látószög”: kifelé a világra, befelé a lélekre figyel. Hát még? — Ablak a múltra is: Visszanéző, Zsidó ablak — amit leszegeztek, mögötte a rémült arcok. Emlékek, Álom — ahogyan a vagonokban szállítják a szerencsétleneket, és egy-egy résen kilesnek. Meg ahogyan megírják az utolsó képeslapokat, visszagondolnak tárgyfoszlányokra a régi időkből, ez az egyik témám, figyelmeztetni kell a ma élőket. A másik pedig továbbra is a transzcendens: a megismerés határain túli, a tapasztalat feletti világ. Ami eddig is megjelent a képeimen, ahogyan az ablakok is, ez a kiállítás tehát szerves folytatás, csak most kicsit másképpen — hangzik az őszinte tárlatvezetés. — S az ablakokon belül is nyitva vannak a terek! Intim dolgok is születtek közben, itt a Bogárgyűjtemény, betettem a kis angyalkákat, olyan játékos, nem? Egy régi szerelem — minden gyerek csinálta, tépkedte az akácleveleket: szeret, nem szeret... Ráhangolódni ilyen régi szép dolgokra csak az nem tud, aki nem akar emlékezni a gyermekkorára, a szerelmeire. Sajnos, vannak ilyen emberek, szegények. Vagy mert hamisnak érzik a hangot, vagy csalódottak, esetleg szégyellik — Szeverényi Mihály keresi a magyarázatot, próbálja mentegetni a kortársakat. Pillanatok — a világból apró részletek, kis képek jelennek meg, de nagy korszakokat, fontos emlékeket őriznek. Több „kazettás” ablak részei akár önálló műként is élnek. „Nagy rátalálás” — mondja a festő, a néző pedig kiemelhet egyet-egyet, de sorozatként is felfoghatja. S amint a képek előtt elidőzik, rájön: igen, elég durva világban élünk, ezért is kellenek ezek az ablakok. Többet kellene figyelnünk egymásra, önmagunkra... — Tulajdonképpen azt hittem, hogy az ablakmotívummal a lehetőségeimet beszűkítem, de fordítva.sült el a dolog; az ablak óriási teret nyitott előttem, alkalmat a visszanézésre és az előretekintésre. Sőt, a keret együtt él a képpel, része az alkotásnak, rajta kívül folytatódik a kép, vagy éppen elmozdította a művész. A Viharnál a legegyértelműbb, de szinte mindenütt jelen van a sodrás, a hullámzás, az örök mozgás. — így jelenik meg az az alkotói hevület, amivel ezeknek a képeknek nekifogtam. Meg az, hogy ötven felé haladva az ember már sok mindent a dolgok mögött másképp lát vagy érez. Az összetartozó, mégis széthulló formákat korábban nem tudtam volna (vagy nem így) megfesteni. Szeverényi Mihály ódon, kopott ablakkereteit barátaitól kapta, vagy ócs- katclepeken bukkant rá a főleg házbontásból visszamaradt lomokra. — Nagyon izgalmas volt kimenni, kutatni, először nézni azt az eldobott, félig-meddig elkorhadt, elpusztult ablakot. Aztán egyszer csak jött elő belőle a múlt, a történelem... — meséli a művész. — Megszerettem ezeket az Ablakokat. Nehéz tőlük megválni, a legkedvesebb darabokkal együtt szeretnék élni. Az ihlet, a hangulat, az érzelmi töltés az, ami számít, nem az eladhatóság. Niedzielsky Katalin ________Kegyelmes úrnak szólították, aki söprögetett________ ÖSS ZEFORRTAK A MAGYAROK AZ ÚJVILÁGBAN A gyulai Mogyoróssy János Könyvtárban a napokban mutatták be a pitts- burghi történészprofesszor, Várdy Béla Magyarok az Újvilágban című könyvét és felesége, Várdy—Huszár Ágnes irodalomtörténész Mimi című regényét. Amerika a korlátlan lehetőségek hazája — él a köztudatban, s ezt hirdeti a New York-i Szabadság-szobor is. Talapzatában múzeumot rendeztek be, amely az Egyesült Államokba érkező bevándorlóknak állít emléket Várdy—Huszár Ágnes elmondta, a II. világháború után hagyta el gyermekként az országot szüleivel, menekülttáborokban éltek, majd onnan kerültek ki Amerikába. Apja hivatásos katonatiszt volt, a Horthy-kor, a hazához ragaszkodás szellemét kapta szüleitől. Magyarságtudománnyal foglalkozik, irodalomtörténetprofesszor. Férjével angol nyelven publikálták könyveiket a magyarságról. Mimi című regényével a magyarságra szerette volna felhívni a figyelmet, hiszen szülőhazája Amerika számára nagyon mesz- sze van, egy kis ország. A regény trilógiának indult, az első könyv készült el és egy szabolcsi bárókisasszony életéről szól. Kint a szülei abban a szellemben nevelték, hogy visszajönnek, ha az oroszok kimennek Magyarországról. A magyarul és angolul megjelent regénye nagyon tetszik az amerikai diákoknak, úgy érzik, történelmi lecke. — A magyarsághoz kötődésünk az egész életünket átitatta. A magyar kultúrát ott kint műveljük. Könyvemet angolul írtam, magyar nyelvre lefordítani nem volt könnyű az eltérő társadalmi szokások miatt. Ezért tervezem, hogy a következő könyvet eleve két nyelven írom meg. Sokan kérdezik, a Mimi családregény-e? Nem, sok család regénye — mondta. Várdy professzor úgy érezte, a magyaroknak segít, ha angolul ír róluk. A Magyarok az Újvilágban című könyve amerikai kiadó felkérésére született. Az első magyar nyelvű könyve. A kontinensre 1583-ban került ki az első magyar, utána 250 évig kalandorok, hittérítők követték. Az 1848—49-es szabadságharc után négyezer magyar került ki az Egyesült Államokba, köztük Kossuth Lajos is. Katonák voltak, a magyar köznemességet képviselték, és úgy vélték, hogy Amerikának segítenie kell harcukat. Amerikának ez esze ágában sem volt. Az amerikaiak a magyarokat úgy könyvelték el, mint nemesi nemzetet. Sokan ezt észrevéve grófi, bárói címet vettek fel. A századforduló idején, 1880-tól 1914-ig, közel kétmillió magyar állampolgár, köztük 600 ezer magyar került ki. A kivándorlási hullámot a ruszinok, a szlovákok kezdték. A zsellérsorból szerettek volna kikerülni, hogy keresetükből Magyarországon földet vegyenek és gazdag parasztokként éljenek. Ez csak részben sikerült. Odakint a betanított munkások mégis érezték, emberszámba veszik őket. Akik visszajöttek Magyarországra, már nem tudták visszailleszkedni a társadalomba. Akik kint maradtak, itthonról kértek feleséget. Az amerikaiak szemében a nemesi nemzetkép lezuhant a primitív munkás szintjére. Ez a nézet még 1991-ben is tartotta magát. Az amerikaiak 1921- ben és 1924-ben olyan törvényeket hoztak, hogy csak keveseket engedtek be az országba. Skandiná- vokat, németeket, angolokat akartak. A tudósok, akik Hitler elől menekültek, külön világban éltek, noha hangoztatták, hogy magyarok. A második világháború után, 1945-ben és 1947-ben 327 ezren hagyták el az országot. A '45- ösök az oroszok elől menekültek, félig— meddig háborús bűnösként kezelték őket, a '47—48-asok a kommunista hatalomátvétel miatt jöttek el, őket demokrataként fogadták. A 47 ezernyi '56-os kétharmadban fiatal férfi volt, ők már másként jelentek meg az amerikai társadalomban. Míg a katonatiszt a Ford gyárban sepregetett, az '56-osok modernebbül beilleszkedtek. — Olyan is van, aki, bár több milliárd dollárt adhatna Magyarországnak, nem teszi, mert sértett ember — tette hozzá a történész. Szőke Margit Jóléti menekültek A rendszerváltás óta szintén jönnek a magyarok, évente közel ezren. Őket jóléti menekülteknek hívják, mert itthon is jól élnek, de még jobban akarnak. Igyekeznek elfelejteni magyarul. — Szüléink átélték a Horthy-kor világát, itt más világban találták magukat. Kegyelmes úrnak szólították, aki söprögetett. Ez mentette meg őket a ineghasonlástól. Más világuk volt, mint az '56-osoknak. Aztán összeforrtunk, összekötött minket a magyarság — mondta Várdy Béla. A.gro-Békés KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Mezőgazdasági termelők, FIGYELEM! Őszi gabona vető gép és váltva forgató eke akció! ACCORD Pneumatic DL - 4,5 - 36 soros gabonavető gép 20%-OS engedménnyel. KVERNELAND LD - 100- 200(300) - 4/5 vasú váltva forgató ekék 15%-OS engedménnyel. Állami támogatás és HITELÜGYINTÉZÉS HELYBEN. Minőségi import ekevasak, tárcsalapok, valamint egyéb szezonális alkatrészek i a legkedvezőbb áron! s Bálakötöző zsineg és háló. Bálacsomagoló fólia. AGRO-BÉKÉS Kft. 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 28. TeDfax: (661 444-016 vagy 452-608. Jegyelővétel «I WrnK,m, v IwT m y városháza, díszudvar július 3., kedd 20 óra Középkori Lakoma Az előadásra /egyek kaphatók: BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HIRDETÉSfEL VÉTELI IRODA/A (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), TEL.: (66) 527-217, Legyen a vendégünk egy bemutatóra! Ismerje meg belülről a Csaba Center Bevásárló- és Szórakoztatóközpontot! A kereskedők és szolgáltatók számára helyszíni bejárást szervezünk, melynek keretében megismerheti a Csaba Center belső tereit, az üzletek elhelyezkedését, az épület működését. A találkozón tájékoztatást adunk bérleti és befektetési lehetőségeinkről. Időpont: július 4-én, szerdán 14.00 órakor Találkozás: a Csaba Center Andrássy úti főbejáratánál MinDEN ÉRDEKLŐDŐT TISZTELETTEL VÁRUMKÍ HIGH CARE ■■■33X991^^1 by Wcyargtn« SZÉPSÉG ES EGESZSEG Nincs többé cellulit! 0 Vége a súlyfeleslegnek! Viszlát visszér! Búcsú a zsírsejtektől! Alakformálás felsőfokon! Arc- és Testkozmetika Szalon Békéscsaba, Kinizsi u. 18. Tel,: (66) 448-087. www.gwclAkozmetika.hu
