Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-30 / 151. szám

6. OLDAL - 2001. JÚNIUS 30-JÚUUS 1., SZOMBAT-VASÁRNAP MEG Y E I KÖRKÉP loan Tolánt megigézte Mezőhegyes Arad nagy szobrászegyénisége áttelepül a parkvárosba? Nyáron sem áll meg az élet Az ügyfelek érdekében a bírák egy része folyamatosan dolgozik A nemzetközi hírű szobrászművész, az aradi loan Tolan az anyagszerű szobrászat műve­lője. Fában, kőben, fémben kivitelezett mű­vei nagyvonalúan, tömören fejezik ki mon­danivalóit, szűkszavúsággal monumentali­tásra törekszik. Ezek a megállapítások töké­letesen illenek arra a lovas kompozícióra is, amelyet az idei, június 16-án befejeződött mezőhegyesi képzőművészeti táborban alko­tott az aradi szobrász. Mezőhegyes—Arad 1 _____ loa n Tolan művészeti végzettségét a Nicolae Grigorescu Bukaresti Képzőművészeti Főiskolán szerezte. Tagja a Romániai Képzőművészek Szö­vetségének, valamint az UNESCO keretén belül működő Képzőművészek Nemzetközi Szövetségé­nek; 1956 és 1994 között sorozatosan kiállított Ro­mániában, Franciaországban, Jugoszláviában, Gö­rögországban és Magyarországon. Alkotásai szá­mos ország (Románia, Anglia, Ausztria, Franciaor­szág, Jugoszlávia, Görögország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszor­szág, Svájc, USA) múzeumaiban és magángyűjte­ményeiben megtalálhatók. loan Tolan beszél magyarul, ám a neki feltett kérdésekre a nyelvünket jobban bíró felesége, le­ánykori nevén Aurelia Dinescu válaszol:- A férjem Aradon született, a tanulmányait Bukarestben és Leningrádban végezte. Visszatért szülővárosába, s azóta ott dolgozik tanárként, mű­vészként. Harminc éve élünk együtt, az első há­zasságából van két fia, az egyik szobrász, a másik festő. Nagyon szeretjük őket, s már van két nagy unokánk is. loan azért is csodálatos ember, mert a művészi pályáját nagyszerűen összhangba tudta hozni a családi élettel.- Hogyan kezdődött loan Tolan művészi pályá­ja?- Az anyósomtól tudom, hogy Simándon, ahol az apai nagymamája lakott, már hároméves korá­ban elkezdte gyúrni a sa­rat. Aztán megrajzolta a simándi nagypapáját. De a képzőművészetnek nem volt hagyománya a Tolan-családban. loan egyik nagybátyjáról, Tolánról azért érdemes elmondani, hogy nagyon híres angoltanár volt, és kiváló újságíró, aki rá­adásul Ady Endre verseit fordította. A simándi ön- kormányzat tavaly em­lékművet állított a tiszte­letére, amit természete­sen a férjem készített.- Ismerve az életraj­zát, feltűnt, hogy merre mindenhol jártak.- Igen, mi valóban rengeteget utaztunk. Ezek közül megemlíte­ném a budapesti, a bé­késcsabai, a gyulai kiállí­tást. Magyarországon a békéscsabai szobrászmű­vész, Mladonyiczky Béla volt a legjobb barátunk, ő sajnos már nincs kö­zöttünk. Béláék a Ceausescu-érában renge­teget segítettek rajtunk, hozták a gyógyszert a mamámnak, a férjemnek, az élelmiszert mindany­nyiunknak. Vele bejártuk Magyarországot. Vol­tunk többek között Nyírbátorban, Nyíregyházán, Sárospatakon, Zalkodon. Ez utóbbi kis faluban részt vettünk a templom felújításában, és három szobor is őrzi a zalkodi tábor emlékét.- Ahogy elhallgatom önt, nem lehettek nyelvi ne­hézségük. Tolmácsolással is segítette a férje munká­ját?- Aurelia, mint mindenben, a nyelvi nehézsé­gek leküzdésében is segít - veszi át a szót loan Tolan. - Beszélek én is magyarul, csak egy kissé nehézkesen fejezem ki magam. Gyermekkorom­ban az utcán, futballozás közben tanultam meg magyarul. Aurelián kívül az anyósomnak is sokat köszönhetek, no, meg a televíziónak.- Hogyan kerültek a mezőhegyesi művésztábor­ba?