Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-29 / 150. szám

T É R - K É P 2001. JÚNIUS 29., PÉNTEK - 9. OLDAL A címer A honfoglalás idején a mai Körösújfalu kör­nyékén telepe­dett le a Borsa nemzetség, amelynek címerállata a hal, a köz­ség mai címerében is megtalálha­tó. A település mezőgazdasági jel­legű. Főleg a libanevelésnek van­nak nagy hagyományai, ezért ke­rült a címerbe a liba. A polgármes­teri hivatal udvarán áll a térség egyik legértékesebb fája, a több mint 100 éves japán akác, ami szintén helyet kapott a címeren. Településleltár A község lélekszáma: 693 lakos (csökkenőben), a lakosság nem­zetiségi összetétele: 96 százalék magyar, 4 százalék etnikai kisebb­ség, a település legidősebb lakosa: Szabó Gyuláné (lánykori nevén Tóth Eszter), aki 1906. június 24- én született, a település legfiata­labb lakosa: Sinka Szabolcs, aki 2001. június 15-én jött a világra. A munkanélküliségi ráta meghaladja a 30 százalékot. Infrastrukturális ellátottság: vezetékes ivóvíz 80 százalék, szi­lárd útburkolat 36 százalék, gáz 55 százalék, szennyvíz nincs. Az összes lakások száma 240, ebből telefonnal ellátott 139. Múltmorzsák A mai Körösújfalu közelében Kótpuszta az Arpád-kor elején keletkezhetett, és a XVII. század végén a török harcok idején semmisült meg. Az újratelepí­tést követően egy ideig a telepü­lést Irázpusztaként emlegették. Körösújfalu 1955-ben, a meg­alakulásakor jelentős tanyavi­lággal rendelkezett, lakosainak száma akkor ezerötszáz volt. A lakosság számának csökkenése főleg a mezőgazdaság hanyatlá­sával és az ipari üzemek hiányá­val magyarázható. A községben egy varroda működik, amely a helyi asszonyoknak ad munkát. A település legjelesebb épülete a községháza, amely egykor Káp­talan birtok volt. Néveredet Körösújfalu 1955. január elsején Vésztő és Komádi települések külső lakókörnyezetéből alakult. Határához tartozik Kótpuszta és Ihráz, mindkettő elpusztult régi település nevét őrzi. Egyesek sze­rint a település akkor kapta az Új­falu nevet, amikor újratelepítet­ték a környéket. A Körös megje­lölés pedig a falu határában húzó­dó Sebes-Körös folyónak köszön­hető. E teória szerint a Körös és az Újfalu szavak egybeolvadásá­ból származik Körösújfalu neve. Az oldal a Köröújfalui Önkor­mányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Lehoczky Péter Körösújfalu a jövőbe tekint A mogyorókrém-gyár megmentheti a települést a munkanélküliségtől Körösújfalu viszonylag fiatal település: 1955-ben kapta meg mai nevét és lett önálló község. A körös-sárréti település — a hazai kisközségekhez hasonlóan — ma jelentős munkanélküliséggel küzd. Körösújfalu né­pességcsökkenését csak a foglalkoztatási gondok enyhítésével lehetne orvosolni. Ám ez akkora társadalmi probléma, ami csak külső segítséggel oldható meg. Minden ne­hézség ellenére, a község vezetése a jövőbe tekint. Ezt bizonyítják az utóbbi évek inf­rastrukturális fejlesztései is. Kincses István polgármester 1995 óta irányítja Körös­újfalut. A település első emberével saját, il­letve községe sorsáról beszélgettünk.- Ön immár hat esztendeje Körösújfalu polgár- mestere, így jól ismeri a község életét, lehetősé­geit. Miként változott a település az utóbbi években? — Körösújfaluban a legnagyobb prob- Névjegy lémát a foglalkozta­tás hiánya okozza. A munkanélküliség nagyon magas, csak kevesen találják meg itthon számítá­saikat. Sokan kény­telenek máshol munka után nézni. A fiatalok elmen­nek. Ebből követke­zik, hogy a gyer­meklétszám is rohamosan csökken. Az ön- kormányzat anyagi helyzete sem kedvező: minden esztendőben önhibánkon kívül for­ráshiányosak vagyunk. Ám minden nehézség ellenére igyekszünk talpon maradni. Intéz­ményeinket működtetjük, s mellette az utób­Született: Vésztő, 1953. augusztus 27-én Családi állapota: nős; felesége Papp Erzsébet; gyermekei: Éva (1974) személyügyi szervező, vám- és pénzügyőr, István (1976) személyügyi szervező és humán menedzser Végzettsége: mezőgazdasági szakközépiskola Munkahelyei: a körösújfalui szövetkezet ágazat­vezetője (1981-89), vállalkozó (1989-től), 1995- ben Körösújfalu polgármesterévé választották Hobbija: utazás bi néhány évben főleg infrastrukturális fej­lesztéseket valósítottunk meg. Körösújfaluban is megépült a vezetékes tele­fonhálózat. Eljutott községünkbe a vezetékes gáz. Elkészült a temetőhöz a kövesút. A Fel- szabadulás útja szintén szilárd útburkolatot ka­pott. Felújítottuk a műve­lődési házat. Az összes önkormányzati intéz­ménybe bekötöttük a gázt.- Önnek, mint a tele­pülés első emberének, na­ponta számos kihívásnak kell megfelelnie. Saját munkájával mikor lesz megelégedve?- Akkor leszek elége­dett, ha helyben sikerül megoldani a körösújfalui emberek foglalkoztatását. Erre reális esélyt látok, ha megkapjuk a lehetőséget, hogy a községben egy mo- gyorókrém-gyárat épít­sünk. Továbbá azt is sze­retném, ha mindazok a fejlesztési elképzelések, amelyeket kijelöltünk, maradéktalanul és mielőbb megvalósulná­nak. — Körösújfalu az egyetlen olyan körös-sárré­ti település, amely horvát testvérkapcsolattal rendelkezik. Hogy hívják a testvértelepülésü­ket, és miben nyilvánul meg az együttműkö­dés?- Horvát testvértelepülésünk neve Bibinje. Ez a község az Adria-tenger partján található. Tavaly a millenniumi zászlóátadó ünnepsé­günkön Bibinje több személyből ál­ló küldöttséggel képviseltette magát. Horvátországban a közelmúltban tar­tották a helyhatósá­gi választásokat. Bibinjében Nino Simunic korábbi polgármestert újra­választották. így minden feltétel adott ahhoz, hogy a testvérkapcsolatok tovább folytatódjanak. Bí­zunk benne, hogy az együttműködés mindkét község javára válik. Most elsősorban gyerme­kek csereüdülésében gondolkodunk, de az idők folyamán ez a kapcsolat az élet egyéb te­rületeire is tovább szélesedhet.- Ha egy idegen Körösújfaluba érkezik, akkor a községben mit érdemes fölkeresnie?- Településünk hatá­rában folyik a Sebes-Kö­rös. A folyó nyári idő­szakban kitűnő fürdési és horgászati lehetőséget biztosít mindenkinek. Községünk nevezetessé­ge az egykori Káptalan­birtok kastélya. Ebben az épületben jelenleg a pol­gármesteri hivatal talál­ható. A községháza ud­varán a több mint 100 éves japán akácfát - amely az egész környé­ken egyedülálló - is megszemlélhetik a láto­gatók.- Hogyan ítéli meg a település jövőjét? — Körösújfaluban a lakosság csökkenő ten­denciáját kizárólag új munkahelyek létrehozá­sával lehetne megállítani. Csak ez mentheti meg a hozzánk hasonló kis köz­ségeket az elöregedéstől és az elvándorlástól. Ám hiába vállalkozási övezet részese Körösújfalu is, a munkahelyteremtő beru­házók nem tolongnak községünk határánál sem. Nagyon sokat kell még tennünk ahhoz, hogy minden körösújfalui lakos helyben találhassa meg boldogulását. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Kincses István polgármester Puskás Antalné alpolgármester Földesi Bertalan képviselő Herczeg Barnabás képviselő Kormányos László képviselő Novák Sándor képviselő Sinka András képviselő Szabó Istvánné képviselő (Mindannyian függetlenek.) A település jegyzője: llyés Lajos Huszonhétmillió a forráshiány Amennyiben tömegesen új mun­kahelyek létesülhetnének a köz­ségben, akkor a szociális kiadá­sok jelentősen mérséklődnének. Az így felszabaduló pénzekből pedig több pénz jutna fejleszté­sekre is. Körösújfalu gazdálkodásához idén összesen 97 millió 691 ezer forintra van szükség. Sajnos a település idén 27 millió forint forráshiánnyal szembesül. A község idei kiadásainak legna­gyobb részét a személyi juttatá­sok és a járulékok teszik ki, ami KÖRÖSÚJFALU IDEI KÖLTSÉGVETÉSE A gazdálkodáshoz szükséges teljes keret: 97 millió 691 ezer forint 48 millió 549 ezer forint. Szoci­ális célokra 19 millió 641 ezer forintot, dologi kiadásokra 20 millió 392 ezer forintot, felhal­mozási kiadásokra 3 millió 449 ezer forintot költ az önkor­mányzat. A község idei tartalék- alapja 660 ezer forint, hitel vis­szafizetési kötelezettsége 5 mil­lió forint. Várható fejlesztések idén Szórakoztató rendezvények Körösújfaluban idén két nagyszabású szórakoztató rendezvény várja a lakossá­got. Június 30-án falunapot, augusztus 20-án pedig Kö­rös Pikniket rendez az ön­kormányzat. A falunap most szombaton dél­előtt 8 óra 30 perckor a helyi is­kolások műsorával kezdődik. Tíz órától a szeghalmi mazsorettek produkcióját, tizenegy órától a kutyás bemutatót tekinthetik meg az érdeklődők. Körösújíaluban idén is több fejlesztés történik. Ezek kö­zül a legnagyobb értékű a szociális bérlakások építé­se, ami a Széchenyi-terv je­lentős pályázati támogatá­sával valósul meg. A Széchenyi-terv 20 millió forintos támogatásának köszönhetően 25 millió forint értékben két szociális bérlakást épít a körösújfalui önkor­mányzat. Szintén pályázati támo­bíznak abban, hogy ezek a fej­lesztések a jövőben sem marad­nak el. A közel hétszáz lakosú közsé­get - a környékbeli települések­hez hasonlóan - magas munka- nélküliség sújtja. Ennek hatása­ként a költségvetés közel egyne­gyedét szociális célokra költi a körösújfalui önkormányzat. Takarékos és megfontolt gazdálkodást folytat önkor­mányzatunk. Ám ennek el­lenére az utóbbi években egyszer sem tudtuk elkerül­ni a forráshiányt — közölte Körösújfalu költségvetésé­vel kapcsolatban Kincses István polgármester. A nehéz anyagi helyzet ellenére a körös-sárréti településen az utóbbi években a kisebb-na- gyobb fejlesztések mindig meg­valósultak. Körösújfalu vezetői A településképet meghatározó épületek, intézmények Az egykori Káptalan-birtok kastélyát jelenleg polgármesteri hivatal­ként hasznosítják A művelődési ház több millió forintos fejlesztésként az utóbbi évek­ben újult meg Bár a település lélekszáma csökken, az óvoda épületét naponta kis­gyerekek töltik meg A nyolc osztályos iskolában több mint félszáz tanuló sajátítja el a tantárgyi ismereteket gatás felhasználásával öt számító­gépet, digitális fénymásolót, nyom­tatót vásárolt, valamint ISDN-vonal elérhetőséget létesített a község. A jelenleg elbírálás alatt álló pályázatok sikerének függvényé­ben még idén várható a Hajnal utca aszfaltozása, a bitumenes kispálya építése, a szociális alap­ellátás fejlesztése, valamint az, hogy az öregek napközi otthonát a mozgássérültek számára is használhatóvá teszik. Fél egykor minden jelenlévőt in­gyen ebéden látja vendégül az ön- kormányzat. A kispályás foci mér­kőzései 14 órától zajlanak, majd 16 órától néptánc, 18 órától videove- títés, 20 órától nosztalgiabál szóra­koztatja a körösújfaluiakat. Ettől az esztendőtől a falunap mellett egy másik szórakoztató eseménye is lesz Körösújfalunak. Augusztus 20-án, hagyományte­remtő céllal, megrendezik a Kö­rös Pikniket, amit az Ifjúsági és Sportminisztérium 50 ezer forint­tal támogat.

Next

/
Thumbnails
Contents