Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-15 / 138. szám
2001. JÚNIUS 15., PÉNTEK - 9. OLDAL MÉS MEGYEI HÍRLÁP T É R - K É P Címer helyett Tarhosnak soha nem volt címere, s a közeljövőben nem lesz. A település vezetői elmondták: nem vetették el a címerkérdést, kacérkodnak vele. A település ötvenedik születésnapjára biztosan megszületik a község címere és lesz a falunak zászlaja is. Településleltár Lélekszám: 974 (csökkenő); legidősebb lakos: Nádas Jánosné, 1907. 09. 24.; legfiatalabb lakos: Romár Gábor, 2001. 06. 04.; munkanélküliek száma: 48. Területe: 5745 hektár, ebből a belterület 109 hektár; lakások száma: 379; ivóvízvezeték hosz- sza: 9,7 kilométer, a bekapcsolt lakások száma 292; szilárd burkolatú út hossza: 4,2 kilométer, a belterületi úthálózat 75 százaléka aszfaltozott; szennyvízhálózat: nincs; egyéni távbeszélő előfizetők száma: 240; gázvezeték: tartályos gáz van a belterületen. Múltmorzsák Tarhos vidéke a tiszai kultúra gazdag lelőhelye. A különböző ásatások és a föld felszínére került emlékek tanúsítják: a vidéken ősi emberi kultúra fejlődött ki. A község középkori történetére nézve nincsenek megbízható adatok. Ami biztosnak tűnik: a XV. és XVI. században királyi adománybirtok volt, a török időben nem lakták. A településről biztos adatok csak a XVIII. századtól vannak, amikor is a tarhosi pusztát a Wenckheim család szerezte meg. A grófi família 1775 után itt telepedett le. A mintegy 50 holdnyi erdő közepén díszes kastélyt emeltetett. Tarhos, mint település a XIX. század elején kezdett kialakulni, a kastély körül egyre több gazdatiszti és cselédlakás épült. Gulyás György vezetésével 1946-ban a grófi kastélyban énekiskola nyílt. A község 1954. január elsejétől önálló település, nevét az Énekiskola és a zenei napok tették országos, majd nemzetközi hírűvé. Néveredet A magyar honfoglalás idején a törzsek és a nemzetségek feltehetően abban a szigorú sorrendben helyezkedtek el, amelyet előző szálláshelyükön, Etelközben alakítottak ki. Erre mutatnak a törzsek és vezetőinek nevéből lett helységnevek. Valószínű, hogy a honfoglaláskor a mai Tarhos helyén Tas vagy Szabolcs egyik ilyen nevű vezetője szállott meg. Először 1563-as keltezésű, békési oklevelekben olvasható Tarhos András nevű lakos, akinek ősei minden bizonnyal a régi tarhosi pusztában laktak. Az oldal a Tarhosi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és a fotókat készítette: Szekeres András Hely, ahol még nincs földgáz Tarhos nevét az énekiskola és a zenei napok tették ismertté Igencsak zűrzavaros heteket élt át a község 1999 nyarán: lemondott a képviselő-testület, felállt székéből az akkori polgármester. Ön- kormányzati és polgármesteri választást írtak ki, s amikor megalakult az újonnan választott önkormányzat, az ismételten megválasztott polgármester visszakozott. A falu ott állt az új testülettel, de polgármester nélkül. Ebben a vészhelyzetben a testület frissen megválasztott tagját, Hornok Sándort bízta meg az újabb polgármester-választásig ügyvezetőként a község irányítására. Aztán az őszi voksoláskor már ő, vagyis Hornok Sándor lett a befutó.- Annak idején az iskola megszüntetésének gondolata korbácsolta a kedélyeket. A falu lakossága mindig ragaszkodott az oktatási intézményéhez. De ez már történelem — kezdi a beszélge- Névjegy tést Hornok Sándor, a község polgármestere.- Milyen eredményeket mondhat magáénak az önkormányzat?- Legfőbb feladatunknak tekintettük a település csődtől való megmentését és a lakosság félelmének gyors eloszlatását az iskolabezárásról. Fontos volt tehát a község hiteleinek visszafizetése, az alapfeladatok maradéktalan ellátásával a hitelmentes, stabil gazdálkodás megteremtése, valamint az önkormányzati intézmények zökkenőmentes, megfelelő színvonalú működtetése. Hosszú a felsorolás, s ma már elmondhatom: néhány hónap alatt megoldottuk. Az elmúlt másfél esztendőben a korábban stagnáló lakossági infrastrukturális fejlesztések — ha lassú ütemben is — de megindultak. Elkezdtük, s folytatjuk az elhanyagolt önHornok Sándor Név: Homok Sándor Született: 1947. december 17., Békés Családi állapot: nős; gyermekei: Péter egyetemista, Zita általános iskolás Tanulmányai: a békési Szegedi Kis István Gimnáziumban érettségizett, ezt követően a Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolán gépész üzemmérnöki, majd a budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán mérnök-tanár diplomát szerez Munkahelyei: Szegedi Kis István Gimnázium, Ipari Szakközépiskola, 1999-től polgármester Hobbija: kertészkedés, olvasás kormányzati épületek felújítását, intézményeink eszközellátottságának fejlesztését, cseréjét. A közterületek szépítésével kapcsolatos mozgalmak keretében a lakosság által felajánlott társadalmi munkával igyekszünk kulturáltabbá, szebbé tenni lakókörnyezetünket. Az elmúlt évben felújítottuk az iskola napközis konyháját, a Petőfi utcában a járda aszfaltburkolatot kapott. Befejeződött a közvilágítás korszerűsítése, ezzel együtt kellő megvilágítást kapott a Békési út, így azt belterületté nyilvánították. Társadalmi munkával játszóteret építettünk. Rendbe- tettük a községben a belvízelvezető csatornákat, elkészült a Zöldfa utcában az útalap. A polgármesteri hivatalban kisebb A KEPVISELO-TESTULET TAGJAI Balog Mihály Gál László Lipcsei László (alpolgármester) Hanczámé Kozma Róza Homok Sándor (polgármester) Sáfrány Imre Szodorai László Szilágyi Anikó (Valamennyi képviselő független.) Jegyző: Détámé Molnár Andrea technikai fejlesztésre is jutott pénz. Bevezettük a falugondnoki szolgálatot, melynek jobb működéséhez egy mik- robuszt vásároltunk. Az idei legnagyobb fejlesztésünk — már megkezdődött - az a 8 millió forintos beruházás, mely keretében az Arany János utcában járda épül, s ezzel régi vágyuk teljesül az itt élőknek.- A választási ciklus végéig mit szeretnének még megvalósítani?- Minden pénz kérdése... Sok mindenre lenne szüksége a lakosságnak, sajnos, az anyagi forrásaink erősen korlátozottak, ezért a hiányzó pénzt pályázatokon igyekszünk előteremteni. A kerékpárosok védelmében a Békési úton szeretnénk kerékpárutat építeni, melynek tervei már elkészültek. A biztonságos közlekedés miatt (elsősorban a gyerekek védelmében) fontos lenne az autóbuszmegálló öblének kialakítása. S amire régóta várunk a községben, az a földgáz bevezetése. A megye egyetlen települése Tarhos, ahol még nincs földgáz... A térségben társulási formában a szennyvízrendszer kialakításán fáradozunk, a lakosság igényli, a tarhosiak 80 százaléka támogatja a szennyvízrendszer építését. Nagy gondunk a foglalkoztatás. A '90-es évek elején épült egy 50 személyes foglalkoztató, melyben korábban varroda működött. A komplexum sokféle tevékenységre alkalmas, két éve üresen, kihasználatlanul áll. Jó lenne, ha tudnánk egy iskolai tornatermet építem. Az idősekről való gondoskodásunk megkülönböztetett figyelmet követel, sok a segítségre szoruló, egyedül élő ember. A település rohamosan elöregszik, ezért is volt nagy szükség a falu- gondnoki szolgálat létrehozására. Szeretnénk javítani a közösségi életet, az együvé tartozás érzését, a jó értelemben vett lokálpatriotizmust. — Mennyit dolgozik naponta? — Soha nem számoltam. Munkaidőmet az elvégzendő teendők, feladatok határozzák meg. A hivatali időn kívül gyakran otthonomban is felkeresnek problémákkal, ötletekkel. Mindenkit szívesen látok.- Hobbija?- A kertészkedés és az olvasás. Az előbbire hétvégeken, az utóbbira esténkét szakítok időt. Mint faluhelyen mindenki, így mi is konyhakertünkben a család részére igyekszünk minden zöldségfélét megtermelni.- Nem hiányzik a tanítás, a gyerekek, az iskola?- Őszintén megmondom: a tanítás is, a polgármesterkedés is egész embert követel. Tudom, a polgármesterség nem nyugdíjas állás. Hiányoznak a gyerekek, s nem tagadom, szeretnék még egy jót tanítani...- A 2002-es választásokon indul? — Messze van még, így nem is gondolkodtam rajta. Ha a körülmények úgy alakulnak, s a lakosság is számít munkámra, szolgálatomra, akkor elképzelhető, hogy vállalom az újabb megmérettetést, a kihívást. A ZENEPAVILON. A második világháború után, 1946-ban Gulyás György szervezésében nyílt meg a tarhosi Énekiskola, mely bentlakásos zenegimnáziummá és zeneművészeti szakiskolává fejlődött. A Zenepavilont 1952—53-ban 3,5 millió forintos beruházással építették, s 1953. május elsején Kodály Zoltán jelenlétében adták át rendeltetésének. Az iskola általános és gimnáziumi tagozatú volt, énekkara országos viszonylatban kiemelkedett, több külföldi bemutatón és hazai versenyen nagy sikerrel szerepelt. Az Énekiskolát egy 1954. augusztus 26-án kelt népművelési miniszteri rendelettel megszüntették, helyébe gyógypedagógiai intézetet létesítettek. A Zenepavilon 1976 óta ismét a zene szolgálatában áll Büszkék egykori diákjaikra A kis falu szélén, ahol nincsenek távolságok, alig kőhajítás- nyira a település központjától csendesen húzódik meg az általános iskola, mely 106 kisdiák második otthona. Két-há- rom esztendeje még a megszűnés réme fenyegette, sorsáról falugyűlés döntött A tarhosiak többsége akkor azt mondta: ha megszűnik az iskola, akkor meghal a falu is. Akik anno ezen a véleményen voltak, napjainkban is ezt vallják.- Azt hiszem, jó döntés volt az önkormányzattól az iskola megmentése, pontosabban megtartása — kezdi a beszélgetést Öreg István, az iskola igazgatója, de mint mondja: feledjük a múltat, a jelenről beszélgessünk.- Egy ilyen kis faluban, mint Tarhos, óriási az iskola megtartó szerepe, ötven éve 217 nebulója volt iskolánknak. Ha megszűnne az intézmény, akkor a gyerekek egy része biztosan nem is jönne vissza a falujába. S minden bizonnyal a szülők is követnék őket a városba. Hogy mennybe ragaszkodnak a falubeliek az iskolához, mi sem bizonyítja jobban: évente egy-két gyerek vált általános iskolát, ők is csak azért, mert tagozatos osztályban - ének, matematika, nyelv, sport - tanulnak tovább. Az iskola legnépesebb osztálya az elsősöké, ők tizenheten vannak. Legkisebb létszámú a hatodik osztály, melybe tízen járnak. Az iskola felszereltségéről az igazgató a következőket mondja: szakkörön is „nyúzzák”. A szakos ellátottságról megtudtuk: képesítés nélküli pedagógusa nincs az iskolának, a pedagógusok többsége három szakkal rendelkezik. Volt tanítványaik eredményét továbbtanulásuk során figyelemmel kísérik.- Mostani nyolcadikosaink közül mindenki továbbtanul, a többség szakközépiskolában, kisebb hányaduk gimnáziumban folytatja tanulmányait. Középiskolában volt tanítványaink megállják a helyüket, nem egy közülük jobb eredményeket produkál, mint nálunk. Mindez bizonyítja: jó alapokkal léptek ki tőlünk - summázza az igazgató. Azt sem mellékesen jegyzi meg, hogy diákjaik a sportban évek óta kiemelkedő eredményeket érnek el, néhányan a megyei és országos tanulmányi versenyeken bizonyították tehetségüket, s ettől a tanévtől az ISM nemzeti atlétikai program bázisiskolája. Még valami: az iskola tizenhárom pedagógusa közül négyen egykori iskolájukban tanítanak.- Tanítványaink az életben megállják helyüket. Büszkék vagyunk rájuk! — mondja búcsúzáskor Öreg István. Évekre volt szüksége a békési Egyetértés Szarvasmarhatenyésztő Kft. tarhosi tehenészetének, hogy talpra álljon abból a sokkhatásból, ami 1997 augusztusában érte a céget. Annak idején beszámoltunk róla, hogy tbc- fertőzés nyomán a tehenészet 819 tehenét és 124 itatásos borját ki kellett irtani. Az akkori események mindenkit megviseltek, s nem beszélnek róla szívesen. Megdöbbentő, szívfacsaró látvány volt annak idején az üres telep. Még a krónikást is mellbevágták az események, amikor körbe kalauzolták, a dolgozók közül pedig egyik-másik a könnyeivel küszködött... A telep akkor 72 családnak adott kenyeret. A 670 darabos tejelő tehénlétszám éves átlagban 6 ezer liter feletti extra minőségű tejet adott. A telep több kiváló tenyészállattal, díjnyertes tehénnel Majdnem padlót fogtak, ám sikerült talpra állniuk büszkélkedhetett, köztük volt Anita is, „aki” előző évben az OMÉK- on harmadik helyezést ért el.- Még ma is érezzük a tragédia hatását - jegyzi meg Szpisják Tibor, a kft. ügyvezetője. A teljes körű fertőtlenítés után kezdhették meg az újratelepítést: Zalaegerszegről 279, Szeghalomból 150 holstein-fríz fejőstehenet vásároltak, s a saját, rosszerdői telepükről további 600 növendéküszőt fogtak tenyésztésbe.- Az állományunk létszáma még nem érte el az akkori szintet, termelésben viszont már meghaladta azt - folytatja az ügyvezető, s máris elébem teszi a kimutatásokat. Tavaly az egy tehénre jutó tejtermelésük meghaladta a 7200 literes átlagot, a Nutriciának feldolgozásra 4 millió 370 ezer liter extra minőségű tejet értékesítetrög exportra került. Időközben a dolgozói létszámuk 53-ra zsugorodott. — Az állatállományt sikerült „összegyúrni”, s ma ismét vannak olyan tenyészegyedeink, melyek díjakat nyertek, s jó eredményekkel büszkélkedhetnek - magyarázza Szpisják Tibor, miközben a tejtermelés gazdaságosságáról váltunk szót. Mint mondja, tavaly a költségeik nekik is emelkedtek, ezt viszont ellensúlyozta a vemhes üszők értéSzpisják Tibor: Az állatállományt sikerült „összegyúrni”, s ma ismét vannak olyan tenyészegyedeink, melyek kesítéséből szárma- dijakat nyertek, s jó eredményekkel büszkélkedhetnek zó többlet bevétel. Hogy mennyire üzlet manapság a szarvasmarhatartás és tejtermelés? Az ügyvezető tömören, lakonikusan úgy fogalmaz: meg lehet belőle élni, de meggazdagodni nem lehet. Az extra minőségű tejért literenként 72,70-et fizet a feldolgozó, a magasabb zsír- és fehérjetartalomért minden literre kapnak még három-négy forintot.- A Nutricia naponta 10-12 ezer liter tejet vesz át tőlünk, s megnyugtató, hogy pontosan, szerződés szerint fizet, ami gazdálkodásunkban biztos bevételi forrás. Ez arra elegendő, hogy most már évente 6-8 millió forintot fordíthatunk fejlesztésre, korszerűsítésre, olyan feladatokra, amiket korábban kellett volna megvalósítanunk. Ha nem következnek be az említett események, akkor meg is valósítottuk volna, s minden bizonnyal más alapokkal kezdtük volna a harmadik évezredet - summázza az ügyvezető. Mindezek mellett 113 vemhes üszőt értékesítettek, ebből 72 gőték, takarmányozásra több mint 300 ezer liter tejet használtak fel.