- A tábor vezetője, a Békéscsabán élő Takács Győző hívott meg, akihez - Mladonyiczky Béla révén - sok-sok éves ismeretség fűz bennünket. Lenyűgözött az itteni környezet, a parkok, benne az évszázados platánokkal, a műemlékek, a lóte­nyésztés múltja és jelene, a tisztaság, az emberek kedvessége. Itt mindent megtaláltam, amiről vala­ha is álmodni mertem.- Komolyan gondolják, hogy esetleg áttelepül­nek Aradról Mezőhegyesre?- A legeslegkomolyabban - válaszolják egy­szerre. loan Tolan gyermeki tisztaságot idéző, vilá­goskék szemében fények csillannak:- Mezőhegyes, a magyar Alföldnek ez a csodá­latos ékszerdoboza - benne az itt élő emberek, mint megannyi ékszer! -, mindössze 40 percre van Aradtól. Ha ide költözünk, akkor is közel le­szünk a családhoz, a gyerekekhez! A beszélgetés végén Aurelia asszony megsúgja: Aradon a nagyállomás környékén laknak, ott van a férje műterme is. Ha bizonyos napszakban lenéz­nek az utcára, kéknek látják a levegőt.- Valójában kék is! - teszi hozzá. - Akkora ott a benzingőz... MÉNESI GYÖRGY loan Tolan és felesége, Aurelia asszony a Hotel Noniusban rendezett tárlaton. Mellettük a Mezőhe­gyesen diófából készült Tolan-alkotás látható a szerző felvétele Azt hallani egy ideje az igazságszolgáltatás berkeiből, hogy ebben az évben elmarad a köztudatba néhány éve beépült nyári ítélkezési szünet. Dr. Baur Pétert, a Békés Megyei Bí­róság elnökhelyettesét, sajtószóvivőjét (képünkön) kérdez­tük az információ valóságtartalmáról. Dr. Baur Péter elmondta, hogy az ügyfelek érdekében, elsősorban a számukra sürgős ügyek intézé­sével kapcsolatban merült fel an­nak igénye, hogy a bíróságok legalább egy bíró munkavégzése erejéig megszakítás nélkül dol­gozzanak.- Ugyanis könnyen belátható, nem mindegy az, hogy például valakinek a büntetőügyét tárgya­lás mellőzésével is el lehet-e in­tézni, vagy pedig az érkezéstől számított harmincnapos határidő túllépése miatt erre már csak a tárgyaláson kerülhet sor - fejtette ki dr. Baur Péter. - Annak is je­lentősége van, hogy például egy polgári ügyben a jogerőre emel­kedett ítélet alapján beadott vég­rehajtási kérelemre az intézkedés mikor történik meg. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, az ÓIT évente kiad egy ajánlást a szabadságok kivételének rendjé­ről, melyet a széles nyilvánosság­gal megismertet. A tárgyalási szü­netről nem csupán az idén nem tett említést az ajánlás, hanem ta­valy sem. Ez valóban nem több, mint ajánlás a munkáltatói jogo­kat gyakorló bírósági vezetők szá­mára arra nézve, hogy a szabad­ságok kiadására lehetőleg milyen időpontok között kerüljön sor. Et­től függetlenül a közvélemény időnként említi az ítélkezési vagy törvénykezési szünet fogalmát - annak ellenére, hogy ténylegesen eddig is minden nyáron megtör­tént a soron kívüli elinté­zést igénylő ügyek elbírá­lása, csak esetleg egy eredetileg más bíróság­ra beosztott bíró által.- Milyen megoldást találtak megyénkben?- Az eljárási törvények nem is­merik az ítélkezési, a tárgyalási vagy a törvénykezési szünetet. Sem a büntetőeljárási törvényben, sem más, a bírósági eljárásra és a bírósági határozatok végrehajtásá­ra vonatkozó jogszabályban nincs olyan rendelkezés, hogy nyáron az ügyintézésre hosszabb határ­idők lennének. Ezért a Békés Me­gyei Bíróság vezetői és a városi bí­róságok elnökei arra törekszenek, hogy az eljárási szabályok minél inkább érvényesüljenek, ugyanak­kor a bírák és az igazságügyi alkal­mazottak szabadságának kiadásá­ra lehetőleg az ÓIT által ajánlott időben kerüljön sor.- Hogyan oldható meg e kettős feltétel?- A következetes létszámfej­lesztésnek köszönhetően - egy kivételével - valamennyi bírósá­gon minden ügyszakban legalább két bíró tevékenykedik. így meg­van a lehetősége annak, hogy egyikük folyamatosan rendelke­zésre álljon nyáron is. A lényeg az, hogy a nyári hónapokban is minden bíróságon lesznek olyan bírák, akik a szükséges intézke­déseket meg tudják tenni. Ugyan­csak évszaktól független az ÓIT ama szabályzata, mely szerint a bíráknak évente általában nyolc­van tárgyalási napot kell tartani­uk. Ez pedig csak akkor lehetsé­ges, ha olyankor, amikor nincse­nek szabadságon, tárgyalnak. Te­hát nyáron is.-Az ügyészek, ügyvédek távol- maradása nem alakíthat ki olyan eredményt, mintha ítélkezési szü­net lenne?- Nem minden ügy tárgyalásán vesz részt szükségképpen az ügy­véd vagy ügyész. Az ügyvédek vál­lalkozók, formálisan nem mennek szabadságra, bizonyára ügyfeleik érdekei szerint vesznek részt az el­járásokban, illetve gondoskodnak helyettesítésükről. Amennyiben nyári elfoglaltságuk miatt erre mégsem lenne lehetőségük, az el­járásjogok ismerik az előzetes ki­mentést, sőt az utólagos igazolási kérelem lehetőségét is. így nem fordul elő, hogy az ügyfél védelem vagy képviselet nélkül kénytelen a bíróság tárgyalásán részt venni. Máris néhány ügyvéd bejelentette, hogy számára melyik az a rövid időszak, amelyben a bíróság előtt helyettese révén sem tud megje­lenni, s ez a tárgyalások kitűzésé­nél figyelembe vehető. Ami az ügyészeket illeti, ismereteim sze­rint a büntetőeljárási törvény ren­delkezései számukra sem teszik lehetővé a teljes körű nyári leál­lást, de nekik ugyancsak megvan a lehetőségük a szükség szerinti egyeztetésekre. k.a.j. Táborok az emlékházban A békéscsabai Munkácsy Em­lékház idén először szeVvez ál­talános iskolás diákok részére nyári táborokat. Július 9-13-ig délelőttönként városismereti táborba várják a gyerekeket, ahol a művészettör­téneti korszakokban való elmé­lyülésen túl az egyes stílusok­hoz helyi példákat, építészeti al­kotásokat keresnek. Természe­tesen Munkácsy Mihály művé­szetével is megismerkednek, be­járják a város összes nevezetes épületét, képzőművészeti gyűj­teményét. A július 10-13-ig tartó alkotó­táborban délutánonként a köte­lező irodalmi olvasmányokkal ismerkedhetnek meg a diákok oly' módon, hogy a maguk által készített jelmezben játsszák el a műveket, valamint a szereplés­hez szükséges használati tár­gyakat is ők barkácsolják össze. A városismereti és az alkotótá­borról a Munkácsy Emlékház­ban (Gyulai út. 5., telefon: 442- 080) lehet érdeklődni. ____iwi Műv észtelep belényesiekkel A Kötegyáni Baráti Kör Egyesület pályázatot nyúj­tott be a Kulturális Alap­program Igazgatóságához a kistelepülések életében kul­turális értéket teremtő mű­vésztelep és fórum megszer­vezése érdekében. Kötegyán A kedvező elbírálást követően nemrégiben a kistérségben élő és határon túlról, Belényesről (Ro­mánia) érkezett képzőművészek „dugták össze a fejüket” Köte- gyánban.- A művésztelep célja a régió­ban élő képzőművészek, fafara­gók és a határon túli vendégmű­vészek bevonása egy közös, a millenniumhoz is kapcsolódó al­kotás megvalósításába — hangsú­lyozta Ungvári Mihály festőmű­vész, a tábor egyik szervezője. — Célunk, hogy az ezeréves magyar államiság esztendejében egy kö­zös „Jelet” hagyjunk az utókorra, amely az idő múlásával utalna az eltelt és az előttünk álló 1000 esz­tendőre egyaránt. Az 1000 éve történtek emlékhelye stílszerűen nem más, mint egy nagy méretű napóra, amely egyben a helyi idő legbiztosabb mutatója is. A művésztelep résztvevőinek névsorában található - mások mellett - Szelekovszky László fa­faragó, Szőke Sándor szobrász- művész, restaurátor, Miklós Já­nos és Iagar Catalin belényesi művész is. A monumentális mű­alkotás a tervek szerint a millen­niumi év zárására, augusztus 20- ára készül el. b. i. „AZ ÖNMEGTAGADÁS NEM ERÉNY, CSUPÁN A BÖLCS ELŐRELÁTÁS HATÁSA A GAZEMBERSÉGRE.” (George Bemard Shaw) Maradjon a neve Eszperantó! Hol lehet a városban teret elnevezni Ditzingenről? Több okból is azt kérték tegnapelőtt, a gyulai városházán az Eszperantó téri vállalkozások képviselői, az itt élők, hogy ne változzon a tér megszokott neve. Béres István városi főépí­tész elmondta, a kérdésben a képviselő-testület dönt. szólt akkor, amikor azt kérte, ma­radjon a tér jelenlegi neve. A ditzingeni kapcsolat nemcsak a mellébeszélés szintjén folyik, an­nak örülnek a Gyula Béres István főépítész arról tájé­koztatta a megjelenteket, hogy tízéves a Gyula-Ditzingen test­vérvárosi kapcsolat, melynek áp­rilisi ünnepségén a német város­ban teret neveztek el Gyuláról. Az ünnepségsorozat szeptemberben Gyulán folytatódik, s felvetődött, a városban is nevezzenek el teret Ditzingenről. Hat helyszín vető­dött fel, egyikként az Eszperantó tér „átkeresztelése”. A képviselő- testületi ülés előtt szeretnék meg­ismerni az itteniek véleményét. Petrovszki Pálné, a Gyula- tourist vezetője többek nevében két, a vállalkozásokat. Az állam­polgárnak „csak” a személyi iga­zolványát kell cserélnie, ám pél­dául őket, mint utazási irodát tete­mes kiadások elé állítaná, hiszen üzleti partnereik, a vendégek, a hatóságok, a bankok ilyen címen ismerik a céget. Az engedélyek­hez szükséges okmánybélyegek­gyulaiak, de nem biztos, hogy a kedves gesztust ugyanúgy kel­lene viszonoz­Kitartottak a jelenlegi mellett Az Eszperantó tériek kitartottak jelenlegi nevük mellett, hiszen a ditzingeniek sem örülnének olyasminek, ami nem élvezi az itteniek támogatá­sát. Az sem biztos, hogy Gyulának utánozni kelle­ne Ditzingent. Béres István elmondta, a testületi ülés előtt a bizottságok tárgyalják a jövő héten a kérdést. Lehet, addig még merülnek fel ötletek... m. Ditzingenben úgy neveztek el belső teret Gyuláról, hogy az nem érintett ott élőt. Az Eszperantó tér névváltoz­tatása hátrányosan érinti az itt élő­kel, a katalógusokkal, a hirdetési kiadványokkal, az internetes és postai címváltozásokkal együtt ki­számolták, ez két, két és fél millió forint kiadást jelentene nekik. A kisvállalkozások ugyancsak ki­adásokkal számolhatnak. Az Esz­perantó tér neve örökségünk, amelytől nem lenne szabad meg­válni - mondta. Németh Mária postavezető is arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy emellett a postai szolgáltatásban is gondot jelent­het a változtatás. A német elneve­zés nem könnyen rögzül, számí­tani lehet a címzések elírására. Javaslatként hangzott el, hogy nincs neve a vasútállomás előtti térnek, a sportcsarnok melletti­nek, a Törökzugban a domb mel­lettinek, nem kötődik személy­hez például Újváriban a Gyöngy­virág tér neve vagy Németvároson több utcanév. Béres István el­mondta, szóba került a sportcsar­nok, a főiskola, a Kövizig előtti, még névtelen terek elnevezése, a Harruckern téri park is lehetne, s a Kossuth téren a „Lenin-gödör” is. Olyan utca azonban nincs, amelynek ne lenne neve. SZŐKE MARGIT »ft Á r. A teret 1958-ban, alakításakor nevezték el Eszperantónak wotó: kovács Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents