Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-19 / 16. szám

6. OLDAL - 2001. JANUÁR 19., PÉNTEK G A Z D A S Á G riSmÉKÉS MEGYÉI HÍRLAP RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 18.) Borsodchem 6 890Ft ti Fotex 268 Ft ű Matáv 1317 Ft ír Mól 5140 Ft ti OTP 16250 Ft ti Rába 2450 Ft ti Richter 16400 Ft ti Zalakerámia 2 365 Ft ti BUX: 8123,26 ,+1,97% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.1. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 101-116 Emelkedő Ingadozó FOB francia kikötő kukorica 96-101 Ingadozó Ingadozó FOB Mexlkóköböl Tak.-árpa 103 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 345 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 230 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 416,02 Cseh korona 7,52 Euró 265,10 Német márka 135,54 Lengyel zloty 68,72 Osztrák schilling 19,27 Svájci frank 173,18 Szlovák korona 6,06 USA-dollár 282,68 Növénytermesztés Vésztőn a termőföldek minősé­ge a jó közepes és a terméketlen vad szik között váltakozik, az át­lagos érték 21 aranykorona. A helybéliek elsősorban hagyomá­nyos terménykultúrát (gabona, takarmány, napraforgó) termel­nek. A szántóföldi kertészetnek és az öntözéses termelésnek (amihez vizet a Holt-Sebes- Körös biztosíthatna) nincs nagy hagyománya Vésztőn. _______in Fá sítás, parkosítás A mezőkovácsházi önkor­mányzat tavaly közel 700 ezer forintot fordított a vá­ros zöld felületének növe­lésére és parkosításra. Mezőkovácsháza A mezőkovácsházi önkormány­zat évek óta nagy gondot fordít a városkép szebbé tételére, a par­kok és zöldfelületek gondozásá­ra. Tavaly közel 700 ezer forin­tot költöttek a közterületek virá- gosítására, fásítására. Ebből mintegy 12 ezer egynyári és éve­lő virágpalántát, valamint 1000- 1000 facsemetét és különféle cserjét vásároltak. A pénz egy részét pályázati úton, valamint a helyi költségvetésben elfogadott keretből biztosították. A növé­nyek kiültetését segítette a Há­rom szombat elnevezésű orszá­gos környezetszépítő mozga­lom, illetve a helyi városvédő akciók szervezése. A parkosítás során a legtöbb fát és cserjét a reformátuskovácsházi temető­ben létrehozott emlékligetbe, míg a többi növényt a belterüle­ti parkokba, játszóterekre és a közintézmények zöld felületeire ültették ki. tu „HA VALAKINEK EMELIK A BÉRÉT, EZ EGY MÁSIK­NAK ÁREMELKEDÉST JE­LENT.” (Harold Wilson) Mennyit költünk virágra? Magyarországon a családok évente 15-20 ezer forintot költenek virágra. Ha három személyt számítunk egy családra, akkor ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár (beleértve a nőket is) évente átlagosan legalább 5-6 ezer forintot fordít dísznövényekre. Nos, a Körös- Sárréten korántsem ilyen „rózsás” a helyzet. Körös-Sárrét Az országos adatok szerint 2000-ben, a kedvezőt­len időjárás ellenére, sikeres évet zárt a hazai dísz­növényágazat. A magyar virágkereskedők össze­sen 39,1 milliárd forint bevételt értek el az előző évi 34 milliárd forint bevétellel szemben. Ez azt je­lenti, hogy tavaly 15 százalékkal költöttünk többet virágra, mint 1999-ben. A Körös-Sárréten ez a 15 százalékos „virágtúlköl­tekezés” egyáltalán nem érződik. Sőt, az észak-békési férfiak az éves dísznövényvásárlásban általában jóval az 5 ezer forintos határ alatt maradnak. . - Én tavaly háromszor vásároltam virágot, s mind­egyik alkalommal a feleségemnek kedveskedtem vele. Az asszonyt születésnapján, névnapján és a házassági évfordulónkon köszöntöttem csokorral. Mivel mind­három esemény a nyári hónapokra esik, a három csokrot összesen „megúsztam” kétezer forintból - közölte érdeklődésünkre a vésztői N. István. — Ha csak tehetem, én cserepes virágot vásárolok szeretteimnek, mert a szálas virágot „növénygyilkosságnak” vélem. A cserepes virág drágább, de tartósabb is. Például a barátnőmnek nyáron van a születésnapja. Ha vágott virágot vin­nék neki, az másnapra már elhervadna, a cserepes viszont még egy hónap múlva is szép. Persze azért virágvásárlás terén nem költekezem túl. Tavaly mintegy 4 ezer forintot fordítottam dísznövényekre - tudtuk meg a szeghalmi M. Imrétől - Pontosan nem számoltam össze, hogy 2000- ben hány alkalommal vásároltam virágot, de úgy öt­hat alkalommal biztosan megtörtént. Azt sem szá­moltam össze, hogy ezek a csokrok mennyibe kerül­VIRÁGRA KÖLTÖTT PÉNZEK 2000-BEN R (A magyar átlag kb. 5000 Ft/lakos) 2000 1000 I ' N. István M. Imre H. József f (Vésztő) (Szeghalom) (Dévaványa) tek, ám 2500 forintnál biztosan nem fizettem többet értük. Márpedig, ha az országos adatok szerint való­ban legalább 5 ezer forint körüli a magyar áüag, ak­kor nekem most a 2500 forintom miatt lehet, hogy kissé szégyenkeznem kellene... - mondta megkere- sésünkre a dévaványai H. József. ________ iwagyard Hí d épül a kerékpárosoknak Javában tart a kerékpároshíd építése Szarvason. Az 54,4 mil­lió forintos beruházás befejezésének határideje április vége. Szarvas Annak idején a Holt-Körös feletti fahíd megépítésével a város ab­ban bízott, a kerékpárosok előny­ben részesítik majd az átkelés biz­tonságosabb módját. A biciklis­táknak azonban csak kis részét si­került lecsalogatni a közúti hídról, a többség még mindig a rövidebb, ám veszélyesebb utat választja. A veszélyes közlekedési hely­zet megoldására határozta el a vá­ros, hogy közvetlenül a közúti híd mellett épít hidat a kerékpá­rosoknak. Mint azt Skultéti Mi- hálytól, a polgármesteri hivatal műszaki és gazdasági osztályá­nak vezetőjétől megtudtuk, a vá­ros pályázata tavaly a közlekedé­si minisztériumtól 26,8 millió fo­rint támogatást nyert. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács 16 millió forinttal segített, az ön- kormányzat pedig 11,5 millió fo­rint saját erőt vállalt. A közbe­szerzési eljárásban a munkát a Hídépítő Rt. vezette konzorcium nyerte meg. A beruházás tavaly decemberben kezdődött, a befe­jezés határideje 2001. április 30. A huszonnégy méter szabad­nyílású híd immár biztonságos körülményeket teremt a kétirá­nyú kerékpárforgalomnak. Megépül továbbá a főiskola vo­nalában a kerékpárút hídhoz csatlakozó, még hiányzó 114 mé­teres szakasza. Ezzel a Körös-völ­gyi kerékpárút Szarvas területén folyamatos lesz. J mi Az Ön Citroen márkakereskedői: Inter-Flott Center Kft. 5600 Gyulai út 94-96. Tel.: 66/528-040 Fax: 66/528-042 Citroen Szimpex 5940 Tótkomlós, Kossuth u.77. Tel.:68/385-850 Fax:68/385-832 CITROEN A VEZETÉS FORRADALMA Saxo, a sztár Saxo, a töretlen népszerüségű francia világsztár legújabb, “Kedvező Finanszírozási Feltételek” című albumával dobog­tatja meg rajongói szívét. Az új album két száma azonnal a sláger­listák élére került: “15%-os kezdőrészlet” “alapmodell 1 990 000 forinttól”. Kiadja a Citroen - keresse a márkakereskedőknél! VÉLEMÉNYEK MAGYARI BARNA A korrupció jelen van A korrupció szinte ugyanolyan, mint a prostitúció: ha beszélünk róla, ha nem, csaknem valamennyi társadalmi formában, és ma majdnem a Föld összes országában jelen van. A nagy kérdés csak az: milyen mértékben? Egy nemzetközi korrupcióellenes szervezet adatokat összegző tanulmánya szerint Magyarország korrupciós megítélése javuló tendenciát mutat. Hazánk a korrupciós vizsgálatoknál mindinkább tiszta országként tűnik fel, amelynek legfőbb oka a szigorodó jogi szabályozás. Ennek a szervezet­nek a kimutatása alapján Magyar- ország 1996-ban a 35. helyen állt. A következő évben kis hazánk hét országot megelőzve, a 28. helyre avanzsált előre. Aztán az 1998-as esztendő felmérései alapján a 33. helyre eset vissza Magyarország, rá egy évre viszont már ismét a 33. helyre léptünk előre. Ez a szervezet tavalyi adatokat még nem dol­gozta fel, de az előzetes becslése szerint 2000-ben tovább javult korrupcióellenes mutatónk. Persze, ha más forrásra is figyelünk, akkor helyzetünk mégsem nevezhető rózsásnak. Egy másik nemzetközi cég felmérése azt mutatta ki: ma Magyarországon minden harmadik vállalat meg­vesztegethető. Például az ügyintézés gyorsasága, hatékonysága, megbízhatósága érdekében több jelenlegi vagy reménybeli dolgo­zó viszi korrupcióba a „helyzetben” lévőt, aki enged a „csábí­tásnak”. A vidéki Jani bácsi a minap, minden hátsó szándék nélkül, csak egyszerű kedvességből egy szál gerberát vásárolt élete párjának. A kellemes meglepetésnek gyorsan meg is lett a hatása: Mari néni az­nap, szokásával ellentétben, nem kiabált férjével azért, mert a de­rék öreg úr nem tökéletes precizitással vetette be az ágyát. Jani bá­csi némi iróniával gyorsan meg is jegyezte: „Hé, asszony, jobb ha sűrűn nem próbálkozók az efféle virágkalanddal, mert még a vé- gén kiderül, te korruptabb vagy, mint a hazai valóság.” ________■ Tö rvény és következményei A kétezredik év utolsó napjaiban a parlament a kormánykoalíció támoga­tásával elfogadta a mező- gazdasági szövetkezeti üz­letrészekről és az új szö­vetkezetekről szóló tör­vényt. Az érdekképviseleti szervek többsége és az el­lenzéki pártok mindezzel azonban nem értettek egyet. Mezőgazdaság Részlet egy Mádl Ferenc köztársa­sági elnökhöz intézett levélből: „Ebben a helyzetben, amikor a ter­melők az államtól segítő kezet vár­nának, a szövetkezetek - amelyek száma megfogyatkozott az elemi csapások és a politikai támadások miatt, de még mindig jelentős erőt képviselnek - a kegyelemdöfést kapják meg az üzletrészről szóló törvény formájában”.- Hogy látja ezt a kérdést, mint szocialista párti országgyű­lési képviselő? - kérdeztük Tóth Sándort a napokban Mezőko- vácsházán tett látogatásakor.- Az üzletrész kérdését nagy várakozás előzte meg, csak ezért is oly módon kellett volna ren­dezni, hogy valós vagyonhoz vagy pénzhez juttassa a tulajdo­nosokat. Az üzletrész kifizetését semmiképpen nem a szövetke­zeti vagyonából, illetve a kapha­tó hitelből kellene biztosítani, hanem állami forrásból. A szö­vetkezetekre ez nagyon komoly anyagi terhet ró. Jelenleg még nem tudni, hány embert érint, mivel az üzletrész-tulajdonosok most még nyilatkozhatnak, hogy vagyonukkal belépnek-e a kft.-be. A legfontosabb, hogy a szövetkezet vagy társaság, mint gazdasági egység, továbbra is működjön, szolgáltasson és fog­lalkoztasson. H. M. ígéretes marhatenyésztés El kell oszlatnunk egy, a kerge­marhakór kapcsán gyakran emle­getett tévhitet. Való igaz ugyanis, hogy a ridegtartásra is alkalmas ősi magyar szürke ál­lomány nem fertő­zött, hiszen kizáró­lag szálas takar­mányt adnak neki, il­letve legeltetik. Az viszont már túlzás, hogy Árpád-kora óta tenyésztjük. Honfog­laló eleink a kis ter­metű Brachyceros- típust kedvelték. A nagy termetű fehérszürke fajta csak a XIV. századtól kezdve jele­nik meg az ásatási csontleletek­ben. A magyarok bejövetelétől a XII. századig az állatállományá­nak egyharmada ökör és tehén, 25 százaléka ló, a többi pedig fő­ként sertés és juh volt. Napjainkban a belföldi marha­húsfogyasztás alig éri el az évi 10 kilogrammot fejenként. Egyéb húsfélékből, főként sertésből és szárnyasból viszont fejenként 80 kilót fogyasztunk. Talán éppen ez a tény válhat előnyünkre. Szá­mos haszon származna ugyanis a szarasmarha-állomány megkét­szereződéséből. Nőne az export, a tejtermelés (vaj, túró, sajt), je­lentős megtakarítást jelentene az érett marhatrágya alkalmazása a dráguló műtrágya helyett. A fel­nőtt szarvasmarha évente 80-120 mázsa trágyát „termel”, amivel talajaink szerkezetét le­hetne javítani. Persze nem alapoz­hatjuk terveinket a ren­delkezésre álló, mintegy 1200 magyar szürkét számláló tenyészállat-ál­lományra. Ha szarvas- marháinkat nem etetjük a kergekórt terjesztő, ál­lati fehérjéket tartalma­zó adalékokkal, a ma­gyar tarka vagy annak hereford- keresztezése is ígéretes lehet. A magyar tarka élőhús tömege ugyanis túl nagy. Az igényesebb piacokon a speciális, 500-550 kiló tömegű húsfajtákat keresik. Ezek a herefordok vagy a magyar tar­kával keresztezett tehenek és bi­kaborjúk igénytelenek, korán faggyúsodnak. Akár színekben is tarthatók, és gyepre vagy szálas takarmányra, kukoricaszárra, ré­paszeletre, silótakarmányra ala­pozott etetéssel is beérik. Vil­lanypásztor, válogatókarám, ke­zelőfolyosó, itatóvályú hasznosí­tásával az emberi munkaerő-rá­fordítás sem terheli a szarvas- marha tartást. A nagy kérdés: milyen mértékben?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents