Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-16 / 63. szám

KÖRKÉP 2001. MÁRCIUS 16., PÉNTEK — 3. OLDAL MEGYE VÁROSNÉZÉS, (w) A Békés Tourist békéscsabai és gyulai irodája Békéscsabáról Gyulára, illetve vissza városnéző buszos utakat szervez a mai napon. Ek­kor mutatják be az Eurotours autóbuszait és programjait is. Az utazáson résztvevők között 17 órakor Békéscsabán görögor­szági utat sorsolnak ki. KÉK ÉG. (w) A Csaba Tv Békés kék ege alatt című környezetvé­delmi sorozatának következő része, a Dombok, halmok, kur- gánok, szombaton este fél hattól látható a Csaba Tv-n, ismétlése kedden várható. ESKÜTÉTEL, (w) A békéscsa­bai Lencsési úti Életfa Nyugdí­jasház hatvanöt lakója számára szerdán ünnepséget rendeztek az 1848-as márciusi forradalom emlékére, a József Attila Általá­nos Iskola diákjainak közremű­ködésével. A nyugdíjasház dol­gozói ez alkalomból esküt tettek a szociális területen végzett munkájuk magas színvonalú el­végzésére. KÖNYVBEMUTATÓ, (w) Ki­szely Gábor az ÁVH — egy ter­rorszervezet története című nemrég megjelent könyvét mu­tatja be és beszél a szerző a kor­szakról ma délelőtt 10 órától a békéscsabai Kárpátia Könyves­boltban, majd délután fél öttől Gyulán, az MDF-székházban. EGÉSZSÉGESEBBEN, (w) A békéscsabai József Attila Lakó­telepi Óvoda a Környezetvédel­mi Minisztérium által kiírt pá­lyázaton 150 ezer forintot nyert. Az összeget a gyermekek komp­lex egészségnevelési programjá­ra fordítják, így az apróságok óvodai életében gyakrabban szerepelnek majd gyümölcs- és sportnapok. ADÓTANÁCSOK, (w) Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal értesíti ügyfeleit, hogy a 06/80 66-00-33-as ingyenes zöldszá­mon március 16-án, 17-én, 18-án, tehát munkaszüneti napokon is föltehetik az adózással kapcsola­tos kérdéseiket 8-16 óráig. NAGYDÍJAS FILM. (ö) Gyulán, a Petőfi mozi kistermében, a Gyulai Várszínház rendezvé­nyén, március 18-án 16 órakor a 32. Magyar Filmszemle nagydíjas filmjét, a Tarr Béla rendezte Werckmeister harmó­niákat vetítik. A vetítés után be­szélgetés lesz a gyulai születésű íróval, Krasznahorkai Lászlóval, a film alapjául szolgáló regény szerzőjével. LUDAS KOCSMA, (w) Március 17-én este nyolc órától az ifiház kaszinójában újra Ludas kocs­ma! A talpalávalót a Ludas zene­kar húzza, vendég a Boleráz ze­nekar. A belépés a rendezvényre ingyenes. BALESET, (w) Békéscsaba kül­területén szerdán két személy- gépkocsi ütközött össze, a bal­esetben ketten könnyű sérülést szenvedtek. AVARTÜZEK. (w) Szerdán és csütörtökön megyeszerte sokfe­lé kellett vonulniuk a tűzoltók­nak kisebb avar- és nádtüzek- hez, szerencsére jelentősebb kár sehol sem keletkezett. ■ „HA VALAKI ÚGY TEKINT EGY HATALOMMAL JÁRÓ POSZTRA, HOGY AZ IDE­IGLENES VALAMI, NEM LESZNEK PROBLÉMÁI. ÁM HA AZT GONDOLJA, A HATALOM FORRÁSA AZ Ő SZEMÉLYE, EZ KATASZT­RÓFÁT HOZHAT RÁ.” (Harry S. Truman) Félmilliárdos beruházás kezdődött Kondoros rendszerváltás utáni történetének legna­gyobb beruházása első ka­pavágását tették meg márci­us 15-én. A szennyvízcsator­na-rendszer építése a tele­pülés területének egyhar- madát érinti. Kondoros A szennyvízcsatorna-rendszer megépítésének első kapavágását a Liget utcában Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke, a kör­zet országgyűlési képviselője tet­te meg. Dankó Béla, Kondoros polgár- mestere köszöntőjében arról be­szélt, hogy a nemzet legfonto­sabb erőforrása a tenni akarás. Nemzeti ünnepünk is erről, vala­mint a közös akaratról szól. Em­lékeztetett az egy évvel ezelőtti ünnepre, amikor a sportöltöző alapkövét helyezték el. Azóta a létesítmény már működik. Az idei március 15. a közel félmilliár­dos beruházás kezdetét jelöli, amely a tervek szerint még idén elkészül. A csatornaépítés a tele­pülés mintegy kétezer belterületi ingatlanjából hatszáznyolcvanat érint. A kivitelező a Strabag Erforex Közös Vállalkozás. ________________._________ffl A félmilliárd forintos kondorosi csatornaépítés első kapavágását Domokos László, ország- gyűlési képviselő tette meg d-fotó: kovács Erzsébet Történelmünk és a szabadság Millenniumi nap, ünnepi megyei közgyűléssel (Folytatás az 1. oldalról) A zenés irodalmi emlékműsort kitüntetések átadása követte. Bé­késcsaba közgyűlése „Békéscsa­báért” kitüntető címet adományo­zott Gálfi László színművésznek, aki 1966 óta játszik a Békés Megyei Jókai Színházban. „Békéscsaba kultúrájáéit” kitüntetést a város szülötte, az itt élő és alkotó Várkonyi János festőművész és a nyolc éve alakult Csabai Színi­stúdió kapott. Békéscsaba sportjá­ért végzett tevékenységéért Lovas István, a József Attila Lakótelepi Sportegyesület ügyvezető elnöke, Tóth Sándor, a Békéscsabai Atléti­kai Klub vezető edzője és ügyveze­tője, valamint a 2. Számú Általá­nos Iskola testnevelés munkakö­zössége részesült elismerésben. Az ünnepség koszorúzással zárult. Gyula A Kossuth-szobor megkoszorú­zása után a Petőfi téren, Ferenczy Béni Petőfi-szobránál folytatódott tegnap a megemlékezés a magyar forradalom és szabadságharc 153. évfordulóján. A Petőfi-szo- bornál dr. Budai Zoltán helyettes államtitkár ünnepi beszédében szólt arról, hogy Gyulán egy em­berként üdvözölték a forradal­mat, szervezték a nemzetőrséget. Világos után a honvédtiszteket a gyulai várnál fegyverezték le tel­jesen augusztus 22-23-án. A há­zakat, ahol a honvédtábornoko­kat elszállásolták, emléktáblák őrzik. A hazát szeretni békében is lehet - hangsúlyozta dr. Budai Zoltán. Szólt a Széchenyi-tervről, melytől az ország gazdasági fel- emelkedését várják. Az idegen- forgalom terén szándékukban áll fejleszteni a Gyulai Várfürdőt, fel­újítani várakat, kastélyokat. A koszorúzás utáni ünnepi ülésen, a városházán Danes Lász­ló polgármester Kiváló polgár ki­tüntetést adott át Zám András­nak, a Gyulai Húskombinát Rt. vezérigazgatójának, Schriffert Mi­hály népi fafaragó művésznek, s Gyula város közszolgálatáért ki­tüntetést Lovász Sándorné dr. Pó­lyák Katalinnak, az önkormány­zat gyámhivatala vezetőjének, dr. Görgényi Gábornénak, az 1-es Számú Általános Iskola igazgató- helyettesének, Szilágyiné Soly- mosi Máriának, a Németvárosi Óvoda vezetőjének és Ferenczi Istvánnénak, a Családsegítő Köz­pont vezetőjének. Ugyancsak a városháza díszterme adott ott­hont délután az Erkel Ferenc Tár­saság XII. történelmi hangver­senyének. Sarkad A hajdúvárosban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett városi ün­nepség szónoka Jakó Ferenc, a művelődési bizottság elnöke gyermekkora március 15-éire em­lékezve, tanára gondolatait tol­mácsolta a Kossuth-kertben. — Tanóráin és az órán kívüli foglalkozásokon példát mutatott tanítványainak, a rábízott fiata­loknak és felnőtteknek emberség­ből, hitből, tenniakarásból és tu­dásból - méltatta, a kapuit 1953. szeptember 1-jén megnyitott sarkadi gimnázium, pontosan száz esztendővel ezelőtt született első igazgatója, Puskás Albert ér­demeit Halász Andor nyugalma­zott tanár. „A szó legnemesebb és legigazibb értelmében volt pe­dagógus, az egész település neve­lője volt... Bár mindössze 53 évet élt Puskás Albert, de élete olyan gazdag volt, ami két emberöltővel is felér. Rajongott a gyermekeiért, családjáért, rokonszerető, igaz barát és Sarkad polgárait tisztelő ember volt.” - emlékezett Halász Andor. Szintén a március 15-ei ünnep­ség részeként a városi képtárban Simon Rózsa festőművésznö al­kotásaiból rendeztek kiállítást. A tárlatot - a Kónya Sándor Kama- rakórus- közreműködésével - Tóth Imre polgármester, ország- gyűlési képviselő nyitotta meg, a művésznővel Nagy Ferenc tanár beszélgetett. Nagyszénás Legyünk nagyok, mint illik mi- hozzánk” — Petőfi Sándort idézte beszéde elején dr. Varga István. A körzet egyéni országgyűlési kép­viselője volt a szónoka csütörtö­kön Nagyszénáson a 153 évvel ezelőtti eseményekre emlékező ünnepségnek. Történeti visszate­kintésében Varga István felidézte az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc legfontosabb esemé­nyeit.- Az olyan léptékű esemé­nyek, mint 1948. március 15-e, nem máról holnapra következtek be. A forradalom gyökerei egé­szen 1836-ig, de még inkább 1825-ig vezethetők vissza — fogal­mazott a képviselő. - Március 15­e a magyar nemzet születésének napja. Március 15-én gondoljunk I arra is, hogy ez a nap a mi szá- ; munkra azt is jelenti, hogy egyek I voltunk az előrehaladó világ- és szabadságeszmék Európájában azokkal a politikai mozzanatok­kal, amelyeket mi nemcsak meg­tanultunk másoktól, hanem igye­keztünk tovább is adni. A képviselő beszédében szólt arról is, hogy március 15-e a ma­gyar fiatalság napja is, hiszen a márciusi ifjak — élükön Petőfivel és Vasvárival — gyújtották meg a forradalom lángját. Az ünnepi beszéd után > Czeglédi Mihály, Nagyszénás pol­gármestere bemutatta a „Nagyszénás - fejezetek a köz­ség történetéből” című könyvso­rozat 7. kötetét. Orosháza- A politikusok mindig a saját igazolásukra próbálták magya­rázni a forradalom és szabadság- harc történéseit, üzenetét. Sokan azt hitték, ennek a rendszerválto­zással vége szakad, és március 15-e mindenki ünnepe lehet. Ez a remény azonban nem vált mara­déktalanul valóra - fogalmazott dr. Vastagh Pál országgyűlési I képviselő csütörtökön Oroshá­zán, a Kossuth-szobomál megtar­tott ünnepségen.- A forradalomnak és a sza­badságharcnak sokféle szereplője volt: radikális ifjak, konzervatív főnemesek, liberális kisnemesi reformerek, akik együtt írtak tör­ténelmet. Színes volt az akkori Magyarország, miként ma is több színből áll a magyar valóság. Hogy ma hogyan részesülnek az ország lakói a közszabadság köz­áldásaiból? Nőnek a különbségek az ország keleti és nyugati terüle­tei között, csökkent az egyenlő­ség esélye. Aki ma lemarad, an­nak az unokái is nehezen birkóz­nak meg a hátránnyal. Ez a mai magyar társadalom legnagyobb ellentmondása - hangsúlyozta a képviselő. A sajtószabadsággal kapcsolatban Vastagh Pál kiemel­te, csak az egészen buta emberek gondolják azt, hogy azé a hata­lom, aki birtokolja a sajtót és nem azé, akire hallgatnak az emberek. — Gondoljuk csak végig, minden rendben van ezen a téren, s vajon mit mondana erről ma Petőfi? - zárta gondolatait az országgyűlé­si képviselő. B. I. - H. M. - K. E. - SZ M. - V. K. VÉLEMÉNYEK NIEDZIELSKY KATALIN Barátságos arcot kérek! A külföldi lapvéleményekre nem azért érdemes figyelni, mert más­hol sokkal okosabb újságírók, lapszerkesztők dolgoznának, ha­nem azért, mert kívülről, messzebbről esetleg másként láthatják az eseményeket, mint azok, akik benne élnek. A Der Standard című bécsi napilap a héten Orbán kormányfő új pártelnököt kap című cikkében arról számolt be olvasóinak, hogy a Fidesz teljes gőzzel belevágott választási kampányába. A szerző szerint a miniszterel­nök és jobboldali konzervatív pártja már most keményen dolgozik a jövő tavasszal esedékes választá­sok sikere érdekében. Szükség is van az átütő stratégiára, hiszen a tekintélyelvű kormányzási stílus és főleg a független kisgazdapárt körüli botránysorozat elég sok embert elidegenített a koalíciótól, illetve a Fidesztől. Az osztrák elemző úgy látja: ennek a stratégi­ának a része volt tavaly a kormányfői és pártelnöki tisztség külön­választása, hogy Orbán Viktornak ne kelljen kicsinyes csatározá­sokba leereszkednie, az ellenzékkel ütköznie, alakíthassa inkább „a haza atyjának” hős szerepét. S az új hangszerelésbe illik most a finomítás, amellyel „a harapós kutya”, Kövér László helyett egy kultúrembert, Pokorni Zoltánt akarják jelölni a párt élére. Kövér többször elég durván lépett fel vagy reagált; megnyilvánulásaival nem használt, inkább ártott. Pedig a Fidesz barátságosabb, polgári arcot akar mutatni. S az új műsorhoz új férfi kell, méghozzá olyan, „aki nem csap össze mindenkivel, és nem próbál mindent hatalmi szóval vagy az államügyész útján eldönteni” - írja a Der Standard. Azzal már nem foglalkozik az osztrák lap, hogy vajon miben re­ménykednek a magyarországi iskolák, egyetemek, mivel megint cserélik az oktatási minisztert. Mint ahogyan azzal sem, hogy saját pártja elnökével szemben miért tud ilyen határozottan és gyorsan lépni a kormányfő, miközben más pártvezérrel szemben oly régen türelmes, megértő, elnéző... SZŐKE MARGIT A nyelvpótlék meg a kolbász Ha eddig sajnálták a helybeliek, hogy nincs gyulai televíziójuk, a hétfői képviselő-testületi ülés folyását tekintve most igazán saj­nálhatták! Régen úgy volt, hogy a csabaiak bekészítették sörei­ket, és várták a kalandos „meccsek” kimenetelét. A tudósító je­lenti, ezúttal is akadtak pillanatok, amikor szinte önfeledten le­hetett nevetni. Csak azért szinte, mert a közpénzek pályáján röp­ködtek a gólok. A képviselők maguk is érezték az igazgatói nyelvpótlék meg­ítélésénél, hogy kabarisztikus elemek keveredtek a színre. Az egyikőjük feldobta: lehet, tolmá­csot fizetni olcsóbb lenne. Attól tart, se orosz, se angol nyelvből nincs annyi tolmácsolás, hogy megérné az a cirka milliós pót­lék. Mellette: a SZU-ban végzett, tehát tudja a nyelvet. Meg az an­golt. Sok német tud angolul, az igazgató a lengyelekkel is folya­matosan beszél. Nincs nap, hogy külföldi ne keresné ott az ide­gen nyelvet tudó embert. Ellene: elviszi pisilni a vendéget vala­mely idegen nyelven? Az igazgató feladata, hogy tárgyaljon. Vagy felengedik hozzá a reklamálót, hogy a tíz deka kolbász rö- videbb? A megoldást kereső: adjuk, ha róla van szó, ha bármelyikőtökről van szó, adjuk! A középutas: nem kötelező adni, de ő is kapja meg, amit a többi. A forszírozó: az igazgató ígérte, kigyűjti, mennyit tolmácsol. Hány üzleti tárgyalása volt? Aki megelégelte: szavazzunk! Mosolyogtató, hogy írja fel a nap­tárába, hányszor tolmácsolt... Nagy többséggel megszavazták a nyelvpótlékot. Hogy is van ez? Megilleti azt a munkavállalót az adott szabály­zat szerint a pótlék, akinek német, angol, orosz, lengyel, szerb nyelvvizsgája van. Viszont nem illeti meg a pótlék azt a munkavál­lalót, akinél alkalmazási feltétel a nyelvvizsga megléte... A gólt be­lőtték, amin az oroszul-angolul tudó érintett végtére csak keser­nyésen mosolyoghatott. Az Új műsorhoz új férfi kell... A sajtó küldetése nem változik Az újságírás és a lapkészí­tés alapvető célja, szerepe ugyanaz, mint 150 évvel ez­előtt volt: a köz szolgálata, a hatalomtól független, tár­gyilagos, tisztességes tájé­koztatása a lakosságot érin­tő dolgokról, fontos esemé­nyekről — hangsúlyozta Niedzielsky Katalin, lapunk főszerkesztő-helyettese szerdán a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlék­házban a Vendégek a Sza­lonban Magyar Sajtó Napja alkalmából tartott megem­lékezésén. Békéscsaba Végh László alpolgármester kö­szöntője után az 1848-as forra­dalmárok sajtótörténeti jelentő­ségének kapcsán Niedzielsky Ka­talin kiemelte: a márciusi ifjak a tizenkét pont közül a legelsőben követelték a sajtószabadságot és a cenzúra eltörlését, ami egyben a társadalmi események mozga­tórugója is volt. Az újságírás és a lapkészítés jelenlegi helyzetéről szólva kifejtette: — A haladás és a szabad sajtó egymást erősítik. A média külde­tésével párhuzamosan mérhető a hatalom ellenérdekeltsége. A jól működő sajtónak fénycsóvaként kell pásztáznia a terepet és rávilá­gítani azokra a bajokra, visszás­ságokra, ellentmondásokra, ame­lyek felszámolása nélkül nem megy előre, nem lesz jobb a vi­lág. Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy sajtószabad­ság nélkül nincs modern társada­lom, nincs demokrácia - hang­súlyozta Niedzielsky Katalin, akinek előadását kötetlen beszél­getés követte a Vendégek a Sza­lonban ünnepi rendezvényén. V. K. A közpénzek pályáján röpködtek a gólok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents