Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-21 / 143. szám

6. OLDAL - 2001. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ Tűzbe tenné értük a kezét A vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka az olajügyekről, a megyebeli vámnyomozókról Korábban is, későbben is beszélgethet­tünk volna az „olajtémáról" Arnold Mi­hály altábornaggyal, a vám- és pénzügy- őrség országos parancsnokával (képün­kön). De talán éppen most jött el az ideje. Pedig voltak időszakok, amikor ez ügy­ben (is) keményen támadták az országos vezetést, s a területen dolgozó kollégáikat is. Ha lett volna alapja, a parlamenti olaj­bizottság, illetve annak — a Békés megyei vámnyomozókat 1998 szeptemberében megtámadó — vezetője 1999 óta aligha hagyta volna szó nélkül a dolgot. Budapest Kiindulópontunk tehát: az olajbizottság nyilván rengeteg valós információ birtoká­ban volt, s ennek megfelelő cselekvési hely­zetben is.- Csak mi 22 ezer oldalnyi anyagot ad­tunk át részükre - mondja Arnold Mihály altábornagy. - Már a kilencvenes évek ele­jén jeleztük a kormányzatnak az olajjal kapcsolatos problémákat. A jogszabályvál­tozás például halasztott vámfizetést tett le­hetővé. Amikor 1992-ben megbízott országos pa­rancsnok lettem, azt mondtam az akkori pénzügyminiszternek: akkor tudjuk háttér­be szorítani a visszaéléséket, ha bevezetjük az azonnali vámkiszabási rendszert. Ami­kor egyik napról a másikra megtettük, vala­kik 74 kamiont hagytak a sorsára az uta­kon. Egyből megvádoltak, hogy megbéní­tom a gazdaságot. Ennek hatására vezették be a 15, majd 30 napos vámfizetési halasz­tást. Tiltakoztunk ellene, főként a magas adó­tartalmú termékek esetében. Ráadásul — a demokrácia jelszavával - alanyi jogon kül­kereskedővé válhatott akár Mari néni is: importálhatta az olajat. Ha jól emlékszem, 3200 körüli olajimportőrünk volt akkori­ban. A cégbírósági bejelentkezés pillanatá­tól kötelesek voltunk elvégezni a vámkeze­lést. A bejegyzések pedig leg­alább hónapokig elhúzódtak, s többnyire a végén nem is történ­tek meg. A vagonok a határokon álltak, az ország pedig az évtize­dek során olajfűtésre rendezke­dett be... A cégek perekkel fenye­gettek bennünket. Ha a vagonál­lási díjat megítélik számukra, csak a bér­alapunkból egyenlíthettük volna ki. A meg­oldást szakosított vámhivatalok létrehozá­sában láttuk: 1993 őszére tudtuk megvaló­sítani azokat. Ezzel azt értük el, hogy csak a cég telephelye szerint illetékes vámhiva­talnál lehessen az olajat vámkezeltetni. Az­tán 1994. február 20-án - néhány hónap múlva - e rendelkezést kivették a jogsza­bályból...- Ismét eljött a káosz ideje?- Úgy van. A cégek bárhol az országban vámkezeltethették az olajat. Ha az egyik helyen nem sikerült, a szerelvény egy-egy részét más településekre vitték vámkezel­tetni. Végül 1994 nyarán kerültem olyan helyzetbe - amikor az előző kormány már, az új még nem működött igazán -, hogy lépjek. Szabó Iván pénzügyminisztert bú­csúztattuk egy budai vendéglőben, amikor jelzést kaptam: több olyan olajimportőr is akad, amelyik egyik napról a másikra „felszívódik". Döntöttem: megszüntetjük a halasztott vámfizetést. A nagy számú eset, s az idő rövidsége miatt ezt nem tehettük egyenkénti határoza­tokkal, kiadtam egy VPOP-utasítást: azon­nali hatállyal felfüg­gesztettem a magas adótartalmú termékek halasztott vámfizetését. Ekkor újabb táma­dások értek, mondván: a multinacionálisok nagyon rendesek, mit képzelek én?! Egy multinacionális cég támadását egy közhi­vatalnoknak szinte reménytelen vállalko­zás elviselnie. Volt afférom például a dohá­nyosokkal, akkor a köztársasági elnökhöz kellett mennem az államtitkárral együtt. Ezek mind dokumentálhatók. Eljutottunk addig, hogy olajügyben vissza kellett von­nom mindent... A parlament 1995-ben új jövedéki törvényt hozott. A testület akkor nagyon gyenge állapotban volt. Ezt sem akarták figyelembe venni. Ráadásul ez idő tájt a vám- és pénzügyőrségnek — gyakor­latilag — nem voltam tényleges parancsno­ka: Bokros Lajos úr 1995 nyarán az orszá­gos parancsnok fölé helyezte Pitti Zoltánt, az APEH elnökét, ő lett a testületvalós ve­zetője. — Smi volt ön? — Nem tudom. Korábbi miniszterem azt mondta: „Tudod, mi vagy te? Egy vezénylő tábornok." Korkedvezményes nyugdíjba akartam vonulni. Aztán úgy gondoltam: ezért a rendfokozatért, beosztásért megdol­goztam, nem búcsúban lőttem magamnak, dolgozzanak meg ők is... Évek óta először a családommal nyaralni indultam. Mire visz- szatértem, kezdtek alaposan visszaesni a vámbevételek. Munkatársaimmal három nap alatt tető alá hoztuk Bokros úr számára a vámpótlék intézményét - ez húzta ki a bajból a magyar költségvetést. A miniszter belátta: vissza kell állítani az eredeti állapo­tokat vám- és pénzügyőrség körül. A testü­let 1996 áprilisáig, a vámtörvény megjelené­Profik vagy amatőrök?- Tábornok úr! Mi a véleménye az olajbizottság munkájá­nak eredményéről? — Sziszifuszi munkát végeztek. De az lett volna a jó, ha szakemberek, jogászok kezébe adják a dokumentumo­kat azzal, hogy adjanak elfogulatlan képet. séig megrongálódott állapotban volt. A kis­gazdák nem szavazták meg a törvényt.- Mi történt a vámtörvény elfogadása után?- Egy sor nagy ügy indult el. Ha én meg­mutatnám magának, ki mindenki keresett meg akkoriban, hogy túl szigorúak va­gyunk, meghökkenne. Például egy jelentős ügyben végig „nyerésben" voltunk, aztán a Legfelsőbb Bíróság egy jogi állásfoglalással megszüntette az előtte négy fórumon is egybehangzóan - másként — megítélt ügyet, mondván, nem a cégnek kellett vol­na befestetnie az olajat. A téma büntető­ügyében erre az ügyész is gyorsan ejtette a vádat - indokolás nélkül...- A békéscsabai vámnyomozók ellen is megfogalmazódtak - egy képviselő által - mindenféle vádak.- Egyszer csak beadványok sorát kaptuk ellenük egy országgyűlési képviselőtől. A nyomozó hivatal parancsnoka és helyettese ellen irányultak ezek. Hét-nyolc konkrét üggyel fordult hozzánk Pallag László, öt­ször írásban. Bencze József dandártábor­nok, a felügyeletet ellátó főigazgató kivizs­gálta ezeket. A részleteket nem is akartam megismerni, hátha hozzám kerül az ügy később, miért zártam volna ki magamat a felügyeleti jogkörömből? Úgy tudom, a Bé­kés megyei nyomozóink ellen tett egyetlen bejelentés sem bizonyult valósnak. Ezek a nyomozók — ahogy tudom — annak idején még a rendőrségnek is ellentmondtak. E miatt a rendőrök szóban be is panaszolták őket - írásban már nem voltak hajlandók... S ellentmondtak a képviselő úrnak is. A jogszabályokban előírtak szerint hajtották végre a feladataikat.- Aztán 1999-ben felállt az olajbizottság, Pallag László elnökletével.- Már a szakértőik kiválasztásakor el kel­lett gondolkodnunk. Volt közöttük, akit mi helyeztünk korábban alacsonyabb beosztás­ba alkalmatlanság miatt, mindegy, hány dip­lomája volt. Amúgy is úgy vélekedem: aki­nek kettőnél többje van, azt már nem na­gyon akarom munkatársamnak, tisztelet a kivételnek. Ügyeltünk arra, hogy minden do­kumentumot a bizottság asztalára tegyünk. Az iratok elévülési ideje öt év, de szerencsé­re mindet megőriztük azon túl is. Érdekes módon a bizottság nem a dokumentumokat olvasta el, hanem arra volt kíváncsi, ki mire emlékszik, akár egy évtized távlatából is.- Az önnel kapcsolatban időnként felröp­pentett vádak is sorra alaptalannak bizo­nyultak...- ...ahogy a Békés megyei vámnyomo­zókról szólók is. Egy biztos: a Békés me­gyei vámnyomozók nem bűnelkövetők, akár a tűzbe is teszem értük a kezemet. Az is tény, hogy „megszállott" emberek. Vá­daskodásoknak ki van téve minden köz- szolgálatot teljesítő. Nem vagyok biztos ab­ban, hogy ez, a nekünk amúgy kellemetlen­ségeket okozó ember - akit ugye nem kel­lene szeretnünk - nem az alvilág áldozata- e. A vidéki kollégákat ért támadások mindig keményebbek, hiszen nekik továbbra is ott kell élniük.- Annak idején találkoztam egy le­vélváltással. Öt-hat éve a Pénzügymi­nisztérium egyik illetékes vezető köz­tisztviselője egy cégtől kérdéseket ka­pott: a műszerolaj - melynek kémiai jellemzői két magyar szakértői intézet adatai szerint is csaknem azonosak a gázolajéval - mentes-e a jövedéki adó alól, ha behozzák az országba, s eladható-e gáz­olajként, fűtőolajként? A válasz az volt: nem kell jövedéki adót fizetni utána, s az említett célokra árusítható. Nem az lett volna a tisz­tességes eljárás, ha a köztisztviselő azonnal ,, riasztja" a Parlamentet, hogy törvényt kell módosítani? Az állam szolgáinak nem az ál­lam fejével kellene gondolkodniuk?- Az állam szolgái az állam fejével gon­dolkodnak. Ismerem az ügyet, az említett tisztviselő a mi javaslatunkra — s ez irattári anyaggal dokumentálható - indítványozta, hogy a műszerolajat minősítsék jövedéki termékké. De a parlamenti képviselők kö­zött voltak olyanok, akik ezt nem vették tu­domásul: a javaslat „nem ment át" a jogal­kotókon. Ilyesmik tisztázására akár egy újabb bizottságot is össze lehetne hívni. De hát fölösleges lenne: ezeknek az ügyeknek a többsége már régen elévült. KISS A. JÁNOS _______________(ARCHÍV FOTÓS Eu rópa Hetek Wittenbergben A közelmúltban ismét meg­rendezték Wittenbergben az Európa Heteket, ahol bé­késcsabaiak is jelen voltak. Békéscsaba A békési megyeszékhelyet zene­iskolások és a Békéscsaba— Wittenberg Magyar-Német Ba­ráti Egyesület tagjai képviselték. A különböző programokon is részt vevő növendékek és vezető­ik szép sikert arattak az esemény záróhangversenyén. Az egyesü­let tagjai pedig dr. Megyeri Zsoltné vezetésével Békés me­gyét bemutató kiállítási standot készítettek, s miként a korábbi években, most is sok látogatójuk volt. A jellegzetességek — csabai kolbász, pálinka, magyar borok — mellett a Kézműves Iskola által készített népművészeti tárgyakat is nagy érdeklődés kísérte, mi több, azok legjelesebbjei azóta már helyi polgárok otthonát dí­szítik. Mellesleg, 11 országból ér­keztek vendégek a német város­ba erre a találkozóra. Időközben a „Luther-esküvő” rendezvényeire is meghívást kap­tak a békéscsabaiak. Tizenketten utaztak el az ötéves kapcsolat eredményeként, főleg baráti csa­ládokhoz. Ezúttal eldöntötték, hogy jövőre korabeli jelmezek­ben ők is felvonulnak Witten­bergben, előbb persze még az őszi, soros csabai kolbászfeszti­válon találkoznak ottani baráta­ikkal az egyesület tagjai. F. I. Vendégek és vendéglátók Wittenbergben A közös név összeköt A klasszikus marhapörköltet az iskolaigazgató főzte Magyarországon négy Föld­vár nevű település létezik: Balatonföldvár, Tisza- földvár, Dunaföldvár és Pusztaföldvár. A Földvárak úgy döntöttek, minden év­ben találkozót szerveztek. A hagyományt az elmúlt év­ben indították útjára, akkor Dunaföldvár adott otthont a jeles eseménynek, az idei találkozót pedig Balatonföldváron rendezték meg június 15—18-a között. _______Pusztaföldvár______- A háromnapos találkozón 14 fős küldöttséggel képviseltettük magunkat - adta hírül dr. Baranyi István, a település pol­gármestere. A rendezvény a föld­vári festők kiállításával kezdő­dött. Pusztaföldvárról Hankó Pál, Bolla Pál, Szűcs István és Valaczkai Erzsébet állította ki al­kotásait a balatonföldvári közös­ségi házban, összesen 21 képet. Másnap a házigazdák és a ven­dég földváriak részt vettek azon az ünnepségen, ahol felszentel­ték a Balatont és megáldották a hajókat. A rendezvényen mind a négy földvári polgármester ünne­pi beszédet mondott. A nap fo­lyamán számos kulturális prog­ram is várt a Földvárak találko­zója rendezvény résztvevőire. A zárónapon pedig ügyességi és sportversenyeket rendeztek. Egyebek mellett ötpárevezős ver­senyen is megmérettek a telepü­lések. A pusztaföldváriak közül többen ez alkalommal vettek elő­ször evezőt a kezükbe, így nem csoda, ha a három „vízi” Földvár mögött a negyedik helyen futot­tak be. A „Földvári ízek” verse­nyen azonban a Békés megyeiek mindenkit maguk mögé utasítot­tak. A klasszikus marhapörköltet Pusztai Lajos iskolaigazgató főz­te. A zárónapon a pusztaföldvári polgármestert - mivel a találko­zó valamennyi eseményén részt vett — polgármesteri különdíjjal jutalmazták. Dr. Baranyi István­tól megtudtuk, a négy polgár- mester megállapodott, a Földvá­rak találkozójába a határon túli Földvárakat is bevonják. Jövőre a Földvárak Tiszaföldváron talál­koznak, 2003 májusában pedig Pusztaföldvár lesz az esemény házigazdája. KOVÁCS ERIKA Képzőművészeti alkotótábor, a 21. Az Ungvári Mihály festőmű­vész vezetésével működő Békés Megyei Képzőművé­szeti Szabadiskola Egyesü­let által megrendezett kép­zőművészeti alkotótábor idén július 2-13. között im­már huszonegyedszer nyit­ja meg kapuit. Békés megye Ma a Kétegyházi Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Tovább­képző Intézetnek otthont adó, hajdanán szebb napokat látott Almássy-kastély 6 hektáros parkjában megrendezendő alko­tótábor nem szorul bemutatásra a képzőművészet, illetve a hami­sítatlan alföldi táj szerelmesei­nek. Ungvári Mihály mellett Hargittainé Megyeri Valéria kincstárnok, az egyesület titkára tevékenykedik a vezetésben. A tűzzománc szakkör irányítója Megyeriné Szabó Gyöngyi tanár, a szobrászat iránt vonzódókat Szőke Sándor szobrász, restaurá­tor irányítja. Tornyai Tibor festő­művész a jelentkezőket a roman­tikus festészet, illetve a táblafes­tészet rejtelmeibe kalauzolja. A festészet iránt érdeklődők még Korbely István festőművésztől leshetik el a szakmai fogásokat, a vizuális kultúra szerelmesei Haj­dú István Lászlótól tanulhatnak. Torzsa Ibolya keramikus és Bánfi Barna fotóművész e két terület iránt érdeklődőket vezeti a foglal­kozásokon. Ugyanekkor - szintén Ungvá­ri Mihály szervezésében - kilen­cedszer rendezik meg az Orszá­gos Vadászati, Halászati és Ter­mészetvédelmi Képzőművészeti Kiállítást is. A három helyszínes vándorkiállítást Csorváson, Kötegyánban és Táton tekinthe­tik meg az érdeklődők.- BOTH ­Ahol már egyházturizmusban gondolkodnak A Széchertyi-terv keretében benyújtott pályázattal több millió forint támogatást nyertek Körösnagyharsány egyik ékessége, a műemlék jellegű re­formátus templom. A jövőre immár kétszáz esztendős templomon 1996-ban jelentős beruházást hajtottak végre: tornya akkor rézborítású süveget kapott. A Széchenyi-terv keretében benyújtott pályázat eredményességének köszön­hetően a Körösnagyharsányi Református Egyházközség több millió forint támogatást nyert. A pénzből újabb egyhá­zi fejlesztésekre nyílik lehetőség. rizmus feltételeit. Ez - a szintén áhított vasúti és közúti határnyi­tással együtt - új lehetőséget nyújthatna a megyénk északkele­ti csücskében található község la-, kói számára.- A Gazdasági Minisztérium által meghirdetett Széchenyi-terv Körösnagyharsány Bocskai István - akinek szobra közvetlenül a templom mellett található - egykori hajdúvárosá­ban ma már jóval ezer alatti a la­kosság lélekszáma. Az itt élők mindennapjaiban fontos szere­pet tölt be az egyház. A temp­lomban nemcsak a lélek talál vi­gaszra, hanem az egyházi ren­dezvények révén a lakosság együvé tartozásának érzése is erősödik. A templom története Körösnagyharsány késő barokk, copfstílusú műemlék jellegű református templomát Ficher Ágoston építette 1802-ben. Tor­nya az előző templomból (1788) maradt meg, de 1859-ben romantikus stílusban átalakították. A szószéken található peli­kán a református egyház egyik kedvelt szimbóluma. A pelikán a román korban az anyaszentegyház jelképe volt. Szimbólum­má az a hiedelem tette, hogy a madár önön vérével táplálja fia­it, így az önfeláldozást jelképezi. Sőt, a harsányiak azt szeret- keretében a Körösnagyharsányi nék, ha hamarosan településükön Református Egyházközség siker- is megteremthetnék az egyháztu- rel pályázott. A harsányiak össze­sen 7,4 millió forint támogatást kapnak - közölte lapunkkal Vígh Ilona, a körös-sárréti térség or­szággyűlési képviselője. — A most elnyert pénz által le­hetővé válik, hogy a templomto­rony vakolatát helyreállítsuk, va­lamint a templom környezetét olyan állapotba hozzuk, hogy községünkben is lehetővé váljon az egyházturizmus. A műemlék jellegű templommal, az egyház­zal és a településsel kapcsolatban turizmust segítő kiadványokat is meg szeretnénk jelentetni. Sőt, azt tervezzük, hogy a parókiánál a leendő turisták számára fogadó pihenőhelyeket alakítunk ki — mondta megkeresésünkre Máté Pál, Körösnagyharsány polgár- mestere. __________________________________________ M. B.

Next

/
Thumbnails
Contents