Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-29 / 150. szám

10. OLDAL — 2001. JÚNIUS 29., PÉNTEK TÉR KÉP A címer Csabaszabadi címere egy egyenesen álló, középtől lefelé ívesen keske- nyedő, alul csúcsban végződő pajzs. Ebben mesteralak, ágas hasítás osztja háromfelé a mezőt. Az ily mó­don felosztott nagypajzs három részre tagolódik. A felső kék mező heroldképe a 16 ágú Nap. Balról hármas búzacsokor, jobb­ról az önállóságot jelképező, 1994-ben az önállóvá válás első évfordulóján felszentelt harang­láb található. A címerpajzs kö­zepén lévő szívpajzsban man­csaiban babérkoszorút tartó hi- úz látható, ez a Beliczey család címeréből került bele. Településleltár A község lélekszáma: 427; a la­kosság összetétele magyar és szlovák; Csabaszabadi legidő­sebb lakosa az 1912. március 22-én született Vidovenyecz Já­nos; a legifjabb lakos Fajó Bian­ka Eszter, aki 2000. november 22-én látta meg a napvilágot. A munkanélküliségi ráta a körzetben 8,09 százalék. Tizen­hét munkanélkülit tartanak nyil­ván. A vezetékesivóvíz-hálózat százszázalékos, miként a gázhá­lózat is. A utak szilárd burkolat­tal történő ellátása negyven szá­zalékos, de további 30 százalék­nak szilárd alapja van. A szenny­vízhálózat kiépítését több éve tervezik, pályázati pénzből re­mélnek forrást. A telefont bárki bekötheti a belterületen, jelenleg 78 főállomás üzemel. Múltmorzsák A Békéscsabától 18 kilométerre fekvő kistelepülés valaha tanyás terület volt, melynek sűrűn lakott részét 1952-ben - Csabaszabadi néven - külterületi lakott hellyé, aztán belterületté nyilvánították. 1976-1985 között a teljes elsor­vasztás veszélye fenyegette, ek­kor szüntették meg az általános iskolát is. A kedvezőtlen folyama­tot 1987-ben sikerült megállítani. Hamarosan népszavazást kez­deményeztek Csabaszabadi új­községgé alakítása érdekében. A lakosság az önállóság mellett döntött. Kiépült a közműhálózat, működik az alsó tagozatos általá­nos iskola, biztosított az egész­ségügyi és szociális alapellátás. (A köztársasági elnök 1993. július 1-jétől nyilvánította önálló községgé Csabaszabadit.) Néveredet A Csabaszabadi névből a „Csaba” rész a Békéscsabához való tarto­zásra utal, a másüt fele pedig va­lószínűleg a felszabadulásra utal. A gerendási legelő külterületként ismert tanyás részen az első csa­ládi házat 1956 után építették. Majd százkét portát mértek ki, ebből nőtt ki Csabaszabadi. (Ma 150 portát számlálnak.) Kis lépésekkel, kicsit nagyobb tervekkel Csabaszabadiban a béketeremtés is a jövőt szolgálná Ezen a nagyfalun, pardon, településen több­nyire csak „átszalad” az ember. Pedig, ha Mezőhegyes vagy Tótkomlós felé sietve, ne­tán betartja autójával a kötelező sebességet, azért láthatja, hogy egyre mutatósabb a köz­pont. A nagykereszteződésben mindenütt vi­rágok, ott a míves harangláb, arrébb persze a Vak egér nevű kocsmaművek és az ABC is, a tájékoztató tábla előtt pedig hamarosan vakolat kerül az épülő Betérő csárdára. Sokáig boltosként járt ki Békéscsabáról Szabó Vilmosné is, de miközben mérte a káposztát, kí­nálta a friss veknit, egyre többen mond­ták neki: miért nem próbálja meg a pol­gármesterséget. Ad­dig biztatták, hogy megmérette magát. Meg nem bánta, de már másnap érezte, hogy Szabadiban nem csak a hivatal irányítása hárul rá... Marika ritka energi­kus, agilis asszony. Mindig és mindenre van ideje, például ar­ra is, hogy elnöke le­gyen az ország női polgármestereit összefogó szövetségnek.- Kétségtelenül sok energiát vesznek el tő­lem a peres ügyek, de én a többségnek még in­kább felelősséggel tartozom, akiket jobban érde­kel, hogy több munkalehetőség legyen, jobbak az utak, minden nap rendeljen az orvos. Egy­szóval, érzékeljék a község gyarapodását, hogy alkossunk terveket és igyekezzünk is megvalósí­tani azokat — mondja.- Beszélhetnek-e megismétlődő forráshiányos­ként kitörési pontokról?- Lehetőségeink korlátozottak. A 40 millió forintos költségvetés szinte csak a túlélésre elég, arra, hogy a kötelező feladatokat ellássuk. Mind­ez nem azt jelenti, hogy tétlenül ülünk. 1999- ben sikerült egy harminc embernek állandó munkát adó ládaüzemet idetelepíteni, minden pályázatra rámozdulunk. Hogy sokszor az elve­szett fejsze nyelét is érdemes megragadni, arra jó példa a gázvagyon. Tavaly nyáron még úgy volt, hogy még mi fize­tünk 2,9 milliót, végül mi kapunk. Rögtön „befektetjük” a 9,7 mil­liót pályázatokba és fej­lesztésekbe. Építettünk egy kilométer útalapot, melynek aszfaltozására jelenleg is élő pályá­zatunk van beadva. Korszerűsítettük a közvilágí­tást. Varrodát is akartunk, de nincs hely, a gyógyszer- tár elhelyezése fontosabb volt, ugyanebben az önkor­mányzati épületben helyet kapott a kisebbségi önkor­mányzat, a nyugdíjasklub és a gazdajegyző is. De hogy a kérdésre is válaszoljak: sze­mély szerint a mai napig fáj, hogy a kárpóüást követően fillérekért magánkézbe került a ' Beliczey-kastély, a kígyósi horgászegyesület pe­dig a halastavat „vitte el”. Nagyszerű lehetőséget kínált volna a turizmus megindításához a fa­lu szélén arra a bizo­nyos kitörési pontra jelentős állami támo­gatásra.- Milyen jövő vár az iskolára?- Sajnos csak 16 óvodásunk és 7 alsó tagozatosunk van, szaktanár hiányában két éve nem indul felső tagozat. A normatíva nem fedezi a működ­tetést, idén 2,2 millió hiányzik, és 5 millió 108 ezer forint forráshiányunk van. Most bírálják el az ennek pótlására hivatott pályázatot, rengete­get jelent, ha elnyerjük! Is­kola persze kell majd, mindenáron.- Az előnye vagy hátrá­nya több-e, hogy csapán 20 kilométerre vannak a megyeszékhelytől?- Közigazgatási szem­pontból nem hinném, hogy hátrányban vagyunk, mert kiváló a buszközleke­dés, munkába sem fárasz­tó járni. Ugyanakkor inf­rastruktúrát itt szinte lehe­tetlen kiépíteni, erre vég­képp nincs pénz. Szerin­tem vonzó ez a csendes környezet, s máris van ér­deklődés arra a 28 önkor­mányzati telekre, amelynek az árát visszatérít­jük, ha erre építenek a fiatalok. A legnagyobb gond? Hogy március óta csak helyettesítéssel tudjuk megoldani az orvosi alap­ellátást. A pályázatot természetesen már meghir­Ajánlás ,,Közelről nézve egy hangyaboly több látnivalót nyújt, mint egy világváros, ha repülőgépről tekintünk le reá” (Veres Péter) dettük. Nem kerülhetem meg, hogy végre vala- hára egyezségre kellene jutni a szlovák kisebb­ségi önkormányzattal, mert a hadakozás nagyon sok energiát elvesz. Az első lépés a hitelesített együttműködési megállapodás lehet. Úgy ér­zem, a békességért mi mindent megteszünk. Tavaly létrehoztuk a gyermekjóléti szolgála­tot. Ezenkívül törvény szerint lett — örö­münkre - falugond­nok, aki