Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

10. OLDAL - 2001. JÚNIUS 8., PÉNTEK T É R • K É P ■■■■ A címer Pusztaottlaka címerén né­gyeit, osztott pajzsmező lát­ható, melyen az arany fém és a zöld szín a domináns. A csokorba formált hármas dohánylevél a község nagyobb részét alkotó Bagófalu­ra és a dohánytermesztésre utal. A tök növény a község másik ré­szét, Tökfalut jelképezi. A ke­resztet tartó oroszlán a keresz­ténység kitartó erejét szimboli­zálja. A zöld pajzsmező négy arany pólyát fog össze, mely a települést egykoron benépesítő népeknek (magyar, román, szlo­vák, német) ad tiszteletet. Településleltár Lélekszám: 470 (csökkenő). A la­kosság megoszlása: 15% magyar, 65% román, 20% szlovák. Re­gisztrált munkanélküliek: 34%. A legfiatalabb polgár István Erik Róbert, 2001. március 29-én Bé­késcsabán született, a legidősebb Purdi Mihályné, 1909. október 10-én született Pusztaottlakán. Szilárd burkolatú út 0,5%, jár­dák 100%, gázfogyasztók 65%, telefonellátottság 75%. A 290 la­kás 95%-a vezetékes vízzel ellá­tott. A szennyvízhálózat építése folyamatban van. Vegyes- és italbolt 3 található a faluban. Múltmorzsák A község mai helyén évezredek­kel ezelőtt is éltek népek. A régi Ottlaka az idők zűrzavaros évszá­zadaiban eltűnt, majd újra bené­pesült. A térségnek nemcsak a tör­ténelem, de peremterületek (3 vár­megye szegletét érintve) földrajzi hányattatásait is el kellett szenved­nie. A falu szétszórt tanyákból állt. 1890-ben 1113 lakost számláltak. Előbb 2 nemzetiségű, majd a szá­zad végén 4 nemzetiségű, dinami­kusan fejlődő községgé vált. Néveredet Az Ottlaka földrajzi név először 1438-ban egy határjáráson fordul elő. Eredete azonos a középkori, akkor még magyarok lakta Oltlaka és Othlaka falvakkal. A . török pusztítás után az újratele­pítéssel román és német telepe­sekkel éled újjá. Tőle nyugatra, pár kilométerre keletkezett a mai Pusztaottlaka. A XIX. században Ottlaka külterületeként, hivatalo­san Medgyespusztaként szere­pelt. A betelepítés második hullá­mával érkeztek a román, német és szlovák ajkú telepesek. A kö­zépkori névhez először a „pusz­ta” szó, utótagként Ottlaka-pusz- ta, majd 1928-tól előtagként: Pusztaottlaka formában járult. Az oldal Pusztaottlaka Köz­ségi Román Kisebbségi Tele­pülési Önkormányzat támo­gatásával készült. Szerkesz­tette: Halasi Mária. Fotózta: Lehoczky Péter Az elöregedés Pusztaottlakán is gond Az önkormányzat mindent megtesz a tíz éve önálló településért Szabó Miklós Pusztaottlaka polgármestere 1990. október 2-án lépett hivatalába, így a lakosság bizalmának köszönhetően a har­madik önkormányzati ciklusban látja el az irányítást. Az alig félszáz lelket számláló faluban nem könnyű a munka, mert az igé­nyek és a feladatok sokszor távol állnak a lehetőségektől. Pusztaottlakán évezredekkel ezelőtt is éltek kü­lönböző kultúrájú népek. Bármilyen sors és ter­mészeti csapás érte a tájat, a település élt, mert mindig volt erős hit, kitartás és emberi akarat az újrakezdésre. Ugyanez az elszántság élteti ma is az itteni embereket. •- A rendszerváltás előtt közös tanácsi irányí­tás alá tartozott a település Medgyesbodzással. Ottlaka a kényszerházasságban sok hátrányt szenvedett. A szövetkezet . közösen működött, így a Névjegy lakosság többsége a szom­szédos településeken kere­sett munkát. A közintéz­mények állaga leromlott, a közigazgatás áttevődött más községekbe. A falu 1990. április 15-én vissza­nyerte önállóságát, de esz­köz híján a nulláról kellett indítani a falu fejlesztését — emlékezett a kezdetekre Szabó Miklós.- Milyen intézkedése­ket tett szükségessé az ön- igazgatási- Az intézményeket működtetni kellett, vala­mint biztosítani az egész­ségügyi ellátást és az okta­tást. Az első nagy munkát a napköziotthonos konyha építése jelentette, mely meleg ételt ad a fa­lu lakóinak. Mivel három egyházközség működik, a lakosság igényére két új ravatalozót építettünk. Szabó Miklós Született: 1948. szeptember 19., Medgyesbodzás Családi állapota: nős, két gyermeke: Gyöngyi (28), Erzsébet (25); két uno­kája: Brigitta és Dániel Iskolái: Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Munkahely: Egyetértés Mgtsz Medgyesbodzás és Pusztaottlaka (25 év), 1990. október 2-ától Pusztaottlaka polgármestere Társadalmi megbízatás: 1994-1998 között Békés megyei önkormányzati képviselő, a szociális bizottság tagja, 1992-től a Békés Megyei Kistelepü­lések Polgármestereinek Szövetsége elnöke. Vasút nincs, ezért kiszélesítettük és felújítottuk a bekötőutat. Egy 20 millió forintos pályázattal 1996- ban befejeztük a település gáz-, majd telefon- hálózatának kiépítését. 1998-ban 70 taggal megala kítottuk a mozgáskorlátozottak helyi szervezetét. A tagok közül 65-en a támogatás révén oldották meg a fürdőszoba- és a fűtéskorszerűsítést. A kö- vesút fejlesztésére szóló pályázatunkat pénzhiány miatt ötször elutasították, de nem adjuk fel. Járdá­ink javításra szorulnak, amit ugyancsak pályázat­tal szeretnénk rendbe hoz­ni. Az intézményekben 1997- ben korszerűsítettük a fűtést, míg az iskolánál 3 millió forint költséggel vi­zesblokk épült.- A szűkös önkormány­zati pénzekből jut-e támo­gatásra? A KÉPVISELŐ-TESTÜLET NÉVSORA Szabó Miklós polgármester (független) Árgyelán Péter alpolgármester (független, román) Botás Pétemé (független, román) Harmati Károly (Fidesz) Popa Tivadar (független, román) Ifj. Vigyikán Mihály (független, román) Jegyző: dr. Barátit Mihály _______________- Támogatást csak pályá­zatok segítségével tudunk nyújtani. Az egyesületeknek, az egyházaknak évente sze­rény anyagi segítséget adunk. Az idén a görögkeleti ortodox templom felújítására - a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal és az Orszá­gos Román Önkormányzat támogatásával - 2,7 millió forintot nyertünk. Egy központi program keretében az intézmé­nyeknél világítás- és fűtéskorszerűsítést vég­zünk. Három szolgálati lakásban szintén korsze­rűbb lesz a fűtés. A szennyvízhálózat építése várhatóan idén elkezdődik, mivel a szomszédos településekkel 2,4 milliárd forint céltámogatás nyertünk. — Mi a legfőbb cél a tele­pülés talpon maradása ér­dekében?- Létünk alapja az iskola működése, mely a politikai elképzelések miatt többször veszélybe került. Szerencsé­re sikerült átvészelni a „kemény” helyzeteket. Fon­tos, hogy a fiatalok itthon kapjanak alapfokú képzést, erősítsük a családi kötődé­seket. A nyugdíjasok aránya az összlakossághoz mérve 68 százalék. Az elöregedés­sel nő a szociálisan rászo­rultak száma. Az önkor­mányzat két szociális gon­dozót alkalmaz, akik segítik az idősek ellátását. A hiva­talban 2 főállású és 3 rész­munkaidős szakember dolgozik, akikre égetően nagy szükség van, hisz az emberek a gondjaikra először itt keresnek megoldást. Pusztaottlaka nemzetiségi település, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a kisebbségek hagyo­mányainak ápolására. Az óvo­dában, iskolában anyanyelvi oktatás folyik. Fiataljaink sok versenyen értek el dobogós he­lyezéseket. A községben meg­alakult a románok egyesülete, mely a művelődés tevékeny ré­szese. 1994-től 1998-ig műkö­dött a kisebbségi önkormány­zat, majd a települési önkor­mányzat alakult át „kisebbségi települési önkormányzattá”. Megválasztottuk a kulturális és külkapcsolatok bizottságát, mely a rendezvények fő szer­vezője. A június 17-ei falunap is munkájukat dicséri. Az anyaországban 1991-től testvérkapcsolatot tar­tunk Siria (Világos) településsel. Évente 2-3 alka­lommal találkozunk, kölcsönösen látogatjuk egy­más rendezvényeit. Hagyomány a gyerekek cse­reüdültetése és a batyusbálak szervezése.- Milyen lehetőségek mutatkoznak a fejlődésre? — A falu két része, Tökfalu és Bagófalu 2,7 km-re van egymástól. Az irányítás nagy területet fog át, és a rossz közlekedés miatt főként az idő­sek ellátása okoz nehézséget. A fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, a dinnye és más kézigényes növények termesztése. Az adottságok nem von­zók a tőkeerős vállalko­zók számára, ezért a megélhetésünkre min­denképpen magunknak kell megoldást találni. A POLGÁRMESTERI HIVATAL BEJÁRATA PUSZTAOTTLAKÁN. Az épület a XX. század elején épült, korábban tanácsi, majd 1990-től önkormányzati intéz­ményként több évtizeden át szolgálja a lakosságot Heti négy órában románul Pusztaottlaka önkormány­zata és az iskola vezetése, a lakosság megtartása érde­kében, fontosnak tartja, hogy az itt született és hely­ben lakó fiatalok a lakó­helyükön kapják meg az oktatás alapjait, a gyermek­kor élményeivel is kötődje­nek a szülőfalu hagyomá­nyaihoz.- Az idei tanévben a korábbi, ér­vényben levő tanterv alapján folytattuk az oktató, nevelő mun­kát. Az 1-3. osztályban a NAT, a többiben a minisztérium által ki­adott központi tanterv szerint dolgozunk. A közoktatási tör­vény 1999. évi módosításában ucici.ic c5y órában tanul­nak a fiata­lok. Az innen elkerülő tanu­lók két kultú­ra képviselői, a román nyelv és ha­gyományok őrzői, továbbvivői, ezáltal a két szomszédos ország és nép kap­csolatának pillérei. A falu román lakossága mindig erősen ragasz­kodott iskolájához, mert a nehéz évek ellenére csak a fiatalokra tá­maszkodhatott a nyelv és a nem­zetiségi hagyományok továbbadá­sában, megőrzésében. Munkánk, nódszereink negválasztásá­2000 szeptem­bertől az általá­nos iskola vala­mennyi évfo­lyamán megen­gedik az osztá­lyok összevo­nását. Iskolánk­ban az oktatás összevont osz­tályokban tör­ténik. Négy ta­nulócsopor­tunk van. Alsó tagozaton az 1- 3. és 2-4. osztály, felsőben 5-6. és 7-8. osztály. Nyelvoktató iskola vagyunk, így a román nyelvet, a nyelvtan és irodalom tantárgya­kat tanítási óra keretében az első évfolyamtól oktatjuk. Évfolya­monként heti négy órában tanít­juk a román nyelvet. A nemzeti­ségi nyelv mellett ötödiktől heti két órában a tanulók élő idegen nyelvként az angolt tanulják — mondta Paulik Ferencné, az isko­la igazgatója.- Intézményünkben lehetőség van a számítástechnika elsajátítá­sára, amit a negyedik osztálytól ban elsősorban a jól bevált ha* gyományokat követjük, de befogadói va­gyunk azoknak az újításoknak is, melyeket hatékonyan be­építhetünk na­pi teendőink­be. Célunk, hogy lássuk és továbbfejlesz- szük minden gyermek személyiségének sajátos értékeit. A tárgyi tudás mellé igyekszünk megadni mindent, hogy a gyerekek megszerezhes­sék mindazokat a kommunikáci­ós képességeket, amelyekkel tu­dásukat önmaguk és mások szá­mára hasznosítani tudják. A szü­lőkkel is olyan szemléletben pró­bálunk együttműködni, hogy mindenki érezze: közösek a célja­ink, érdekeink. Tevékenységünk­höz segítséget kapunk az önkor­mányzattól, a képviselőktől, illet­ve a kisebbségi bizottságtól és a Román Egyesülettől. Paulik Ferencné: „Számunkra a legfontosabb a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődése, melyhez a tanulás mellett a szabadidős programok, tánccsoport, sportkör műkö­dése és a kirándulások is hozzásegítik a fiatalokat. Az iskolai rendezvények, az ün­nepélyek és megemlékezé­sek szintén a hagyománya­ink ápolását szolgálják.” Minden lakosnak kínálnak programot Sajátos módon valósul meg Pusztaottlakán a nemzetiség kép­viselete. A községben korábban egy román kisebbségi önkor­mányzat működött. A választást követően — mivel a képvise­lők többsége román anyanyelvű — az önkormányzat átalakult Községi Román Kisebbségi Települési Önkormányzattá. Cél: a hagyományok ápolása Falunapi kínálat Pusztaottlakán immár harmadik alkalommal rendezik meg júni­us 17-én, vasárnap a Szent Antal napi búcsút és falunapot, mely­nek helyszínéül idén az általá­nos iskola udvarát választották. A vásári kirakodó mellett színes kulturális programok várják a résztvevőket. A nap eseményei: 9 óra: kispályás futball-mér- kőzések a környező települések és a Világosról érkezett csapa­tokkal 15 óra: népzene, néptánc a román tánccsoport fellépésével 15.30 óra: a mezőkovácsházi Crazy Theatrum műsora 16.30 óra: az általános iskola és a testvértelepülésről érkezők előadása 20 órától: hajnalig tartó báli vigadalom Az 1998-as átalakulás után a tes­tület megválasztotta a Nemzetkö­zi Kapcsolatok és Román Kisebb­ségi Kulturális Bizottságát, mely­nek elnöke ifj. Vigyikán Mihály képviselő lett.- Abban a szerencsés helyzet­ben vagyok, hogy a 23 tagú Orszá­gos Román Önkormányzat elnök­ségének, valamint a kulturális és egyházi bizottságának is tagja va­gyok. így nemcsak a helyi, hanem az országos eseményeket, gondo­kat is első kézből ismerhetem meg - mondta Vigyikán Mihály.- Milyen feladatokat lát el a bi­zottság? - kérdeztük ezután.- Év elején összeállítunk egy munkatervet, melyhez idén 636 ezer forint központi támogatás áll rendelkezésünkre. Ezt pályázatok­kal igyekszünk kiegészíteni. A fel- használásra javaslatot teszünk, amit a nagy önkormányzat hagy jó­vá. Pénzünk közel 50 százalékával az iskolát és óvodát támogatjuk. Ilyenek a farsang, a nőnap, a gyer­meknap, a ballagás, a nyári táboro­zás és a karácsonyi ünnepségek. A Mikulás például hintón viszi ház­hoz a csomagokat. Háromtagú bi­zottságunk a szervezéséből is kive­szi részét. Jó kapcsolat alakult ki a helyi román egyesülettel, így a kul­turális ren­dezvények­ről és bálák nagy részé­ről együtt gondosko­dunk. Idén is rendezni szeretnénk egy nyug- díjasnapot. A búcsúval egybekötött falunap megszervezése szintén a bizottság feladata. Az ünnepség el­maradhatatlan vendégei a romániai testvértelepülésünk, Siria önkor­mányzatának képviselői, a tánc­csoport, a zenekar és a labdarúgó­csapat. Mivel iskolánkban is műkö­dik nemzetiségi tánccsoport, így a bemutatóra mindenki műsorral ké­szül. Ezentúl évente több kölcsö­nös találkozó ad alkalmat a kapcso­lat és a hagyományok ápolására. Pusztaottlakán 1973-tól mű­ködött a nyugdíjasklub, mely a tevékenységük változásaival 1991-től átalakult Románok Egyesületévé. Az akkor 45 taggal induló szervezetnek je­lenleg 65 résztvevője van. Az egyesület elnöke Godja Györgyné volt, akitől 1999-ben Botás Péterné vette át a stafétabo­tot. Fő céljuk a korábbi hagyomá­nyok folytatása, kiteljesítése. Nincs külön költségvetésük, így a tagdíjakból, pályázati pénzekből és az önkormányzati támogatá­sokból oldják meg a feladatokat. — Tevékenységünk nagyobb részét az anyanyelv ápolása és a hagyományokra épülő kulturális élet adja. Rendszeresen megren­dezzük a farsangi batyusbálat, a nőnapot, a húsvéti, anyáknapi és a búcsúi ünnepet. Az egyesület­ben sok a fiatal, ezért a bálák szer­vezése igen közkedvelt. Különle­ges programnak számít az au­gusztusi Szentkenet ünnepe és a szeptemberi találkozó a Romániá­ban lévő siriai testvértelepüléssel. Jó együttműködés alakult ki az önkormányzattal, valamint a há­rom éve alakult Nemzetközi Kap­csolatok és Román Kisebbségi Kulturális Bizottsággal. Kapcsolat­ban állunk az iskolával, óvodával, így az idei gyermeknapon is támo­gattuk őket - sorolta Botásné. Az egyesület heti rendszeres­séggel ülésezik. Beszélgetéssel, tévénézéssel, kártyázással, sak­kozással múlatják az időt. A ta­goknak kirándulásokat is szer­veznek. A megkezdett munkát szeretnék folytatni, új elemekkel színesítem, melyhez jó lenne ez évben is támogatást nyerni. A testi-lelki fejlődésért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents