Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-26 / 71. szám

6. OLDAL - 2001. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ G A 2 P A S Á G ________Röviden SZ ÁZMILLIÓ SEGÉLYEKRE, (i) Körösladányban a legnagyobb gondot a munkanélküliség je­lenti. Ez a tény az önkormány­zatra is nagy terhet ró, jelentő­sen növeli a szociális kiadáso­kat. A körös-sárréti nagyközség idén várhatóan 113 millió forin­tot fordít rendszeres és rendkí­vüli segélyek kifizetésére. HUSZONÖT ÚJ HÁZ. (i) Vész tőn az elmúlt évben huszonöt új lakás épült. A helyi lakásépítése­ket összesen mintegy 7 millió fo­rinttal támogatta a körös-sárr-éti nagyközség önkormányzata. OKÁNYI KIADÁSOK, (i) Okány község az elmúlt évben összesen 343 millió forintból gazdálkodhatott. Ebből az ösz- szegből 140 millió forintot bérre és járulékokra, 63 millió forintot dologi kiadásra, 77 millió forin­tot szociális célokra, 46 millió forintot fejlesztésre 17 millió fo­rintot hiteltörlesztésre költött az önkormányzat. Ev Lakosság Adóeröképesség/lakos Kiesett támogatás 2000 1803 fő 1258 fő 2 268 174 Ft 2001 1796 fő 1972 fő 3 541 712 Ft 2002 1790 fő 2130 fő 3 812 700 Ft Idén is elkerülték a forráshiányt Ecsegfalva azon kevés körös-sárréti települések közé tarto­zik, ahol az önkormányzat nem forráshiányos. A nemrég tartott testületi ülésen a képviselők 170 millió 141 ezer fo­rint bevételi és kiadási főösszeggel fogadták el Ecsegfalva idei költségvetését. HÁROMMILLIÓ FÖLÖTT, (i) Vésztőn, a különböző millenni­umi rendezvények összesen 3,5 millióba kerültek. Ebből az ösz- szegből 2,5 millió volt az önkor­mányzat pénze, a további 1 mil­lió forintot a célra pályázaton nyerte a település. PÁLYÁZAT. (1) A pusztaottlakai képviselő-testület pályázatot nyújtott be az Országos Ember­jogi és Nemzetiségi Bizottság­hoz mintegy 500 ezer forint tá­mogatásra. Sikeres pályázat ese­tén tervezik, hogy az általános iskola tanulóinak - választásuk szerint — nyári táborozást bizto­sítanak egy erdei iskolában, vagy a romániai testvértelepülés közreműködésével öt napos ki­rándulást tesznek az anyaor­szágba. Ecsegfalva A bő másfél ezer lélekszámú kö­rös-sárréti község összes bevétel­ének közel 60 százalékát az álla­mi támogatások jelentik. Legelő­bérleti díjból, szippantásból, sze­métszállításból és mázsálásból összesen 1 millió forint, étkezési költségtérítésből 6 millió 350 ezer forint bevétellel számol idén az önkormányzat. A község mező- gazdasági vállalkozását minden évben nagyban befolyásolja az időjárás és a piac, ám a község ve­zetői remélik, hogy 2001-ben eb­ből az önkormányzatnak 14 mil­lió forint bevétele lesz. Ahhoz, hogy a település idén se legyen forráshiányos, a képvi­selők nagyon körültekintően és takarékosan határozták meg a ki­adásokat. Ecsegfalván is - csak­úgy mint az egész Körös-Sárréten - a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot, így az önkor­mányzat jelentős szociálpolitikai kiadásokkal szembesül. Idén har­mincnyolc személy kap jövede­lempótló támogatást, húszán pe­dig rendszeres szociális segélyt vesznek igénybe. A gyermekvé­delmi támogatás helyett pedig várhatóan 310 ecsegfalvi gyermek kap 4 ezer forint kiegészítő csalá­di pótlékot. Az önkormányzatnál és intéz­ményeinél összesen 55 személy dolgozik. Náluk jelentősen növe­li a kiadásokat az a tény, hogy idén az egészségügyi hozzájáru­lás összege 4200 forintra emelke­dett. De ezt az összeget havonta nemcsak az alkalmazottak, ha­nem a jövedelempótlósok után is ki kell fizetnie az önkormányzat­nak. M. B. Aszálytűrő csicseri borsó Népdalainkban is szerepel a csi- cseri borsó. Ez a hazánkban is otthonos hüvelyes egyike a legré­gebben termesztett növényeink­nek. Korábban csak a házikertek hüvelyes növénye volt. Ma már szántóföldi termeszté­se is elterjedt, de még mindig nem eléggé. Nagyobb a jelentősé­ge az arab világban és a Földközi-tenger tér­ségében, ahol népélel­mezési cikk. Nálunk inkább abraktakar­mányként hasznosít­ják. Értékes exportcik­ké válhatna, ha na­gyobb ezermag tömegű (350-400 gramm) fajtákat termesztenénk. A csicseri borsó a pillangós, ab­rakhüvelyes növények közül a leg­jobban tűri az aszályt. Egyéves nö­vény. Tenyészideje 90-130 nap. Vízigénye rendkívül alacsony, vi­szont kedveli a meleget. Magja a hűvös, 2-5 fokos talajban elfek­szik. Egy-két lombleveles állapotá­ban a tavaszi kisebb fagyokat még elviseli. Nagyon jól terem a köny- nyű, jó szerkezetű, tápanyagokkal ellátott meszes talajokon. Ne pró­bálkozzunk termesztésével a futó­homokon vagy a mélyfekvésű, vi­zenyős területeken. Rövid ideig sem viseli el, ha vízzel van borítva. Általában kalászosok után ve­tik. Ügyeljünk arra, hogy a tábla ne legyen arankával fertőzött. Mivel tápanyagokkal jól ellátott talajon javasolt a termesztése, vi­szonylag kevés műtrágyát igé­nyel. Javasolt adagok: 45-50 kiló nitrogén, 45- 70 kiló foszfor és 55-65 kilogramm kálium hek­táronként. A foszfort és a káliumot a szántás előtt, ősszel, a nitrogént pedig tavasszal, a vetés­sel egyidőben juttassuk ki. Optimális vetésideje március közepétől ápri­lis derekáig tart. Későb­bi vetés kisebb termést eredmé­nyez. Hektáronként 110-150 kilo­gramm vetőmagra van szükség. Általában a 36 centiméteres sor­távolság az elfogadott, de vethető 24-50 centiméter között. A na­gyobb sortáv lehetővé teszi a me­chanikai gyomirtást. Vetésmély­sége 2-4 centiméter. Augusztus elején már érett a csicseri borsó. Szilárd szára miatt nem dől meg, leveleit elhullatja, ezért egyszerű kombájnnal beta­karítani. Raktározás előtt nem kell zsizsikteleníteni. Ajánlott faj­ták: a Pax és a Dónai étkezési cél­ra, valamint a Kompolti bordó ta­karmányként^ KIRÁLY LÁSZLÓ A közművelődési törvény szerint minden településen helyi rende­letben kell szabályozni a közmű­velődési tevékenységet. A nagyszénási testület a legutóbbi ülésén alkotta meg rendeletét. A rendelet előkészítéséhez a te­lepülés segítséget kért a Magyar Művelődési Intézettől és a Békés Megyei Művelődési Központtól. A két szakmai-módszertani intéz­mény szakemberei közművelődé­si vizsgálatot végeztek Nagyszé­náson. Egyebek között lakossági interjúkat készítettek, felmérve az igényeket és az elvárásokat. A rendelet legfontosabb célja: a településen működő közműve­lődési intézmény tevékenységét, egyéb intézmények, vállalkozók, és a lakosság kezdeményezéseit összehangolpi, megerősítve a művelődési ház koordinációs szerepéti __ _ __ (icei A humán értékek alapozó erejét mindmáig őrzik A jól működő iskolához három dolog feltétlenül kell: a fel­készült pedagógus, a nyitott gyermek és az együttműködő szülő. Persze, még sok minden adja meg egy jó iskola szel­lemiségét, ám e három „tényező” nélkül nem teljesítheti alapvető feladatát, hogy olyan diákokat neveljen, akiknek a későbbi élete remélhetőleg igazolja törekvéseinket — fogal­mazta meg Horváth Béláné (képünkön), a Gyulai 1-es Szá­mú Általános Iskola igazgatója. — Hiszem, hogy az iskolai mun­ka, a nevelés a legszebb és legfon­tosabb értékteremtés. Abban is hi­szek, hogy ez a munka csak akkor lehet eredményes, ha a család és az iskola együttműködve vállalko­zik a feladatra, amelynek alapja a kölcsönös bizalom - kezdte be­szélgetésünket az igazgatónő.- A feladatmeghatározásoknál melyek a döntő szempontok1- Az iskola belső rendszerének számítástechnika. Angol és né­met nyelvet tanítunk harmadik osztálytól optimális létszámú cso­portokban, számítástechnikát har­madik, ületve ötödik osztálytól. Jól felszerelt számítógépparkunk két tanteremben ad tanításra lehe­tőséget. Számítógépeink hálózat­ba kötöttek és intemethozzáférést biztosítanak. Örömünkre az el­múlt tanévben pályázaton nyert fejlesztés lehetővé tette, hogy a írjuk új tanulóinkat!- Az első osztályosok beiratása a küszöbön van. Iskolánk szívesen áll a szülők rendelke­zésére minden információval. Keressenek bennünket személyesen, a Kossuth utca 24. szám alatti épületünkben, de telefonon is várjuk kérdéseiket, a 362-353-as számon hívják iskolánkat — mondta az igazgatónő. leghatékonyabb fejlesztést adó lehetőségeket biztosít­suk, a gyorsabb ütemben és a lassabban haladó gyerme­keknek egyaránt. Az ered­ményes munkához az isko­la feltételrendszere, nevelői ellátottsága és felkészültsé­ge, s az optimális osztálylétszámok megfelelő garanciát adnak.- A nyolc évre szóló személyi­ségfejlesztést mire alapozzák?- Az anyanyelvi és a matemati­kai készségek fejlesztését a sikeres iskolai munka, a személyiségfej­lesztés fontos feltételének ítéljük, ezért a felhasználható órakeretből erre a két kiemelt területre biztosí­tunk több órát. A nyugodt, bizton­ságot adó kisiskoláskort segítjük azzal, hogy alsó tagozaton négy évig ugyanazokkal a tanítókkal ta­nulnak gyermekeink. Sajátos érté­keik elismerésével és szülői igény szerint működik iskolánkban a nyelvi kommunikációs program, s a hagyományosnak mondható ta­nítás is. A korszerű alapműveltség két pillére az idegen nyelv és a számítógépet, mint eszközt más tantárgyak tanulásánál is használ­ni tudják tanulóink. Jövőre emelt szinten tanítjuk a matematikát ötödik osztálytól, amely magas óraszámban kínál fejlesztést az ér­deklődő tanulóknak.- Mit nyújtanak még az idejá- róknak?- A személyiségfejlesztés fontos színterei a tanórán kívüli foglalko­zások. Igen széles skálán mozog a kínálat szakköri- és klubfoglalkozá­sok keretében, melyek tartalma a szaktárgyaktól a kézművességen át a honismeretig szinte mindent fel­ölel. Ezt a fejlesztést szolgálja az is­kola bejegyzett Diáksport Egyesü­lete is, amelyben a labdarúgástól az aerobikig kínálunk sok mozgást. A személyiség kibontakozását segítik a versenyekre, vetélkedőibe fel­készítések, illet­ve a lassabban haladóknak a kiscsoportos fej­lesztő foglalko­zások. Elismerés illeti tanulóinkat a tanulmányi versenyeken elért eredményeikért. A városi, a megyei és az országos versenyek felkészült és helytálló szereplői ők. Számtalan rangos he­lyet hoztak haza szaktárgyakból, sportból és sok minden másból. Az iskolai értékrendben méltó helyen szerepel több éve már, a nyaran­ként Magyarországot megismerő, tartalmas programmal szervezett táborunk alsó és felső tagozaton. Az iskolai diákönkormányzat szerkesztésében a kéthavon­ta megjelenő, Kisdiák című újság rögzíti és eleveníti fel az iskola élményeket. A közös­ség kohézióját erősítik azok a hagyományok, melyeknek mindig ünnepélyes varázsa van már a készülődés pillana­tától. Ilyen a Zöld-nap, a kul­turális bemutatkozás, a far­sang és a családi nap. Őrizzük az is­kola falán azoknak a tanulóinknak fényképét, akik tanév végén a felté­teleknek megfelelően megérdemel­ten kapják meg a Jó tanuló és a Jó sportoló címeket. Céljaink megva­lósítását segíti a szülői kezdemé­nyezéssel létrehozott Jóakarat Ala­pítvány.- Évtizedeken át létezett itt ének-zene tagozat. — Már csak egy osztályunkban van ilyen képzés. A praktikus vi­lág más értékeket erősít fel, ezek jelennek meg domináns elvárás­ként az iskoláknál. Tantestüle­tünk szép örökséget kapott a hu­mán értékek megbecsüléséből. Ennek emberformáló, személyi­ségfejlesztő erejét a mai iskolánk­ban is tovább visszük. A Gyulai 1-es Számú Általános Iskolában az év tanulója 2000- ben Rigó Máté (képünkön) lett, aki ma a békéscsabai Ró­zsa Ferenc Gimnáziumba jár.- A Jó tanuló címet azért kap­tam, mert nyolc éven át kitűnő voltam. A tanulmányi versenye­ken 7. osztályos koromban első lettem a Teleki Pál földrajzi, földtani országos verse­nyen, nyolcadikban pedig a harmadik helyet nyer­tem el ugyanitt. Szeretem a földrajzot, szívesen ta­nultam az iskolában, sokat segített a felkészülésben akkori tanárnőm, Laurentziné Bogár Ágnes. Általá­nos iskolámra jó szívvel emlékszem vissza, szeret­tem oda járni. Jó volt az osztályközösség, a tanárok jól felkészítettek minket. Az 1-es nem volt nagy isko­la, de épp ezért szinte mindenki ismerte a másikat.- Emlékezetes történet fűződik a nyolc évhez?- Évente részt vettünk osztálykirándulásokon, közülük az utolsó a legemlékezetesebb. Egy cég üdülőjében, Városerdőn töltött az osztály három napot. Már csak egy hét volt hátra az év végéig, ezért nagy értéke volt a közös kirándulásnak... Máté most biológia szakos, orvos szeretne len­ni, mint az édesapja. Testvére még az 1-esbe jár.- Drukkolok az iskolának, hogy továbbra is si­keres maradjon a többi általános között! - fogal­mazott a volt diák — Iskolánk nyolc évvel ez­előtt vette fel a testvériskolai kapcsolatot a németországi, ditzingeni Hirschlanden— Schöckingen Grund- und Hauptschule-val — tudtuk meg Hortobágyi Istvánnétól, a Gyulai 1-es Számú Általá­nos Iskola német nyelvet ta­nító tanárától (képünkön). A gyulai cso­port az idén májusban utazik Ditzingenbe.- Azóta évente ellátogatnak egymáshoz az iskolák tanulói, nevelői és a szülők - folytatta Hortobágyi Istvánná. — Iskolánkból ez idő alatt mintegy 150 ta­nuló utazhatott Ditzingenbe, Gyula testvérvárosába. Az idén május 15-től 23-ig fogadják csoportunkat. A jól szervezett, gazdag programok lehetőséget nyújta­nak számunkra Németország népének, kultúrájá­nak, természeti szépségeinek megismerésére. A csa­ládoknál töltött napok biztosítják a személyes, bará­ti kapcsolatok kialakulását és a német nyelv adott nyelvterületen gyakorlását. Nagyon sok értéket hor­doz ez a kiválóan működő kapcsolat. Tanulóinkban kialakul a pozitív viszony a közös európai értékek­hez. Megtanulják megbecsülni az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, értékeket, meglát­ják Magyarország ebben vállalt szerepét is. Érdeklő­dők lesznek az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt - összegezte a tanárnő. ipri A közművelődést gazdaságosítják A város egyik jellegzetes épületét 1908 és 1912 között emelték. Eredendően is oktatási J célra építették, hiszen egykor a / polgári leányiskola működött XI _ falai között A kormány adóztatásra ösztönöz vábbá, hogy a jövőben saját erő nélkül pályázni is esélytelenül le­het. — Mindezekre figyelemmel a képviselők úgy határoztak, hogy eltörlik a vállalkozók által eddig fizetett kommunális adót, és he­lyette áprilistól iparűzési adót ve­zetnek be - tudtuk meg Hoffmann Andrásné jegyzőtől. Az adóalapot termelő, kereske­delmi és szolgáltató tevékenység esetén öt ezrelékben, vendéglá­tásban 1,5 százalékban állapítot­ták meg az iparűzési adót. Ideig­lenesen végzett tevékenység ese­tén a napi adóátalány 3000 forint. A község évi 600 ezer forint adóbevételre számít, mely az idén csak 213 ezer forint lehet, mert a rendelkezés év közben lép életbe. A faluvezetés abban bízik, hogy az immár 140 millió 354 fo­rint egyenleggel elfogadott költ­ségvetés célkitűzései a fenti meg­szorításokkal teljesíthetőek lesz­nek. __________________________H. II. Nagykamaráson, többszöri tárgyalás után, a képviselők úgy döntöttek, hogy a létszámleépítést és intézményi összevo­nást is magával hozó költségvetés miatt a községben április­tól iparűzési adót vezetnek be. ként határozatot hoztak a két i óvoda egy épületbe történő ösz- szevonásáról. A költségvetés első tárgyalása- : kor már látszott, hogy az iparűzé­si adó bevezetésétől sem tekint­het el a község. A központi támo­gatások elvonásával a kormány egyértelműen az adó bevezetésé­re ösztönözte az önkormányzato­kat. Nagykamaráson a tavaly így kiesett támogatás 2,2 millió forint volt, mely az idén több mint 3,5 millió lenne. Bizonyossá vált to­tézményeket. A bevételek és ki­adások egyenlege 7 ember elbo­csátását, 7 munkaterület rész- munkaidőre való átszervezését jelentette, melyek főként a bér­költségben jelentettek változást. Emellett kényszerű megoldás­Nagykamarás A képviselőknek nagy gondot okozott az idei költségvetésben mutatkozó 6 millió forintos hiány lefaragása, mely komoly lépések megtételére kényszerítette az in-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents