Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-07 / 105. szám
KÉP 2001. MÁJUS 7., HÉTFŐ - 11. OLDAL TÉR A A címer Kétsoprony ön- kormányzata a napokban rendkívüli ülés keretében fogadta el a község címerét, amit Ludvig Dániel grafikus- művész tervezett. A település zászlaját most tervezik. A címerhez használt motívumok: a Nap és a Hold, az örökkévalóság, a körforgás alapeleme, a zöld mezőben két csűr, mögötte a templommal, három búzakalásszal. Felhasznált színek: óarany, fekete, égkék és zöld. Településleltár Lélekszám: 1562 (stagnáló); nemzetiség: szlovák (kb. a lakosság 60 százaléka); legidősebb lakos: Krizsán Mihályné, 1902. március 17.; legfiatalabb lakos: Priskin Attila, 2001. április 2. Területe: 5124 hektár, ebből a belterület 79 hektár; lakások száma: 350 Ivóvízvezeték hossza: 4,9 kilométer, 349 lakásba van bekötve az ivóvíz; gázvezeték hossza: 16,3 kilométer (a külterület egy részén is van); szilárd útburkolat belterületi hossza: 5,1 kilométer (minden utcában van); kábeltévé: 1992-től van, a lakások 80 százalékában bekötve; telefon: kb. 400 előfizető Múltmorzsák- 1455-ben Hunyadi Jánosnak adományozta a települést a király.- A török hódoltság első éveiben a lakosság száma nemhogy csökkent volna, még emelkedett is! — Az 1700-as években a megye több részével együtt Harruckem- birtok lett, ám a földesúr ide nem telepített új lakosságot, hanem bérlőknek adta ki a határrészt. — A ma is nagy tanyavilággal rendelkező Kétsoprony 1952. január elsején alakult önálló községgé, de utcái még 1962-ben is igencsak foghíjasak voltak.- A hét tanyasorból álló településszerkezet a mai napig meghatározó. Néveredet A község neve ó-szláv eredetű, s feltételezhető, keletkezése a nép- vándorlás, a honfoglalás előtti időszak korára nyúlik vissza. A „sopa” karámot, fészert, színt jelent. Egykoron két helységből állt a település, az Árpád-korban már egyházas hely volt, s a szekcsői Herczeg-család birtokolta. Mátyás korában Keth-Sopronnak, majd Sopronnak, 1557-től pedig Mezőkén-Sopronnak hívták. A XVI. századtól nincs adat a helységről, minden bizonnyal ekkor vált pusztává. Az oldal a Kétsopronyi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András Gondolnak a fiatalokra és az idősekre A megye legnagyobb tanyás településeinek sorába tartozik Kétsoprony. A külterületen manapság is sokan élnek, igaz, megváltozott körülmények között, itt keresve a boldogulást. A község belterületén is más a környezet: a faluban kiépültek a közművek, gondozott, virágos utcák, karbantartott házak bizonyítják a kétsopronyiak szorgalmát, igényességét.- Nagyon dolgos emberek lakják a községet. Amikor házasság révén idejöttem „férjül”, megtetszett az itteni élet, az emberek szorgalma. Ez egyébként az én családomra is jellemző. Nagymamám 90 éves, de még mindig dolgozik, a mozgás az életeleme... Magamról annyit: én már itt, Kétsopronyban vagyok otthon - kezdi Völgyi Sándor polgármester, aki 1996 szeptemberétől, időközi választásokat követően, tölti be e tisztséget. — Polgármestersége időszakában milyen fejlődés jellemzi Kétsopronyi?- Nagyon jó dolog tudni, hogy ez idő alatt a község belterületén valamennyi utca szilárd burkolatot kapott, a sűrűn lakott tanyasorok közvilágítását sikerült megoldani, a tanyasi emberek komfortérzeNévjegy tét javítani, kényelmesebbé tenni életüket, olyan feltételeket teremteni számukra, mint a belterületen élőknek. A tanyák többsége közponü fűtéses, fürdőszobás, gazdasági épületekkel ellátottak. A régi hagyományokat folytatják a mai gazdálkodók, nagy szakértelemmel és szeretettel végzik munkájukat. Ez nem legnagyobb, hogy öregszik a falu lakossága. Szeretnénk a fiatalokat itt tartani, s ezért foglakozunk ifjúsági bérlakások építésével. Sok az egyedül élő idős ember. Részükről merült fel az igény egy bentlakásos idősek otthona építésére. A községben a munkanélküliség 8—9 százalékos. Ezzel együtt öröm számunkra, hogy Békéscsaba iparipark-övezete alig 12 kilométerre van tőlünk, s az itteni cégeknél álláshoz juthatnak a kétsopronyi munkanélküliek közül is.- Színházi megfogalmazással élve, ön kettős szereposztásban él: főállásban a helyi általános iskola tanára, társadalmi munkában polgármester. Hogyan tudja összeegyeztetni e két munkát?- Egyik oldalról érzem, a másik oldalról látom a gondokat. Az iskolába 163 tanuló jár, a gyereklétszám évről évre csökken, s mind nagyobb probléma annak működtetése. Az állami normatívák nem fedezik a költségeket, ezért az önkormányzatnak mélyen a zsebébe kell nyúlSzületett: 1962. július 14., Nyíregyháza Családi állapota: nős, felesége Viczián Judit tanítónő Gyermekei: Ágnes 16 éves, gimnazista, Sándor 12 éves, általános iskolai tanuló Tanulmányai: Nagykállóban, a Korányi Frigyes ■ Gimnáziumban érettségizett, majd Debrecen, Tanítóképző Főiskola (tanító), Nyíregyháza Bessenyei György Tanárképző Főiskola, (testnevelő tanári diploma), Budapesti Műszaki Egyetem (közoktatási menedzser diploma) Munkahelyei: Újiráz, Általános Iskola, majd '87- től Kétsoprony, Általános Iskola Hobbija: olvasás és a jó zene, Demjén Ferenctől az LGT-én át Bachig nia. Arra törekszünk, hogy az oktatás színvonala ne csökkenjen, továbbra is maradjon meg iskolánk jó hírneve, gyerekeink stabil alapokra építve folytassák középiskolai, majd felsőfokú tanulmányaikat.- Mennyit dolgozik naponta, van-e szabadideje? A TELEPÜLÉS LÉLEKSZÁMÁNAK ÉS EBBŐL csoda, hiszen megélhetésük múlik rajta, vagy a többletjövedelmük származik innen. A tanyasorokon is próbálkozunk a szilárd burkolatú utak építésével. A kétsopronyiak mindig igényesek voltak önmagukkal és környezetükkel szemben. A Kétsoprony—Csorvás közötü út ugyancsak polgármesterségem időszakában épült, ezzel megszűnt a község „zsák” jellege. Rengeteg erőfeszítés révén sikerült kiépítenünk a belterületen a belvízelvezető rendszert. A faluban sok középületet újítottunk fel, ha lassan is, de folyamatosan szépült a község.- A hallottakból azt szűrheti le az ember, hogy gondtalanul élnek...- Ez tévedés! Nekünk is vannak gondjaink, nem is kicsik! Ezek közül talán a — Soha nem számoltam, hogy mennyit dolgozom vagy dolgoztam. Otthon, a falubeliekhez hasonlóan gazdálkodom. Kocát tartok, sertést hizlalok, kaszálok, kapálok. Csúcsidőszakban 10-12 kocát neveltem, s 50-60 hízót értékesítettem. Edzősködöm is, a helybeli női kézilabda csapat trénere vagyok. Néhány éve anyagi okok miatt léptünk vissza az NB II—bői. Szeretek olvasni, s szeretem a jó, hangsúlyozom, a jó zenét, tartozzon az a könnyű vagy komoly műfajhoz. Szívesen hallgatom Bachot, Lisztet, a Beatlest, az LGT-t vagy éppenséggel Korda Györgyöt...- Mandátuma lejártakor milyen eredményekkel lenne elégedett, s a 2002-es választásokon.indul-e? — Eddigi eredményeinket a képviselő-testülettel karöltve értük el. Örülnék, ha az idősek otthona és a fiatalok bérlakásépítési programja beindulna, s megkezdődhetne a községben Békéscsaba gesztorságával a szennyvízhálózat építése. (A tanulmánytervek már elkészültek.) Ez is közös siker lenne. Hogy indulok-e a választásokon? Még nem döntöttem... Ha vállalom az újabb megmérettetést, ismét függetlenként szállók ringbe. De nem szeretnék elszakadni a gyerekektől és a sporttól sem. fl KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Ancsin R. Ádám (független) Czepó János (független) Gábriel István (független) Laurinyecz Pál (KDNP) Leszkó István (független) Nagy Mártonné (független) Petrovszki Nóra (független) Szász Istvánná (független) Szigeti János (KDNP) Völgyi Sándor (független, polgármester) Jegyző: Surinné Szász Margit MEMENTÓ. A község központjában 1993-ban avatták fel a II. Világháború Áldozatainak Emlékművét. A világégés során sok kétsopronyi maradt a frontokon, Mladonyiczki Béla szobrászművész alkotásával rájuk emlékezik szülőfalujuk A munkám sokszínű... A település védőnőjét, vagyis Kovács Sándornét a helyieknek nem kell különösebben bemutatni, hiszen ismeri a falu apraja-nagyja. Éppen három évtizede — szavaival élve — szolgálja a községet.- Tulajdonképpen békési vagyok, s amikor 1971-ben megkaptam a diplomámat, akkor kerültem Kétsopronyba. A község nem volt ismeretlen számomra, ugyanis a gyökereim ide nyúlnak vissza. A nagyszüleim éltek itt. Kezdőként igen vonzó volt, hogy szolgálati lakást kaptam — meséli beszélgetőpartnerem, aki a községben alapított családot. Agrármérnök férje éveken át a helyi mező- gazdasági nagyüzemben dolgozott, s idestova egy évtizede az egyik termelési rendszer keretein belül segíti az agráriumot. Lányuk diakónus hitoktató szakon szerzett diplomát, most az ELTE-n tanul tovább, szociális munkás szakon. Az édesanya szerint vonzódik az egészségügyi hivatáshoz, ha a sors úgy hozná, akkor szívesen átadná neki a stafétabotot... — Annak idején nagy szorongással vágtam a munkámba. Az foglalkoztatott, hogy hogyan fogadnak majd be a falubeliek. A kezdet kezdetén zavart a szlovák beszéd, mert nem értettem, miről folyik a szó. Ám a falubeliek rövid idő alatt befogadtak. Sőt, később a jelenlétemben mindig magyarul beszéltek, pedig akkorra már néhány kifejezést én is megtanultam szlovákul. — A településen nem volt szülőotthon - vált témát aztán -, ezért 1975-ig Békésen, utána pedig a megyeszékhelyen szültek, s szülnek ma is a kétsopronyi kismamák. Előfordult azonban, hogy néhány asz- szony itthon hozta világra gyermekét... A mindennapokról szólva a védőnő is megerősíti a polgármester szavait, miszerint öregszik a falu lakossága. Harminc esztendővel ezelőtt évente átlagosan harminc újszülöttje volt Kétsopronynak, ma ez a szám az akkorinak alig fele. Aztán arról beszélünk, hogy ma már azoknak ad tanácsot, alakét egykoron újszülöttként ismert meg. Az akkori édesanyák révén a mostani ifjú anyukák is megismerték szokásait. A kismamák tudják: bármüyen is legyen az időjárás, a védőnő a megbeszélt időpontban a legtávolabbi tanyán is felkeresi őket. Esőben, szélben, hóban, fagyban, kánikulában, sárban járja a nyolc kilométeres sugarú körben épült tanyavilágot is, hol kerékpárral, hol kismotorral, hol pedig gyalogszerrel. — A kismamák szívesen látnak. Úgy tapasztalom, elfogadják és igénylik is a tanácsokat, gyakran telefonon érdeklődnek, s jönnek a védő néni fogadóórájára. Munkaköröm egykörzetes státusz, hozzám tartozik az óvoda és az iskola egészségügyi ellátása is. Munkám sokszínű, ezért nem unalmas — mondja búcsúzáskor, miközben a kerékpártárolóból kitolja biciklijét, melynek kormányán, a lámpa mögé dugva, ott pihen a fából készült sárkaparó. A külterületeken még gyakori a vendégmarasztaló sár... A pedagógusok több, mint fele egykori iskolájában tanít Kevés olyan általános iskola van, ahol három nyelvet is tanulhatnak a nebulók. A kétsopronyi iskolában a szlovák nemzetiségi nyelvet heti 4-5 órában tanítják, ezenkívül németet, s alapítványi formában az angolt sajátíthatják el a gyerekek. S hogy a nemzetiségi nyelvet milyen magas színvonalon oktatják, mi sem bizonyítja jobban: a nyolcadikosok közül minden évben többen tesznek sikeres szlovák nyelvvizsgát.- Három esztendővel ezelőtt, a nyolcadik végén próbálkoztunk először a nyelvvizsgával, akkor többen tettek középfokú, valamint alapfokú „C” állami nyelvvizsgát. A mostani tizenhét végzősünk közül öten készülnek erre a megmérettetésre - magyarázza Nagy Mártonné igazgató, aki 1973 óta tanít itt, s hét éve áll a tanintézet élén. Témát váltunk, s az iskola megtartó szerepéről beszélgetünk. Mint mondja, ha nem lenne a községben iskola, ami kulturális centrumként is működik, akkor elnéptelenedne a település. — Tanulóinknak igyekszünk olyan körülményeket teremteni, amilyenék egy nagyvárosi iskolában vannak. Á számítástechnikát diplomás informatikus .oktatja, a gyerekeink nagyon szeretik a tantárgyat, s fogékonyak is iránta. Éppen most zajlik egy internetes, két fordulós vetélkedő ,,Mutasd be hazádat Európának” címmel, s a több mint 300 résztvevő csapat közül az első forduló után iskolánk a 4. helyen áll. A második forduló pályamunkáinak értékeléA legnépszerűbb tantárgyak egyike, a számítástechnika sok gyerek fejét „elcsavarta” se ezekben a napokban zajlik. Úgy gondolom, eredményeink önmagukért beszélnek. A tőlünk középiskolába került gyerekek tanulmányi eredményeit figyelemmel kísérjük, osztályzataik nagy átlagban nem romlanak, sőt, egyik-másik jobb eredményeket produkál középiskolában, mint nálunk. Mindez azt jelzi: jó alapokon építkezhetnek tovább — hallom, s még egy kicsit elidőzünk a továbbtanulóknál. Nagy Mártonné büszke arra, hogy mindeddig a továbbtanuló gyerekeik 80 százalékban az első helyen megjelölt tanintézetbe nyertek felvételt. A most végzősök közül hatan gimnáziumban, öten szakközépiskolában, ketten a közgében tanulnak majd tovább, a többiek szakmunkásképzőt választottak. S máris sorolja az iskola öregdiákjait. A sor hosszú, csak amit hirtelenjében megjegyzett a krónikás: van kétsopronyi iskolából indult közgazdász Párizsban, informatikus Dániában, fogorvos Japánban...- Amire büszke vagyok: iskolánk pedagógusainak több, mint a fele ide járt, tanulmányaik befejeztével hazajött. Kell ennél nagyobb elismerés? — nyújtja jobbját búcsúzásként. Azt hiszem, igaza van. Kovács Sándorn^B You;yi Sándor
