Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-28 / 99. szám

8 HÉTVÉGI MAGAZIN 2001. április 28-29., szombat-vasárnap Prológus Kedves közönség, fáradt emberek, Szomjas szivek, ide figyeljetek! Igaz mesét mond nektek ma a film, Mely száguld vágyak, álmok szárnyain, Igaz mesét mond és magyar mesét, Sőt pestit és mait: a szürkeség, A nyomor és gond városába visz, Hol megterem a szív virága is. Igaz, hogy sokszor feketére fest, De szép s jó is tud lenni Budapest. Fekete város ormai felett Fehér galambok is keringenek, Lemondó jóság, mely tűr csendesen, Hűséges és győzelmes szerelem. Mert magatokról szól ez a mese, Hétköznapunkról, amely fekete. És reményünkről, amely hófehér, Mert lesz még egyszer szőlő, lágy kenyér. A szent magyar szegénység ünnepe Eljő s valóra válik a mese! Most könny pereg még, míg a film pereg. De várjatok hittel s reméljetek. És addig is, míg álom nyit s virág, Fogadjátok jó szívvel Lóth Ilát! Hetven évvel ezelőtt, 1931. április 29- én kezdődött a magyar hangosfilmgyár­tás a régi Corvin filmgyár telepén, a fő­városi Gyarmat utcában, ahol a régi épületek átalakításával és új építkezé­sekkel megnyitották a Hunnia Filmgyá­rat. Az üzemet a modem hangosfilm­technika összes akkori vívmányával fel­szerelték, s mintegy 700 ezer pengős költséggel indult a magyar hangosfil­mek gyártása. A Hunnia megnyitásán először a filmhíradó 400. számát vetí­tették le, majd megkezdték az első ma­gyar hangosfilm forgatását, amely Bényi András Kék bálvány című regé­nyéből készült. Az első igazi siker a má­sodik magyar hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj volt Kabos Gyula és Csortos Gyu­la feledhetetlen alakításával. A hetvenéves évfordulóra Juhász Gyula egyik versével emlékezünk, amelyet a költő a Fehér galambok fe­kete városban című Lóth Ila-film be­vezetőjéül szánt. 100 SZÍNES OLDALON MEGJELENT Egy lap, ami más, mint a többi; az ingatlanvásárlástól a lakberen­dezésig egyedülálló módon kíséri végig az otthonteremtés és lakásszépítés folyamatát A Mi Otthonunk az Öné is! Keresse az újságárusoknál! s Sí A FESTÉSZETEN BELÜL AZ EMBERÁBRÁZOLÁS A KEDVENCE A FELKELŐ NAP ORSZÁGÁBAN MUNKÁCSY MŰVEIT CSODÁLJA A Füzesgyarmati Japán Múzeum évek óta igyekszik felkutatni azokat a ja­pánokat, akik érdeklődnek a magyar kultúra iránt. Doma-Mikó István, Ja­pánban élő királyi udvari festőművész elmondta: így találtak rá Yamada Tadaaki festőművészre is, aki hosszú ideje Munkácsy Mihály műveinek nagy rajongója. — A japán történelmi emlékek, kultu­rális értékek és technikai vívmányok bemutatása mellett a Füzesgyarmati Japán Múzeum nagy gondot fordít ar­ra, hogy a többezer kilo­méteres föld­rajzi távolság ellenére mind közelebb hozza egy­máshoz a ma­gyar és a ja­pán népet. A kapcsolatépí­tés részeként Japánban megpróbáljuk felkutatni mindazokat a személyeket, akik vonzódnak a magyar művésze­tekhez, kedvelik a magyar kultúrát, ér­deklődnek Magyarország iránt — tájé­koztatta lapunkat az immár bő két év­tizede Japánban élő Doma-Mikó Ist­ván, a Tongai Királyság uralkodójá­nak, IV. Tupou királynak udvari festő­művésze, a Füzesgyarmati Japán Mú­zeum megalapítója. , Doma­Mikó István ezzel a mun­kával kapcso­latban most egy érdekes hírrel szolgált. A kutatások során nemrég rátaláltak Yamada Tadaaki festő­művészre, aki amióta megte­kintett egy Munkácsy Mihály kiállí­tást, a néhai magyar művész nagy ra­jongója. Yamada Tadaakinak a közelmúlt­ban Békéscsabán, az ifjúsági házban rendezett kiállítást a Füzesgyarmati Ja­Yamada Tadaaki rajongása „A távolból is nagy csodálója vagyok Munkácsy Mihály művészetének. Megtisz­teltetésnek tartom, hogy pasztellképeimet az ő hazájában, Magyarországon, nemrég önálló kiállításon mutathattam be. Megle­petésként ért, hogy erre a kiállításra Békés­csabán, a Munkácsy Mihály Múzeum szomszédságában került sor. Azt hiszem, fi hogy ennél nagyobb öröm festőművészt nem érhet!” A művész kiegyensúlyozottsága és nyugalma az alkotásból ered pán Múzeum. A japán festőművész nagyon boldog volt, hogy Békéscsa­bán csodálójának emlékhelyétől, a Munkácsy Mihály Múzeumtól alig egy kőhajításnyira állították ki pasz­tellképeit. — Hároméves korom óta egyfolytá­ban ragyog rám a szerencse, amely le­hetővé teszi, hogy a képzőművész szakmát gyakoroljam, s megismerhes­sem a festés örömeit. Boldogságom, kiegyensúlyozottságom és nyugalmam az alkotásból ered. A festés nagyszerű dolog. Nekem ezen belül az emberáb­rázolás a kedvencem. Tudom, kellemes dolog tájképet, csendéletet, szép virá­gokat festeni is, de nekem" mégis az alakos ábrázolások okozzák a legna­gyobb örömet. Ez talán azért van így, mert szeretem az embereket. Az ő elé­gedettségük, boldog vagy szomorú perceik, de még a haragjuk is világosan kifejezhető egy képen. Sőt egy-egy ember egész élete is festménybe „önthető”. Én pedig ennek a kihívás­nak nem tudok ellenállni. Persze azért munka közben igyekszem nem megfe­ledkezni a közönségről. Hiszen azért festek, hogy minél többen lássák. Ezért mindig olyat próbálok festeni, amit a közönség szívesen néz. Jól tudom, hogy a szem által észlelt látvány az em­ber leikébe hatol, és erős benyomást kelt. Ennek tudatában munkálkodtam egyfolytában azokon a pasztellképeken is, amelyet nemrég Békéscsabán szem­lélhettek meg az érdeklődők — közöl­te Yamada Tadaaki. Magyari Barna „Bármerre vettem az utam, kincseket találtam” Hazahozta Róma színeit Timkó Bíbor tavaly ősszel az ERASMUS ösztöndíjasaként három hónapot tölthetett Rómában az Academia di Belle Artie növendékei közt. Hazatérve tele élményekkel és olasz színekkel, vászonra vitte a saját Rómáját. — A mi iparművészeti egyetemünk­nek megfelelő intézményben tanultam Rómában, de nem is ez ragadott meg igazán, hanem maga a város és az em­berek, ahogy derűs nyugalomban élik a mindennapjaikat — mondja Timkó Bíbor. — Elmennek egy műemlék mellett — szinte az egész város az —, és nekik ez természetes. Köztük nőttek fel. Számomra viszont maga a csoda, hogy bármerre vettem az utam, kincse­ket találtam, az utca maga is egy mú­zeum. Az őskor, a középkor és az új­kor építészete egyszerre él a városban. Előfordult, hogy olyan katakombát néztem meg a földfelszín alatt, amely­re ókeresztény templom épült — ba­rokk jegyekkel. Lenyűgöző, hogy a hatodik századi, bizánci hatású mozai­kokat az alkotó kortársa is olyannak látta, mint a ma embere. A festmé­nyek, textilek az évszázadok folyamán megkoptak, fényüket vesztették, de a mozaikok aranyának csillogásán nem fogott az idő. Róma nagy város, mégis kiegyensúlyozott, nyugalom árad min­denből, ami átragadt rám is. Most kez­dem újra átvenni a rohanós pesti élet­ritmust. — Már a középiskolában is textilez- tél. Hogyan illeszkedik ez a festészet­hez? — A kárpitszövő szakon a hagyo­mányos francia gobelin-technikát sajá­títottuk el, amihez nagyon közel áll a Timkó Bíbor, az Iparművészeti Egyetem végzőse ősszel Rómában tanult festészet, mivel szövés előtt a tervet aprólékosan meg kell festeni. A Tö­mörkényben Kecskés Ágnes tanárom szerettette meg velem a gobelint és ve­le a festészetet is. — Milyen technikával dolgozol? — Tojástemperát használok, amely a középkorban volt igazán elterjedt alapanyag. A festék színét kőzetekből kiőrölt porok adják, ezek a pigmentek, amelyeket a színtől függően a tojásnak vagy a sárgájával vagy a fehérjével ke­verek össze. A szintetikus anyagokkal szemben gyorsan szárad, a felület fé­nyessé válik és megmarad a szí­nek telítettsége. Átmenet a tempera és az olajfesték kö­zött, és számomra különösen termé­szetessége miatt szimpatikus fes­ték. — Min dolgo­zol, mióta hazajöt­tél? — Vettem Ró­mában pigmente­ket, terrakottát, narancsot, barnát, az ottani jellegze­tes színeket és azokkal festek. Még mindig erős bennem a város hatása. Az azóta festett képek egy részéből — 39 kis méretű képből — Békéscsabán, az Ifiházban nyílt kiál­lításom Róma címmel, amely még május elejéig tekinthető meg. És még mielőtt elutaztam volna, belekezdtem egy 40-szer 250 centiméteres gobe­linbe. A falikárpitot eredetileg a kőfa­lak díszítésére és szigetelésére hasz­nálták a középkorban, hatalmas mé­retben szőtték meg őket. Igyekeztem visszanyúlni a gyökerekhez, a méret és a színek tekintetében is: vörös, kék árnyalatok és a fehér, mint fényhor­dozó. A téma is szimbolikus és elké­szítése egyfajta meditáció, lassan ha­lad, de már 150 cm kész. — Meg lehet él­ni a textilezésből és festésből? — Alkalmi megrendelésekből és képeladásokból bizonytalan a meg­élhetés. Napköz­ben ruhákra festek mintákat egy egye­di darabokat készí­tő cégnél. Egysze­rű szimbólumokat használok, mind­egyikre mást és mást. Idén végzek az egyetemen és ha megszereztem a diplomám, szóba jöhet esetleg az ok­tatás is. — Ha még vala­hova elutazhatnál tanulni, hová men­nél? — Franciaországba. Az a kárpitmű­vészet őshazája. Szeretném látni élő­ben a középkori gobelineket, mint pél­dául a Hölgy egyszarvúval címűt és a gótikus falikárpitokat. Frankó Marianna Névjegy Születési hely, idő: Békéscsaba, 1977. október 21. Tanulmányok: 1992—1996. Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola, Szeged; 1996— Iparművészeti Egyetem, Budapest — anyagtervező szak, textil ágazat. Kiállítások: 1998. Budapest — Bárka Színház; 1999. Szeged — megyeháza, budapesti Karin­thy Frigyes Művelődési Központ. Tatai vár, szabadkígyósi Weinck- heim-kastély, Békés Megyei Könyvtár; 2000. budapesti Karin­thy Frigyes Művelődési Központ, Nyitott Műhely, Békés Megyei Könyvtár. Az elmúlt hat szombaton lapunk­ban megismerhették a békéscsabai Grácia Kozmetika leghatásosabb testkezeléseh, szolgáltatásait. Az eljárásokról és a vendégek tapasz­talatairól szóló írásainkat játékok kísérték. Ezúttal a helyes megfejté­sekről és a szerencsés nyertesekről tájékoztatjuk olvasóinkat Az első játékunk kérdésére, hogy hogyan nevezi a köznyelv a Vacu- stylert, a helyes válasz: űrcső külső nyirokszív. A második játi kunkban arra vol­tunk kíváncsiak, hogy milyen fizikai jelenséget állít elő az SPM-gép. Azok vála­szoltak jól, akik azt írták: vákuumot. S vé­gűi, utolsó játékunk­ban öt gráclás testke­keliett felsorolniuk. Ezek: ler, SPM vákttum-i ng, Slide-Styler ázsésaBody Wrap utalványt ny ros István, lőrinci Mór} Judit, Hugyecz Ildii Lina, Magyar Éva i Eszter, Barát Lászlj sorba Kata (Gyula), két postán kapják me A Grácia szalon a RACIA ARC ÉS ’TESTKOZM ETIKAI SZALON Gabriella, vfen békés­en A WELDING 300 Fémfeldolgozó Kft. FELVÉTELT HIRDET az alábbi munkakörökbe Villanyszerelő Fémipari szakmunkás (hegesztő, lakatos, gépkezelő). A felvételi elbeszélgetés helye: Welding 300 Fémfeldolgozó Kft., 5600 Békéscsaba, Berényi út 134. Ideje: 2001. május 3. (csütörtök) 8 óra. Már csak ...és megtudhatja, mi lesz a Békés Megyei Hírlap meglepetése hűséges előfizetői részére. Jöjjön el a majálisra, Békéscsabára a ligetbe a <£Ü> és a #BÉKÉSMÍHE1HÍRLAP közös szülinapi bulijára! Április 30. 20 órától Takáts Tamás Dirty Blues Band 2 órás koncertje Május 1. 10 órától egész nap SZÍNPADI PROGRAMOK- majorette-bemutató, gyerekműsor, néptáncbemutatók- Reszelő István és népi zenekara, kick-box- és aerobicbemutató, nosztalgiazene ^ MAKSA ZOLTÁN humorista műsora 16 és 17 óra között,, 10 ÉVES A HÍRLAP”:- nyereménysorsolás, táncbemutató. A színpadi rendezvények díjtalanul megtekinthetők! in—I ■Ilonul n* \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents