Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-28 / 99. szám
2001. április 28-29., szombat-vasárnap A Békés Megyei Hírlap Melléklete Munkácsy műveinek rajongója A japán festőművész az emberábrázolás mestere Hazahozta Róma színeit A békéscsabai Timkó Bíbor anyagtervező szakon tanul A gyulai Százéves cukrászda Csak a csoda segíthet a becses nemzeti értéken? Egyházi kiállítás a Dürer Teremben A gyulai Erkel Ferenc Múzeum^Dürer Termében „A magyarországi román ortodox egyház kincsei” és az „Áldás, békesség” (Emlékek Gyula és környéke reformátusságának életéből) címmel megrendezett kiállítások után újabb szakrális tárlat nyílt „Világnak világa” — Egyház és kultúra a Körösök vidékén címmel tavaly októberben. A történeti és egyházművészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, 2001. szeptember 16-áig látogatható időszaki kiállítás a római katolikus, evangélikus, református, ortodox és izraelita relikviák minél teljesebb és látványosabb megjelenítésére törekszik. A kuriózumnak számító tárlat anyagát a múzeumok gyűjteményeiből és az egyházközségek, gyülekezetek tulajdonában lévő tárgyak közül válogatták a gyulai múzeum munkatársai d fotó: lehoczkyter A kuriózumnak számító tárlat anyagát a múzeumok gyűjteményeiből és az egyházközségek, gyülekezetek tulajdonában lévő tárgyak közül válogatták a múzeum munkatársai, így tehát a bemutatott anyag jelentős része először kerül kiállítás formájában a nagyközönség elé. A bemutatott anyag igen változatos. A kegytárgyak, szertartáskönyvek, szentképek, egyházi textíliák, anyakönyvek, jegyzőkönyvek, tervrajzok, iskolai iratok stb. az egyházak legértékesebb darabjai közül kerültek ki. A kiállítás rendezője, dr. Havassy Péter, az Erkel Ferenc Múzeum igazgatója különös figyelmet szentelt — az igényes szakmai és esztétikai rendezés mellett — a történeti háttér érzékeltetésére is. A számos új adatot is felvonultató bevezető szövegek segítik a látogatót a kiállítás anyagában való jobb eligazodásban. A katolikus egyház anyagát bemutatni hivatott kiállítás-részlet legértékesebb darabjai a XVII—XVIII. századra datált aranyozott ezüstből és rézből készült míves ötvösmunkák, kelyhek, patenák, monstranciák, tömjéntartók, ereklyetartók. Az Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményének igen értékes darabjai az ismeretlen művészek által készült XVII—XVIII. századból való festett faszobrok (Szent Gellért, Szent Imre, Boldog Béla és Szent Flórián). Kiemelésre érdemes az aranyszállal átszőtt, selyemből készült, hímzett, növényi ornamentikával és címerrel díszített hat miseruha (dalmatica és casula). Az evangélikus egyházi tárgyak közül főként a vésett díszítésű óntárgyakat említhetjük meg (boroskannák, kelyhek, keresztelőkancsó). A XVIII. század második feléből való a két, hársfá- « ból faragott, barokk stílusú faszobor (Szorgalom és takarékosság; Hit, Remény, Szeretet). Az evangélikus anyag jeles darabjai a textíliák (oltárteritők, pulpitus terítő, papi öltözet), valamint a könyvek és iratok (protocollum, keresztelési anyakönyvi kivonatok, Biblia, rézveretekkel díszített énekeskönyvek). A kiállítás fő látványeleme egy festett kazettás, karzatos református templom- belső-részlet rekonstrukciója, mely Gyarmati Gabriella művészettörténész munkáját dicséri. A debreceni és nagyváradi ötvösműhelyekből származó ezüst tárgyak»kelyhek, talpas poharak, kenyérosztó tányérok valóságos remekművek. Igen értékesek a református egyház réz- és óntárgyai (boroskannák, pecsétnyomó, keresztelőtál, toronyvitorla, kelyhek, kenyérosztó tányérok), valamint az úrasztali térítők, énekkari zászlók is. A román ortodox egyház aranyozott ezüstből és rézből készült kegytárgyai (keresztek, kelyhek, tömjénezők, tányérok, ötkenyértartók, mécses) mellett említésre méltóak a miseruhák és tartozékaik (felon, patrafir), a kétoldalas olaj-vászon templomi lobogó-ikonok, a füzesmikolai üvegképek, valamint a XVII—XVIII. századból való, cirill betűs, román nyelvű, restaurált szertartáskönyvek. A festmények közül kiemelkedő jelentőséggel bírnak a macedo- román származású Stefan Tenetchi által 1773-ban festett faikonok. A kiállításban látható néhány az izraelita egyház történeti szempontból igen nagy jelentőségű iratai közül, mint például a gyomai izraelita hitközség alapszabálya (1882), a gyulai zsidók aláírásai (1857), az orosházi Szent-Egylet alapszabályai, Adler Ignác gyulai rabbi nyilvántartó lapja. Restaurált állapotban került a kiállításba egy Dávid-csillagos pecsétnyomó, Bienenstok Lipót budapesti pecsétkészítő munkája. 1945-ig a mezőberényi zsinagógában állt a XIX. század második felében fenyőfából készült, faragott, támlás imaszék. Az egyházi tárlathoz kapcsolódóan, a kiállítással azonos címen jelent meg a Gyulai katalógusok 8. kötete. Az Erkel Ferenc Múzeum kiadványának bevezető tanulmányait a helyi egyházak vezető személyiségei (Kovács József, Táborszky László, Nagy László), a múzeum és a levéltár munkatársai (Németh Csaba, Nagyné Martyin Emília, Kereskényiné Cseh Edit és Cs. Szabó István) írták. A kötet második része, a hét szakember által összeállított katalógusok a kiállításon szereplő összes tárgy leírását, korát, méreteit, leltári számát és a korábbi közlésre vonatkozó szakirodalmi utalásokat tartalmazza. A Bereznai és Társa Nyomdaipari Kft. gondozásában Nagy Imre színes és fekete-fehér fotóival megjelent egyházi kötet illusztrációs anyaga igen gazdag. A Békés megyei múzeumi szervezet ez év októberében rendezi meg Békéscsabán a VII. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferenciát a Nemzetiségi kultúrák az ezredfordulón címmel. A tervek szerint a konferencia programjának keretében kerül sor az Egyházak és népi vallásosság a Körösök mentén című kiállítás megrendezésére, melynek keretében — a gyulai kiállításban szereplő anyag mellett — a múzeumi gyűjteményekben található, a népi vallásosság témaköréhez kapcsolódó emlékek, egyházi vonatkozású népművészeti alkotások is szerepelnek. Mivel ezek a tárgyak a kereszténység elemeinek a népéletben betöltött funkcióját jelenítik meg, fontosnak tartjuk, hogy különös hangsúlyt kapjanak a kiállításon belül. Reméljük, hogy az egyházak legértékesebb tárgyait bemutató kiállítás az immár hetedik alkalommal megrendezendő, nagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó rendezvény kiemelkedő eseménye lesz. Nagyné Martyin Emflia Akar-e ön népszavazni? A dolgok jelenlegi állása szerint akar vagy sem, szavazni fog! A nagy népszavazási cumit ugyanis úgy bedugták a szánkba, hogy majd megfulladunk tőle. De nem menjünk a dolgok elébe! A szocialisták gondoltak egy nagyot, kitaláltak négy témát, amire holtbiztosán rábólint a magyar: továbbra is akarja a heti két pihenőnapot, a nyugdíjasok fogyasztásához igazított nyugdíjemelést, a sorkatonai szolgálat eltörlését és térítésmentes nyelvi képzést. Nagyot tévedni tehát a négy ponttal nem lehet. Kérdés persze, hogy minek kell ezekről az össznépi egyetértésre számító kérdésekről szavazni. Kézenfekvő: a baloldal nem talál fogást Orbánékon. Nem jó amit csinálnak, lenyúlják az országot, bebetonozzák a hatalmukat — vélik baloldalon okkal vagy ok nélkül —, de nincs meg a velük szembeni ellenszer. A baloldal politikailag csak szédeleg, mint a Chemotox-adagot kapott légy, a liberálisok pedig teátrális kijelentésekből próbálnak maguknak várat építeni, ami láthatólag nem megy. A Fidesz közben egyre erősödik, népszerűség tekintetében „rámászik” a szocialistákra. Nem kétséges, a nyomulást megállítandó született szocialista körökben a népszavazás gondolata, s a négy kérdés. Ami fideszék szerint benne van a kormányprogramban, eszdéeszék szerint pedig részben tőlük nyúlták le, mint például a sorkatonai szolgálat eltörlését javasló harmadik pontot. (A dolog ráadásul még kócos is, mert alkotmányos aggályok is felmerülnek e ponttal szemben, hiszen a döntésnek költségvetési vonzata van, amiről viszont nem lehet népszavazást tartani.) És akkor most nézzük a nagy cumit! Fideszék nem azért fideszék, hogy ki ne találják a nagy szocialista húzás ellenszerét. Egyetlen éjszaka alatt kiötlötték a népszavazási gondolat hatástalanításának módját. A miniszterelnök másnap reggel be is jelentette a rádióban: egyetértenek a népszavazásra javasolt négy ponttal, ők is készek aláírni az össznépi voksot kezdeményező felhívást. Akár közösen is rendezhetnék a népszavazást. Meg kell hagyni, nagy húzás! Vannak pártok, benn a parlamentben, amelyektől ötven év alatt nem telik ki ekkora húzás, a másik fél lépése után. A szocialista szumó öleléséből tehát megint kicsúszott a fidesz szumó. Csak a mi szánkban maradt ott a cumi: népszavazunk a semmiről, arról, amivel tehát mindegyik politikai szumó egyetért. Árpási Zoltán ... mindegyik politikai szumó egyetért. Gyoma, 1918. A település közösségi életének két véglete, a kaszinó és a re- J j
