Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-16 / 63. szám

I 4. OLDAL - 2001. MÁRCIUS 16., PÉNTEK H A Z A I TÜKÖR Nemzeti összefogást! A miniszterelnök a „széles európai haza” keretein belül egyesítene A tegnapi ünnepi megemlékezések szónokai optimizmu­suknak adtak hangot Magyarország jövőjével kapcsolatban, és összefogásra, a nemzet érdekében álló közös cselekvésre buzdítottak. A politikusok beszédeinek visszatérő eleme volt a szabadság és a jogállamiság eszméje. Emlékeztettek arra, hogy ezek a célok az 1848. évi forradalmárok követe­lései között is szerepeltek, és a rendszerváltozáskor való­sultak meg. Az ünnepnapon Mádl Ferenc köztársasági el­nök átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Budapest Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti ünnep alkalmából üd­vözlettel fordult a Kárpát-meden­cei magyarokhoz, és reményét fe­jezte ki, hogy rövidesen széles európai haza keretein belül egye­sülnek az egymást elveszített nemzetrészek. Pokomi Zoltán oktatási mi­niszter Budapesten, a Múzeum- kertben tartott központi rendez­vényen arról beszélt, hogy ha­zánk boldogulásának olyan esé­lye előtt áll, mint talán soha ezer éve. Magyarország ma olyan ott­hon, ahol azt a célt tűztük ki ma­gunk elé, hogy egyre több család előtt nyíljon meg a felemelkedés lehetősége, hogy gyermekeink és az ő gyermekeik úgy élhessenek, ahogy Európa polgáraihoz illik - fogalmazott a szónok. Nézete szerint a XXI. század Magyaror­szág számára a remény százada; a jövőnek 153 éve a nevezetes 12 pont előtt álló üzenet szól: legyen béke, szabadság, egyetértés! magyar nép a másfél évszázada tapasztalthoz hasonló lelkesedés­sel döntött arról, hogy az évtize­deken át erőltetett és hazudott egyenlőség helyett a szabadságot választja. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Nyírib- rony községben a csütörtöki ün­nepi megemlékezésen a szabad­ságharc elbukásának tanulsága­ként azt vonta le, hogy szövetsé­gesek nélkül Európa mértani kö­zéppontjában ma sem lehet meg­maradni, és ezért igen fontos az ország számára az elért NATO- tagság.- Mindenkinek esélyt kell adni a felemelkedésre, a boldogulásra, a márciusi ifjak ugyanis nem a polgárokért, hanem a polgároso­dásért ragadtak zászlót, majd fegyvert - mondta Kovács László pártelnök az MSZP március 15-i rendezvényén csütörtökön, a Bu­dai Várban. Az ellenzéki pártel­nök úgy ítélte meg: március 15. olyan ünnep, amelynek értékelé­bármilyen indokkal megosztásra törekszik. A szabadság, a jogállamiság, a jogegyenlőség, és az egymás irán­ti szolidaritás fontosságát hang­súlyozta Demszky Gábor főpol­gármester, az SZDSZ elnöke a fő­városi önkormányzat 1848 márci­usára emlékező ünnepségén az V. kerületi Petőfi-szobornál. A fő­polgármester hangsúlyozta: is­mét eljött azideje annak, hogy a szabadságszerető magyarok, konzervatívok, liberálisok, radi­kálisok és baloldaliak összefogja­nak a szabadságért. Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter, a Magyar Demokrata Fó­rum elnöke Fonyódon kifejtette: a forradalom 12 pontja azért volt olyan nagy hatással az emberek­re, mert röviden és tömören azt fogalmazta meg, amiről egy nem­zet álmodott. Az ünnepség szó­noka a forradalom mának szóló tanulságát összegezve úgy fogal­mazott: azt kell megtanulnunk elődeinktől, hogy erkölcs, tisztes­ség, jellemek és neves áldozatok nélkül hiteltelen az összefogásra való felhívás, e nélkül nincs demokrácia és haladás. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke a budapesti, Hősök terén tartott nagygyűlésen a magyar föld védelmét szorgalmazta, és nemzetközpontú agrárpolitika megvalósítását sürgette. Eszenyi Enikőt köszöntik a legfőbb közjogi méltóságok FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Áder János, az Országgyűlés elnöke Pilisen - párhuzamot von­va 1848 és 1990 között - úgy fo­galmazott, hogy 11 éve mi ma­gunk is részesei lehettünk egy március idusát idéző élménynek. A házelnök szerint a 153 évvel ez­előtti eseményekben az a nagy­szerű és felemelő, hogy nemcsak az egyéni hősök, hanem az egyet akaró közösség sok-sok tagjának erejét is hirdeti. Hozzáfűzte: a sében talán legnagyobb mértékű az egyetértés a politikai erők kö­zött. Kovács László szerint a világban zajló folyamatok nem csökkentik, hanem éppen növe­lik a nemzeti érzés, a hazafiság jelentőségét. Kovács László hang­súlyozta: a nemzet alapvető vo­nása az összetartozás érzése, nem tátonghat szakadék gazda­gok és szegények között. Szavai szerint a nemzet ellen vét az, aki Göncz Árpád volt köztársasági elnök Biharkeresztes városi ün­nepségén szólt arról, hogy a már­ciusi 12 pont ma is mércéül szol­gálhat. Göncz Árpád az 1956 utá­ni időszakot három évtizedes szellemi-lelki nyomorúságként értékelte, majd hozzátette: „hála Istennek, ma már eljutottunk odáig, hogy Magyarország önma­ga gazdájaként tagozódhat be az európai közösségbe”._________■ Játék a tisztességgel Meghódították a közönséget A tündérlaki lányok Marton Róbert (Pázmán Sándor költő) és Vékony Anna (Boriska), bár mindvégig szurkolunk nekik, végül mégsem találnak egymásra D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Heltai Jenőnek, a kabaré nagymesterének a Jókai Színház­ban szerdán bemutatott darabja nyolcvanhét évvel ezelőtt íródott, mégis úgy érezzük, mintha napjainkban, közöttünk játszódna a történet, talán csak annyi módosítással, hogy ilyen jó és naiv emberek, mint A tündérlaki lányok néhány szereplője, már lehet, hogy nincsenek is... Békéscsaba Mert miért is ne fordulhatna elő mostanság, hogy a négy gyerme­két egyedül nevelő anya, miután férje meghalt, könnyedén bele­nyugszik abba, hogy a gazdag polgári létet, a szép ruhát és a se­lyem harisnyát Boriska lánya tisz­tességének ára biztosítja. A két nagylány, Olga és Manci is elfo­gadja, hogy nővérük az öreg báró szeretőjeként ismert a városban. Azt hihetnénk, hogy a legkisebb lány, a tizenhat éves Sári mit sem tud a világról, ám a cselekmény sodrában őjaizonyul a legtisztább szívűnek. Ő az, aki leleplezi a fel­nőttek zavaros és képmutató vilá­gát. A Sárit alakító Horváth Anna is ekképpen válik a közönség sze­mében bájos csitriből kitűnően játszó színésznővé a darab során. A Boriskát megszemélyesítő Vé­kony Anna kiemelkedő játékával bebizonyítja a „tisztességtelen” lány tisztességét. Mészáros Mi­hály (Báró), Marton Róbert (Páz­mán Sándor) és Tege Antal (Petrencey tornatanár) a külön­böző férfikarakterek hiteles meg­testesítői, és a született komika, Szilágyi Annamária (Malvin né­ni) is hozza a tőle megszokott for­mát. A Megyeri Zoltán által rende­zett stúdiószínházi előadás nem több és nem kevesebb, mint amennyi e Heltai műtől elvárha­tó, a szereplők teszik a dolgukat, a közönség pedig „veszi a lapot”. Csak az lepi meg némiképp a publikumot, hogy a plakátokon és a műsorfüzetben beharango­zott két rész helyett háromban játsszák a darabot. Ám lehet, hogy nem is bánjuk... V. K. Sötétben bolyongás az erdőben Elcsatangolt gyerekekért aggódtak a szülők Kedden délután Gyulaváriban öt, 12 év körüli fiú és lány úgy döntött, hogy iskola után kibicikliznek a dénesmajori, úgynevezett Solymosi erdőbe. Ketten közülük 8—10 kilomé­teres, sötétben bolyongás után bukkantak ki az anti gátőr­háznál. Gyulavári—Dénesmajor Az iskolások máskor is kibicikliz­tek már az erdőbe. Most ott úgy döntöttek, két csapatra válnak... Az erdész úgy fél hét tájban há­rom gyermeket látott a töltésen, már majdnem sötét volt. A diá­kok mondták, várják a többieket. Az erdész telefonált a szülőknek, akik 19.50 órakor értesítették a határőrséget, a rendőrség pedig 20 órakor kapta a hírt a gyerme­kek eltűnéséről. Mozgósították az elérhető erőket, így 25 határőr, 14 rendőr, s vadászok, helybeliek is alkották a csoportot. A Gyulai Rendőrkapitányság nyomkövető kutyát is kért a megyei főkapi­tányságtól. Az úgynevezett Solymosi erdő hatalmas, tele csa­tornával, zsombékkal... A határ­őrök először a gáton kutattak, azon, amely az anti gátőrházhoz vezet. Mire a kutatásra verbuvált csapat megkezdte volna a kere­sést, a határőr járőr az anti gátőr­háznál megtalálta az elveszett gyermekeket. A kislány és a kisfiú sértetlenül megúszta a sötétben bolyongást az erdőben. Úgy gon­dolták, ha mindig északnak tarta­nak, gátőrházhoz jutnak. így is történt, csak 8-10 kilométeres gyaloglás után. ________________________________(SÉ. M.) HÍREK RÖVIDEN Árvízvédelmi készültség Újabb áradás kezdődött az elmúlt huszonnégy órában a Tiszán Tiszabecsnél, az árvízi helyzetre ez azonban egyelőre nincs kedvezőtlen hatással. Több helyen alacsonyabb készültségi fokozatot rendeltek el, de a Tiszán Tiszabecs és Záhony kö­zött, illetve a Túron, továbbá a Szamos és a Kraszna folyó szabolcsi torkolati szakaszán a gá­tak átázottsága miatt fenntartják a rendkívüli ár- vízvédelmi készültséget. Az eddigi felmérések szerint az árvíz nagy károkat okozott az épületek­ben és az állatállományban egyaránt. Hétszáz- tizenhét épületben mintegy 754 millió forint kár keletkezett, a helyreállítási költségigény megha­ladja az 1 milliárd 480 millió forintot. Borost visszahívnák Balogh Gyula, az FKGP szervező főtitkára csü­törtökön kezdeményezte Boros Imre visszahívá­sát a PHARE-miniszteri tisztségből. „Tudomá­somra jutott, hogy több kisgazda országgyűlési képviselőt arra kért Boros Imre, hogy a szak- bizottságokban ne támogassák Vonza András ag- rárminiszter-jelöltet” - indokolta javaslatát Balogh Gyula. Kórházi botrányok várhatók Az egészségügyi miniszter szerint néhány nap múl­va nagy botrány robban ki amiatt, hogy a tárcának nem áll módjában tovább támogatni azokat a sanda vállalkozásokat, amelyek milliárdokat szívnak le kórházakon keresztül az államkasszából. Mikola István erről szerdán Szegeden, a Csongrád megye orvosainak tartott fórumán beszélt. Munkaidőmérleg Az elmúlt tíz évben mintegy 25 százalékkal nőtt a szabadságon eltölthető munkanapok száma, ugyanakkor 30 százalékkal csökkentek a betegség miatti hiányzások a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál - állapítja meg a KSH Munkaidő­mérleg 1999 című kiadványában. Az egy főre jutó munkanapok száma 1999-ben 214,1 volt, ami szin­te megegyezik a tíz évvel korábbi adattal. Népszerű a forintbetét A lakosság 45 százaléka rendelkezett valamilyen megtakarítással az elmúlt év utolsó negyedévében, közülük a legtöbben forintbetétben tartották pén­züket - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. ■ SAJTÓFOTÓ-KIÁLLÍTÁS. Az Axel Springer Magyarország Kft. ez évi fotóterméséből rendeztek ki­állítást a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) budapesti székházában. A kiállítást Bayer József, az Axel Springer Kft. ügyvezető igazgatója és Wisinger István, a MÚOSZ elnöke nyitotta meg. ___________________________________________________________________________________________________________________FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents