Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-25 / 146. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I T Ű K Ö R 2001. Június 25., hétfő BÁT-összefoglaló Gyengélkednek az árak A Budapesti Árutőzsde gabona­piacán az elmúlt héten összesen 1,9 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, a határ­idős pénzpiacon pedig több mint 19 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki egye­bek között a BÁT hétvégi össze­foglalójából. A gabonaszekcióban 821 kontraktussal üzleteltek az al­kuszok. Az ótermésű kukorica jegyzése tovább esett és így 25 500 forinton fejezte be a ke­reskedést. Az új termésű lejára­tok árai 540-1650 forinttal csök­kentek. A búza két legközelebbi lejá­rata erősödött, a többi termin árfolyamszintje viszont gyen­gült. Az augusztusi szállítású búza a tőzsde utolsó napján 180 forintot drágult, és így 23780 forinton zárt. A takar­mánybúza piacán változatlanul élénk volt a kereskedés, az ár­folyamok minden határidőre emelkedtek. A napraforgó érté­ke a hétfői nyitóárakhoz képest a hét végére 56350 forintra mérséklődött. A határidős pénzpiacon ösz- szesen 76 089 kontraktus cse­rélt gazdát. A dollárt júliusra olcsóbban, 287,95 forintért le­hetett jegyezni. A többi határ­időre 0,65-3,27 forinttal erősö­dött az amerikai fizetőeszköz. Az euró elszámolóára 0,30­3,30 forinttal gyengült, a júliusi termin 245,27 forintra csök­kent. Az angolt font stabilan őrizte értékét, míg a japán jen szeptemberi árfolyama 237,28 forintra gyengült. Pénteken megnyílt az egyhetes lejárat, amelyre 232,50 forinton lehe­tett üzletet kötni. A decemberi jegyzésű svájci frankhoz ötven fillérrel olcsóbban lehetett hoz­zájutni _________________-UG­MÉL TÁNYTALANSÁG. Kissé méltánytalan, és nem biztos, hogy teljes egészében objektív döntés Magyarország felvétele az OECD égisze alatt tevékeny­kedő pénzmosásellenes mun­kacsoport (FATF) feketelistájá­ra - hangsúlyozta Balogh Lász­ló, a Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyelete (PSZÁF) nem­zetközi főosztályának vezetője szombaton. A főosztályvezető elmondta, hogy a PSZAF érté­kelése szerint Magyarországon sok minden történt és történik azért, hogy az ország megfelel­jen a FATF elvárásainak, amelyet a szervezet 40 pontos ajánlásában tett közzé. LASSÚ CSÖKKENÉS. Az év eddig eltelt időszakában be­következett árváltozások nem adnak okot különös optimiz­musra az inflációs folyamat gyors ütemű kedvező alakulá­sára vonatkozóan - állapítja meg az Ecostat Gazdaságelem­ző és Informatikai Intézet. Az idei, egyhavi inflációs indexek, az év eleji magas, 1,5 százalé­kot elérő növekedési ütemről májusig csak rendkívül lassan és ellentmondásosan csökken­tek - hangsúlyozza az Ecostat tegnap nyilvánosságra hozott kiadványa. ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS. Ta valy 1,38 millió tonna gyümöl­csöt és 1,5 millió tonna zöldsé­get takarítottak be országszer­te, ami 26, és 24 százalékos növekedés 1999-hez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Gyümölcs-, szőlő és zöldségtermesztés 2000 című kiadványából. A tavaly betaka­rított gyümölcs mennyisége 5 százalékkal kevesebb, mint az 1991-1995 évek átlaga. Az összes gyümölcs 83 százalékát az egyéni gazdálkodók termel­ték meg. Súlytalanodó állattenyésztés Folyamatosan csökken Magyarországon a vágóállatok száma Magyarországon évek óta csökken a nem­zetgazdaságon belül az állattenyésztési ágazat súlya. Hasonló tendencia mutatható ki a húsfogyasztás területén is. Jelenleg csupán a sertés és a brojlercsirke iránt van élénk kereslet a piacon. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium (FVM) adatai szerint 1983-ban még 1,9 mil­lió szarvasmarhát tartottak nyilván az országban, ezzel szemben tavaly már csak 850 ezret. A ser­tések száma ugyanezen idő alatt 9,8 millióról 4,8 millióra esett vissza. Tavaly 4700 tonna marha­húst és 71550 tonna sertéshúst exportáltak. A húsipar exportból származó árbevétele 270 millió dollárt tett ki. Az agrártárca legfrissebb tájékoztatása szerint a Horvátországba, Romániába és Görögországba irányuló exportlehetőségek az elmúlt hetekben felkeltették a felvásárlók érdeklődését. Ez azon­ban várhatóan majd csak a jövő hónapban érez­teti hatását a vágómarhapiacon. Jelenleg még mindig igen nyomottak az árak, egyes megyék­ben 100 forint alá esett a selejt tehén kilogram­monkénti ára. Változatlanul élénk viszont a kereslet a jó mi­nőségű vágósertések iránt. A sertésexport bein­dulásával egyre többen kerülnek nehéz helyzet­be, „ráígérgetéssel” próbálják beszerezni a szük­séges árualapot. A sertés ára szinte napról napra emelkedik. A felvásárlók jelenleg kilogrammon­ként átlagosan 360 forintot adnak a sertésért, de nem ritka a 380-400 forintos vételár sem. A brojlercsirketartóknak sincs értékesítési gondjuk. A piaci kereslet tovább élénkült, ennek megfelelően a felvásárlási árak is emelkedtek, jelenleg 185-205 forintot kapnak a csirke kilójáért a termelők. A szakemberek szerint az ágazat hely­zetét nehezíti a takarmányárak gyakori emelkedé­se, de a nyári hónapokban a kisebb energiaigény egyensúlyban tudja tartani a költségeket. A puly­ka kilónkénti felvásárlási ára 205-220, a kacsáé 170-180, a libáé 310-320 forint között mozog. Az országban „bent ragadt” húsvéti bárányok jelentős részét sikerült a gazdáknak értékesíte­ni. Az itthon maradt jerkék jó hatással lehetnek a selejtezések elmaradása miatt elöregedett anyaállomány fiatalítására. A kecsketenyésztők a gidák rossz értékesítési lehetőségeire panasz­kodnak. Ennek ellenére sokan érdeklődnek a kecsketartás iránt. A szakemberek szerint az ágazat sorsa a tejértékesítés és -feldolgozás megoldásán fog múlni. _________________iujváhh Er ősödő forint - stagnáló autóárak Az árfolyam-szélesítés előnyeit kevesen érvényesítik A forint május óta történt 8-10 százalékos erősödése - egy-két kivételtől eltekintve - a várakozásoktól eltérően nem csökkentette jelentősen az új autók árát. Nem változtak az árak a Toyota Motor Hungarynél május óta, el­sősorban azért, mert nem a forint árfolyamváltozásához kötik az import autók árát - tudatta la­punkkal Pörczi Péter pr- és marke­tingigazgató. A csúszó leértékelés sem befo­lyásolta közvetlenül az árainkat, mert nem annak hatására emel­tünk, s most a forint felértékelő­désének következtében sem mó­dosítottunk az árlistánkon - mondta el lapunknak Wolf Ká­roly, a General Motors Hungary kereskedelmi igazgatója. Nem egyértelmű a számunkra ilyen rö­vid idő után, hogy mennyire lesz tartós a forint erősödése, ezért fi­gyeljük az árfolyamtrendet és a piacot. Tavaly szeptember óta most májusban volt enyhe, 0,9 százalékos áremelés az Opelnél, tehát várhatóan szűk egy év múl­va kerülhet sor árfelülvizsgálatra. Attól tartunk, hogy a forint felér­tékelődésének legjobban kitett exportáló vállalatokon keresztül a jövedelemkiáramlásban is érezte­ti, s nem éppen kedvezően a hatá­sát az árfolyamváltozás. A Ford Motor Hungary nem változtatott az árain és nem is szerepel a közeljövő tervei között az árcsökkentés - tudtuk meg Oriskó Pétertől a pénzügyi osztá­lyon. Forint alapú árlistával dol­goznak, ezért is érinti őket kevés­bé érzékenyen az árfolyam. Az éves felülvizsgálatokhoz kötik az árakat, amelyektől általában nem szoktak eltérni, kivéve ha valami­lyen nagyon drasztikus változás áll be a piacon. A Porsche Hungária június 18- tól 1,5-3 százaiéival olcsóbban kínálja az általa forgalmazott Au­di, Skoda és VW haszonjárműve­ket típusoktól függően, míg a VW személyautóknál ezt az árelőnyt a klímaakción keresztül biztosítja a vevőknek - tudatta Kádár Ba­lázs. A cég mint a legnagyobb ha­zai autóimportőr bízik abban, hogy árait a jövőben is a kedvező pénzpiaci tendenciákhoz tudja majd igazítani. Rövid idő telt el ahhoz, hogy a forint erősödését tartós tenden­ciaként értékeljük, ezért egyelőre nem változtak az árak, kivéve egy modellt, amely 10 százalékkal lett olcsóbb - mondta el lapunknak Deák János, a Summit Motors Hungary (Nissan) kereskedelmi igazgatója. A most eladásra kerü­lő autókat fél-egy évvel ezelőtt fi­zették ki, másrészről az árképzé­sükben a fizetőképes piaci keres­lethez és az árszínvonalhoz iga­zodnak. Érdekes viszont, hogy Magyarországnak a gyártó ol-. csóbb exportáron adja az autó­kat, mint például Svédországnak. A Subaru kereskedőknél azon­ban átlagosan 7 százalékkal lej­jebb csúsztak az árak. Szóródás­ban ez azt jelenti, hogy 6-12 szá­zalékos árcsökkenést tudtak rea­lizálni május 21. óta - tájékoztat­ta lapunkat Stéger Eduárd. Ne­gyedévente felülvizsgálják az ára­kat, s a legutóbbi, februári módo­sítás után a forint erősödésének köszönhetően a kisebb autóknál kisebb, a nagyobbaknál nagyobb mértékben tudták csökkenteni az árakat. Amennyiben ősszel életbe lép az egy éve várt vámtörvény mó­dosítása, amely az uniós államok­ból érkező importtal szemben az amerikai és a japán autók hátrá­nyát küszöbölné ki, akkor továb­bi ármérséklésre lehet majd szá­mítani. CSERNY&NSZKY Állampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001.06.25. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam Eladási hozam árfolyam ' D010711 11,10% 99,52% 10,10% 99,56% D010815 11,10% 98,47% 10,10% 98,61% D011003 11,00% 97,07% 10,00% 97,33% D011227 10,90% 94,76% 9,90% 95,22% D020123 10,80% 94,10% 9,80% 94,61% D020515 10,70% 91,33% 9,70% 92,07% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam Eladási hozam árfolyam 2002/K 10,60% 99,56% 9,60% 100,42% 2003/J 10,00% 102,38% 9,00% 103,95% 2003/L 9,80% 103,47% 8,80% 105,18% 2004/I 9,40% 103,34% 8,40% 105,69% 2005/E 9,00% 102,51% 8,00% 105,70% 2006/E 8,60% 103,55% 7,60% 107,44% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50 M Ft össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli vissza- vonásának és/vagy módosításának jogát._______________________ixi Zárul az olló Javuló gazdaság, bővülő foglalkoztatás Budapest A Gazdasági Minisztérium­ban felmérés készült a munkaerő-piaci viszonyok­ról, amelyet Glattfelder Béla, a tárca politikai államtitkára ismertetett. A megkérdezett cégek alkalmazzák a foglalkoz­tatottak 26 százalékát. A felmérés alapján megállapít­ható, hogy a magyar gazdaság a növekvő gazdaság tipikus je­gyeit mutatja, javul a cégek ka­pacitáskihasználása. A működő vállalatoknak csaknem 60 szá­zaléka dolgozik már teljes ka­pacitással. Kedvező képet mütatnak a beruházások is. Jelentős a gépi illetve épületberuházást végző cégek aránya. Az első félévben minden negyedik vállalat növel­te kapacitását valamilyen új be­ruházással. A feldolgozóipari és az építőipari cégeknek ennél több, mintegy 30 százaléka kez­dett új beruházásba. A folyamatos gazdasági növe­kedést a rendelésállomány növe­kedése is jelzi. A prognózis sze­rint a második félévben a gazdál­kodó szervezeteknek 50 százalé­ka várja a rendelésállomány nö­vekedését, és mindössze egy- tizedük borúlátó. Az adatgyűjtők felmérése sze­rint az első félévben a gazdasági társaságok foglalkoztatottjainak száma mintegy 35 ezerrel nőtt. A várható munkaerőkereslet-növe- kedés több mint a felét a feldol­gozóipar várja, ezen belül első­sorban az élelmiszer-, a textil- és a gépipar. A munkaerő-kereslet az egész ország területén jelentke­zik. Az első félévben minden régióban nőtt a foglalkoztatot­tak száma, igaz, hogy e terüle­ten még mindig a közép-ma­gyarországi és a nyugat-dunán­túli régiókban a legjobb a hely­zet, de a jelentősnek minősíthe­tő munkaerő-növekedés követ­keztében az elmaradott régiók és az élen járók közötti „olló” szűkebb lett. Az előrejelzések szerint az év második felében a regisztrált munkanélküliek száma további 10 százalékkal csökken és így várhatóan csak 335 ezer fővel kell számolni. Ezzel szemben munkaerőhiány is mutatkozik a gazdaságban. A felkeresett cé­gek több mint 15 százaléka je­lezte - legtöbbjük a feldolgozó- iparban tevékenykedik -, hogy bizonyos munkakörökben több mint egy éve munkaerőhiány­nyal küszködnek. A felmérések szerint országos viszonylatban 30-35 ezerre tehető a tartósan betöltetlen állások száma. ________ KT El búcsúzott az Orient expressz Már késő, hogy megízleljük és átérezzük egyszer az életben az Orient expressz hangulatát. E hónaptól már nem létezik közvetlen vasúti összeköttetés Párizs és Budapest között. A Le Journal Francophone című francia újság azok nevében szól, akik úgy gondolják, sajátos ez a döntés. Egy korty egészség Egy mítosznak vége, egy legenda lezárult. A Francia Nemzeti Vas­úttársaság és elnöke ugyanis el­határozta, hogy végleg megszün­teti az Orient expresszt. Szeré­nyen, harsona és trombitaszó nélkül, a legnagyobb vasúti le­genda elbúcsúzott. A döntést, amely teljes mértékben ellenke­zik a MÁV véleményével, egyez­tetés nélkül hozták meg. Egy vonat, amely Európa esz­méjét képviselte, ahogy azt Victor Hugo megálmodta - fogalmaz a cikk. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása küszö­bén, meglepő a francia és magyar közhatalom közömbössége az Orient expressz leállítása iránt. Ha már bizonyított, hogy az Orient expressz közelebb hozta egymáshoz az országokat, vajon milyen hatással volt a francia­magyar viszonyra? Georges Boyer a Figaro című újságban az utazás első napjáról többek között így ír: „Pesten festői síkságon ébredünk, alacsony, régi házak, mintha fest­ve lennének. Amióta elhagytuk Németországot, csak kézfogásra nyújtott kezekkel és mindenfelé, amerre csak jártunk barátsággal találkoztunk.” Szükséges folytatni? Nyilván­való, hogy a határok nélküli vo­nat elősegítette az emberek közti megértést és egymás kultúrájá­nak megismerését. Ezután már nincs többé köz­vetlen vasúti összeköttetés Párizs és Budapest között. Nem csak a francia vasutak a felelősek ezért. A német és az osztrák vasutak sem tettek ellene semmit. Az Orient expressz nagyon fontos volt Strasbourg, az Európai Unió egyik fővárosával való összeköt­tetés miatt is. Mégis, bele kell tö­rődnünk, hogy az EU-csatlakozás „előestéjén” nincs többé Párizs és Közép-Európa között közvetlen vasúti összeköttetés. Ugyanakkor a francia vasút el­határozta, hogy az Orient exp­ressz nevét felhasználja a Pá- rizs-Velence vonalon, amely egy kisebb vagyonba kerül a vasút szerelmeseinek. Nekünk úgy tű­nik, be kell érnünk a budapesti Vasúttörténeti Park látogatásával, ahol a magyar vasút történetének legszebb kocsijait és leglátványo- sabb mozdonyait láthatjuk. koq» Budapest A valódi magyar gyümölcs- pálinkák legjobbjai érnek annyit, mint a skót whisky, az olasz grappa vagy a francia konyak - állítják a szakemberek. A Magyar Szeszipari Szövetség és Ter­méktanács ezért az Európai Unióban kizárólagos név­használatú termékként akarja elfogadtatni a hungarikumokat. A magyar lakosság évszázadok óta fogyasztja a gyümölcspálin­kát - készüljön az eperből, ba­rackból, szilvából vagy éppen bo­dzából. Ez a hagyomány a ma­gyar gasztronómia szerves része, de újabban belgyógyász orvosok is azt mondják, ennél többről van szó: jó minőségű ital kis mennyiségben hasznos az egész­ségre. A szeszipari szövetség el­nöke, dr. Győry László lapunknak elmondta: a jövőben kampányt indítanak annak érdekében, hogy a magyar pálinka nevét és tekintélyét megerősítsék, illetve elfogadtassák itthon és külföldön egyaránt. Ennek keretében elő­adásokat tartanak, orvosszim­póziumot rendeznek, s - termé­szetesen - megkóstoltatják az Unió képviselőivel is az igazi ma­gyar pálinkát. Jelenleg a listázott 15 hun- garikumból 12 valódi gyümölcs- pálinka, de a szakemberek szerint legalább ennyi „alvó” ital megta­lálható; ezeket próbálják kicsalo­gatni az ismeretlenségből orszá­gos pálinkaversenyek segítségé­vel. Az első ilyen „erőpróba” au­gusztus végén lesz Kecskeméten; nevezni a versenyre július 15-ig lehet a Magyar Szeszipari Szövet- ség és Terméktanácsnál. - kr -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents