Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

2001. JÚNIUS 15., PÉNTEK - 9. OLDAL MÉS MEGYEI HÍRLÁP T É R - K É P Címer helyett Tarhosnak soha nem volt címe­re, s a közeljövőben nem lesz. A település vezetői elmondták: nem vetették el a címerkérdést, kacérkodnak vele. A település ötvenedik születésnapjára bizto­san megszületik a község címe­re és lesz a falunak zászlaja is. Településleltár Lélekszám: 974 (csökkenő); leg­idősebb lakos: Nádas Jánosné, 1907. 09. 24.; legfiatalabb lakos: Romár Gábor, 2001. 06. 04.; munkanélküliek száma: 48. Területe: 5745 hektár, ebből a belterület 109 hektár; lakások száma: 379; ivóvízvezeték hosz- sza: 9,7 kilométer, a bekapcsolt lakások száma 292; szilárd bur­kolatú út hossza: 4,2 kilométer, a belterületi úthálózat 75 százalé­ka aszfaltozott; szennyvízháló­zat: nincs; egyéni távbeszélő elő­fizetők száma: 240; gázvezeték: tartályos gáz van a belterületen. Múltmorzsák Tarhos vidéke a tiszai kultúra gaz­dag lelőhelye. A különböző ásatá­sok és a föld felszínére került em­lékek tanúsítják: a vidéken ősi emberi kultúra fejlődött ki. A község középkori történe­tére nézve nincsenek megbízha­tó adatok. Ami biztosnak tűnik: a XV. és XVI. században királyi adománybirtok volt, a török idő­ben nem lakták. A településről biztos adatok csak a XVIII. szá­zadtól vannak, amikor is a tarhosi pusztát a Wenckheim család szerezte meg. A grófi fa­mília 1775 után itt telepedett le. A mintegy 50 holdnyi erdő kö­zepén díszes kastélyt emeltetett. Tarhos, mint település a XIX. század elején kezdett kialakul­ni, a kastély körül egyre több gazdatiszti és cselédlakás épült. Gulyás György vezetésével 1946-ban a grófi kastélyban énekiskola nyílt. A község 1954. január elsejétől önálló település, nevét az Énekiskola és a zenei napok tették országos, majd nemzetközi hírűvé. Néveredet A magyar honfoglalás idején a törzsek és a nemzetségek felte­hetően abban a szigorú sorrend­ben helyezkedtek el, amelyet elő­ző szálláshelyükön, Etelközben alakítottak ki. Erre mutatnak a törzsek és vezetőinek nevéből lett helységnevek. Valószínű, hogy a honfoglaláskor a mai Tarhos helyén Tas vagy Szabolcs egyik ilyen nevű vezetője szállott meg. Először 1563-as keltezésű, békési oklevelekben olvasható Tarhos András nevű lakos, aki­nek ősei minden bizonnyal a régi tarhosi pusztában laktak. Az oldal a Tarhosi Önkormány­zat támogatásával készült. Szerkesztette és a fotókat készítette: Szekeres András Hely, ahol még nincs földgáz Tarhos nevét az énekiskola és a zenei napok tették ismertté Igencsak zűrzavaros heteket élt át a község 1999 nyarán: lemondott a képviselő-testület, felállt székéből az akkori polgármester. Ön- kormányzati és polgármesteri választást ír­tak ki, s amikor megalakult az újonnan vá­lasztott önkormányzat, az ismételten meg­választott polgármester visszakozott. A falu ott állt az új testülettel, de polgármester nél­kül. Ebben a vészhelyzetben a testület fris­sen megválasztott tagját, Hornok Sándort bízta meg az újabb polgármester-választásig ügyvezetőként a község irányítására. Aztán az őszi voksoláskor már ő, vagyis Hornok Sándor lett a befutó.- Annak idején az iskola megszüntetésének gondolata korbácsolta a kedélyeket. A falu lakos­sága mindig ragaszkodott az oktatási intézmé­nyéhez. De ez már törté­nelem — kezdi a beszélge- Névjegy tést Hornok Sándor, a község polgármestere.- Milyen eredményeket mondhat magáénak az önkormányzat?- Legfőbb feladatunk­nak tekintettük a település csődtől való megmentését és a lakosság félelmének gyors eloszlatását az isko­labezárásról. Fontos volt tehát a község hiteleinek visszafizetése, az alapfel­adatok maradéktalan ellá­tásával a hitelmentes, sta­bil gazdálkodás megte­remtése, valamint az ön­kormányzati intézmények zökkenőmentes, meg­felelő színvonalú működtetése. Hosszú a felsoro­lás, s ma már elmondhatom: néhány hónap alatt megoldottuk. Az elmúlt másfél esztendőben a korábban stagnáló lakossági infrastrukturális fej­lesztések — ha lassú ütemben is — de megindul­tak. Elkezdtük, s folytatjuk az elhanyagolt ön­Hornok Sándor Név: Homok Sándor Született: 1947. december 17., Békés Családi állapot: nős; gyermekei: Péter egyetemista, Zita általános iskolás Tanulmányai: a békési Szegedi Kis István Gimnáziumban érettségizett, ezt követően a Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolán gépész üzemmérnöki, majd a budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán mérnök-tanár diplomát szerez Munkahelyei: Szegedi Kis István Gimnázium, Ipari Szakközépiskola, 1999-től polgármester Hobbija: kertészkedés, olvasás kormányzati épületek felújítását, intézményeink eszközellátottságának fejlesztését, cseréjét. A közterületek szépítésével kapcsolatos mozgal­mak keretében a lakosság által felajánlott társa­dalmi munkával igyekszünk kulturáltabbá, szeb­bé tenni lakókörnyezetünket. Az elmúlt évben felújítottuk az iskola napkö­zis konyháját, a Petőfi utcában a járda aszfaltburkolatot kapott. Befejeződött a közvilágítás kor­szerűsítése, ezzel együtt kellő megvilágítást kapott a Békési út, így azt belterületté nyilvání­tották. Társadalmi munkával játszóteret építettünk. Rendbe- tettük a községben a belvízelve­zető csatornákat, elkészült a Zöldfa utcában az útalap. A pol­gármesteri hivatalban kisebb A KEPVISELO-TESTULET TAGJAI Balog Mihály Gál László Lipcsei László (alpolgármester) Hanczámé Kozma Róza Homok Sándor (polgármester) Sáfrány Imre Szodorai László Szilágyi Anikó (Valamennyi képviselő független.) Jegyző: Détámé Molnár Andrea technikai fejlesztésre is jutott pénz. Bevezettük a falugond­noki szolgálatot, melynek jobb működéséhez egy mik- robuszt vásároltunk. Az idei legnagyobb fejlesztésünk — már megkezdődött - az a 8 millió forintos beruházás, mely keretében az Arany Já­nos utcában járda épül, s ez­zel régi vágyuk teljesül az itt élőknek.- A választási ciklus végéig mit szeretnének még megvalósítani?- Minden pénz kérdése... Sok mindenre lenne szüksége a lakosságnak, sajnos, az anyagi forrása­ink erősen korlátozottak, ezért a hiányzó pénzt pályázatokon igyekszünk előteremteni. A kerékpá­rosok védelmében a Békési úton szeretnénk ke­rékpárutat építeni, melynek tervei már elkészültek. A biztonságos közlekedés mi­att (elsősorban a gyerekek védelmében) fontos lenne az autóbuszmegálló öblének kialakítása. S amire régóta várunk a községben, az a földgáz bevezetése. A me­gye egyetlen települése Tarhos, ahol még nincs föld­gáz... A térségben társulási formában a szennyvízrend­szer kialakításán fárado­zunk, a lakosság igényli, a tarhosiak 80 százaléka tá­mogatja a szennyvízrend­szer építését. Nagy gondunk a foglalkoztatás. A '90-es évek elején épült egy 50 személyes foglalkoztató, melyben korábban varroda működött. A komple­xum sokféle tevékenységre alkalmas, két éve üre­sen, kihasználatlanul áll. Jó lenne, ha tudnánk egy iskolai tornatermet építem. Az idősekről való gon­doskodásunk megkülönböztetett figyelmet köve­tel, sok a segítségre szoruló, egyedül élő ember. A település rohamosan elöregszik, ezért is volt nagy szükség a falu- gondnoki szolgálat létrehozásá­ra. Szeretnénk javítani a közös­ségi életet, az együvé tartozás ér­zését, a jó értelemben vett lokál­patriotizmust. — Mennyit dolgozik naponta? — Soha nem számoltam. Munkaidőmet az elvégzendő teendők, feladatok határozzák meg. A hivatali időn kívül gyakran otthonomban is felke­resnek problémákkal, ötletek­kel. Mindenkit szívesen látok.- Hobbija?- A kertészkedés és az olva­sás. Az előbbire hétvégeken, az utóbbira estén­két szakítok időt. Mint faluhelyen mindenki, így mi is konyhakertünkben a család részére igyek­szünk minden zöldségfélét megtermelni.- Nem hiányzik a tanítás, a gyerekek, az iskola?- Őszintén megmondom: a tanítás is, a pol­gármesterkedés is egész embert követel. Tudom, a polgármesterség nem nyugdí­jas állás. Hiányoznak a gyere­kek, s nem tagadom, szeretnék még egy jót tanítani...- A 2002-es választásokon indul? — Messze van még, így nem is gondolkodtam rajta. Ha a kö­rülmények úgy alakulnak, s a lakosság is számít munkámra, szolgálatomra, akkor elképzel­hető, hogy vállalom az újabb megmérettetést, a kihívást. A ZENEPAVILON. A második világháború után, 1946-ban Gulyás György szervezésé­ben nyílt meg a tarhosi Énekiskola, mely bentlakásos zenegimnáziummá és zeneművészeti szakiskolává fejlődött. A Zenepavilont 1952—53-ban 3,5 millió forintos beruházással építették, s 1953. május elsején Kodály Zoltán jelenlétében adták át rendeltetésének. Az iskola általá­nos és gimnáziumi tagozatú volt, énekkara országos viszonylatban kiemelkedett, több külföl­di bemutatón és hazai versenyen nagy sikerrel szerepelt. Az Énekiskolát egy 1954. augusz­tus 26-án kelt népművelési miniszteri rendelettel megszüntették, helyébe gyógypedagógiai in­tézetet létesítettek. A Zenepavilon 1976 óta ismét a zene szolgálatában áll Büszkék egykori diákjaikra A kis falu szélén, ahol nincse­nek távolságok, alig kőhajítás- nyira a település központjától csendesen húzódik meg az ál­talános iskola, mely 106 kisdi­ák második otthona. Két-há- rom esztendeje még a megszű­nés réme fenyegette, sorsáról falugyűlés döntött A tarhosiak többsége akkor azt mondta: ha megszűnik az iskola, akkor meghal a falu is. Akik anno ezen a véleményen voltak, napjainkban is ezt vallják.- Azt hiszem, jó döntés volt az önkormányzattól az iskola meg­mentése, pontosabban megtartá­sa — kezdi a beszélgetést Öreg István, az iskola igazgatója, de mint mondja: feledjük a múltat, a jelenről beszélgessünk.- Egy ilyen kis faluban, mint Tarhos, óriási az iskola megtartó szerepe, ötven éve 217 nebulója volt iskolánknak. Ha megszűnne az intézmény, akkor a gyerekek egy része biztosan nem is jönne vissza a falujába. S minden bi­zonnyal a szülők is követnék őket a városba. Hogy mennybe ragasz­kodnak a falubeliek az iskolához, mi sem bizonyítja jobban: évente egy-két gyerek vált általános isko­lát, ők is csak azért, mert tagozatos osztályban - ének, matematika, nyelv, sport - tanulnak tovább. Az iskola legnépesebb osztálya az elsősöké, ők tizenheten van­nak. Legkisebb létszámú a hato­dik osztály, melybe tízen járnak. Az iskola felszereltségéről az igazgató a következőket mondja: szakkörön is „nyúzzák”. A szakos ellátottságról megtudtuk: képesítés nélküli pe­dagógusa nincs az iskolának, a pe­dagógusok többsége három szak­kal rendelkezik. Volt tanítványaik eredményét továbbtanulásuk so­rán figyelemmel kísérik.- Mostani nyolcadikosaink kö­zül mindenki továbbtanul, a több­ség szakközépiskolában, kisebb hányaduk gimnáziumban folytatja tanulmányait. Középiskolában volt tanítványaink megállják a helyü­ket, nem egy közülük jobb ered­ményeket produkál, mint nálunk. Mindez bizonyítja: jó alapokkal léptek ki tőlünk - summázza az igazgató. Azt sem mellékesen jegy­zi meg, hogy diákjaik a sportban évek óta kiemelkedő eredménye­ket érnek el, néhányan a megyei és országos tanulmányi versenyeken bizonyították tehetségüket, s ettől a tanévtől az ISM nemzeti atlétikai program bázisiskolája. Még vala­mi: az iskola tizenhárom pedagó­gusa közül négyen egykori iskolá­jukban tanítanak.- Tanítványaink az életben megállják helyüket. Büszkék va­gyunk rájuk! — mondja búcsú­záskor Öreg István. Évekre volt szüksége a béké­si Egyetértés Szarvasmarha­tenyésztő Kft. tarhosi tehe­nészetének, hogy talpra áll­jon abból a sokkhatásból, ami 1997 augusztusában ér­te a céget. Annak idején be­számoltunk róla, hogy tbc- fertőzés nyomán a tehené­szet 819 tehenét és 124 itatá­sos borját ki kellett irtani. Az akkori események mindenkit megviseltek, s nem beszélnek róla szívesen. Megdöbbentő, szívfacsa­ró látvány volt annak idején az üres telep. Még a krónikást is mellbe­vágták az események, amikor kör­be kalauzolták, a dolgozók közül pedig egyik-másik a könnyeivel küszködött... A telep akkor 72 csa­ládnak adott kenyeret. A 670 dara­bos tejelő tehénlétszám éves átlag­ban 6 ezer liter feletti extra minősé­gű tejet adott. A telep több kiváló tenyészállattal, díjnyertes tehénnel Majdnem padlót fogtak, ám sikerült talpra állniuk büszkélkedhetett, köztük volt Ani­ta is, „aki” előző évben az OMÉK- on harmadik helyezést ért el.- Még ma is érezzük a tragédia hatását - jegyzi meg Szpisják Ti­bor, a kft. ügyvezetője. A teljes körű fertőtlenítés után kezdhették meg az újratelepítést: Zalaeger­szegről 279, Szeghalomból 150 holstein-fríz fejőstehenet vásárol­tak, s a saját, rosszerdői telepük­ről további 600 növendéküszőt fogtak tenyésztésbe.- Az állományunk létszáma még nem érte el az akkori szintet, termelésben viszont már megha­ladta azt - folytatja az ügyvezető, s máris elébem teszi a kimutatá­sokat. Tavaly az egy tehénre jutó tejtermelésük meghaladta a 7200 literes átlagot, a Nutriciának fel­dolgozásra 4 millió 370 ezer liter extra minőségű tejet értékesítet­rög exportra került. Időközben a dolgozói létszámuk 53-ra zsugo­rodott. — Az állatállo­mányt sikerült „összegyúrni”, s ma ismét vannak olyan tenyészegyedeink, melyek díjakat nyer­tek, s jó eredmé­nyekkel büszkélked­hetnek - magyaráz­za Szpisják Tibor, miközben a tejter­melés gazdaságossá­gáról váltunk szót. Mint mondja, tavaly a költségeik nekik is emelkedtek, ezt vi­szont ellensúlyozta a vemhes üszők érté­Szpisják Tibor: Az állatállományt sikerült „összegyúrni”, s ma ismét vannak olyan tenyészegyedeink, melyek kesítéséből szárma- dijakat nyertek, s jó eredményekkel büszkélkedhetnek zó többlet bevétel. Hogy mennyire üzlet manapság a szarvasmarhatartás és tejterme­lés? Az ügyvezető tömören, lako­nikusan úgy fogalmaz: meg lehet belőle élni, de meggazdagodni nem lehet. Az extra minőségű te­jért literenként 72,70-et fizet a fel­dolgozó, a magasabb zsír- és fe­hérjetartalomért minden literre kapnak még három-négy forintot.- A Nutricia naponta 10-12 ezer liter tejet vesz át tőlünk, s megnyugtató, hogy pontosan, szerződés szerint fizet, ami gaz­dálkodásunkban biztos bevételi forrás. Ez arra elegendő, hogy most már évente 6-8 millió forin­tot fordíthatunk fejlesztésre, kor­szerűsítésre, olyan feladatokra, amiket korábban kellett volna megvalósítanunk. Ha nem követ­keznek be az említett események, akkor meg is valósítottuk volna, s minden bizonnyal más alapokkal kezdtük volna a harmadik évezre­det - summázza az ügyvezető. Mindezek mellett 113 vemhes üszőt értékesítettek, ebből 72 gő­ték, takarmányozásra több mint 300 ezer liter tejet használtak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents