Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-04 / 103. szám

2001. MÁJUS 4., PÉNTEK - 7. OLDAL iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HÁTTÉR Kedvence Ausztrália és a sport Lapunk díjasa jövőre ismét versenyez A Kovács János or­szágos középiskolai földrajzverseny szó­beli döntőjét a na­pokban tartották Szeghalmon. A ran­gos megméretteté­sen a legjobb Békés megyei versenyző Deák Krisztián (ké­pünkön) , a szeghal­mi Péter András Gimnázium tanulója lett, akinek teljesít­ményét lapunk kiadója, a Népújság Kft. pénzjutalom­mal ismerte el. A tizenegye- dikes tanulóval ebből az al­kalomból beszélgettünk. Szeghalom- Hogyan és mikor szerette meg a földrajzot1 - kérdeztük Deák Krisztiánt.- A földrajz ötödikes korom óta az egyik kedvenc tantárgyam. Érdeklődésem akkor fordult iga­zán e tantárgy felé, amikor a hír­adóban hallottam egy-egy város­ról, s úgy véltem, azt jó lenne a térképen is megkeresni.- Milyen céllal vágott neki a Kovács János földrajzversenynek?- Szerettem volna minél elő­kelőbb helyen végezni. Most a verseny után érzéseim vegyesek. Örülök, hogy én lettem Békés megye legjobbja, ugyanakkor sajnálom, hogy nem ju­tottam a legjobb öt kö­zé, hogy felvételi nél­kül juthassak be a sze­gedi egyetemre.- Jövőre ismét indul ezen a versenyen?- Azt tervezem, hogy újra be­nevezek.- Milyen szakmát szeretne el­sajátítani?- Valószínűleg földrajz- történelem tanárira megyek tovább­tanulni. Ha ettől az elképzeléstől el- állnék, akkor sportriporter leszek.- Önnek, mint a földrajz jó is­merőjének, bizonyára van ked­venc országa. Melyik az és miért?- Amit Ausztráliáról tanultam, hallottam, vagy képeken láttam, mind nagyon tetszik. Ezért ez a kedvenc országom. Ráadásul ta­valy az olimpia is ott volt. Márpe­dig abban az országban, amelyik olimpiát rendezhet, kiemelt jelen­tőséget kaphat a sport. S nekem a sport a másik nagy kedvencem. Felnőttként legalább egyszer sze­retném felkeresni Ausztráliát. MAGYARI BARNA Blues Fools lemezbemutató E napokban a németországi Gronauban és környékén egy 12 napos, hét koncert­ből álló körúton lép fel a békéscsabai Blues Fools ze­nekar, ahonnan a jövő hét elején térnek vissza. Nem sokáig pihennek, ugyanis május 11-én, pénteken le­mezbemutató koncertet tar­tanak a megyeszékhelyen, a Babylon zenebárban. Békéscsaba A Pribojszki Mátyás vezette bé­késcsabai bandának ez már a harmadik CD-je megalakulásuk, 1995 óta, amely az elmúlt év öt­letgyűjteményei alapján állt ösz- sze. A korábbiakhoz képest sok mindenben eltér a lemez, most ugyanis ideiglenesen tíztagúra bővült a csapat, de azért a Blues Foolsra jellemző és felismerhető jegyek is tapasztalhatók hallatán. Zeneileg nyitott a 12 számos, 53 perces, Mozgásban címet viselő CD, amelynek új hangzásvilága élvezetet nyújthat annak, aki fel­teszi a korongot, hiszen a csapat más zenei műfajokban, így a jazz, a funky és a pop világában is mozgékony. A blues közismert és kedvelt zenésze, az ország egyik legnépszerűbb szájharmo- nikása, Pribojszki Mátyás azt is hozzátette: — A lemez felvételére vendégzenészként meghívtuk a billentyűs és fúvós zenészbaráta­inkat, így bővültünk ki átmeneti­leg tízfősre. A lemezbemutató koncert pénteken este 10 órakor kezdődik a Babylon zenebárban.______af. Ismét Csabai Páholy Joseph Kesselring: Arzén és levendula című előadását láthatja a közönség május 5-én este 7 órától Békéscsabán, a Jó­kai Színházban. Békéscsaba A 2000/2001-es évad ötödik Csa­bai Páholy rendezvényén a Kesselring-darab után a szokásos partira hivatalosak a vendégek. A műsorban fellép Huszár Anita operaénekes, Bródy Norbert és Gemer Csaba színművészek, a Békéscsabai Társastánc Klub Felczánné Nyíri Mária vezetésé­vel. A programot ezúttal is a Ma­gyar Televízió közismert munka­társa, Papp Endre vezeti. A Csabai Páholyt a Vigadó te­remben nyíló képzőművészeti tárlat is gazdagítja. Az esemény előtt, 18 óra 45 perckor a kiskun­félegyházi Fekete Zsolt festőmű­vész tárlata nyílik, mely 10 na­pon át megtekinthető a Vigadó­ban. _________________________(FJ Ez eréves történelmünk szép pillanata Koltay szerint a magyar film és a magyar közönség elpártolt egymástól Az emberek szeretnének végre olyan filmeket is látni, ahol büszkék lehetnek arra, hogy magyarok és büszkék lehetnek történelmünk drámai eseményektől sem mentes jeles pillanataira — mondta Koltay Gábor rendező, a Sacra Corona című magyar film szarvasi díszelőadása sajtótájékoztatóján. Szarvas A Sacra Korona Kongresszusi Központban megtartott bemutatóját az ország egy sor mozijában díszelőadások követték. A közön­ség a vetítések után találkozott az alkotók­kal. A nézőkkel való kapcsolattartást Koltay Gábor a Honfoglalás című filmje 1986-os be­mutatóját követően is fontosnak tartotta, majd' száz alkalommal találkozott a közön­séggel. A szarvasi Turul Moziban tartott saj­tótájékoztatón elárulta, a Honfoglalás elké­szülte után Nemeskürty Istvánnal úgy dön­töttek, soha többé nem készítenek történel­mi játékfilmet. Ennek egyszerűen az volt az oka, hogy rengeteget kivett kettejükből a film bemutatóját megelőző öt év. Egy fillér állami támogatást sem kaptak és a költségve­tést csökkentendő, nagyon sokszor át kellett írni a forgatókönyvet. Am a közönségtalálko­Ahol nincs mozi... Hazánkban mintegy kétszázötven mozi üzemel. Több száz az a település, ahol megszűnt a vetítés és a legközelebbi mozi nagyon messze. A film al­kotói, illetve a forgalmazó szeretnék, ha azok is láthatnák a produkciót, akik az előbb említett okokból 15-20 éve nem jutottak moziélményhez. Ennek érdekében újszerű megoldással élnek. A Sacra Coronát másodlagos forgalmazással viszik el a kistelepülésekre. Tekintve, hogy a legtöbb helyen a vetítés feltételei hiányoznak, e célra mo­bil technikát biztosítanak. Keresik a lehetőségét annak is, miképp juthatna el a film az országhatá­ron kívül a magyar közönséghez. zók meggyőzték róla, az emberek ki vannak éhezve a kosztümös történelmi játékfilmek­re, arra, hogy a magyar történelem személyi­ségeivel, eseményeivel a filmvásznon él- ményszerűen találkozzanak. — Hosszas keresgélés után jutottunk el a Szent Koronához, amire Nemeskürty rögtön rávágta, hogy Szent László. Jeles tudósok szerint a Szent Korona kialakulása Szent László személyéhez és tevékenységéhez kapcsolódik. O volt az, aki rendkívül erős hittel, rátermettséggel, bátorsággal, egy sor uralkodói erénnyel kétszáz évvel a honfogla­lás után egységet, virágzó országot teremtett: nagy és hatalmas országot nemcsak földrajzi érte­lemben, hanem az euró­pai történelemre gyako­rolt politikai befolyását il­letően is. A magyar millennium idején jó do­log ezeréves történelmünk eme fontos és szép pillanatát bemutatni — fogalmazott a rendező. Hozzátette, a történelmi film több, mint az adott kor­szak meg- idézése. Ké­szítője egy sor olyan kérdést is a cselek­ménybe ágyazhat, amelyeket ma is érde­kes végiggondolni. A színészek kiválasztásáról is hallhattunk. Az alkotók eltökélt szándéka volt, hogy a három fősze­repet ismeretlen színészekre bízzák. Az ország szinte minden színházi stúdióját, tanodáját és színészeket foglalkoztató műhelyét értesítették.- Több hónapon át közel ötszáz próbafelvételt készítettünk. Ez ugrás volt a sötétbe és iszonyú felelősség is. Salamon, Géza és László, a há­rom unokatestvér, herceg, később király történetére van felfűzve a cse­lekmény. Elsősorban nekik kell el­vinni a hátukon a filmet - mondta a rendező, aki úgy látja, a közönség visszajelzései a színész­választás helyességét igazolják. A Honfoglalást nyolcszázezren látták, s remény van rá, hogy ezt a nézettséget a mostani film is eléri. Koltay szerint sok oka van annak, hogy a magyar film és a magyar kö zönség elpártolt egymástól. Bíznak benne, a Sacra Corona megállja a helyét az amerikai filmek tengeré­ben, ami elönti a mozikat és a tele­víziós csatornákat. A verseny óriási. Magyarországon évente több mint kétszáz amerikai filmet jelentetnek meg, emellé to­vábbi ötven produkciót európai és más orszá­gokból, valamint tíz-tizenkét magyar filmet. Az amerikai filmek nagy látványvilággal, igen drágán készülnek. A Sacra Corona ezek költ­ségvetésének töredékéből, háromszázmillió forintból készült. Ezt az anyagi különbséget csak jelentős társadalmi támogatottsággal le­hetett áthidalni. A fővárosban és vidéken na­gyon sok minisztériumi szervezetre, intéz­ményre, illetve vállalkozásra, önkormányzat­Itthon a századfordulón A film operatőre, Novák Emil 1987 óta él Sydneyben, ahol elsősorban reklámfil­mekben rendező és operatőr. A magyar és ausztrál operatőr szövetség tagja. Mint mondta, a századfordulón, a szülőhazájá­ba szóló meghívással Koltay Gábor olyan lehetőséget kínált neki, ami egyszeri az ember életében. ra és múzeumra számíthattak. Ingyen vagy önköltség alatti összegekkel adták a jelmeze­ket, díszletelemeket, berendezési tárgyakat, lovakat, segítettek statísztálással, szállítással és egy sor egyéb szolgáltatással. Kíváncsiak voltunk, Koltay Gábor, aki ren­dezőként annyira vonzódik a történelmi té­mákhoz, szíve szerint legközelebb a magyar­ság mely időszakát filmesítené meg? A ren­dező a számára izgalmas témák sorában el­sőként IV. Béla korát említette, amikor a ta­tárjárás után a semmiből épült fel az ország. Látvány és érzelem Koltay Gábor filmrendező, producer. Pályája meghatározó állomása volt az István a király című rockopera 1983-as színrevitele a Város­ligetben, illetve az előadás nyomán készített filmváltozat. 1986-tól a Szabad Tér Színház művészeti igazgatója. Színházi rendezései­ben és filmjeiben erőteljesen vonzódik a tör­ténelmi témákhoz, ezek látványos és nagy hatású, érzelemgazdag művészi megjeleníté­séhez. További filmjei: Honfoglalás, Koncert, Julianus barát.- Bekövetkezhetett volna, hogy a magyar­ság végleg eltűnik a történelem színpadáról. Nem így történt. Ez fantasztikus történelmi pillanat, hatalmas történelmi tett. Óriási pár­huzamot látok azzal, hogy a huszadik szá­zad mindent elkövetett azért, hogy a ma­gyarság politikailag, földrajzilag és népesség­ben megcsonkulva, agyonnyomorítva eltűn­jön és jelentéktelen vazallus nemzetté vál­jon. Bízom abban, hogy nem így lesz. Érde­mes lenne megfilmesíteni Nagy Lajos korát, amikor virágzó csodálatos Magyarország született. Ugyanígy filmre kívánkozik Mátyás király kora, király Szarvas Attila a László ki­rályt alakító főszereplő 1975-ben született Mis­kolcon. Tavaly végezte el Gór Nagy Mária színi ta­nodáját. Szerepei: Hair- Hud, Csongor és Tünde - Csongor. ahol a világ fejlődésének élvonalában volt az ország. Jelentős filmet kellene készíteni a huszadik század történéseiről: Trianonról, amelyről beszélni alig merünk a nyilvános­Sacra Corona Gyártó: Korona Film. Rendezte: Koltay Gábor. Irta: Nemeskürty István. Zene: Koltay Gergely. Fényképezte: Novák Emil. Szereplők: Oberfrank Pál, Szarvas Attila, Horkay Péter, Franco Nero, Ónodi Eszter. Forgal­mazza: Budapest Film. Internet: www.budapestfilm.hu ság előtt. Minden e századi gyötrelmünk on­nan gyökerezik. És átható, az egész nemze­tet megrázó, gyönyörű és felemelő filmet kel­lene készíteni ötvenhatról - nyilatkozta Koltay Gábor rendező. CSATM RÓZA __________________________ D-FOTO: LEHOCZKY PÉTER Szakmáját négyszer tanulta újra Sajnos manapság egyre több a silány munka, pedig Ma­gyarország egyedül a kéz­művesipart tudja eladni a világnak — véli Barabás Fe­renc grafikus, tipográfus, akinek életében az idei esz­tendő dupla „jubileum”, hi­szen éppen húsz éve költö­zött Békéscsabára, és tíz év­vel ezelőtt alapította még a Typografika Kft.-t. Békéscsaba Barabás Ferenc legutolsó kiállítá­sa áprilisban nyílt meg a Lencsési Közösségi Házban, Erdélyi kőke­resztek és korpuszok címmel. A fotókon a székelység keresztállítá­si szokásait mutatja be.- Hogyan jutott el a nyomdász mesterségtől a művészi fotózásig?- A szakmámat négyszer ta­nultam újra. A nyomdászatban muszáj az új technológiákat elsa­játítani, különben lemarad az em­ber. Én szedőként kezdtem, ké­sőbb az ofszettechnológiával is­merkedtem meg, azután jött a számítástechnika a különböző programjaival, ma pedig már a di­gitalizálás korát éljük. A budapes­ti Corvina Könyvkiadó műszaki tervező-szerkesztője voltam, ami­kor Békéscsabára kerültem, az it­teni nyomdai munkálatok fel­ügyeletét, a termelés ellenőrzését kaptam feladatul. Akkoriban Bé­késcsaba a nyomdászat fellegvá­rának számított, ez is vonzott, amikor ide költöztünk. 1985-86- ban tíz hónapot töltöttem a lipcsei grafikai főiskolán, ahol könyvter­vezést tanultam Gelt Wunderlich professzornál. 1989-ben a Művé­szeti Alaphoz már tervező-grafi­kusként vettek fel. A lipcsei főis­kolán kezdtem a fotózást, akkor még hobbi szinten. De volt egy olyan időszakom is, amikor a szá­mítógépes grafikákra helyeztem a hangsúlyt.- A rendszerváltás az ön életé­ben is váltást hozott.- 1991-ben el kellett dönte­nem, mihez kezdjek. Ekkor ala­pítottuk meg a Typografika Kft.- t. A reklámgrafikától a könyvki­adásig teljes körű nyomdai szol­gáltatást nyújtunk megrendelő­inknek. Útikönyveket is ki­adunk, a Typo-Go sorozatunk­ban eddig Csíkszéket és Seges­várt bemutató színes, képes úti­könyvet jelentettünk meg, illetve a Békés­csaba régen és ma minikönyvet. Most Békés megye képes krónikája című, a megye történetét taglaló, mintegy 1500 képpel megje­lenő könyv, illetve a Nagyalföld hét me­gyéjét megismertető kiadvány nyomdai kivitelezésén dolgo­zunk. Békéscsabai székhellyel megala­pítottuk a Magyar Miniatűr és Bibliofil Könyvészek Társa­ságát, amelynek cél­ja a minőségi kuriózumkönyvek kiadása.- A hobbija kapcsolódik mes­terségéhez.- Gyűjtöm a minikönyveket, ezek elkészítése igazi szakmai bra­vúrnak számít. A régi betűkből, nyomtatványokból, szakkönyvek­ből is komoly gyűjteménnyel ren­delkezem. Békés megyéről, a me­gyeszékhelyről, Gyuláról és Er­délyről közel kétezer darabos fotó- archívumom gyűlt össze az évek során. A silány munkát egyszerű­en nem bírom elviselni, törekszem arra, hogy bármilyen alkotás, kiad­vány, ami kikerül a kezem közül, kifogástalan minőségű legyen.- Alkotásain az erdélyi témák gyakran visszaköszönnek. Hon­nan a vonzódás?- Kaposváron születtem, édes­anyám odavalósi, édesapám vi­szont a Csíkban, Gyergyószár- hegyen született. Rendszeresen járok Erdélybe, elkezdtem hát fo­tózni a tájat, az embereket. VÁRADI KRISZTINA Barabás Ferenc legutóbbi kiállítása a székelység keresztállítási szokásaival ismerteti meg a látogatókat _____________________________________________________________________________ifcFot6i lmhoczky ptrm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents