Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-19 / 16. szám

4. OLDAL - 2001. JANUÁR 19., PÉNTEK HAZAI TŰKOR VASUTAS MEGÁLLAPODÁS. Megegyezett tegnap az idei bérfejlesztésről a MÁV Rt. és a szakszervezet. A megállapodás szerint 8,75 százalékos átlagbérfejlesztést hajtanak égre ezévben; ebből 7,35 százalékot minden vasutas megkap, a többit a minimálbér bevezetésére, teljesítmény-ösztönzésre és pályakezdők elismerésére fordítják. ADATVÉDELEM. Az adatvédelmi biztos, Majtényi László a közér­dekű bejelentésekről szóló törvény módosításának kezdeményezé­sére kérte fel az igazságügy-minisztert annak érdekében, hogy érvé­nyesüljön a közérdekű bejelentőknek a személyes adataik védelmé­hez fűződő alkotmányos joga, azaz az eljárás során az érintett maga rendelkezzen adatai felett. ■ 25 MILLIÓT VETT FEL! (w) 2000. december 27-én, a déli órákban egy békéscsabai pénzintézetben, békéscsabai székhelyű gazdasági társaság számlájáról hamisított készpénzfelvételi utalvány felhasználásával a képen látható férfi 25 millió forintot vett fel. A rendőrség kéri a lakosságot, aki a férfit felismeri vagy információval rendelkezik, értesítse a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályát a 66/523- 700-as telefonszámon! HÍREK RÖVIDEN Kóválygó nyugdíj milliók Budapest Több mint 800 millió forint kering azonosítatlanul a ma­gán-nyugdíjpénztári rendszerben. Ezek az úgynevezett füg­gő tételek, amelyek legalább 2-3 hónap utánajárást követel­nek a pénztáraktól, amennyiben nem akarják elveszíteni ügyfeleiket és presztízsüket. Pedig nem az ő hibájuk. kinthető számviteli hiányosság­nak, egyszerűen pénztári érte­lemben vett téves átutalásról van szó, ugyanis a pénztárak bevéte­li könyvelésében keletkeznek hi­ányosságok. A pontatlanságnak több oka le­het. A leggyakoribb eset a sza­bad pénztárválasztásból követ­kezik; egy-egy munkáltató több helyre is átutalja dolgozója tag­díját, s rosszul párosítja a szám­latulajdonost a pénztárral. Az is gyakran előfordul, hogy a pénzt A magánnyugdíjpénztárak eddi­gi összesített tagdíjbevétele meg­haladta a 20 milliárd forintot. En­nek a négy százaléka, mintegy 830 millió forint azonosítatlanul kering a rendszerben - összegzi az ellenőrzéseket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet­ének sajtófőnöke, Gulácsi Fe­renc. A szakmai zsargon függő tételnek nevezi a gazdátlan pén­zeket. Ez semmiképpen nem te­átutaló cég, vállalkozás más és más néven tünteti fel magát, egy­szer teljes, máskor rövidített vagy mozaikszavas formában. A jogszabály-változtatások is előidézhetnek nyilvántartási hiá­nyosságokat - részletezi az oko­kat Szúróczky Zsuzsa az informa­tikai osztályról -, például az éves és negyedéves bevallási kötele­zettségek is felborították némi­képp a rendszert. A kisebb betéti társaságok, kft.-k, de legfőképp az egyéni vállalkozók keverik össze a szinte évente változó be­vallási kötelezettségek időpontja­it, így a nyugdíjpénztári átutalá­sokat is. ___________________________(CSERNVÁNSZKY) Fü stbe ment kéményseprés (Folytatás az 1. oldalról) — A december 20-ai szerződés- kötés előtt leellenőriztem, hogy beadtak-e kérelmet a cégbíróság­hoz. Ezt megtették — hangsúlyoz­za a jegyző. — Csak időközben ki­derült, hogy a Keviép beadása előtt néhány nappal a Békés Me­gyei Tüzeléstechnikai Vállalat is cégbírósági bejegyzést kért. Egyi­kük Békéscsabai Kéményseprő­ipari és Tüzeléstechnikai Szolgál­tató Kft., másikuk ugyanilyen né­ven betéti társaság bejegyzését kérte. A cégbíróság januárban észlelte ezt, és mivel két azonos nevű bejegyzés nem szerepelhet, a törvény értelmében amelyik cég később adta be igényét - ez eset­ben a Keviép —, annak kell változ­tatnia nevén. A Keviép vezetősé­ge ezért úgy döntött, hogy mivel a névváltoztatás hivatali ügyinté­zése több hónapig tartana, ezért inkább visszavonta az előbbit és más névre — Viharsarki Kémény­seprőipari Szolgáltató Kft.-re — kérte a bejegyzést. Január 10-én e néven be is jegyezték a kft.-t. Mi­vel azonban az önkormányzattal kötött szerződést a cég január 2- 10-ig megszegte - hiszen ez idő alatt nem bejegyeztetett céggel végezte a munkát —, jegyzőként azt a javaslatot terjesztem a kö­vetkező, január 25-ei közgyűlés elé, hogy az önkormányzat a Keviéppel kötött szerződést mondja fel, írjon ki új pályázatot, addig pedig bízza meg - belátása szerint — a két cég közül valame­lyiket a szolgáltatás elvégzésével. E kérdésben tehát a város képvi- selő-testülete dönt majd. VÁRADI KRISZTINA Meghalt Sinkovits Imre Életének 73. évében, hosszan tartó súlyos betegség után el­hunyt Sinkovits Imre Kossuth- díjas, kiváló művész, a Nemzet Színésze. Egészsége már koráb­ban megrendült, de nem hagyta el a színpadot: a halála előtti es­tén Vörösmarty Csongor és Tün­de című darabjában a Tudóst alakította a Magyar Színházban. A színház és a kulturális minisz­térium a színművészt saját ha­lottjának tekinti, temetéséről ké­sőbb intézkednek. ■ Végjáték a Belgrad rakparton (2. rész) A kisgazdák körül kialakult helyzetről kérdeztük Zsíros Gézát, akit többedmagával épp Torgyán József záratott ki a pártból. Békéscsaba- Mi változott a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest?- Az elmúlt tíz év botránykró­nika. Csoda, hogy létezik a párt, de remélem, hamarosan vége lesz ennek az időszaknak.- Úgy érzi, eljött az ideje?- Még nem. Ezt a helyzetet nem én hívtam, hanem ellenemre hívták életre, pedig mindent meg­tettem, hogy a dolgok ne fajulhas­sanak idáig. Ez az anarchia még az előprivatizációs törvénynél kezdődött.- Jó sokáig húzódott...- Nem tudom, miért húzódott ilyen sokáig. Törvénysértő mó­don távolítottak el a pártból, en­nek ellenére sem engem, sem má­sokat, akik ellen ugyanúgy tör­vénysértéseket követtek el, a mai napig nem rehabilitált senki. Miért nem vonták felelősségre a vétkese­ket? Miért?- Tényleg, miért?- Azért, mert az országos nagyválasztmány és a pártelnök­ség összetétele olyan, hogy érde­keik ellen való lenne.- A mai eseményeket figyelve, érez valamiféle elégtételt?- Igen, de ez önmagában ke­vés. Mert ez csak a személyi rész, közben könyörtelenül kialmoztak a paraszt alól. Az 50-es években volt ennyi szegény a falvakban, mint most. És ez az igazán nagy baj. A párt nagy átalakulásokon ment keresztül. Nemcsak a pártal­kotmányt módosították többször, hanem a választmányi tagok je­lentős része is változott. A pártel­nökség összetétele olyan, hogy gyakorlatilag mindössze ketten vannak, akik Torgyánnal kezdték. Igen gyakran cserélődtek mellette a káderek.-Kiaz a két ember?- Bernáth Varga Balázs főtitkár és Gyimóthy Géza alelnök. A mos­tani „stáb” minden tagja Torgyán elnökké választása után került a holdudvarába. És érzésem szerint továbbra is marad ez a két ember, míg a többit folyamatosan cseréli majd.- Igaz, hogy Torgyán nem moz­gató, hanem mozgatott?- A rendszerváltás után tíz év­vel látszik, hogy a különböző pár­tokban van néhány vérbeli politi­kus. De kialakult egy széles réteg, amely a politikából él, nincs mö­göttük családi, gazdasági és egyéb egzisztenciális háttér, ami biztosít­hatná, hogy önállóan, szabadon, legjobb tudásuk szerint álljanak helyt. így aztán fonák dolgok jöt­tek felszínre. Kialakult egy mozga­tó és egy mozgatott réteg. A moz- gatottak között különböző szinten lévő emberek vannak, kinek-ki- nek megvannak a maga feladatai.- Ilyen Torgyán is?- Ómolnár Miklós könyvében számtalan fotót talál az olvasó. Kettőn is látszik, hogy T. J. belföl­di forgalomban lévő repülőgépre száll. Szeretném látni és tudni, hogy ennek a gépnek a repülési költségét hol könyvelték le a kis­gazdapártban. Biztos, hogy nem találnánk meg. Természetesen va­laki finanszírozta ezeket az uta­kat.-Ésa külföldi útjait?- Ez már az állami költségvetés terhére megy. Csak amíg a belföldi járat milliókat emésztett fel, addig a mostani útjai már milliárdos összegekről szólnak. Természete­sen a magán-repülőgépes időszak­nak is volt gazdasági, politikai ho- zadéka, meg a mostani utaknak is.- Mondana példát erre a ,,hozadékra"?- Nem én dolgozom a Kor­mányzati Ellenőrző Hivatalban. Ők tudnák kimutatni ezeket a ho- zadékokat.- Tegyük fel, hogy az elnököt le­mondásra kényszerítik. Flogyan tovább?- A kisgazdapárt szervezeti működési szabályzatát többször megváltoztatták. Lényege az, hogy ezáltal az elnök egyre több és több hatalomhoz jutott. Az még hagyján, hogy egy párttestület hoz egy döntést, de a pártoknak van egy bejegyzési kötelezettsége és egy felülvizsgáló, úgymond cégbí­rósága, ahol kötelességük lenne törvényességi felügyeletet gyako­rolni és megnézni, hogy egy-egy ilyen változtatás összhangban van-e a jelenleg hatályban lévő egyesülési és gyülekezési törvény­nyel, ami a pártok működését sza­bályozza, meghatározza.- Min csodálkozik, Torgyán Jó­zsef tíz évvel ezelőtt törvényen kí­vül helyezte magát?- Magyarországon-a mai napig is az 1949-es szocialista alkot­mány van hatályban. Ezt 1990- ben az MDF—SZDSZ paktum ugyan módosította, de a szellemi­ségét fenntartotta.- De már régen nem ők vannak hatalmon!- Ez igaz, csakhogy az alkot­mány a kétharmados törvények sorába tartozik, s jelen körülmé­nyek között nem tudnak hozzá­nyúlni, de azt hiszem, nem is akarnak. Ezért van fonák helyzet a politikában és a gazdaságban egy­aránt. Miközben piacgazdaság működik, aközben a bíróságok és az ügyészségek nem tehetnek mást, mint a még érvényben lévő, a szocializmusból rájuk maradt, többszörösen módosított törvé­nyek szerint ítélik meg a gazdasá­gi cselekményeket.- Gondolt arra, hogy ismét poli­tikai színpadra lép?- Ez kényes ügy, és nem a sze­mélyemet illetően. Többről van szó. A kisparasztokról, akikért po­litikusként, parlamenti képviselő­ként és a mezőgazdasági bizottság elnökeként kitettem a lelkemet. A magyar történelemben az elmúlt évszázadban három földosztás volt. Büszke vagyok rá, hogy min­den idők legnagyobb területét és a legtöbb állampolgárt érintő föld­osztást nekem sikerült levezényel­nem. Elértük, hogy a paraszt csa­ládok családtagonként egymillió forint árbevételig ne fizessenek adót, kamatmentes hitelt vehesse­nek fel és vissza nem térítendő tá­mogatást kapjanak, amelyből gé­peket, felszereléseket vehettek. Ehhez képest ezeknek a helyzetbe hozott embereknek egy százaléka szavazott rám a 94-es választáso­kon. Magyarul a saját fajtám, aki­kért lehetőségeimhez mérten min­dent megtettem, azt érzékeltette a szavazataival: „Zsíros, nincs rád szükség”. Csakhogy azóta kial­moztak alóla becsülettel, nemcsak az elmúlt két évben, hanem Lakos László leköszöntétől napjainkig. Ezzel szabad prédaként dobtak oda politikai ellenfeleim kénye- kedvének. Tessék megmondani, hogy most, amikor tíz év után ki­derült, hogy minden egyes polüi- kai lépésemet illetően nekem volt igazam, mi a teendőm? Meddig nyúlik a személyes kötelességem?- Sértettséget érzek a hangjá­ban.- Szó sincs erről. De tegyem le­hetővé, hogy ismét hátba szúrja­nak? Hol van garancia arra, hogy a saját fajtám majd tudni fogja, mi a kötelessége és a lehetősége, mint ahogy én tudtam? A fajtám a leg­elemibb kötelességét sem teljesí­tette. Becsülöm a cigányokat, mert önmaguk közül tudnak vajdát vá­lasztani, tudják hova tartoznak. Mondja, ki szorította ki a magyar közélétből a parasztot? Saját ma­ga! Nemcsak én nem vagyok ott a közéletben, hanem a több mint egymillió parasztból senki. Egy­szer már a tükörbe kellene nézni! Tíz év kellett ahhoz, hogy rájöjje­nek, a parasztnak legalább akkora szüksége van arra, hogy ott legyek a politikai életben, mint nekem? Csakhogy a jelen körülmények A saját fajtám, akikért lehetőségeimhez mér­ten mindent megtettem, azt érzékeltette a szavazataival: „Zsíros, nincs rád szükség”. (Archív felvétel) között még egyszer nem hagyom, hogy ugyanúgy packázzanak vé­lem. Ki kell alakítani azt a politikai szituációt, amelyben önmagunk­kal szemben tudjuk érvényesíteni a kötelességünket. Akkor majd te­szem a dolgom. Persze azt is el kell mondanom, hogy az összes panasz és probléma ellenére a lel­kekben megmaradtam annak, aki voltam. Erre utal, hogy a városból, vidékről és a fővárosból egyaránt keresnek levélben, telefonon. Hadd mutassak egy levelet, amely Szatmárból érkezett. Olcsvaapáti polgármestere írta: „Gézám! Nem tudom mi a helyzet a kisgazdapárt újjászervezése körül, amelyet Torgyán nélkül akarnak megolda­ni. Ugyanis ide, Szabolcsba csak hangok jutnak el, hogy mi az igaz, erre lennék kíváncsi sokadma- gammal. Állítólag alakul a helyzet egy Maczó Ágnes-Cseh Sándor- Zsíros Géza hármas vezetéssel. Rengeteg községi szervezet átáll­na egyből ehhez a trióhoz.” Nem tudnék mást tenni, mint azt, hogy ott folytatom, ahol abba­hagytam. Az első lépésben min­den politikai, gazdasági és jogi eszközzel az egyént és az egyén vagyonát védetném le, hogy bíz­hasson a politikában és önmagá­ban is. A mindenkori költségvetés­nek 15 százaléka kellene, hogy el­jusson a paraszttársadalomhoz, mert ezermilliárdos veszteség érte az elmúlt évek alatt, és ezt vissza kell szerezni.- Van-e a kisgazdapártban olyan meghatározó egyéniség, aki elfoglalhatná Torgyán helyét és végre tényleg a kisgazdákkal tö­rődne?- Torgyán holdudvara erre al­kalmatlan és képtelen. Vállpántot lehet osztogatni, de az ilyen váll- pántos legények a paraszt feje fe­lett és terhére képesek alkudozni anélkül, hogy lenne bennük fele­lősségérzet. De azért azt is látni kell, hogy tíz év alatt minden tele­pülésen kialakult egy olyan gaz­datársadalom, amelynek már van félni- és féltenivalója. Közülük olyan közéleti személyiségek buk­kantak fel és még felbukkanhat­nak, akik képesek lesznek tartós helytállásra.- Kérem, nevesítsen! Kire gon­dol?- Aki Torgyán helyére kerül­het? Van olyan. Azt magunk kö­zött jól tudjuk, hogy kik jöhetnek számításba. De természetesen nem nevesítem, hiszen szétszed­nék idő előtt.- Én úgy érzékelem, Torgyán végnapjait éli.- A nagyközönség talán így lát­ja. Csakhogy a kérdés nem ilyen egyszerű. Ne felejtse el, a pártal­kotmány bebetonozta az elnököt. Az országból pedig össze lehet szedni 400 embert, akik kőkemé­nyen csápolnak az elnök mellett, így hát fel kell készülni egy hosz- szan tartó háborúra. Komoly vesz­teségeket kell elszenvedni a párt igazi megújulásáig.- Flol vannak a tömegek, hi­szen a parasztság nem 400 ember­ből áll.- Hallgat a paraszt és kivár. Le­het, hogy nekik van igazuk. 1919- ben volt már ehhez hasonló hely­zet, amikor a románok még a Ti­szántúlon voltak, de a Dunántú­lon már megkezdték a kisgazda- párt újjászervezését. Egy évvel ké­sőbb megnyerték a választásokat.- Hazaérkezése után Torgyán József mit lép legelőször?- Nem hiszem, hogy kocka­cukrot vesz elő a zsebéből. Inkább korbácsot használ majd. Lesz vo- nyítás és magyarázkodás. Tulaj­donképpen igaza van. A hívei meg is érdemlik, hogy ilyen kutyaszo­rítóba kerültek. Hiszen ez a csapat adott lehetőséget arra, hogy kor­bácsot használhasson.- Ön szerint összehívja az or­szágos nagygyűlést?- Most még nem. Kiadja a pa­rancsot, hogy megyénként és tele­pülésenként megtudakolja, kik maradtak a hívei. Ezután lépi meg, amit jónak lát. Hát így műkö­dik ma, 2001-ben nálunk a de­mokrácia. És ott vagyunk, ahon­nan elindultunk.- Mit jósol a 2002-es választá­sokra?- Kaotikus helyzet lesz. A pol­gár nem fogja tudni, hogy kire sza­vazzon.^ Ha egyáltalán elmegy sza­vazni. És itt lesz a felelőssége. El kell mennie, de előtte meg kell fi­gyelnie, ki az, aki képviselheti az érdekeit. Nézze meg, jelenleg ki képviseli a paraszt, az iparos, a ke­reskedő érdekeit a közéletben! Az értékteremtő embereknek nincs képviselete a legmagasabb fóru­mokon. 2,5 millió értékteremtő van az országban. A tízmillióhoz képest ez iszonyú kevés. Az álta­luk megtermelt pénzen kell osz­tozkodni. Visszatérve a választá­sokra, ha megnézzük, ma működő és információval ellátott poliükai párt csak egy van, az MSZP, megfe­lelő tagsággal, kapcsolatrendszer­rel és működéssel. A másik fegyel­mezett csapat a MIÉP. Ők 5 száza­léknál jóval többet érhetnek el. De a politikában nem lesznek megha­tározók. A nyerő szocialistáknak viszont azzal lesznek gondjaik, hogy kivel lépjenek koalícióra. Ne­kik kell meggondolni, hogy milyen partnert választanak, hogy erköl­csileg kárt ne szenvedjenek. Ne­héz megjósolni, hogy kivel kormá­nyoznak. Ha Torgyán marad az el­nök, a kisgazdák a parlamenti kü­szöböt sem érik el. Mindenesetre én ismert embe­reket küldenék a közéletbe, akikre számítani lehet. Nem hagynám, hogy a pártok jelöljék az emberei­ket, akik „szavazógépként” mű­ködnének.- Ha Önt küldik, megy?- Igen, de engem csak a békés­csabai polgárok küldhetnek, ha akarnak, pártok megkeresését nem veszem figyelembe. S akkor legalább három ciklust vállalnék. Az elsőben országosan a politikai alapokat raknám le, a második­ban a Békéscsaba-Budapest autó­pályát építtetném meg, a harma­dikban pedig kellő politikai súly birtokában gazdasági egységeket telepíttetnék ide. (Vége) ______GALLIRIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents