Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-29 / 24. szám

10. OLDAL - 2001. JANUÁR 29., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Felbecsülhetetlen értékek a levéltárban A levéltárakban őrzött régi iratok legnagyobb ellensége az idő. A legmodernebb állományvédelmi berendezések csak az Országos Levéltárban és a Széchenyi könyvtárban védik a dokumentumokat. A helyi intézményeknek meg kell elé­gedniük az időnként végzett gombaölő fertőtlenítéssel, a portalanítással, a rendszeres szellőztetéssel, és anyagiak hi­ányában a csekély mértékű restaurálással. Gyula- Mekkora összeget fordítanak évente állományvédelemre? — kér­deztük dr. Erdmann Gyulát, a Bé­kés Megyei Levéltár igazgatóját.- Kétségtelen, hogy a szakma egyik legnagyobb gondja az állo­mányvédelem, hiszen a levéltá­rakban őrzött anyagok harmada károsodott. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a célra pályázati alapot különített el, melyből a megyei levéltár évi egy­két millió forintot nyer. E forrás nélkül gyakorlatilag nem tudnánk az állományvédelemre áldozni, és értékes dokumentumok pusztul­nának el. A Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatai nélkül pedig publikációs, informatikai és más munkáink lehetetlenülnének el. — Melyek a levéltár legértéke­sebb iratai?- Különleges értékek a 18-19. századi megyegyűlési jegyző­könyvek. Hasonlóan értékes a több száz darabból álló kéziratos térképgyűjteményünk, amely a Körösök régi folyását, valamint a szabályozást örökíti meg, mások pedig a települések 18-19. századi szerkezetét, határát, határhaszná­latát. Kiemelten értékes a polgári hagyományokat megörökítő Kner család és a nyomda levelezése is. A több száz éves dokumentumok többsége a helytelen tárolás kö­vetkeztében károsodott. A megye­gyűlési jegyzőkönyveket például sokáig a mai városháza egykori Erdmann Gyula a szarvasi Bolzák 1808-ból származó családfájának dokumentumát tart­ja a kezében o-fotó, kovács Erzsébet börtönének padlóján tárolták, ahol a kötetek egy részét nedves­ség és penész támadta meg.- Milyen módszerekkel védik a levéltári dokumentumokat1- Néhány évvel ezelőtt költöz­tünk át a városháza nyirkos épület- szárnyából a jelenlegi helyünkre. Akkor kétezer folyóméternyi iratot kezeltünk etilén-oxidos fertőtlení­téssel a nedves levegő okozta pe- nészesedés miatt. A Petőfi té­ri épület száraz falai már al­kalmasak a dokumentumok tárolására, a levegő páratar­talma megfelelő. A helyisé­gek fűthetőek, így folyamato­san 15 fok körül tartjuk a hő­mérsékletet azokban a helyi­ségekben, ahol munkaszoba is van. A teljes épületet azon­ban anyagi okokból nem tud­juk folyamatosan fűteni. A legjobb megoldás a klímabe­rendezés lenne, de erre egy­előre nem tudunk áldozni. Marad a rendszeres portalaní­tás, a szellőztetés, és még így is azt kell mondjam, a hazai viszonyok között jól állunk az állo­mányvédelem tekintetében.- A Békés Megyei Levéltár saját restaurátori műhellyel rendelkezik. Milyen munkákat végeznek el itt?- A nem kifejezetten nagy ér­tékű köteteket gondozzuk hely­ben úgy, hogy szétszedjük azo­kat, oldalanként fertőtlenítjük, restauráljuk és újrakötjük. A na­gyobb munkákat, mint például a A levéltárak feladatairól Nyilvántartják azokat a szervezeteket, ahol történeti értékű iratokat (is) hoznak létre. Önkormányzatok, államigazgatási szervek, többségi állami tulajdonban lévő vállalatok irattárait ellenőrzik. Elbírálják, jóváhagyják az irattári selejtezéseket. A kutatók munkáját segédletekkel és fonáskiadványok öszsze- állításával segítik. Jelentős kutató és ügyfél- szolgálati tevékenységet végeznek, ezen belül segítséget nyújtanak például a munka- viszonyok igazolásához. Főként a '90-es évek elején, de még ma is több ezer ügyfél­nek szolgáltatnak adatot a kárpótlással és a hadigondozással kapcsolatban. kétszáz éves megyegyűlési jegy­zőkönyveket, a központi műhe­lyekbe küldjük. Egy-egy példány restaurálása közel 300 ezer fo­rintba kerül, ezért erre csak pá­lyázaton elnyert pénzből nyílik lehetőségünk. — Tavaly a levéltárakat is elérte a közintézményi szférában meg­indított létszámleépítés. Valóban telített a szakma?- Szó sincs róla. A je­lenlegi létszám a törvény szerint ellátandó felada­tok alsó minimumához elég. Szükség lenne kö­zépfokú restaurátor kép­zésére, hogy a helyi in­tézmények házon belül oldják meg a kevésbé ér­tékes, de fontos doku­mentumok fertőtlenítését és restaurálását. Átlago­san húsz százalékos lét­számnövelésre lenne szükség, de a finanszíro­zás oldalát tekintve azt kell mondjam, annak is örülünk, ha a jelenlegi ezerkétszázas országos dolgozói létszámot, és ezen belül a megyei levéltár 25 fős állományát tartam tudjuk. BARACSI MAGDOLNA Hőkezeléssel a daganatok ellen A teljes testi hipertermia hatékony terápiás lehetőség A hőkezeléssel gyógyított rákos betegek 40 százaléká­nak javult az állapota — mondja a főorvos. Az eljárást azok­nál alkalmazzák kiegészítő kezelés­ként— altatásban 42 fokra melegítik a beteget — akik nem reagálnak másfajta gyógy­módokra. A teljes testi hipertermia módszere ma még kutatási stádium­ban van. Budapest Tapasztalatairól dr. Magyar Ta­más, a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház osztályvezető főor­vosa nyilatkozott.- Ön azt mondta, hogy a saj­tónak köszönhetően nagy az ér­deklődés ez iránt a kezelés iránt, de ugyanakkor csodákat ettől az úgynevezett hőkezeléstől sem le­het várni. Éppen egy éve foglal­nyos onkológiai terápiára már nem reagálnak.- Egy-egy ilyen hőkezelés hány percig vagy hány óráig tart?- Már az elővizsgá­latok is meglehetősen macerásak, hiszen ami­kor a beteg jelentkezik, egy onkológus megnézi, hogy egyáltalán indo­kolt-e a kezelés, és ez nagyon fontos, hogy eti­kailag stabil legyen. Ha indokolt, akkor meg kell nézni egy kardiológus­nak és utána meg kell nézni az al­tatóorvosnak, hiszen az egész testhőkezelés hat órás altatásban történik. Tehát három óra alatt felmelegítik, egy-másfél óra, amíg 42 fokon tartják, utána egy óra, amíg lehűl, és utána még az intenzív megfigyelés és a követ­kező nap, ha nincs komplikáció, hazamehet.- Ezt a kezelést 42 fokon csi­nálják, ez a remény 42 foka. Hányszor kell ezt elvégezni? A terápia még kísérleti szakaszban van A fővárosi gyógyító intézménynek egy év után már vannak sa­ját eredményeik és ismerik a nemzetközi tapasztalatokat. A rákos daganatok kezelésében a teljes testi hipertermia né­hány éven belül bizonyosan általánossá válik. Öt vagy hat év lesz ez az idő, azt még senki nem tudja megmondani. Telje­sen úgy tűnik, hogy a sebészi kés, a sugárkezelés és a gyógyszerterápia mellett ez lesz a negyedik hatékony terápiás lehetőség. koznak ezzel és legalább 600 be­teget kezeltek. Ebből a 600-ból mennyien gyógyultak meg?- Azokról a betegekről, akik­ről az aktív onkológia lemondott, hogy nincs értelme tovább kezel­ni, mert a kezelés mellékhatása sokkal súlyosabb, sokkal gyako­ribb, mint a várható hatás. Ezek­nél a betegeknél körülbelül 40 százalékban tudtunk úgy valami­féle eredményt elérni - életmi­nőség-javulást, tumorkisebbe- dést -, hogy a beteget nem visel­te meg a kezelés - mondja dr. Magyar Tamás.- Mégis, milyen betegségeket kellett kezelni, milyen szervi ba­jokat?- A leggyakoribb az emlő­tumor, a tüdőtumor és sajnos egyre több fiatalnál egyre na­gyobb számban a bélrendszeri, a végbél- és vastagbéldaganat. Nemcsak a fővárosból jönnek a betegek, hanem az országból mindenhonnan. Hangsúlyozom, olyan betegek, akik a hagyomá­- Senki nem tudja. Ezért van az orvos-biológiai kutatás stádiu­mában. Mindenütt a világon, ahol csinálják, az Egyesült Államok­ban, Németországban és most már nálunk, a harmadik kezelés után csináljuk a kontrollvizsgála- tokat, CT-vel, MR-rel, és akkor el­döntjük. Ha a beteg lényegesen javult, akkor folytatjuk, ha a be­teg nem javult lényegesen, akkor abbahagyjuk a kezelést.- Ez a hőkezelés 42 fokon megakadályozza a sejtek további terjedését?- A daganatos sejtek - miután nagyon bő a vérellátásuk és tulaj­donképpen a hő a vért melegíti fel - sokkal jobban felmelegednek, mint a normál sejtek. A hőnek önmagában van tumorpusztító hatása, de talán ennél fontosabb, hogy a felmelegített daganatos sejtbe sokkal könnyebben és sok­kal nagyobb koncentrációban jut be a kemoterápiás szer, tehát a hőterápia nem valami helyett van, hanem valami mellett. ■ „TELJES IGAZSÁG NINCS, CSAK FÉLIGAZSÁG, a BAJ ABBÓL SZÁRMAZIK, HA EGY FÉLIGAZSÁGOT TELJES IGAZSÁG­KÉNT KEZELNEK.” (Alfred North Whitehead)

Next

/
Thumbnails
Contents