különösen a tanyán élőkre és főleg ' télen jótékony hatású. Névjegy Név: Szabó Vilmosné Született: Köröstarcsa, 1944. augusztus 23. Családi állapot: férjezett, férje Szabó Vilmos vállalkozó, gyermekei: Vilmos (27), Marianna (24) Tanulmányai: Békéscsabai Közgazdasági Technikum Munkahelyei: 1963-tól Békés Megyei Élelmiszer Kisker., helyettesítő boltvezető; 1980-tól Békés Megyei Gabonaipari Vállalat, tervstatisztikai osztály, munkaverseny felelős; 1993-tól vállalkozó; 1998-tól polgármester Hobbija: vadászat és természetjárás A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Szabó Vilmosné polgármester (független) Kosa András alpolgármester (független) Oravecz Sándomé alpolgármester (független) Kesjár Katalin képviselő (független) Kovács Béla képviselő (független) Szeverényi Pál képviselő (független) Jegyző: dr. Domokos Sándor_____________ Megkérdeztük a csabaszabadi lakosokat Mi foglalkoztatja őket leginkább? Liker István Mátyás, főis­kolai hallgató: — Másod­éves leszek a mezőtúri fő­iskolán, táj­gazdálkodási mérnöknek készülök. Amikor hazajövök, az foglalkoztat leginkább: vajon mennyit fejlődik a falu, amikorra végzek. Segíteni kellene a gazdál­kodókat, magasabb bérekre len­ne szükség. Úgy látom, lenne alapja a falusi turizmusnak is. Csakhogy egyelőre jó, ha az ős­termelők a pénzüknél vannak. Kovács Bé­la nyugdíjas, a képviselő testület tagja:- Kérem szépen, a kí­vánatos béke foglalkoztat a legtöbbet. Hogy kik közt, azt fölösleges mon­dani, helyben úgyis mindenki tud­ja. Az a baj, hogy a közeljövőben erre nem sok lehetőséget látok. Pe­dig a falu jövőjét tekintve ezen na­gyon sok múlna. Itt 1956-ban csak két ház volt, és nézzen körül most! Ugye, elég messzire jutot­tunk? Hát ezt kellene folytatni! Klemm Fe- rencné falu­gondnok: — Bár kijáró vagyok Csabá­ról, munkám­nál fogva sok emberrel talál­kozom, úgy­hogy nem csak a magam vélemé­nyét tolmácsolom, amikor azt mondom: a falunak megértésre lenne szüksége. Egymás vélemé­nyének tiszteletben tartására. Amúgy néha úgy érzékelem, kevés a friss zöldség a boltban, ami pedig személy szerinti vágyam, hogy egyszer szolgálati autónk legyen... Susánszki György, nyug­díjas: — Akkora a falun belüli el­lentét, hogy ezt kéne leghama­rabb megolda­ni. Nem tudom, miért piszkálják állandóan Marikát, mert így ő sem tud rendesen odafi­gyelni a munkájára. Sokkal előbbre is tarthatnánk, ha nem szakadt vol­na két táborra a település. Jobban meg kellene becsülni az életet! Hogy másról is szóljak, jó lenne na­gyobb községi bevételekre szert tenni, mert bizony az is fontos. Élet a Kocziha portán Akár holnap kiadhatná rangos vendégeknek a házát Kocziha Pál. „Volt már példa erre. Mindig itt száll meg és kiválóan érzi magát nálam a község legismertebb őslakójá­nak (az 1924-ben vármegyei főispán Beliczey Miklósnak) kettős állampolgárságú fia, István, ha hazajön Kölnből” — mondja a gazda, amikor a szép konyhakert, a tiszta barom­fiudvar előtt egy hatalmas diófa alá, egy lócára telepszünk. Mondja tovább is: „Igyekszem rend­ben tartani min­dent, látja, az a felirat az életem egyik mottója: Tiszta környezet, jobb közérzet. Még a csabai köt- szövőben talál­tam az eredetijét, mielőtt nyugdíjba : jöttem. Sokág ott ! dolgoztam.” Megnézzük a kisfácánokat is a zöld háló alatt. Szépen csepered­nek. „Hatvanegy már kikelt, 58 most fog. A kakasokat Balaton- boglárról kaptam, hogy erős le­gyen az állomány. Ha felnőnek, a helyi vadászoknak adom, ők kihe­lyezik mindegyiket a területre, en­gem meg meghívnak az évadzáró­jukra. Ezzel kvittek vagyunk, örü­lök, hogy segíthetek nekik. Én mindenkivel jó vi­szonyban vagyok, engem sem bánta­nak, én sem bán­tok senkit. Büsz­kén vállalom szlo­vákságomat, alel- nöke vagyok a klubnak, ilyen ala­pon vendégesked­tek már nálam a szlovákiai testvér- településről is, egy­szer 13-an is vol­tunk az udvaron.” Jártak már itt óvodások Csabáról is, hogy meg­csodálják a mintaportát, az állato­kat és Kocziha Pál szövőszékét mű­ködés közben. Búcsúzáskor vak­kant egyet hátul a kutyus, mire a gazda rászól: „Hragyistye, te, hall­gass’!” Az elejét ne fordítsuk le, magyarázatul legfeljebb annyit, kis­korában nem akart szót fogadni, ezért keresztelték Hragyistyére... A fácánokat a helyi vadásztársaság­nak nevelem - mondja Kocziha Pál Az oldal a Csabaszabadi Önkormányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette: Fábián István. Fotó: Kovács Erzsébet Viczián Lajos (41) semmit sem biz a véletlenre. Még a „KPM”-hez is bement, hogy megtudja: Szabadit naponta 7800 autós szeli át. Vagyis: ha csak minden századik meg­áll, ráadásul igény lesz legalább száz adag meleg ételre na­ponta (a helybeli igényeket is beleszámítva), akkor az au­gusztusban kinyitó Betérő csárdájuk nem lehet vesztesé­ges, sőt...! Hogy mielőbb boldog tulajdonos legyen, eladta csabai házát, a könnyebb, és főleg olcsó kivitele­zés miatt a vendéglátós mesterség mellett kitanulta a kőművességet is... Szerencsére, a veje meg asz­talos. Büszkén vezet körbe a belső kialakítás előtt álló éttermi rész­ben, mutatja, hol lesznek a boxok, hátul a konyha. Ő már maga előtt látja azt is, hogy az épület előtti kisvasút helyén épí­tendő parkolóba sorra gördül­nek be az autók egy kis kitérőre. Mindent saját erőből csinál, a vállalkozásfejlesztési alapít­ványnál nem nagyon biztatták hitellel, így aztán egyelőre letett a turistákat éjszakára is fogadó faházak építéséről. A csárda melletti lángossütőről viszont egyáltalán nem, oda majd haj­naltól 10 óráig várja a reggeliző­ket, mert sokat bosszankodott, hogy a csabai piacon olyan so­kat kell várni. Viczián Lajos családjával a csárda emeletén lakik majd. Hogy a gyerekek és az unoka is minél közelebbről lássa, hogyan képzeli el a jövőt... „Ha Isten is megsegít, augusztus közepén megnyitom” - mondja Viczián Lajos vállalkozó Falunapi meghívó Csabaszabadi Község Önkor­mányzata ezúton is tisztelet­tel meghívja Önt és családját a vasárnapi, immár hagyo­mányos falunapra, melynek helyszíne a játszótér lesz. A program: 10.00: A megyei önkormány­zat képviselőjének és Szabó Vilmosné polgármesternek a kö­szöntője 10.20: Nosztalgia-térzene, ját­szik a Tűzmadár és a Dejavu együttes, fellép Varga Pál zenész­énekes 12.00- 14.00: Ebéd (közben térzene) 14.00- 21.00: Szórakoztató műsor 18.00: Tombolahúzás, főnye­remény 10 ezer forint értékű sörsátor 21.00: Tűzijáták 22.00- 24.00: Utcabál Egész napos kirakodóvásárt is tartanak. (Támogatók: a békéscsabai Arizó- na Étterem és a Varga és Társa Kft.) Betérő csárda és lángossütő a kereszteződésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents