Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-07 / 105. szám
12. OLDAL - 2001. MÁJUS 7., HÉTFŐ KÉTSOPRO HY/CSALÁD Megkérdeztük a kétsopronyi lakosokat Miért szeretnek a községben élni? Szász János- né, 66 éves, nyugdíjas: — Minden ideköt, a dédszüle- im is itt látták meg a napvilágot, én is itt jöttem a világra. Rendezett a településünk, szép a templomunk, van művelődési házunk, iskolánk, utunk, gázunk, gondozottak a parkok, az utcákon a házak előtt sok a virág... Csak végig kell menni a falun, az ember ezt látja. A férjem is itteni születésű, két gyermekem közül az egyik itt él. Sok fiatal költözik vissza, építenek, s a szüleik szorgalmát örökölve, dolgoznak. Gálik Mihály, 42 éves, traktoros: — Papírforma szerint Békéscsabán születtem, de amint néhány napos koromban hazakerültem a községbe, itt élek. Szüleim tanyán laktak, édesanyám meghalt, s mivel nőtlen vagyok, a faluban élek édesapámmal. Házat építettem, munka mellett gazdálkodók, mint a faluban szinte mindenki. A község csendes és nyugalmas, jó közösségű a lakosság, összetartóak az itt élők, s amit másutt nem nagyon tapasztaltam: az emberek megőrzik értékeiket, nálunk nincsenek szándékos rongálok. Laarinyecz István, 65 éves, nyugdíjas: — Szüleim, nagyszüleiül és jómagam is itt születtem, az akkori tanyavilágban gyerekeskedtem, egész életemben a faluban, Sop- ronyban éltem, minden ideköt, itt vannak a barátaim. Jó minőségű a föld, az emberek szorgalmasak, értenek a gazdálkodáshoz és segítőkészek. Ma már a községben lakom, van vizünk, gázunk, utunk, szép a környezetünk. Ezek együtt vonzanak ide... . Leszkó Magdolna, 13 éves, általános iskolás:- Nem túl nagy a falu, nálunk az utcán nem rohangálnak az autók, nyugodtan játszhatunk vagy biciklizhetünk. Sok a gyerek, az iskolában szeretnek bennünket a tanárok. Továbbtanulás után is szeretnék majd a községben lakni. Kézilabdázók, s ha valaha hívna egy hírnevesebb csapat, nem biztos, hogy elmennék. Nálunk is szeretik az emberek a sportot, a meccsekre sokan járnak szurkolni.-szD-FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Virágerdő A Kétsopronyba érkező idegennek feltűnő, hogy az utcákon, a tereken sok a virág, hozzáértő kertész keze munkáját dicséri. Mindez Priskin János helyi nyugdíjas érdeme, aki ingyen gondozza, telepíti a közterületeken és a templomkertben lévő virágágyásokba a növényeket. 4*?- Tősgyökeres kétsopronyi vagyok, a virágkertészetet csak könyvből tanultam. Mindig segédmunkásként kerestem a á kenyerem, életemben két munkahelyem volt, az utóbbin 28 esztendőt dolgoztam. Hogy miért csinálom? Mert szeretem a virágokat, szeretem a szépet, szeretem a rendet. Ilyen egyszerű a magyarázata...- A növényeket hol vásárolja?- Minden virágnak magam szedem a magját, a palántákat otthon, a veranda ablakában magam nevelgetem, s gondosan ügyelek arra, hogy a parkokban, a virágágyásokban minden esztendőben más és más virág pompázzék. Szeretek egyedül dolgozni, s amikor elkészül egy- egy virágágyás, nyílnak benne a virágok; az a legnagyobb s legszebb fizetség a fáradozásért. Igyekszem úgy összeállítani a növényeket, hogy azok színesítsék a települést, áprilistól késő őszig mindig legyen nyíló virág. Vallom: nem mindig a legdrágább palántából vagy magból lesz a legszebb virág... m Új szolgáltatással bővült Kétsopronyban az egyik legszorgalmasabb vállalkozóként tartják számon Hégely Ferencet, akinek a közúti árufuvarozás adja tevékenységének fő nrofiliát. Tevékenységi körömben készséggel állok megrendelőim szolgálatára. Hégely Ferenc, Kétsoprony, Szeles u. 19. szám, mobiltelefon: 30/22-883-32. Hégely Ferenc kukoricavetés közben a kétsopronyi határban Ötvenedik zárszámadásra készülnek Gyomaendrőd Az Európai Unió az esélyegyenlőség terén komoly elvárásokat támaszt a tagállamokkal szemben. A csatlakozásra készülve ez milyen feladatokat ró az államra? - kérdeztük a közelmúltban Szemkeő Juditot, a családügyi minisztérium politikai államtitkárát.- Ha a kérdést jogi szempontból vizsgáljuk, a magyar jogszabályok kielégítik az európai uniós elvárásokat. Tény azonban, a gyakorlatban több területen gondok vannak. A Munka Törvény- könyve kimondja, azonos értékű munkáért azonos bér jár. Mégis, a bérezés tíz százalékos különbséget mutat a férfiak javára. S látható az is, hogy jóval kevesebb nő kerül vezető pozícióba. A család és a munka összeegyeztetése, a munkahelyre visszatérő fiatal anyák helyzete sem könnyű. Ugyanakkor az Európai Unión belül Magyarországon vannak a legnagyobb kedvezmények, ilyen a kétéves gyermekgondozási díj - kezdte dr. Szemkeő Judit. Többször elhangzik, sokat könnyítene a családos nők helyzetén, ha a foglalkoztatásukban nagyobb teret kapna a részmunkaidő. Kíváncsiak voltunk, az államtitkár asszony mennyire osztja ezt a véleményt. Válaszában utalt rá, tekintve, hogy hazánkban az egészségbiztosítási járulék mértéke nem függ a munkaidőtől, s ez nem ösztönzi a részmunkaidő bevezetését. E tekintetben nem is várható változás. Félő ugyanis, hogy ellenkező esetben a minimálbér emelése miatt a munkáltató belekényszerítené a dolgozókat a részmunkaidő vállalásába. Szemkeő Judit szerint nem valószínű, hogy részmunka- időben foglalkoztatva a nők jobb helyzetbe kerülnének, sőt, az ellenkezője is megtörténhet, a részmunkaidő diszkriminációra adhat okot. Szemléletformálásra van szükség, s olyan intézmény- rendszer bevezetésére, amely a nők munkavállalását segíti. Jó példa erre a családügyi minisztérium osztrák mintára indított programja. A gyermeküket otthon nevelő anyákat képzéssel ké- szíük fel rá, hogy néhány gyermek felügyeletét gondozóként ellássák. Különösen azokon a kistelepüléseken lehet népszerű ez a forma, ahol nincs bölcsőde. Megtörtént a képzés modellkísérlete és a kézikönyvek is elkészültek. A problémákkal küzdők harmadik nagy csoportjáról, az ötven éven felüliekről is szó esett. Az államtitkár asszony szerint e korosztályban a férfiak sincsenek jobb helyzetben.- Speciális foglalkoztatásra van szükség és a szemléletváltozás is elengedhetetlen, mert ha a nyugdíjkorhatár hatvan év fölött van, akkor az utolsó tíz évre is biztosítani kell a foglalkoztatást - zárta válaszát dr. Szemkeő Judit. ____________,_______________________CS. R. Cs ak a gyakorlat sántít? Az esélyegyenlőségre megvannak a jogszabályok Akár a bérkülönbségeket nézzük, akár a fiatal anyák, vagy a negyvenen túli nők munkavállalási esélyeit elemezzük, köny- nyen arra a következtetésre jutunk, hazánknak egy sor adóssága van az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésében. Küszöbön az európai körút Három hétre ismét a Jawa Velorex nyergébe szállnak A gyulai Sós Imre tavaly másodmagával európai körútra indult egy '60-as évekbeli Jawa Velorex motorkerékpárral a Föld világnapjának tiszteletére. Az idén megismétli az utat, még több országot érintve. Gyula — Míg a tavalyi utat „csak” tapasztalatszerzésnek tekintettük a majdani Föld körüli utazás előtt, most még mindig arról számolhatok be, hogy a világkörút előkészítése, a támogatók szervezése folyik. Felkeressük Gyula testvérvárosait, illetve azokat a településeket, melyek valamilyen kapcsolatban állnak a várossal. Az európai uniós országok együttműkö-' dő településeire azért látogatunk el, hogy elmondjuk szándékunkat: Euro-dombot szeretnénk létrehozni Gyulán. Jövőre az uniós országok egy-egy városából azonos mennyiségű földet gyűjtünk össze. Gyulán ebből épülne meg az egységes Európa szimbóluma. — Mikor és hová indulnak?- Május 9-én, szerdán 10 órakor indulok a tervek szerint a Jawa Velorexxel, Felek Ferenc barátom társaságában a gyulai Hídfő söröző elől. Ugyanúgy mint tavaly, most is emléklapot adok át azoknak, akik eljönnek az indulásra és a Föld világnapjáról megemlékező lapokból tovább is viszünk, hogy utunk alatt megajándékozhassuk velük az uniós országok polgárait. Utunk Szlovákián át vezet Csehországba, Lengyelországba, Németországba, Hollandiába, Belgiumba, Luxemburgba, innen ismét Németországba megyünk Ditzingenbe. A Gyula—Ditzingen testvérvárosi kapcsolat tízéves évfordulójának ünnepségsorozatán veszünk részt. Innen Franciaországba, Monte-Carlóba, Olaszországba, Szlovéniába megyünk, majd Horvátországon át érkezünk újra Magyarországra. Gyula testvérvárosai közül elmegyünk Ditzingenen kívül az olaszországi Budrióba és a leendő partnervárosba, a lengyelországi Wagroviecbe. Az utat 3 hetesre terveztük...- Miért ragaszkodnak a negyvenéves motorkerékpárhoz?- Ez a jármű a hobbim, tavaly sem hagyott bennünket cserben, remélem, most sem. Ügy gondolom, ha a testvérvárosokban megjelenünk az öreg Jawával, biztosan. nem felejtenek el .bem, hűnket és á még csak remélt ígéretüket sem, hogy jövőre az Euro- dombhoz rendelkezésünkre bocsátják a kért egy köbméternyi földeket, melyeknek a helyére fákat ültetünk az adományozó településeken. — Mit szeretne elérni az Euro-dombbal?- Mint Salamon István barátom megfogalmazta, amikor az ősmagyar hét törzs szövetséget kötött, a „vérszerződés „filozófiája” az volt, hogy a legnagyobb fát is ki lehet dönteni, a legerősebb láncot is el lehet szakítani és az idő a legkeményebb kősziklát is elkoptathatja, ami azonban egyszer összekeveredett, azt soha többé nem lehet szétválasztani! Elképzelésem szerint az Euro-domb ezt az egységet szimbolizálná. A domb oldalát az uniós országokból összegyűjtött, rájuk jellemző kővel rakom ki majd, belevésve címerüket, nevüket. A dombformát 2002. július elsejére szeretném összeállítani, az egységes európai okmány hatályba lépésének 15. évfordulójára. A gyulai képviselő-testület elvi hozzájárulásában egyetértett a domb felállításával a városban. SZŐKE MARGIT Alapítványt hoz létre Az Euro-domb létesítésével nem szakadna meg azokkal az Európai Unióba tartozó városokkal a kapcsolat, melyek földjüket adják. Közös rendezvények lehetnének Gyulán például a holland, belga, francia, olasz, német, angol, svéd, görög, osztrák, dán városokkal, az eddigi EU-ba tartozó 15 ország településeivel, s a későbbi tagokkal. A rendezvények megvalósítását segítené az alapítvány, melynek létrehozását kezdeményeztem. Lehetne a neve Art Unió... — mondta Sós Imre. A kétsopronyi Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet néhány nap múlva az ötvenedik gazdasági évének zárszámadását tartja. A mai közös gazdaság három termelőszövetkezet — Béke, Hunyadi és Dózsa — összevonásából 1967-ben alakult ki. A szövetkezet jogelődjét 1950. május 11-én tizenöten alapították száz-egynéhány hold földdel. A közös gazdaság születésnapja előtt Czepó János elnökkel arról beszélgettünk, hogy milyen eredményekről számolhat be a tagságnak. „Nyitnikék” az ügyfelekért Udvarias, felkészült munkatársakkal eredményesebb a tájékoztatás Szabó Lőrinc versének címét választotta most induló programja nevéül a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet. Az egyhónapos szolgáltatásfejlesztő intenzív képzés célja, hogy a takarékszövetkezet munkatársai felkészüljenek az ügyfelek magasabb szintű és teljes körűbb kiszolgálására.- Szövetkezetünknek az egyesülés időszakában 3 ezer 900 hektár szántója volt, ez a terület időközben zsugorodott, ma 1150 hektáron gazdálkodunk. A 478 tagunkból 175 az aktív dolgozók száma, ezenkívül idénymunkában, főként a vetőmagüzemünkben 15- 25 személyt foglalkoztatunk - kezdi Czepó János, majd egy gondolatig visszautal a múltra: a nagyüzem csúcspontját a ‘70-es évek végén, a ‘80-as esztendők első felében élte. Ebben az időszakban több jelentős beruházást valósított meg. Az utóbbi évtízedben a gazdaság átrendeződését a kétsopronyi szövetkezet is megérezte.- A tavalyi árbevételünk 965 millió forint volt, amihez szerény nyereség párosult. A növénytermesztés árbevétele 115 millió, az állat- tenyésztésé 361 millió forint volt, míg a fennmaradó összeg az egyéb szolgáltatásokból származott - hallom. A nagyüzem növénytermesztésében a vetőmag előállítása dominál. Például őszi búza vetőmagot 578 hektáron, árpát csaknem 90 hektáron termeltek, de jelentős területen volt kukorica is. Az állat- tenyésztésben meghatározó a szarvasmarha ágazat. Közel 450 holstein-fríz tehén átlagban 2 millió 822 ezer liter tejet termelt, s mintegy 260 vágómarhát értékesített. A tisztességes nyereséget produkáló sertéságazat a 250 darabos kocaállományra épül. Az elmúlt esztendőben több mint 5 ezer sertést értékesített a szövetkezet.- A vetőmag felfutó terület, az idén a tavalyinál nagyobb területen termesztünk vetőmagot, kezdve a búzától a különféle kertészeti magvakig. Igyekszünk rugalmasan alkalmazkodni a piachoz, s igyekszünk mindenben az elsők lenni. Dolgozó tagjainknak csak széles alapokon állva tudunk biztos megélhetést biztosítani - mondta bú- csúzáskor Czepó János. _______irri Gád oros A „Nyitnikék” takarékszövetkezeti szolgáltatásfejlesztő program május 2-án nyitott, a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet 12 ki- rendeltségén dolgozók közül 25- en vesznek részt az intenzív képzésen - tudtuk meg Zsibrita Lászlóné ügyvezető igazgatótól. — A program célja, hogy a takarékszövetkezet dolgozóinak tudásszintje, ügyfélcentrikus szemléletmódja erősödjön, kommunikációs készségük javuljon - fogalmazott Rigler István program- vezető, a takarékszövetkezet tanácsadója. — A „Nyitnikék” program négy hétig tart, május 2-án a nyitóprogramra került sor, a következő két alkalommal, partnercégeink, a Fundamenta Lakástakarékpénztár Rt. és a Signál Rt. mutatkozik be. A takarékszövetkezet ugyanis szeretne megfelelni a nemzetközi gyakorlatban elfogadott univerzális pénzintézeti szerepnek és aktív értékesítőjévé kíván válni az előbb említett partnercégeknek. A program utolsó hetében pedig kommunikációs tréninget szervezünk a takarék- szövetkezet 25 munkatársának, akik az intenzív képzésen szerzett tudásukat természetesen átadják a cég valamennyi dolgozójának. Rigler István elmondta, a „Nyitnikék” program egyedülálló kezdeményezés, amit igény szerint bármely takarékszövetkezetben alkalmazni lehet. _____________________________________K. E. Fi x és billenőplatós IFA tehergép kocsival rója a megye, az ország i- útjait, egy személyben főnök és g beosztott, s nem ritka, hogy na-
