Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-29 / 24. szám
N É P S Z Á M L Á L Á S 2001. JANUÁR 29., HÉTFŐ - 9. OLDAL írékés megyei hírlap Népszámlálás 2001 Mint köztudott, hazánkban teljes körű lakás- és népesség-összeírás, vagyis népszámlálás lesz, amelyet az 1999. évi CVIII. törvény értelmében 2001. február 1-je és 21-e között kell lebonyolítani. Az összeírás köre kiterjed az ország területén élő vagy bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokra és a hontalan személyekre, valamint a menekültekre, továbbá az ország területén lévő lakó- és üdülőegységekre, beleértve a közösségi elhelyezést szolgáló intézeteket is. A népszámlálások rövid története Bár a szakirodalom az első magyarországi népszámlálásként a II. József rendeleté nyomán 1784 és 1787 között végrehajtott összeírást nevezi meg, államigazgatás által támogatott, általános adatgyűjtési szándékkal szervezett népszámlálást azonban - a statisztikai szolgálat kiegyezés utáni megalakulásának köszönhetően - először csak 1870-ben végeztek Magyarországon. Ezután - a nemzetközi gyakorlathoz igazodva - általában tízévenként követték egymást a népszámlálások. 1870 után a statisztika szerepe erősen megnövekedett. Egyre többen ismerték fel, hogy a társadalmi és a gazdasági intézkedések, döntések alapja a számok, adatok és összefüggéseik pontos ismerete. 1874-ben az országgyűlés megalkotta az első statisztikai törvényt, amely alapul szolgált a további népszámlálások adatainak szakszerű feldolgozásához. Az 1900. évi népszámlálás előkészítésének és lebonyolításának sikeréhez jelentősen hozzájárult a hivatalos statisztika országos szervéről szóló 1897- ben hozott törvény, amellyel az Országos Statisztikai Hivatal, bár minisztériumi vezetés alá tartozott, kellő önállóságot kapott működéséhez. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1950-es évektől alakította ki a nép- számlálásokkal kapcsolatos, általános érvényű nemzetközi ajánlásait, s ezeknek a magyarországi gyakorlat a kezdetektől fogva maximálisan megfelelt. 1983 és 1986 között az Európai Gazdasági Bizottság részletesen megvitatta, a nemzetközi jelentések alapján elemezte, majd véglegesítette azokat az ajánlásait, amelyeket Európa-szerte érvényesíteni kellett az 1990 körüli nép- számlálások során. Ezek szellemében hajtották végre hazánkban is a legutóbbi, 1990-es teljes körű népesség-összeírást, s a mostani is maximálisan figyelembe veszi a nemzetközi szervezetek vonatkozó átmutatásait, ajánlásait. A népszámlálás jelentősége A 2001. évi népszámlálásnak azon túl, hogy az új évezred első teljes körű népesség-összeírása lesz, különös fontosságot ad hazánk nemzetközi helyzete. Az Európai Unióhoz való csatlakozás igénye és lehetősége - miként a társadalmi berendezkedés és a gazdaság egyéb területein is - a statisztikai munka szempontjából is meghatározó jelentőségű. Uniós csatlakozásunkkor nagy súllyal esik majd latba a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak megfelelő statisztikai adatszolgáltatási rend és mód, az adatok védelmének garanciái, valamint a nemzetközi statisztikai intézmények számára történő adatszolgáltatási kötelezettségek messzemenő betartása is. Ez természetesen csak az érem egyik oldala. A másik oldalon a népesség- összeírások általános követelményrendszere áll: a népesség számának, mobilitásának, életkörülményeinek felmérésével, pontos adatok birtokában tervezni a jövőt. Törvényi kötelezettségek A népszámlálások végrehajtásáról az 1993-as statisztikai törvény szerint külön törvénynek kell intézkednie. Ez a már említett 1999. évi CVIII. törvény, amely meghatározza a statisztikának napjainkban és a közeljövőben betöltendő feladatát, célját. Eszerint a különböző statisztikai kimutatásoknak a lehető legjobb, legtárgyilagosabb képet kell adniuk a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok és környezetünk állapotáról, változásairól, A keletkezett adatok nyilvánosságáról az 1992-es adatvédelmi törvény rendelkezik. Az Országgyűlés által 1999 decemberében