Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-04 / 103. szám
6. OLDAL - 2001. MÁJUS 4., PÉNTEK EGÉSZSÉG Járjunk gyalog és fogyasszunk több zöldséget! A reumabetegek életminőségéről A dietetikus egészséges életmódra ösztönző tanácsai A gazdaságilag fejlett országok lakosságának 40-60 százaléka túlsúlyos — állapították meg nemrég a statisztikusok. A régi életforma megváltozása a táplálkozási szokások változtatását is igényelné, s a fizikai munkát helyettesítő sportolást, tornát vagy legalább a rendszeres sétát. A koleszterin megszaporodása vérünkben — elsősorban a zsírban gazdag ételek fogyasztása és a kevés mozgás következtében - a már-már népbetegség számba menő keringési és érrendszeri megbetegedések egyik fő okozója. A szívinfarktus, az agyvérzés, az érszűkületek sok ember korai halála írható a rovására. Többszörösen bizonyított, hogy a vér koleszterinszintjének csökkentésével ezek a betegségek jórészt megelőzhetők. Étkezési szokásaink fittyet hánynak erre a tényre. Sok zsíros, hizlaló ételt eszünk egész évben, különösen télen, ilyenkor tavasszal talán jóvátehe- tünk valamit a primőrök fogyasztásával (ha meg tudjuk fizetni őket). Mondhatnánk erre, hogy elődeink ilyenkor már túl voltak a hízott kacsák és libák elfogyasztásán, s a disznótorok idején. Ugyancsak nagy kanállal ettek ilyenkor. így éltek nagy- szüleink és mégis magas kort értek meg. A koleszterinről meg azt sem tudták, hogy létezik.- Nekik nem ártott a zsíros, nehéz koszt? - kérdezem dr. Konrád Katalin dietetikust. — Némi igazság van az ilyen érvelésben. Csakhogy eleink egész évben kemény munkát végeztek, s még a pihenőnek számító téli hónapokban is sokat kellett fáradozniuk a ház körül: állatok ellátása, tüzelő előkészítése, szerszámok rendbetétele stb. Emellett többnyire gyalog jártak. Ennyi már elég is volt ahhoz, hogy ne hízzanak meg a nehezebb ételektől. Egész évben viszont embert próbáló nehéz munka járta, a télinél jóval gyengébb kosztolás mellett. A reggeli ugyan általában szalonna volt, de barna kenyérrel, és kiegészítőként ott volt melléje a hagyma vagy nyáron az uborka. Ebédre levesételek, főzelékek készültek: bab, borsó, lencse, krumpli, zöldségek, cibere. A mindennapi húsevés ismeretlen volt, a tésztának is heti napja volt. A sült tészták kevés cukorral és zsírfélével készültek, csemegének pedig alma, körte, szilva, aszalt gyümölcs, dió került az asztalra, vagy a zsebben hordott tökmag szolgálta ezt a célt. A vacsora többnyire tej, aludttej volt tört krumplival vagy kenyérrel. Ezzel szemben hogyan élünk ma? Reggelire fehér kenyér, vaj, felvágottak vagy édes, tejes kakaó, ebédre tartalmas leve- • vagy saját gépjárművel jutunk el. Szabadidőnkben is leszoktunk a gyaloglásról, lemondtunk a séta örömeiről. Akkor is buszra várunk, ha azalatt gyalog is elérhetnénk célunkhoz. Kár. A séta csaknem mindenki rendelkezésére álló, olcsó testmozgási lehetőség.- Mit tanácsol? — Nem ok nélkül szóltam részletesebben a régiek szokásairól. Van mit tanulni tőlük. Étkezésünk legyen változatos, és tudatos. A könnyű zöldségfélékből remek, vitamingazdag és nem hizlaló főételeket is készíthetünk KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ sek, utána húsétel, zsírban sült vagy tejjel kikevert krumpli, esetleg sűrű rántással készült főzelék. Tésztáink zsírosak és édesek. Az édesség túlteng életünkben, a főétkezések után és cukros üdítőitalok formájában is, sőt még a többnyire tartalmas vacsora után, tévé elé ülve is édességet, sós tésztákat rágcsálunk, söröket és kólát iszunk. Pedig közben nagyot változott életmódunk. A nehéz munkától megszabadultunk, munkahelyünkre, többnyire busszal Szerepeljenek az étrendben a zöldségek, a hagyma, a magok, gyümölcsök frissen vagy természetes módon konzerválva, barna kenyér, tej, túró, joghurt. Fogyasszunk kevesebb cukrot és zsírt, kevesebb húst és mindenek fölött kevesebb nyalánkságot, kevesebb édességet. Ha ezeket betartjuk és ezen felül újra megtanulunk gyalog járni, már sokat tettünk egészségünk érdekében, nagyobb költségek vagy lemondások nélkül is. Anyák napja a fedélzeten Aktív közösségfejlesztő egyesület Támogatóik között a Soros Alapítvány A szezonnyitást jelentő, tiszacsegei virágokból font koszorú mára már valahol Szeged körül emlékezteti a szemlélődőket a folyó áldozataira, de az idegenforgalom szervezői már a holnapra gondolnak... Tiszacsege Mint Kiss László tiszteletbeli hajóskapitánytól megtudtuk - a hajózást kedyelő észak-magyarországiak és alföldiek nagy örömére -, a folyón gyorsan levonult a második árhullám is. így nem volt akadálya az első osztrák és magyar turistacsoport' hangulatos hajókázásának. A most következő vasárnapon - anyák napja tiszteletére -, kellő számú jelentkező esetén újabb zenés sétájára tot szerveznek a legendás Csege motorossal. A program részeként elhangzanak Tiszáról szóló költemények is. A kirándulás iránt a Mahart Passnave helyi kirendeltségén lehet érdeklődni. Az Együtt Okányért Egyesület idén januárban alakult meg, s egy országos minta- program keretében a Soros Alapítvány és a Közösség- fejlesztők Egyesülete támogatásával működik. Okány Az okányi egyesület pályázati sikereinek köszönhetően három közhasznú munkás dolgozik a Segítő kezek az idősekért program keretében. Amennyiben az újabb pályázat is eredményes lesz, akkor július elsejétől további hat közhasznúval gyarapodik a programban dolgozók száma. Szintén az Együtt Okányért Egyesület tevékenységének köszönhetően áprilistól internetes szolgáltatás — ami munkanapokon 8 órától 17 óráig ivehető igénybe - működik a helyi könyvtárban. _______________________(!) A mozgásszervi betegségek — a keringési és daganatos megbetegedésekkel együtt — a mai Magyarország népbetegségeinek tekinthetők. Hazánkban csaknem százezren szenvednek gyulladásos ízületi betegségben (rheumatoid arthritis), a kopásos ízületi gyulladás (osteoarthrosis) pedig egymilliónál is több embert sújt. A krónikus mozgásszervi betegségekben szenvedők száma nemcsak Magyarországon nő, a becslések szerint Európában több munkáltatók, az egészségügyi rendszerek, a szociális szolgáltatók és a nemzeti kormányok számára, a betegek is egyre több kezdeményezéssel igyekeznek a témát tényleges súlyának megfelelően bemutatni. Az EULAR (Európai Reumaellenes Liga) szociális bizottságai és több más nemzetközi szervezet segítségével elkészült az Európai Artrózis- és Reumabetegek Manifesztuma. A kiáltvány ezekre a krónikus megbetegedésekre és az általuk okozott nehézségekre, akadályokra hívja fel a közvélemény figyelmét. A manifesztum célja, hogy tudatosítsa a ! Európai Artrózis- és Reumabetegek Manifesztuma A manifesztum 10 pontban az alábbi területeken kér támogatást a döntéshozóktól, szolgáltatóktól, kutatóktól:- A betegség és következményeinek tudatosítása.- A betegek életminőségének javítása, szociális, egészségügyi és személyes támogatásukat célzó programok indítása.- A betegek bevonása az őket érintő döntéshozatali folyamatokba.- A betegek tagságával, vezetésével nemzeti és nemzetközi szervezetek létrehozása.- Jó minőségű egészségügyi és közösségi szolgáltatások elérhetősége.- A problémakör tudatosítása az egészségügyi dolgozókban, szakemberekben.- A betegek bevonása a kutatási irányokról, célokról történő döntésekbe.- A kutatások kiterjesztése a betegség társadalmi hatásaira.- Az egészséges emberekével egyenlő jogok védelme.- Oktatási- és tréningprogramokban való részvétel lehetősége. mint 103 millió ember, a világban pedig minden tizedik ember küzd az artrózis vagy a reuma okozta problémákkal. Ezeknek az embereknek hosz- szú távon kell együtt élni betegségükkel, mely hatással van magánéletükre, életminőségükre, munkahelyi aktivitásukra és a társadalom egészére. Ennek ellenére az európai államok kormányai egészségügy-politikájukban keveset foglalkoznak ezzel a fontos témával és nem rendelkeznek hatékony nemzeti stratégiával a probléma kezelésére. Miközben az artrózis és a reumás betegségek széles körű elterjedése egyaránt kihívást jelent a téma fontosságát, segítséget, támogatást kérjen az ügy érdekében tenni tudó döntéshozóktól. Január végén az európai reumaellenes szervezetek az Európai Parlamentnek is bemutatták kiáltványukat Brüsszelben. Az azóta eltelt hetekben Európa-szerte jelentkeztek olyan betegek, akik arra vállalkoznak, hogy nemzeti szinten képviseljék a manifesztu- mot és minél jobban megismertessék azt hazájuk közvéleményével és döntéshozóival. Ebben a munkában segíti őket az Európai Parlament néhány olyan tagja is, aki a manifesztum januári bemutatását követően már aktív támogatásáról biztosította a PARE-t. f. m. Közegészségügyi csapás Az asztmát nem véletlenül nevezik korunk egyik nagy népegészségügyi problémájának, hiszen a fejlett társadalmakban az utóbbi 30 évben 2—3-szorosára nőtt a megbetegedések száma. Fontos azonban tudni, hogy az asztmás beteg is élhet teljes életet, ha a betegség hosszú távú kezelésére helyezi a hangsúlyt. Hogy mi is az asztma? A légutak gyulladásos betegsége, amely klasszikus értelemben nem gyógyítható. A kiváltó okokat még ma sem ismerjük pontosan, de valószínűsíthető, hogy a levegő szennyezettsége, a megváltozott táplálási szokások (szoptatási időszak rövidülése) és az allergé- nek elszaporodása szerepet játszanak a betegség elterjedésében. Az úgynevezett higiénés teória szerint az emberiség nagyon sok fertőzést legyőzött és a fokozottan védett immunrendszer válaszol allergiás tünetekkel a külvilág ingereire. Az asztma sajnos még nem megelőzhető, sőt genetikailag örökölhető a betegségre való hajlam. Magyarországon körülbelül 100 000 felnőtt beteg él és évente mintegy 8000 új megbetegedést regisztrálnak. A betegek nagy része az enyhe vagy középsúlyos betegek közé tartozik és csak rövidtávon kezelik betegségüket. SZ. M. Május 10-én fogadókész lesz Káptalanfüred Határidőre minden önkormányzat rendbe hozza a faházát A körös-sárréti gyerekek százai nyaralnak évente szervezett formában a Balaton partján. A Káptalanfüreden közel három évtizede működő Sárréti Ifjúsági Tábor az észak-békési önkormányzatok tulajdona. Az észak-békési társulás öt évre egy vállalkozónak bérbe adta a létesítményt. A Balatonalmádiban élő Varga László vállalta, hogy nem csak működteti a tábort, hanem a szabad kapacitásokért cserébe minden évben jelentős összeget fizet a térségnek vagy a pénzt a táborba fekteti. Körös-Sárrét—Balaton Népművészeti táborok A Káptalanfüreden található Sárréti Ifjúsági Tábor területét az Országos Úttörőszövetség és a KISZ- központ adományozta a szeghalmi járásnak a ‘70-es évek elején. Ezt követően 1971-73. között elkészült a tábor, a járás településeinek közös táboraként. A tizenhárom település közös költségvállalással építette meg a központi épületeket, a csoportos elhelyezésre alkalmas faházakat pedig minden település saját maga készítette. Amíg létezett a szeghalmi járási hivatal, addig a tábort az működtette. Ezt követően 1994-ig a szeghalmi önkormányzat, majd 1997-ig a körösladányi önkormányzat volt a Sárréti Ifjúsági Tábor működtetője, majd három nyáron át egy vállalkozó üzemeltette a tábort. A télen az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás új feltételekkel meghívásos pályázatot írt ki a káptalanfüredi tábor gazdaságosabb működtetésére. A pályázaton nyertes Varga László az első évben 500 ezer forint (amit a tulajdonosok felújítás címén visszaforgatnak a táborba), a másodikban 600 ezer forint, a harmadikban 700 ezer forint, a negyedikben 900 ezer forint, az ötödikben 1,2 millió forint bérleti díjat fizet a társulásnak. Ezért cserébe a vállalkozó a tábor kihasználásában szabad kapacitást kap. A napokban tartott társulási ülésen Varga László kérte a körössárréti polgármestereket - mivel eddig mintegy 400 ezer forint munkabért fizetett ki a tábor rendbetételére — a települések az idei nyári táboroztatás rezsiköltségeinek felét neki már most utalják át.-•Ezen nem múlhat a tábor üzemeltetése, ezért kérek mindenkit, hogy az igényelt összeget szavazzuk meg — hangoztatta Földesi György, Bucsa polgármestere. Némi vita után a polgármesterek a kérés teljesítésre voksoltak. Vállalták, hogy május 10-ig a faházát minden önkormányzat rendbe hozza. Ezen a napon a körös-sárréti polgárrnesterek Káptalanfüreden üléseznek majd, ahol az érintettek személyesen győződhet meg a tábor állapotáról. MAGYARI BARNA A megyei művelődési központ és a Kézműves Szakiskola a Viharsarki Néptánc Szövetséggel és a Békés Megyei Népművészeti Egyesülettel közösen felnőtt és ifjúsági népművészeti táborokat szervez Békéscsabán, az Ifjúsági Táborban július 23-29-ig, amelyekre május 20-áig lehet jelentkezni. Békéscsaba Az idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg a megyei kézműves tábort, nyolcadik alkalommal a nemzetközi fafaragó találkozót, hetedszerre az országos kosárfonó mesterkurzust, ötödszörre a nemzetközi hímző tábort. A népművészeti táborok célja a népi díszítőművészet, a népi kismesterségek és a néptánc területén dolgozó egyéni alkotók és alkotó közösségek vezetőinek képzése. A résztvevők az egy hét alatt megismerkednek a magyar népművészet számukra még ismeretlen területeivel, illetve a meglévő tudásukat, gyakorlati jártasságukat tovább bővíthetik. A táborban működő csoportok: bőrműves, szíjgyártó, csipkekészítő, fajáték készítő, faműves, fafaragó, fazekas, gyékény-, szalma-, csuhétárgykészítő, kézi hímző, gyapjúszövő, vászonszövő, kosárfonó, népviseletruhakészítő. Az érdeklődők a megyei művelődési központban Pál Miklós- nénál jelentkezhetnek (Békéscsaba, Luther u. 6., telefon, fax: (66)442-122,445-765). _________________________(W) W 1
