Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-22 / 118. szám
6. OLDAL - 2001. MÁJUS 22., KEDD PÉNZ VILÁG Emelkedett az exportbevétel Javulás jelei Békés megye gazdaságában 2000 végén közel 14 ezer adóalany tartozott az áfa-körbe, melyből 6,3 ezer gazdálkodó volt, míg 7,5 ezer az egyéni vállalkozó és adószámos magánszemély. 1999-től háromfajta bevallási lehetőség él. A legnagyobb adóalanyok havonta készítik el adóelszámolásukat, számuk 1700—1800. Szélesebb kört jelent a negyedéves bevallók tábora, mintegy 4,4 ezer adóalany tartozik ide 2000-ben. A legkisebb árbevételű adóalanyok csak évente adnak számot kötelezettségeikről. E körben jelentős változás történt 2000-ben, hiszen míg 1999-ben csak a 3 millió forint árbevételnél kevesebbet elérők adhattak éves bevallást, addig 2000-re vonatkozóan az árbevételhatár 8 millióra emelkedett. Ennek eredményeként az 1999. évi 4,6 ezerről 8 ezer körülire emelkedett az éves bevallások száma. Jelenleg ezek feldolgozása is a végéhez közeledik, így gyakorlatilag teljes körű adatokról tudunk beszámolni. Békés megye áfa-alanyai 2000-ben 544 milliárd forintos értékesítésről számoltak be bevallásaikban. Ez az előző évi árbevételt 15,7%-kal haladja meg, a növekedés közel 80 milliárdos. Különösen örvendetes most ez azért, mivel az adatok alapján úgy tűnik, az 1998-99-es stagnálás (sőt egyes területeken Id- mondott visszaesés) után 2000- ben némi gazdasági élénkülésnek lehetünk tanúi. A dinami-' kus növekedés kimondottan a havi bevalló köréből származik, akik egyébként is kétharmadát adják az összes bevételnek. A negyedéves bevallók értékesítése alig változott, vagyis arányuk csökkent. A 8 ezer, éves bevalló még 2000-ben csupán 24 milliárd forintot értékesített, ami a megyei adatnak kevesebb, mint 5%-a. 2000-ben az értékesítési formák közül a legdinamikusabban az export emelkedett. A 77,2 milliárd forintos érték 18,5%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen adat valóságtartalmát azonban reálisan kell értékelni. 1999-ben ugyanis 10%-os volt az exportcsökkenés, és a megyei export mindössze 65,2 milliárd forint volt, ami az 1997-es értéknél is kevesebb. 1999-ben a külföldi értékesítés aránya az összesen belül az 1995. évi szintre esett vissza. A jelentős növekedés tehát csak a meglehetősen alacsony bázishoz viszonyítva következett be. Ez azonban így is pozitív irányú változás, hiszen a kiemelt gazdálkodók általában magukra találtak, jelentősen bővítették az exportjukat, ez pedig az egész gazdaság számára húzó erőt jelenthet. A belföldi értékesítésben az elmúlt években némi arányeltolódás következett be, hiszen a normál kulcsú értékesítés lényegesen jobban emelkedett, mint a kedvezményes kulcsú. A '90- es évek közepén a 12%-os értékesítés aránya lényegesen nagyobb volt, például 1997-ben közel 30 milliárd, 6 százalékpont volt a különbség. Az utóbbi években tovább folytatódott a normál kulcsú értékesítés térhódítása, és 2000-ben pedig a 220 milliárdos 25%-os értékesítés már nagyobb a kedvezményes kulcsúnál. Ez a hangsúlyeltolódás alapvetően azzal függ össze, hogy a 25%-os értékesítés mindegyik nemzetgazdasági ágban jelentősen emelkedett. Különösen nagy a növekedés a kereskedelemben, ahol a vizsgált időszakban (1997-hez mérten) 60%-ot meghaladóan nőtt a normál kulcsú értékesítés, de az iparban (elsősorban üveg- és téglaiparban, valamint a gépgyártásban) is átlagot meghaladó a bővülés. A 12%-os értékesítés viszont a döntő részt kitevő mezőgazdaságban és élelmiszeriparban is csak minimálisan emelkedett. Ennek és az exportarány visszaesésének hatására az értékesítés után fizetendő áfa átlagos kulcsa folyamatosan emelkedett, az 1997. évi 14,1%-ról 2000-ben 15,1%-ra nőtt. A megyei áfa-alanyok 544 milliárdos értékesítésüket 459 milliárdos beszerzés mellett érték el, vagyis a beszerzés némileg alacsonyabb ütemben emelkedett, mint az értékesítés. A beszerzés döntő részét minden évben a belföldről történő vásárlás teszi tó, megyei szinten közel 90%-os az aránya. 2000-ben 29 milliárd forintnyi beszerzést eszközöltek gazdálkodóink külföldről, vagyis adóalanyaink külpiaci egyenlege mintegy 50 milliárd kiviteli többlet, hiszen az export ennyivel nagyobb az importnál. Az importhoz közel hasonló nagyságrendet képvisel a mezőgazdasági kistermelőktől történő kompenzációs feláras felvásárlás 25 milliárdos értéke. A bevallások szerkezete olyan, hogy a beszerzések adókulcsok szerinti bontását nem tartalmazza, így csak az átlagadókulcsot tudjuk meghatározni, ami évek óta változatlan, 18,5%. Megyénkben az értékesítés után fizetendő áfa hosszú évek óta alacsonyabb a beszerzésben előzetesen felszámított áfa összegénél, vagyis megyénk negatív egyenleggel kapcsolódik a központi költségvetéshez. Ennek összege 1998-ban volt a legmagasabb, meghaladta az 5,3 milliárd forintot. 1999-ben az export arányának csökkenése és a 25% értékesítés arányának jelentős növekedése miatt nagymértékben csökkent a visz- szaigénylési egyenleg. 2000-ben ezeknek már kisebb volt a jelentősége, viszont az év elejétől érvényes áfa-törvény jelentős megkötéseket tartalmazott a kiutalásokra vonatkozóan. Ennek legjelentősebb tényezője, hogy csak a pénzügyileg kiegyenlített beszerzések adóját lehet visszaigényelni. Ez jó néhány gazdálkodót meglehetősen nehéz helyzetbe hozott. Ennek eredményeként az év végére megyei szinten közel 2 milliárdra duzzadt az a továbbvihető követelés, amelyet majd később lehet visszaigényelni. Mindezek hatására 2000-ben a megyei negatív egyenleg 1,7 müliárdra csökkent. Természetesen az egyes nemzetgazdasági ágak ehhez eltérően járulnak hozzá. Mind az összes értékesítés, mind a beszerzés legnagyobb részét (nagyjából harmadát) a rendkívül heterogén ipar teszi ki. Ugyanakkor 2000-ben a növekedés is ebben az ágban a legmagasabb, meghaladja a 20%-ot. Ehhez azt is hozzá kell tenni azonban, hogy itt az előző években jelentős mértékű visszaesés volt tapasztalható. A csökkenés döntő hordozója egyértelműen az élelmiszeripar volt, különösen az export nagyarányú csökkenésében jelentkezett ez. Ez azért volt rendkívül kedvezőtlen, mivel általában az export 80%-át az ipar adja. Természetesen ennek megfelelően mind az élelmiszeripar, mind az egyéb ipar is negatív áfaegyenleggel kapcsolódik a költségvetéshez, bár az általános tendenciáknak megfelelően ez is csökkenő mértékű. A második legnagyobb nemzetgazdasági ág a kereskedelem és vendéglátás, az összes megyei árbevétel negyedét adja. Értékesítésének több mint felét a 25%-os árbevétel teszi tó. A külpiaci értékesítés viszont mindössze 6%-os súllyal szerepel. Ezek hatására a kereskedelem természetesen befizető áfaegyenleggel szerepel, azonban ez 2000-ben jelentősen csökkent. Ki kell még emelni a mező- gazdaságot, mint a harmadik legnagyobb ágazatot. Részaránya a megyei összes árbevételben évek óta csökkenő tendenciát mutat, 2000-ben már csak 13,3%. Az összes értékesítés döntő többségét - az ágazat jellegének megfelelően - a 12%-os árbevétel adja, a beszerzéseinek jelentős része azonban 25%- os kulcsú, így teljesen természetes az ágazat negatív áfa-egyenlege. Ennek ellenére 2000-ben pozitív volt. Összességében megállapíthatjuk, hogy az 1998. évi piaci válság nyomán kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzet némileg javult 2000- ben. Úgy tűnik, egyes ágak dinamikus növekedési pályára léptek, mások azonban csak vegetálnak. Ósszmegyei szinten némi növekedés tapasztalható, azonban a válság előtti időszak dinamikus emelkedése még mindig nem jellemző. Más kérdés, hogy megyei szinten több olyan nagyberuházásnak lehetünk a tanúi, amelyek kedvező hatással lehetnek a gazdasági helyzetre is. Ezek egy része (a japán SMK elektronikai cég; a Tesco) nem megyei székhelyű vállalkozás, így terveikről, azok megvalósulásáról adóhivatalunk is csak a média különböző csatornáiból szerzi információit. Több milliárdos a helyi plaza, a Csaba Center beruházása is. Ezek az említett „nagyvállalkozások”, de több kisebb beruházás, rekonstrukció is mind arra enged következtetni, hogy valami megmozdult a Viharsarokban. KOKAUSZKINÉ TÓTH EDIT APEH BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSÁG TERVEZÉSI ÉS ELEMZÉSI OSZTÁLY fl MEGYEI ÉRTÉKESÍTÉS ÖSSZETÉTELE (MDFT-BAH) 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. Havi bevalló 243 282 319 319 369 Negyedéves 113 136 141 145 151 Éves bevalló 6 24 Összesen 356 418 460 470 544 AZ EGYES NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK ÁFA EGYENLEGE (MFt) Mezőgazdaság , □ 1999 m 2000 Építő ipar Kereskedelem Száll., ■ pénzügy MRH Egyéb ■MM Egyéni váll. , 1-4000 -3000 -2000 -1000 1000 2000 1 Baloldali értékek Majálissal egybekötött baráti találkozót szervezett május 19-én szombaton Orosházán a Baloldali Értékeket Vállalók Baráti Társasága. A rendezvénynek az Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete* adott otthont. Orosháza Dr. Násztor Sándor, az egyesület elnöke köszöntőjében tótért rá, az időseket a közelmúltban a legnagyobb kormányzópárt egyik politikusa múmiáknak aposztrofálta. - Akik az idősek erőfeszítéseit nem tisztelik, azokat mi sem tiszteljük - mondta dr. Násztor Sándor, aki a civil szervezeteknek juttatott alacsony szintű anyagi támogatás, a stagnáló ösz- szegű önkormányzati képviselői alap, illetve a temetési segély összegének csökkentése miatt bírálta Orosháza MSZP-s város- vezetését is. ______________jkei Te leház-konferencia A teleházakról és a térség informatikai szolgáltatásairól tartottak tanácskozást május 18-án pénteken Tótkomlóson, amit a helyi teleház vezetői szerveztek a Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesület szakmai támogatásával. Tótkomlós A rendezvény fő támogatója a MÉH Informatikai Kormánybiztossága volt. A konferenciát nagy érdeldődés kísérte. Az informatika és a teleház-mozgalom számos fontos területe került napirendre, egyebek mellett szó esett a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiáról is, amit nemrégiben Stumpf István miniszter hozott nyilvánosságra. A stratégiai program a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok informatikai „helyzetbe hozását” tűzte tó Célul. K.E. 660 milliós fejlesztés A Mezőgép Rt. jelentős beruházást hajtott végre békéscsabai, precíziós alkatrészt gyártó divíziójában, amit a Széchenyi- terv vállalkozáserősítő programja keretében a Gazdasági Minisztérium is támogatott. Békéscsaba — Az elmúlt év augusztusában nyújtottuk be pályázatunkat a Gazdasági Minisztériumhoz autóipari alkatrészgyártásunk fejlesztésének támogatásához. A mintegy 660 millió forintos gép- beruházásunkat a Gazdasági Minisztérium 100 millió forint visz- sza nem térítendő támogatással segítette - tudtuk meg Ivanics Jánostól, a Mezőgép Rt. vezérigazgatójától. A cég a békéscsabai precíziós alkatrészgyártást bővíti három területen. A liftalkatrészek sorozatgyártása már megkezdődött, azonban az, hogy melyik cég beszállítója a Mezőgép Rt., üzleti titok. A PERKINS cég számára különböző méretű motor-, a DANFOSS megrendelésére pedig kompresszoralkatrészeket fog a nemrégiben megvalósult beruházás segítségével gyártani a Mezőgép Rt. A gépek beüzemelése és a mintagyártás elfogadtatása jelenleg történik. Az alkatrész- gyártás felfutásával párhuzamos a létszámbővítés is. A Mezőgép Rt. év végéig több, mint 50 fővel növeli a dolgozói létszámát békéscsabai gyárában. _________________KOVÁCS ERIKA A GÁDOROS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Békés megye 12 településén a kereskedelmi bankokkal versenyképes módon komplex szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. Bankkártya-forgalmazás mellett biztosítási termékek értékesítésével és lakástakarékossági szerződések kötésével is foglalkozik. KIEMELT SZOLGÁLTATÁSAINK LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA- Kedvező számlavezetési díjak- Folyószámlahitelek- Betétlekötési lehetőség- Nemzetközi bankkártya VÁLLALKOZÓI BANKSZÁMLA- Mérsékelt díjak és költségek- Betétlekötési lehetőség- Folyószámlahitel- Bankkártya- Elektronic Banking szolgáltatás Munkatársaink készségnél állnak rendelkezésükre: Orosházán, Gádoroson, Csorváson, Nagyszénáson, Gerendáson, telekgerendáson, Tótkomlóson, Kardoskúton, Csanádapácán, Pusztaföldváron, Mezőhegyesen és Békéssámsonban. HITELÜGYINTÉZÉS- Személyi hitelek .- Lakáscélú hitelek- Folyószámlahitelek- Vállalkozói hitelek EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK- Safe-bérlet- Valuta vétel-eladás „EGYÜTT TOVÁBB - JÖVET MENET!” Külgazdasági segítőnk, az ITDH A közelmúltban Békéscsabán járt a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) igazgatója. Szemléletesen így szólt munkájukról: „Sokan nem is tudják, hogyan kerül hazánkba egy-egy befektető. Mindjárt itt van példának a japán cég, amely nemrég települt a békéscsabai ipari parkba...” Szatmári János, a Dél alföldi Regionális Képviselet vezetője számolt be részletesebben lapunknak cégük tevékenységéről, eredményeikről. Igen, a formálódó csabai ipari park jelentős japán beruházása sok munkát követően az ITDH szakembereinek is köszönhető. — Az általam vezetett szervezeti alegység Békés és Szolnok megyékben foglakozik az ITDH (a cég nevének angol nyelvű rövidítése) külgazdasági feladataival, a befektetésekkel és a külkereskedelem fejlesztésével — mondja a regionális igazgató, majd hozzáteszi:- Az ITDH egyébként 1993 óta segíti a mindenkori kormányzat külgazdasági törekvéseit, jelenleg a Gazdasági és a Külügyminisztérium háttérintézménye. A megyei viszonyokról Szatmári Jánostól megtudjuk: Békésben 800-1000 cég kapcsolódik valamilyen formában a külkereskedelemhez, amelyeket információval és kapcsolatokkal segítenek. Névjegy Szatmári János, az ITDH Dél-alföldi Regionális Képviseletének igazgatója Született: Körösladány, 1953. november 28. Családi állapot: nős, négy gyerek apja: Csaba (21), Csilla (15), Péter (12), János (6) Tanulmányok: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, angol és belga menedzserképzők, felsőfokú angol és orosz nyelvvizsga Pálya: 1977-79 külkereskedelmi vállalat; 1979-82 megyei tanács munkaügyi osztály; 1982—93 külkereskedelemmel foglalkozó minisztériumok Békés megyei megbízottja; 1993- ITDH Szatmári János 20 éve a külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozik — Szervezetünk évente négyszáz rendezvénnyel közelíti a kínálatot és a keresletet egymáshoz, ezeket külföldön és itthon egyaránt megszervezzük, közülük a Viharsarokra is jut jó néhány. A legjelentősebb közelmúltbeli esemény déli szomszédunknál, Zágrábban és Karlovácon zajlott, a friss horvát-magyar szabadkereskedelmi megállapodással összefüggésben. Elsőként egy dél-alföldi küldöttség utazott kiaknázni a lehetőségeket. A társaság 37 országban működtet képviseletet, itthon pedig kilenc regionális irodát tart fenn. A vezető módszereik közül kiemelte, arra törekszenek, hogy minden magyar exportőrnek legalább négy-öt külföldi partnere legyen, így a sikernek nagyobb az esélye. Fordítva is működik a dolog. Naponta sok megkeresés érkezik a regionális irodájukhoz: milyen árura lenne szükség külföldön, nem tud- nak-e helyi partnert ajánlani...- A múlt héten osztrák céggel tárgyaltam, bizonyos építőanyagokat kerestek, kifejezetten ebből a térségből importálták volna romániai érdekeltségükhöz. Sok ilyennel találkoztam már. Fő célunk az olyan zöldmezős beruházások megteremtése, amelyek korszerű, hosszú távú foglalkoztatást tesznek lehetővé térségünkben. A kereskedelemfejlesztésben többnyire a külföldön szolgáló magyar megbízottak segítenek, első kézből származó információkkal látják el az érdeklődőket a gazdasági folyamatokról. Idén Békéscsabán Nagy-Britannia, Franciaország, Bulgária, Románia és Jugoszlávia mutatkozott be, hamarosan várható a romániai, a cseh- és a lengyelországi megbízott látogatása. Az eseményeken módot adnak a négyszemközti megbeszélésekre is.- A legfontosabb dolog: rengeteg segítséget nyújthatunk a külföldi partnereket kereső vállalkozásoknak. Az adatbankunk tele van olyan információkkal, amelyeket jól használhatnak, akik külföldi piacokon szeretnének érvényesülni. Keressenek bennünket! PR ITD Hungary Dél-alföldi Regionális Képviselet, Békéscsaba, Luther utca 10. Telefon: (66) 441 621; £ax: (66) 454 977; e-mail: itdhdela@moha.szikszi.hu