elfogadott törvény alapján a népszámlálások történetében most először név nélkül kell kitölteni a kérdőíveket Ezzel a népszámlálás végrehajtása a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezéseivel összhangban történik. Az úgynevezett érzékeny, kényesen kezelt adatokat tudakoló kérdésekre, amelyek a nemzetiségi, anyanyelvi és vallási hovatartozásra, valamint a fogyatékosságra vonatkoznak, a válaszadás önkéntes. Népszámlálás a számok tükrében A népszámlálás körülbelül 11 millió személy (a kettős lakhellyel rendelkezőket is figyelembe véve), 4,5 millió lakás, ugyanennyi háztartás és 3 millió család összeírását jelenti. Az összeírást és annak ellenőrzését az önkormányzatok által megbízott több mint 40 ezer számlálóbiztos és 10 ezer felülvizsgáló végzi. A válaszadás az összeíróíven szereplő kérdésekre - az adatszolgáltatók türelmét és válaszadási készségét reálisan felmérve - maximum 30-50 percet vehet igénybe. Elnöki köszöntő Mindenki megszámláltatik, hiszen az új évezred kezdete egyben a népszámlálás éve is. Ám a feladat elvégzése nemcsak a statisztikusokra és a kérdezőbiztosokra hárul, hanem érinti az országban tartózkodó összes embert. Eszmei időpontja a január 31-e és február 1-je közötti éjfél pillanata; a népszámlálásról szóló törvény ezt a másodpercet jelöli ki az országos összeírásra. Mivel tízmilliónál több lelket ennyi idő alatt képtelenség számba venni, a kérdőívek kitöltése országosan február 21-ig tart. (Pótösszeírásra február 28-ig nyílik lehetőség). Olyan alkalom ez, amikor - az elmúlt több mint 100 év alatt már tizennegyedszer - a statisztika egy rövid időre minden emberhez közel kerül. Bízom abban, hogy az összeírás sikeres lesz, és hogy mindenki készségesen válaszol a kérdésekre. Az Önök adatai! mi a törvényekkel összhangban bizalmasan kezeljük. Azt is szeretnénk persze, ha a népszámlálás nem maradna a statisztika ügye, ha adatainak közlését mindenki olyan magánügynek tekintené, amely egyben közügy is, mert ismereteket szolgáltat arról: hányán vagyunk, hogyan, milyen lakásokban élünk, mennyi közöttünk a fiatal, az időskorú, az iskolázott. Ezekhez a fontos adatokhoz az Önök egyéni válaszai alapján juthatunk, de az adatok csakis összesítve kerülnek nyilvánosságra. Tudjuk, hogy az ország lakossága nem arctalan számhalmaz - arra kérünk mindenkit, hogy közreműködésével segítsen ezt bebizonyítani. Üdvözöl minden kedves megkérdezettet a népszámlálás egyik leendő alanya, dr. Mellár Tamás a KSH elnöke Számlálóbiztosok, fékvizsgálók A népszámlálás adatgyűjtési munkáját számlálóbiztosok végzik. Kiválasztásuk, megbízásuk a területileg illetékesjegyző feladata volt. Munkájuk alapja és feltétele a lakosság bizalma, hiszen ők kopogtatnak személyesen az ajtókon, ők kerülnek közvetlen kapcsolatba a családokkal, a polgárokkal. Éppen ezért kiválasztásuk feltételei szigorúak. Megbízhatóság, kapcsolatteremtő képesség, bizalmat ébresztő személyiség, empátia, az adatok titkos kezelésének képessége - sok egyéb mellett ezek megbízásuk alapkövetelményei. A számlálóbiztosok munkájuk magas színvonalú elvégzése érdekében alapos szakmai képzésben részesültek. A számlálóbiztosok lakásukon keresik fel az állampolgárokat, s ott töltik ki a kérdőíveket. Munkavégzésük jogosultságának igazolására valameny- nyien igazolvánnyal rendelkeznek (lásd a lap alján), amelyet az illetékes jegyző állít ki, s amelyet a polgárok kérésére személyi igazolványukkal együtt kötelesek felmutatni. A számlálóbiztosok - kérésre - lehetővé teszik, hogy a polgárok maguk töltsék ki a kérdőívet. Munkájukat titoktartási kötelezettség mellett végzik, az adatszolgáltatók személyes adatait ennek megfelelően kezelik. Munkájuk koordinálására, az adat- felvétel és a kitöltött kérdőívek ellenőrzésére a felülvizsgálók hivatottak. A m 0. a 00 0 kérdőív A 2001. évi népszámlálás során használt kérdőívet hosszas és széles körű előkészítő, szakmai egyeztető munka után véglegesítették, összeállításakor figyelembe kellett venni: •az összehasonlíthatóság érdekében a korábbi népszámlálások hagyományos kérdéscsoportjait, • az aktuális nemzetközi ajánlásokat, • az. elmúlt évtized társadalmi-gazdasági változásait, • az adatvédelmi élőírásokat lenőrizhetík. A kérdőív összeállításánál arra törekedtek, hogy a kérdések könnyen megválaszolhatók legyenek, azonban a pontos adatszolgáltatást elősegítheti, ha bizonyos iratok, bizonyítványok kéznél vannak. Ilyenkor az adat- szolgáltató ezek segítségével pontosabb választ tud adni a kérdésre (pl. iskolázottság, foglalkozási adatok). A kérdésekre a lakásban tartózkodók közül a távollevőkre vonatkozóan is bárki válaszolhat, de csak pontos, valós adatokat közölhet. • a munkába, iskolába utazás módja és időtartama • nyelvismeret • nemzetiség • anyanyelv • vallás • fogyatékosság A lakásokról, épületekről: • a lakás alapterülete, helyiségei, felszereltsége (víz- és gázellátás, fűtés, szennyvízelvezetés stb.) • az épület építési éve, falazata Az adatok sorsa •és az összeírhatóság gyakorlati szempontjait. Az így összeállított kérdőíveket a Központi Statisztikai Hivatal 1999 őszén próba-népszámláláson tesztelte. Ennek tapasztalatai alapján alakult ki a kérdőív végleges formája. A kérdőíveken szereplő kérdésekre a válaszadás törvényben szabályozott módon kötelező, kivéve a már felsorolt, önként megválaszolható kérdéseket. A számlálóbiztosok munkájuk során az adatközlőktől kapott válaszok alapján kötelesek kitölteni a kérdőíveket, az adatokat nem elA tájékoztató minden lakásba eljut 2051, KBStlíü 1-21 Ű6-8Ü-202-6V0 A zöld szám A népszámlálás alatt a Központi Statisztikai Hivatal ingyenesen hívható, ún. zöld számot működtet, amelyen szakemberek állnak mindazok rendelkezésére, akiknek a népszámlálással kapcsolatban kérdésük van, a számlálóbiztosokkal kapcsolatban igazolási kétségeik merülnek fel, vagy tartós távollétük miatt nem tudnak eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek. A népszámlálás zöld száma: 06-80-202-690 Az érdeklődők ezen kívül a www.nepszamlalas2001.hu internet oldalon, valamint az ml és m2 Képújság 159. oldalán is tájékozódhatnak. Mit kérdeznek? A személyekről: • lakóhely • születési idő (év, hónap) • állampolgárság •nem • családi állapot • a családban, háztartásban betöltött szerep • az élve született gyermekek száma • iskolázottság • foglalkozás • a munkáltató, a munkahely neve és címe Az összeírás során a kérdőívekre kerülő adatokat titkosan kezelik. A számlálóbiztosok a kérdőívek kitöltése után átadják azokat a szintén titoktartási kötelezettség mellett dolgozó felülvizsgálók- nak, majd a kérdőíveket a statisztikai feldolgozásig az önkormányzatok tárolják a hozzáférhetetlenség követelményeinek megfelelő módon. Ezután az ívek - feldolgozásra - a Központi Statisztikai Hivatal szakembereihez kerülnek, akiket törvények köteleznek a titkos adatkezelésre. A számítógépes feldolgozás után - amely kizárja a személyek azonosíthatóságát - a kérdőíveket megsemmisítik. A népszámlálás eredményei A népszámlálás előzetes eredményei - mint 1949 óta minden hasonló esetben - gyorsjelentés formájában jelennek meg, előreláthatóan 2001 júniusában. A teljes adattár, a publikációs rendszer általában négy átfogó téma köré csoportosul. Ezek: a demográfia, a foglalkozás, a háztartás-család és a lakás, amelyek a népszámlálás alaptémái, és amelyeket mint mindig, 2001 után is adattár jelleggel közöl a KSH, A 2001. évi népszámlálás adatai ezen kívül úgynevezett elemző kötetekben is nyilvánosságot látnak, amelyek egy-egy résztéma sokszempontú, többféle megközelítésű elemzését tartalmazzák. Az adatok publikálása egy, a magyarországi népszámlálások történetében hagyományosnak tekinthető, az eredményekei összefoglaló kötet közzétételével zárul, előreláthatólag jövő tavasszal. A KSH Mellár T! mmmmm 9. évi CVIII. törvény alapján adatfelvételi fö^atot teljesít, melynek során HIVATALOS SZfKtYNEK Minősül, hízása feljogosítja, Összeíráscéljából épületekbe,-i lakásokra belépjen. kálit az adatvédelmi szabályok betartásával végzi. Az összeírói igazolvány tómű
