Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-25 / 146. szám
2001. JÚNIUS 25., HÉTFŐ - 7. OLDAL K UL TÚRA Történelem viaszba öntve A jaltai trojka: Sztálin, Roosevelt és Churchill D-FOTÓ: NYUGATI JELEN Borisz Jelcint és Mihail Gorbacsovot is láthatták azok a szerencsések, akik június 21-én, szerdán részt vettek Temesváron a Bánát Múzeum legújabb kiállításának megnyitóján. Temesvár ________ Mi előtt azonban valami nagy, világra szóló eseményre gondolnának olvasóink, sietünk leszögezni: a Bega-parti város múzeumának Mercy utcai képzőművészeti részlegén mi is megtekinthetjük azt a 27 alakos, Szentpétervárról érkezett hasonmásgyűjteményt, amelyben helyet kapott Jelcin és Gorbacsov viaszfigurája is. A megtévesztésig élethű bábuk között láthatjuk többek között a jaltai trojkát, Sztálint, Rooseveltet és Churchillt, Nagy Péter cárt és a világ legkövérebb emberét. Az alkotók állítják, hogy „a három nagy” kedélyes hangulatban döntött a II. világháború utáni világ, ezen belül Közép-Európa sorsáról. A kiállítás augusztus 1-jéig tekinthető meg a Bánát egykor kis Bécsnek nevezett fővárosában. M.GY. Művelődés helyett tévéznek? Ahol a képviselők is ritkán látogatják a kultárházat Nehéz helyzetben van a kultúra, nemcsak a kistelepüléseken, hanem országosan is. Nem könnyű feladat az embereket otthonról kimozdítani és becsalogatni a kul- túrházakba. Kistelepüléseken pedig az is gond, hogy kevés a pénz, ami miatt nem tudnak igényes műso- rdkat szervezni — hangzott el a kardoskúti képviselő- testület június 21-i ülésén. KaRdoskút Lengyel Györgyné, a Móra Ferenc Művelődési Ház vezetője beszámolójából kiderült, hogy az állami normatíva és az önkormányzati támogatás egyre kevésbé elegendő a művelődési ház kiadásainak finanszírozására. A pénzhiány nem teszi lehetővé, hogy közművelődési szempontból értékes műsorokat szervezzenek. A kistelepülési kultúrhá- zak a pályázatokon is hátrányba kerülnek. A művelődési ház vezetője értékelése szerint a köz- művelődési tevékenység irányításában, szervezésében a helyi értelmiség csak kis mértékben vesz részt. A közművelődésben dolgozni nem jelent sem társadalmi, sem erkölcsi megbecsülést. Lengyel Györgyné utalt rá, a lakosság befelé fordul, a közösségi művelődés helyett sokan inkább a tévézést választják. Az egyik képviselő azon véleményére, hogy be kellene csalogatni az embereket a kultúrházba, a vezetőnő válaszában elmondta, ebben a képviselőknek is példát kellene mutatniuk, hiszen ők is csak ritkán látogatják a művelődési intézmény programjait. Ebben legfőképpen a gyerekek és a nyugdíjasok járnak az élen. Ramasz Imre polgármester értékelésében kiemelte, elmúlt már a hatvanas évek világa, amikor teltházas színházi előadásokat szerveztek. Tudomásul kell venni, hogy ma már mindenkinek van tévéje, sokaknak videója is, ami miatt Kardoskúton a mozi is megszűnt. A polgármester hangsúlyozta, a körülményekhez és a lehetőségekhez képest jól működik a művelődési ház. A vezetőt arra kérte, hogy az elhangzott hozzászólásokat, véleményeket, szívlelje meg. kovács erika Se túl jobbra, se túl balra nem tartanak Az Amerikai Magyar Hírlap 13 éve teljesíti feladatát Los Angelesben Jancsó Zsuzsa, az Amerikai Magyar Hírlap főszerkesztője volt a gyulai Czene-tanyán tartott hagyományteremtő vasárnapi teadélután fővendége június 17-én. Jancsó Zsuzsa csak névrokona Jancsó Miklós filmrendezőnek. Mint mondta, csak egy Jancsót ismer, a férjét, aki Los Angelesben a Csárdás éttermet vezeti. Az Angyalok városában kiadott Amerikai Magyar Hírlap 13 éve áll a kinti magyarság szolgálatában, a szerkesztés a középutat választotta. Ösz- szetart, tájékoztat, segít, mint az étterem is. Gyula- Az Amerikai Magyar Hírlap 1989-ben indult, most vagyunk a 13. évfolyamunkban — mondta el kérdésünkre Jancsó Zsuzsa főszerkesztő. — A célunk az volt, hogy olyan lapot készítsünk, amely a magyaroknak és a magyarul nem beszélő családtagoknak is nyújt valamit. A 12 oldalunkból egy angol nyelvű. Próbáltunk olyan középutas újságot teremteni, amely se túl jobbra, se túl balra nem tart, hanem tárgyilagosan ír és tájékoztatja a Los Angelesben élő magyarságot. A lap hetente egyszer jelenik meg. Sokáig saját zsebből fizette a férjem - aki a Csárdás magyar étterem tulajdonosa - a négy alkalmazottat, most ketten vagyunk, szerencsés esetben hárman. Nagyjából én készítem a lapot, amelyet mára a hirdetők tartanak el, csak keveset kell hozzá adni.- Milyen számban élnek magyarok Los Angelesben?- Nagyon sokan! Sajnos, most már nem számolják, csak az indiánokat különböző törzsek szerint. Az európaiakat és a fehéreket egy kalap alá veszik, így újabb adat nincs. Tudtommal 50 ezren élnek Los Angelesben és 200 ezren egész Kaliforniában. A magyarok különböző csoportokban kerültek ide, jórészük ötvenhatos, vannak, akik már jóval előbb kint voltak és vannak, akik később érkeztek, mint mi magunk is. Mi 1975-ben mentünk ki.- Milyenek a kint születettek?- Meglepően lelkesek és használhatóak „magyarsági” célokra, rendezvényekre. Szépen is beszélnek magyarul. Vannak, akik elfelejtették a nyelvet. Általában azok, akik meg sem tanultak angolul és mindjárt magyarul is elfelejtettek, de a fiatalokban van remény.- Mennyire alkotnak közösségeket Los Angelesben?- A magyaroknak sok szervezete van, köztük olyanok is, amelyek kissé egymás ellen harcolnak. Az egyházak még talán a legjobb csomópontok, amelyek szép rendezvényeket szerveznek és összefogják a magyarságot. Van református egyház, a Szent István Katolikus Egyház, a baptista egyház... Legutóbb például magyar egyháznál - tudtommal — először volt holokauszt- megemlékezés külföldön, annak kapcsán, hogy az egyik munkatársunknak, Előd Lászlónak az édesanyja meghalt. A papa zsidó volt. Neszlényi Judit versét én fordítottam le. Működik Los Angelesben az Arany János Kultúrkör, Neszlényi Judit köre a Corvina, ahol zenei területen alkotnak, gyermekekkel, fiatalokkal foglalkoznak és időnként kitüntetnek arra érdemes magyarokat. A magyarok összejövetelei általában kulturális jellegűek.-Alap mit nyújt a kapcsolattartáshoz?- Az apróhirdetés az egyik módja annak, hogy ha keresnek valakit vagy valamit, megtalálják. Sokszor írnak például arról, hogy nagyon beteg valaki, szüksége lenne kezelésre. Ilyenkor rövid közleményt helyezünk el a lapban és a számlaszámot a segítségnyújtáshoz. Akkor is díjmentesen jelentetünk meg közleményt, ha keresnek valakit, aki ekkor és ekkor jött ki, de nem tudnak róla semmit... Mi is segítünk és az egyházak is.- Hogyan fogadták a fiatalnak számító hírlapot az olvasók?- Nincs túl sok lap a környéken, úgyhogy örömmel. Úgy érzem, nagyon szeretnek bennünket. Igyekszünk színvonalasan, szépen, helyesen írni és értelmesen tájékoztatni. Környékünkön az egyik lap megszűnt, a másiknak meghalt a főszerkesztője nemrég, de a fia folytatja, a többi lap pedig hol kéthetente, hol havonta jelenik meg. Tehát tudtommal Kaliforniában csak két állandó lap van, az egyik a mienk. Az Amerikai Magyar Szó New Yerseyben jelenik meg, de az országos lap, más közönsége van.- Itthon is van Magyar Hírlap.- Tudom, a testvérlapunk. Sokáig tanakodtunk, mi legyen a nevünk. Végül is ezt tartottuk jónak, mert hírlap és magyar, de amerikai magyar...-Mi a hitvallásuk? — Összefogó, tájékoztató szerepet vállaltunk és talán egy kicsit - magam irodalmár vagyok inkább - színvonalas szórakoztatást. Figyeljük a hazai híreket, most már az internetről. Este bekapcsoljuk a komputert és már a másnapi híreket olvassuk, mert itt kilenc órával előbbre vannak. A híreket azonnal közöljük. Az olvasóink kíváncsiak ezekre, de az ottani hírekre is, mert azokat más nem örökíti meg. Ha magyar rendezvény van, igyekszünk mindegyikről beszámolni, támogatni kell az ottani művészeket, bármilyen is a színvonal. Kell, hogy a kultúra éljen tovább. — Rokona Jancsó Miklós? — Nem rokonunk, stewardess koromban is ezt kérdezték mindig az olaszok, amikor meglátták a névtáblámat. A férjem, Jancsó Gyula az egyetlen Jancsó, akit ismerek. Övé a Csárdás étterem Los Angelesben, melyet szintén nagyon szeretnek. Most alakítottuk át, három hónapig dolgoztunk rajta. Gyönyörű szép, nagy, csupa márvány, a legmodernebb berendezésekkel. Anyák napján nyílt meg újra finom ételekkel. A hírlap és az étterem egymást jól támogatja. Lapunkat a Csárdásban is minden betérő el tudja olvasni. Én pedig tudok írni róla néha, hogy mi történik a Csárdásban. Olyan illusztris vendégeink voltak, mint Teller Ede, járt ott Szepesi György, Albert Flóri, Vándor Kálmán, az Állami Népi Együttes, operaénekesek... Állandóan bejár Oláh György Nobel-díjas kémikus, aki ott tanít a magánegyetemen.- Járt már Gyulán?- Egyszer, akkor jártam Magyarországon is utoljára, 1998-ban. Czene Ferenctől sokat hallottam már a csodatanyájáról, és egy barátnőmmel eljöttünk. Egy éjszakát itt töltöttünk, és egy szép csütörtök esti tábortűzön vehettünk részt, ahol volt felolvasás, szalonnasütés... Akkor a városban is voltam. A várba nem jutottam el, de nagyon tetszett Gyula. Azt mondtam, itt tudnék lakni, élni. Barátságos, kedves, hangulatos város. Az emberek nagyon, .kedvesek. Csupa zöld, csupa virágillat... —. Szeretnek a magyarok Amerikában élni? — Ha nem szeretnének, biztosan nem élnének ott! Megtalálnák a módját, hogy valahová máshová menjenek. Én persze, hogy szeretek. Nem minden tetszik, de azért máshol nem tudtam volna megcsinálni, amit ott. Mégpedig azt, hogy kimentem 15 év repülés után, két kisgyermekkel, öt- és nyolcévesekkel. Amíg megnőttek, dolgoztunk ezt-azt, aztán egyetemre mentem, diplomát szereztem olasz nyelv és irodalomból. Azt hiszem, itt nem nagyon van divatban, hogy munka mellett, esti iskolán egyetemi diplomát lehessen szerezni. Ennek nagyon örültem. Elég sok utat is tehettem, a nyarakat Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban tölthettem nyári egyetemeken. Nagyon szeretek tanulni, és csodálatos módot kaptam erre Amerikában. SZŐKE MARGIT Jancsó Zsuzsa: Én mindig azt írom be, hogy más, hogy magyar vagyok D-FOTÓ: VERESS ERZSI Miért számolják az indiánokat?- Nekem ez kicsit szívügyem - válaszolta Jancsó Zsuzsa. - Jártam egyetemre Kaliforniában és visszatérően megkérdezik a bőrszínt, s hogy milyen nyelvet beszél valaki. Az indiánokkal szemben az amerikaiaknak valamilyen rosszul értelmezett bűntudata van — lehet, nem is rosszul értelmezett —, de most őértük mindent! Az indiánokat teljes részletességgel megkérdezik arról, hogy melyik törzshöz tartoznak, és listán feltüntetik. A fehérekről csak az van, hogy fehér. Az, hogy Európából jött, hogy magyar, olyanról szó sincs. A fehér az fehér. En mindig azt írom be, hogy más, hogy magyar vagyok. Az egyetemen úgyszintén, a kérdőíveken mindig igyekeztem feltüntetni, hogy magyar vagyok. En eme büszke vagyok, és jólesik leírni is. Mostanában nem sokat foglalkoznak azzal Amerikában, hogy ki honnan jött. Amikor szerencsésen találkoznak az érdekek Katedrális, csonka tornyokkal Az önkormányzatoknak körzeti feladatot vállalni rangot jelent Megjelent Bajnai István legújabb könyve A települések nem tudják egyforma színvonalon biztosítani a lakossági szolgáltatásokat, az intézmények működtetését, s az infrastruktúrában is komoly eltérések mutatkoznak. A különbségek mérsékléséért sokat tehetnek a körzeti szerepet vállaló önkormányzatok. Kondoros Kondoros önkormányzata egy sor olyan fejlesztést tervez, amely nemcsak a helyben lakók kényelmét és boldogulását szolgálja, hanem a szomszédos települések polgárainak érdekét is szem előtt tartja. Ezen tervek közül Dankó Béla polgármester (képünkön) elsőként az oktatást említette.- Az iskolánk eszközbeli ellátottsága, illetve az épülete jónak mondható. Amennyiben a sport- csarnok mellett megépül á tanuszoda, adottságait tekintve a környék legszínvonalasabb általános iskolája lesz a kondorosi. Olyan teret jelenthet ez az oktatásnak, amelyet sem Kardos, sem Örménykút, sem Hunya, de a három kistelepülés együtt sem tud megteremteni. Szívesen látjuk ezekről a településekről a gyermekeket. Az iskolák közös fenntartására időleges részmegoldások vannak. Örménykút most Hunyával közösen próbálkozik, ami két-három évig bizonyára menni fog, ám hosszú távon nem működik. Egyre inkább megkövetelik majd a kisiskoláktól is azt az eszközellátottságot, amelyet sajnos saját erőből nem tudnak teljesíteni. A kis önkormányzatok nem a gazdagságukról híresek, s igazán értelme sincs tizenöt-húsz gyermeknek ugyanazokat az eszközbéli körülményeket biztosítani, mint az ötszáz vagy ezer fős általános iskolákban - mondotta Dankó Béla, aki a közlekedési feltételek javításában is feladatot lát. A körzeti szerep a helyi vállalkozók tevékenysége révén a kereskedelemben és a vendéglátásban is erősödhet. Kondoros az egészség- ügyi ellátás fejlesztéséről is gondolkodik. Keresik a lehetőségét, miként állíthatnának munkába a településen egy ügyeleti kocsit, amely állandó felszerelésével a mentők kiérkezéséig az ügyeletes orvos segítségére lehet, s igény szerint a környező kistelepüléseket is ellátja. A polgármester a szennyvíz és ivóvíz témájában is lehetőséget lát az együttműködésre.- Önálló vízmüvünk van. Annak nincs realitása, hogy a vizet mi biztosítsuk a településeknek, ám azt elképzelhetőnek tartom, hogy ehhez kapcsolódó szolgáltatást átvegyünk a megyei vízműtől. A szennyvízkezelésben is érdemes közösen lépni. Tudom, Gyomaendrődnek is vannak hasonló elképzelései, de a kondorosi változatnak talán nagyobb a realitása: célszerűbb, ésszerűbb, gyorsabb és olcsóbb is. Dankó Béla további lehetőségként említette a több telephellyel megvalósuló inkubátorház programot. Az inkubátorház szarvasi és kondorosi telephellyel, egy menedzsmenttel működne és egy sor település vállalkozóinak lenne elérhető. Egyebek mellett a mező- gazdasági termékek feldolgozásában, csomagolásában jelenthetne ez komoly előrelépést. A polgár- mester szerint, amennyiben ez a szándék minden érintett településen megvan, akkor mielőbb pontosan ki kell munkálni, hogy amint támogatási lehetőség kínálkozik, a pályázat benyújtható legyen. Hozzátette: a települések pályázati szempontból akkor lehetnek igazán sikeresek, ha előre megfogalmazzák a lakóhely, illetve a kisebb térség fejlesztési irányát, ehhez igazodva készítik el a terveket, s keresik a pályázati lehetőségeket. CMTHRÓZA Bajnai Beke István mezőhegyesi esperesplébános írja legújabb könyvének, A battonyai római katolikus egyházközség történetének előszavában: „Batonya: így, egyetlen t-vel. Nem nyelvtani hiba. Szeles Sándor, a battonyaiak egykori, ma is sokak által emlegetett apátplébánosa mondogatta viccesen, hogy aki két t-vel ejti a település nevét, sosem járt Battonyán.” Battonya A helytörténészként, templom- tárlat-szervezőként is jeleskedő Bajnai István (aki a városban elterjedt szóbeszéd szerint hamarosan örökébe lép a közelmúltban elhunyt Dusik Péter címzetes apátnak, székesegyházi kanonoknak) utal arra, hogy az 1960- as, '70-es években megjelent helytörténeti sorozatban, a Battonyai Füzetekben senki sem írt az egyházakról. Pedig az itteni történelmi egyházak papjainak élete, tevékenysége méltó a megismerésre, hiszen ezek a személyiségek formálták a battonyaiak hétköznapjait, ünnepeit, lényegében a település történelmét. A 108 oldalas kötet borítóján a battonyai római katolikus templomnak - egy korabeli újságcikk találó jellemzésével élve a „falusi katedrális”-nak - a főoltára látható, a város nagy szülöttének, Molnár-C. Pál-nak a képeivel. Falusi katedrális? Ha kézbe vesszük Bajnai István új könyvét, vagy ha belépünk a battonyai városképet impozáns méretével és csonka tornyaival ma is meghatározó templomba, megértjük, hogy egyáltalán nem túlzott a néhai zsurnaliszta. MÉNESI GYÖRGY
