Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-28 / 50. szám
8. OLDAL - 2001. FEBRUÁR 28., SZERDA T É R - K É P A címer A város címerén a pajzs vörös me- —y zőjében arany színű szívből há- rom arany liliom sarjad. Alatta a három ezüst folyó találkozásában nyílvessző mutat a pajzs első széle felé. A gyomai címer szívalakjából szétágazó háromszálú liliom az endrődi címer heroldalakjának, a fiatalon meghalt Árpád-házi Szent Imrének a jelképe. A folyók találkozása az ősi települések közös életterét, a Hármas-Köröst szimbolizálja. Települési leltár Lélekszám: 15745 (csökkenő) Lakosság: Döntő többség magyar, kisebb számban német nemzetiség és cigány etnikai kisebbség. A legfiatalabb lakos: Kis Laura, 2001. február 6., a legidősebb: Nagy Endre, 1904. október 28. Foglalkoztatás: Gyomaend- rődön 938 regisztrált munkanélküli él. Ők és a 16-62 éves munkavállalási korú népesség aránya 10,12 százalék. Infrastruktúra (a település egészéhez viszonyítva): vezetékes ivóvíz 95%, szilárd burkolatú út 50%, szennyvízelvezető csatorna 30%, lakossági vezetékes gázellátás 80%, gázvezetékkel való kiépítettség 95%, járda 95%, telefon 60% Múltmorzsák Gyomát és Endrődöt 1982. január 1-jén egyesítették. Gyomának a 19. században vasútja és hídja lett, ami bekapcsolta a környék gazdasági vérkeringésébe. 1877-től járási székhely bírósággal, ügyészséggel. Endrődöt a fejlett paraszü kultúra, családi gazdálkodás jellemezte. Jelentős volt a kézműipar. 1935. Az endrődi sortűz szomorú dátuma. 1989. Gyomaendrőd város lett. Meghatározó a cipő- és a nyomdaipar, jelentős a faipari és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozás. Honnan ered? A Gyoma név jelentésére kétféle magyarázat ismert. Az egyik: torok, torkolat, mivel a település a Körösök összefolyásánál helyezkedik el. Más elmélet szerint a megnevezés személynévi eredetű. Először 1332-ben említi hiteles adat Gama, majd 1444- ben Gyoma néven. Endrőd nevét első ízben az 1416-ban az Endrődi család birtokviszályában rendelkező oklevél említi. Az oldal a gyomaendrődi önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Csath Róza Fotók: Lehoczky Péter A város a térség javára is fejlődik Új munkahelyekkel biztat az ipari park Gyomaendrőd a költségvetésének közel negyven százalékát fordítja idén fejlesztésre. Az induló beruházások eredményeként a szolgáltatásban, a infrastruktúrában, az idegenforgalomban, a foglalkoztatásban és a lakáshoz jutás feltételeiben kedvező változásra számíthat a lakosság. Interjúnkban a feladatokról és a térségi együttműködés fontosságáról beszél dr. Dávid Imre, Gyomaendrőd polgármestere (képünkön). Gyomaendrőd tavalyi költségvetése 2,2 müliárd forint volt, az idei összeg meghaladja a két és fél milliárdot. A több mint tízszázalékos Névjegy növekedést dr. Dávid Imre megfelelő mértékűnek tartja. A költségvetés elkészítését az intézményekkel, illetve a közoktatási megállapodás alapján működő intézményekkel hosszas egyeztetés előzte meg. Kilencvennyolcban az intézményvezetők tudomásul vették, most elfogadták az általuk kért, illetve a város által ajánlott költségvetési keretet. A polgármester szerint ez a fogalmazásbéli különbség a költségvetés tartalmából sokat elárul, mindenekelőtt azt, hogy a működés feltételei mindenütt biztosítottak. A feladatok a képviselőktől és az intézményvezetőktől céltudatos munkát kívánnak, ám a felújítást és a fejlesztést folytatja a város. A költségvetési szigor indokolt, hiszen az önkormányzat a működés biztosításán túl egy sor komoly vállalást tett erre az évre. Először ezekről kérdeztük dr. Dávid Imrét.- Az összes költségvetésünknek közel negyven százalékát fordítjuk fejlesztésre. Mintegy ötszázmillió forinttal indítjuk be a szennyvízberuházást, most indul a regionális kommunális hulladéklerakó építése és az ipari park infrastrukturális beruházása - kezdte a polgármester. - Fejlesztésre majdnem egymilli- árd forint jut, ami óriási szám. Ez az induló év, induló beruházásokkal. Az elkövetkező két- három évben a munkák folytatására nagyságrendben hasonló összeget fordítunk.- A Liget fürdő fejlesztése emelné a város idegenforgalmi vonzerejét. Lesz rá pénz?- A Széchenyi-terv keretében pályázunk a fürdő komplex felújítására. Ennek része többek között a fedett fürdő felújítása, a szolgáltatások bővítése, továbbá a huszonöt méteres fedett uszoda megépítése. Jobb körülményeket teremtünk a kempingben, ahol ötven fős téliesített szálláshelyet is kialakítunk majd. Ezzel bővítjük a fürdő téli szezonális használatát. A szálláshelyek száma örvendetesen nő a városban. A tervek szerint kora tavasztól már fogadja a vendégeket a Hárs Szálló. Az újonnan beinduló és a meglévő vendégfogadó helyek egyidejűleg mintegy százötven embernek nyújtanak majd kulturált szálláshelyet. Ez már elfogadható szám. Az étkezési lehetőségek is tovább bővültek. Egy sor olyan éttermünk van, amelynek asztalához bármelyik vendégünket bátran leültethetjük. Reményeink szerint ezek a változások meghosszabbítják az idegenforgalmi szezont.- A lakáshoz jutás és a foglalkoztatás feltételeiben számíthat-e kedvező változásra a lakosság? — Húsz új lakás építését tervezzük, ebből tizenkettő Endrődön, a volt Béke Termelőszövetkezet székházának területén épül. Ezek harmincöt négyzetméteres garzontípusú szociális bérlakások lesznek. Az Újkert-soron pedig sorházat építünk. A házépítések önkormányzati saját erejét le tudjuk tenni, remélhetőleg a pályázataink az elmúlt évihez hasonlóan kedvező elbírálást kapnak. A városi infrastruktúra fejlesztése és a foglalkoztatás helyzetének javulása a közeli településeken lakóknak sem érdektelen. E tekintetben a legnagyobb feladat az ipari park, amely a munkahelyteremtésben nyit új lehetőségeket. Amikor a polgármesterré választásomkor azt mondtam, hat évet kérek, bíztam benne, hogy a munkahelyteremtésben is sikerül előrelépni. Volt olyan időszak, amikor úgy tűnt, hogy ez nem sikerül. Most pedig arról számolhatok be, több olyan reménykeltő tárgyalás folyik az ipari parkba való tőkebefektetésre, illetve üzemtelepítésre, amely 2002. végéig száz-kétszáz munkahelyet jelent.- Hogyan ítéli meg a város térségi szerepét?- Jól együttműködünk a környékbeli településekkel. Ez a környező települések részéről a városi szolgáltatások — egyebek mellett a mentőszolgálat, az egészség- ügyi szakellátás, a földhivatal és a gyermekjóléti szolgálat - igénybevételét jelenti, illetve a közös beruházásokat. Az együttműködés Csárdaszállással kezdődött, az ivóvízprogramban. Idén indul a kommunális hulladék- lerakó építése. Szarvastól Köröstarcsáig tizenegy település fogott össze. Újabb térségi együttműködést tervezünk Hunyával, Örménykút- tal és Kardossal a szennyvíz- kezelés megoldására, továbbá Dévaványával közös orvosi ügyeletet indítunk. Született: Szarvas, 1942. augusztus 4. Tanulmányai: Debreceni Agrártudományi Egyetem. Agrármérnök, vállalatgazdasági szakmérnök, mérnöktanár. Pályája: 1965-77. Hunya, Hunyadi Termelőszövetkezet, gyakornok, később főmezőgazdász, 1977-82. Gyomaendrőd, Győzelem Termelőszövetkezet főmezőgazdásza, 1982-92. Körösi Állami Gazdaság igazgatója, 1992—97. Bethlen Gábor Szakképző Iskola igazgató-helyettese. 1997 óta Gyomaendrőd polgármestere. Nős, előző házasságából két lánya született. ÁLLANDÓ LAKOSOK KORCSOPORTONKÉNTI j MEGOSZLÁSA 2000 VÉGÉN 1 15745 ló Q-3 éves 361 fű, 2%' 4^ éves 406 fű 3% 7-14 é 1414 fő 15-18 S lő. 6% TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK Dr. Dávid Imre, független Vass Ignác, független Dr. Kovács Béla, MSZP Czibulka György, független Dezső Zoltán, Fidesz-MKDSZ-MDF Hangya Lajosné, független Knapcsek Béla, MSZP Véha Lászlóné, Fidesz-MKDSZ-MDF Dr. Valach Béla, független Császárné Gyuricza Éva, Fidesz-MKDSZ-MDF Jakus Imre, független Jenei Bálint, MSZDP Garai János, MSZDP Bátort Gyula, Fidesz-MKDSZ-MDF Kovács Attila, Fidesz-MKDSZ-MDF Tótka Sándor, FKGP Gellai Imre, FKGP Babos László, MSZP Hack Mária, Német kisebbségi kompenzációs lista Ifj. Dógi János, Cigány kisebbségi kompenzációs lista A VÁROSHÁZA MÁR MEGSZÉPÜLT. Gyomaendrőd harmadik esztendeje építi, szépíti főterét. A termálkút, majd a városháza (képünkön) felújítása, a szökőkúttal, új növényzettel megépített park után idén a buszpályaudvaron és a Körös-parti sétány rendezésén a sor. Elkezdődik a volt piactér, most Kner tér árkádsorának felújítása. A tervek szerint jövőre a forgalmas Fő út melletti helyéről ide hozzák át a Kner-emlékművet. Nemcsak az önkormányzat, de a helyi vállalkozók tevékenysége nyomán is szépül a város. Jó példa erre a volt orvosi rendelő szép épületének tavalyi felújítása. Itt most látványkonyhás étterem, pizzéria működik Hogy tetszik lenni? A művészneve Hazadi Zsuzsa (képünkön), ám az idősebbek közül sokan K. Nagy Zsuzsaként emlegetik a Gyomáról elszármazott nótaénekest. Zsuzsa nénihez ma is ragaszkodik a közönség. Ha hívják, megy és énekel. Hazadi Zsuzsát szentendrei otthonában, telefonon hívtuk fel. — Hogy tetszik lenni, kedves Zsuzsa néni? — Hála Istennek, nagyon jól. Az a kis ijedelem is elmúlt, amit a közelmúltban egy apró szívelfáradás okozott. Holnap már az egyik nyugdíjasházba várnak minket, zeneterápiát tartunk. A citeraze- Névjegy nekarunk minden hónapban egy nyugdíjasházba hivatalos, ahol közös énekléssel gyógyítjuk a betegeket és a lakókat. — Gyomaend- rődön az utóbbi pár hónapban többször fellépett. Rokonlátogatóba milyen gyakran jön? — Évente kétszer-háromszor. A rokonok közül már kevesen élnek. Szeretettel gondolok az otthoni kedves ismerősökre, köztük a gyomai Őszidő Nyugdíjasklubra.-Hogyan telik egy-egy napja? — Amióta Szentendrén élek, kicsit csendesebben. Amíg Pesten ' 1'-",...:" ■ '■ ..... laktam, előfo rdult, hogy harminc emberrel is törődtem. Az egyiket fürdetni kellett, a másiknak a lábát ápolni, a harmadiknak bevásárolni. Most, hogy messzebb kerültem, lényegesen kevesebben vannak. Az életem is másképp alakult, meg az idő is telik, idén hetvenhat éves leszek. Van öt-hat kilenc- venvalahány éves kis öregem, hozzájuk még mindig eljárok. — Zsuzsa néni életkedve sok fiatalnak is példa lehet. Mi a titka? — Mindig arra törekedtem, hogy adjam, amim van: a jó szót, a segítőkészséget, a derűt. Azt szoktam mondani, „mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” - válaszolta Hazadi Zsuzsa. Született: Gyomén 1925. június 2-án 1954-ben a fővárosba költözött Nyugdíjazásáig kórházi mosómesterként dolgozott 1972. óta előadóművész, nótaénekes Férje: Varga György nyugállományú őrnagy Korábbi házasságából két gyermeke született, hat unokája van „Csodabogarak” A gyomaendrődi városi képtár állandó kiállításon mutatja be a párizsi éjszakák festőjeként ismertté lett gyomai születésű Corini Margit (1897-1982.) munkáit. Tavasszal a művészetszerető közönség megismerheti az alkotóval kortárs, Női Nyolcakként említett festőcsoport néhány tagjának képeit - tudtuk meg Bula Teréztől, a képtár gyűjteményvezetőjétől. Sajátjuk, hogy igyekeztek eltávolodni a klasszikus modorban festő magyar képzőművészektől. Alkotói szabadságra törekedtek, a nyugat-európai művészethez igazodtak. Idehaza lázadónak, csodabogárnak tartották őket. Corini Margit, bár nem soroltatott ebbe a csoportba, mindenképpen egyéniségnek számított a magyar képzőművésznők körében. Megkérdeztük az iskolaigazgatókat: mire neveljen az iskola? Fülöp Istvánná, a 2-es Számú Általános Iskola igazgatója:- Igyekszünk a dinamikusan változó jövőre és az állandó, egészséges küzdelemre felkészíteni a tanulókat. Tesszük ezt úgy, hogy megtanítjuk őket tanulni, gondolkodni és a szerzett tudást sokoldalúan alkalmazni. S mindeközben igyekszünk őket emberré nevelni. Á tanulóinkban szeretnénk olyan személyiségjegyeket elmélyíteni, mint a nyitottság, az önbecsülés, az önállóság, az igényesség, a tolerancia, a humánum, a segítőkészség és a szolidaritás. A nevelés azonban csak a társadalom, a család és az iskola szoros együttműködésében valósulhat meg. Ladányi Gá- bomé, a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola igazgatója:- Szent-Györ- gyi Albert szerint az iskola feladata, hogy felkeltse a tudás iránti vágyat. Amiben még sokat tehet, hogy pozitív példát, mintát mutat az emberi kapcsolatokra. Igazán nem az nevel, amit mondunk, hanem amit a gyermek az iskolában megél. Fontos, hogy az iskolában tapasztalt viszonyokban, kapcsolatokban az emberi méltóság tiszteletét lássa és azt, hogy megtaláljuk bennük az értékeket. Ha ez így történik, képes lesz arra, hogy saját magában felismerje az értékeket és másokban is felfedezze azt. Kiss Pál, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola megbízott igazgatója: — A katolikus iskola a keresztény értékek elfogadására és megtartására nevel. Törekszünk rá, hogy a tanulónak legyen igénye a korszerű tudás megismerésére és elsajátítására. Fontos, hogy viselkedéskultúrájukat az egymás iránti tisztelet és megbecsülés jellemezze. Mindennapi cselekedeteiket hassa át Szent Gellért szelleme. Azt szeretnénk, hogy a gyermekeink érezzék az összetartozás erejét, ápolják a nemzettudatot. Legyenek büszkék a magyarságukra. Gubucz József, a Bethlen Gábor Szakképző Iskola igazgatója:- Az iskolánk feladata, hogy a tanulóknak a társadalmilag elfogadott értékeket közvetítse, és segítse a kötődést a nemzeti kultúrához. Igyekszünk példát mutatni az emberek közti érintkezés helyes formáira. Figyelmet fordítunk a tanulók családi életre való felkészítésére. Mindemellett az egészséges életmódra nevelést is fontosnak tartjuk. A fiatalokat arra bátorítjuk, felnőttként merjenek részt venni a közéletben. A személyiség teljes fejlesztésére törekszünk, bízva abban, hogy ez segíti a társadalmi beilleszkedésüket, a munkában, a magánéletben való boldogulásukat. Dr. Kovács Béla, a Kner Imre Gimnázium igazgatója: — Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, mondja a latin közmondás. Az élettér a rendszerváltással, illetve az EU-csatlakozással a korábbinál lényegesen szélesebbre nyílik. A benne való boldogulás feltétele az idegen nyelvek ismerete. A számítástechnika a másik favorizált oktatási területünk. A magyar kultúra és történelem ismerete, az identitástudat rögzítése a harmadik fő feladatunk. Egészséges, boldog, toleráns fiatalokat szeretnénk nevelni, akiknél mellesleg az érettségi után a sikeres felvételik is bizonyítják, hogy a nálunk töltött idő nem volt hiábavaló.
