Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-14 / 292. szám

MEGYE KORKÉP 2000. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK - 3. OLDAL FOTÓKIÁLLÍTÁS, (c) „De hisz ez szép! Millenniumi hangulat­képek megyénkből” címmel nyílik kiállítás Nyári Attila fotó- riporter képeiből Békéscsabán, a megyeházán holnap délelőtt 9 órakor. Köszöntőt mond Domo­kos László, a megyei közgyűlés elnöke, a tárlatot pedig dr. Erdmann Gyula, a megyei mil­lenniumi bizottság alelnöke nyitja meg. TRIANON, (m) A Bocskai Ist­ván Szabadegyetem Irodalmi Színpada ma 19 órakor „Tria­non a magyar költészetben - 70 év elhallgatott, betiltott Trianon- versei” címmel előadást tart Gyulán, az Erkel Ferenc Művelő­dési Házban. ELMARAD, (b) Előre be nem látott technikai okok miatt Sar­kadon elmarad a ma 10.30-kor esedékes térségi mentőállomás ünnepélyes alapkőletétele. Az esemény egy későbbi időpont­ban kerül megrendezésre. ARANY KOLLÉGIUM, (d) Mit jelent nekünk a karácsony? Ez a címe a bibliai elmélkedésnek, amelyet ma 16 óra 30 perctől rendeznek a békéscsabai Arany János Kollégium diákjainak. Előadó Csaholci László reformá­tus lelkész, fellépnek a Jókai Színház művészei és a kollégi­um lakói. FAÜLTETÉS, (r) A Tessedik Sá­muel Országos Faültetést Szer­vező Egyesület megalakítását előkészítő bizottság tartja alaku­ló ülését december 15-én 13 óra­kor Szarvason, a mezőgazdasági főiskolai karon. A résztvevők a faültetés jövő században való szerepéről és jelentőségéről cse­rélnek gondolatokat. Az alakuló ülés után a főiskolai kar előtti té­ren Tessedik Sámuel halálának 180. évfordulójára emlékeztető akácfát ültetnek, majd megko­szorúzzák a lelkész szobrát. AJÁNDÉKMŰSOR, (d) A Vas­utas Fúvószenekar és a békés­csabai MÁV Diákotthon mazso- rettcsoportja december 15-én, 17 órától a megyeszékhelyi helyőr­ségi klubban évadzáró műsorral kedveskedik a nyugdíjasklubnak és az érdeklődőknek. ÜTKÖZTEK, (c) Orosháza kül­területén, a 47-es főúton ütkö­zött össze tegnap hajnalban két gépkocsi. A balesetben egy sze­mély szenvedett nyolc napon belül gyógyuló sérülést. SÚLYOS SÉRÜLÉS, (c) Med- gyesegyháza belterületén sze­mélygépkocsi ütött el kerékpá­rost tegnapra virradóan. A bal­eset következtében a biciklis sú­lyos sérülést szenvedett. KIGYULLADT, (c) Csanád- apácán, a Batthyány utcában egy 5x5 méteres melléképület gyulladt ki szerdán délután. Személyi sérülés nem történt, a keletkezési okot és az anyagi kár mértékét vizsgálják. _________■ „EGYES KÉRDÉSEKRE NINCS VÁLASZ, AMIT NA­GYON NEHÉZ ELFOGADNI.” (Katharine Graham) A forgalom gyér, a választék széles Jövő hét végén itt a szenteste, ezért lassan gondoskodni kell a feldíszíteni való fenyőfa beszerzéséről. Az idén is bő a választék, pénz­tárcája szerint mindenki kedvére válogathat. A békéscsabai piacon a kereskedők felkészül­ten várják a vásárolni szándékozókat. Békéscsaba A tegnapi piaci napon a forgatagban nehezen talá­lunk rá a fenyőfaárusokra. — Arra, leghátulra men­jenek! - igazít útba az egyik piaci alkalmazott. — Jól kitoltak velünk az idén — mondja érke­zésünkkor egy, a saját kertjében megtermő fe­nyőket árusító békéscsa­bai hölgy. - A szokásos helyünkről elküldték ben nünket ide hátra, az ócs­kapiac mellé árusítani, a vásárlók azt sem tudják, hol keressenek ben­nünket - panaszkodik. - Tizennégy napra hét venötezer forint helypénzt kérnek tőlünk. A fe­nyőfa-kereskedők egy évben egyszer tudnak árulni, három-négy évet kell várni, mire a fa megnő. Ami itt van, azt mindet el kell adni, visszadugni nem lehet a földbe a karácsonyfát! — bosszankodik. A LEGKELENDŐBB FENYŐFAJTÁK ARA Lucfenyő 400-700 forint/méter Ezüstfenyő 3000-4000 forint/méter A többi kereskedő is elégedetlen a „helyki­osztással”.- Alig árultam ma valamit. Ám az is igaz, hogy a vásárlók az utolsó napokra hagyják a fe­nyőfa beszerzését, azt remélik, ha kivárnak, ol­csóbb lesz a fa — mondja egyikük. A választékkal nincs gond, mindenki kívánságát tudják teljesíteni: van luc-, erdei, fekete- és ezüstfe­nyő is, aki nem akarja, hogy tűlevelek borítsák la­kása szőnyegét, az a normandiai fenyőre voksolhat.- A kicsi, olcsó fenyőket keresik leginkább -- magyarázza egy másik kereskedő. - Általában nem méterre, hanem darabra adjuk a fákat, a töve- sek már ötszáz forinttól kaphatók, a luc métere ■ 400-700 forintig terjed, a kétméteres ezüstfenyőt nyolcezer forintért kínáljuk, a 2,5 méteres normandiai fe­nyő kilencezer forintba ke­rül. Az imént egy tizenháromezer forintos fát vit­tek el. A tövesek egyre kelendőbbek, mert azokat nem kell kidobni az ünnepek után, a kertbe kiül­tetve díszei lehetnek az udvarnak, utcának. Min­den évben legtöbbet a hagyományosnak számító karácsonyfából, a lucfenyőből adunk el, de van ke- reslet a drágább, nemesebb fajták iránt is. v. k. Pillantás a pokol bugyraiba Pokoli történetekről sokféle­képpen lehet mesélni. Az vi­tathatatlan, hogy Vujity Tvrtko azt az előadói formát választotta kedd este a bé­késcsabai ifjúsági házban, amely elvezette a közönség leikéhez, valamint szellemi érdeklődéséhez is. Ráadásul a nevetés sem maradt el. Békéscsaba Tizenkét pokoli történet a hangza­tos cím, amelyet a tartalom végül is igazol a népszerű riporter nem­rég megjelent könyvében. Állító­lag magát a szerzőt is meglepte a megjelent nagyszámú közönség. Talán ennek tudható be, hogy több, mint három órán át szóra­koztatta a szavain „csüggő” publi­kumot a Pulitzer-díjas újságíró. A „poklok” szereplőinek történetén hol a borzalom hidege, hol pedig a nevetés rázta a vendégeket. A gyorsan pörgő hírtömegben olyan tartós érdeklődés kísérte témák felvetője Tvrtko, mint az élet a csernobili szarkofág tövében vagy Több százan álltak sorba a szerző néhány kedves szaváért és kézjegyéért D*OTÓ: LEHOCZKY PÉTER az utolsó magyar hadifogoly esete, de járt romániai lepratelepen és a délszláv háborúkban is. — Előadás-sorozatom néhány állomásán találkoztam több szá­zas nagyságrendű érdeklődéssel, de a keddi, békéscsabai rendez­vényen beszélgettünk! Visszakér­deztek az emberek, érdeklődtek, ami nagyon jólesett — vallotta a riporter, majd. kérésünkre papírra vetette ajánlását: ,, Azoknak ajánlom a könyve­met, akik a világ legismertebb sztorijaiban is azokat keresik, akik a hírek mögött vannak. Ez életem kalandregénye. Vujity TVrtkO ” VANDLIK JÁNOS Pusztába kiáltott szavak (Folytatás az 1. oldalról) Végső esetben kezdeményezik a szövetkezetek felszámolását, hi­szen az adósok helyzetében lé­nyeges változás, rosszabbodás kö­vetkezett be - írták a bankárok, hozzátéve, hogy egy-egy vagyon­elem likvidációs értéke csak töre­déke (várhatóan 10-15 százaléka) lesz a folyamatos gazdálkodás el­vén alapuló fedezeti értéknek. Az agrárvagyon ilyen mértékű leértékeléséről, az akkor még csak kilátásba helyezett „klien­túraépítő kótyavetyéről” decem­ber 9-10-ei (szombat-vasár­napi) lapszámunkban írtunk, megszólaltatva Tóth Sándort (ké­pünkön), a 7-es számú választó- körzet MSZP-s képviselőjét. A keddi szavazást követően is­mét felhívtuk Tóth Sándort, hogy szót váltsunk vele az állami tulaj­donú agrártársaságok és a mező- gazdasági szövetkezetek jövőjéről. — A kérdés horderejének megfe­lelően név szerinti szavazást kezde­ményeztem az állami gazdaságok privatizációjáról. A végeredmény: 187 igen, 153 nem és 2 tar­tózkodás. Ez azt jelenti, hogy a költ­ségvetési tör­vény decem­ber 19-ei vég­szavazása után szabad az út, január 1-jével megkezdődhet a gazdasá­gok vagyonának értékesítése. A részletekről semmit sem tudunk, éppen most beszéltem az egyik ve­zérigazgatóval, aki elmondta, hogy az APV Rt. ezzel kapcsolatban nem adott semmiféle előzetes tájékozta­tást. A magam részéről csak egyet­len módon tudom elképzelni azt, hogy e vállalatok s a hozzájuk kap­csolódó kis- és nagygazdaságok túl­éljék a magánosítást, mégpedig úgy, ha egyben maradnak. Kérdés, hogy kinek van ennyi pénze?! — Az üzletrészekről szóló tör­vény módosításakor is név szerint szavaztak?- Nem, de a koalíciós többség azt is jóváhagyta, valamikor este fél kilenc körül. Az előterjesztés­hez képest egyetlen pozitív válto­zás történt: az államtól az üzletré­szek megvásárlására felvett hitelt nem egy, hanem három éven be­lül kell visszafizetni. Rendkívül fe­szült volt a hangulat az ülésterem­ben, ötperces tárgyalási szünetet is be kellett iktatni. A tárcavezető Torgyán József megpróbálta ösz- szefoglalni a vitában elhangzotta­kat, lényegében ugyanazokat so­rolta, mint Szabadi államtitkár a múlt kedden hajnali fél háromkor.- Ezek után hogyan látja a vidé­ki Magyarország, ezen belül Békés megye és választókörzete esélyeit? — Minden józan érv amellett szól, hogy egyben kell tartani a szö­vetkezeteket, mert csak így lehet műveltetni és vetésforgóban hasz­nálni a sok kis parcellát. Az esetek többségében erre már csak egyet­len mód van: az, ha december 31- éig átalakulnak a szövetkezetek gazdasági társasággá. Kérek is min­den érintettet, hogy saját jól felfo­gott érdekében éljen a lehetőséggel - válaszolta Tóth Sándor. MÉNESI GYÖRGY VÉLEMÉNYEK VARADI KRISZTINA Az idén a csokimiku­lásból is keve­sebb fogyott. Ünnepváró - tavaszias télben Bár az üzleteket és a kirakatokat már november közepe óta csillo­gó díszbe öltöztették a vásárlócsalogató kereskedők, jócskán meg­nyújtva ezzel a karácsonyvárás időszakát, mégsem ők okolhatóak azért, hogy az idén nem a megszokott hangulatban telnek az ün­nepre készülés napjai. A tavaszias tél nem csak az embereket, de a madarakat is zavarba hozta, többen közülük „elfelejtettek” útra kelni, így még mindig a Dél-Alföldön tartózkodnak. A Magyar Madártani és Természetvédel­mi Egyesület megfigyelése szerint az ilyenkor szokásos igazi kemény fagyok elmaradása miatt az utóbbi hetekben nem volt túl nagy válto­zás a madárvilágban. Ritkaságnak számít, hogy egyszerre vannak je­len a hazánkból elvonuló, valamint a telet nálunk töltő fajok. Az időjárás bennünk is olyan érzetet kelthet, mintha hóolvadás utáni enyhe, szeles tavaszi napo­kat élnénk. A kereskedők tapasztalatai alapján az idén qiég a csokimikulásból is kevesebb fogyott a megszokottnál, és az is elő­fordult, hogy néhány példányuk, nem bírva a télhez méltatlan hő­mérsékletet, megolvadt az üzletek polcain. Csak aztán a karácsonyvárásban - a madarakhoz hasonlóan - nehogy mi is megzavarodjunk! Az ünnep szent perceiben figyel­jünk oda, mit csinálunk, mert - szintén a tapasztalatok mutatják - karácsonykor számtalan veszélyforrás leselkedhet ránk. Ilyen­kor még a nem éppen háziasságáról híres feleség is megpróbál va­lami nagyot alakítani a konyhában, és a legügyetlenebb apuka is elkezd barkácsolni, ha mást nem is, de a fenyőfatalpba minden­képpen igyekszik — akár élete árán - beletuszkolni a szegény ka­rácsonyfát. Ügyeljünk még a halszálkára és tartózkodjunk a túlzott alkoholfogyasztástól is! Nem beszélve a mértéktelen evésről, ami igencsak megviseli a mindennapok sietve bekapkodott falataihoz szokott gyomrunkat. Mert még a végén a tavaszi fáradtság uralko- dik el rajtunk! ____________________________________________■ KISS A. JANOS Szétverés, zsebrevágás, szájalás Sok éhes szájat kellhet még jóllakatni! A kormány most az állam maradék agrárgazdaságainak elkótyavetyélését verette át a parla­menten. Talán egyértelmű, mire gondolok a sok éhes szájjal... A magyar mezőgazdaság bányászbéka-tenyésztésre is alkalmas­sá tétele évtizedünk „sikertörténete”. Néhány (ál)kisgazda hagymá- zos álmaként a fürdővízzel a gyereket is kiöntöttük. Kolhoztalanítás ürügyén az agrárium stabilitását, fejlődőképességét meghatározó nagyüzemeket is padlóra küldték. Nyilván lett volna az ország érde­keit szem előtt tartó megoldás is... Most a magyar agrárkultúra „génbankját”, az állami mezőgaz­dasági üzemek rendszerét végzik ki. lük is laktak jól a nagyüzem­szétverő kárpótlással? S kik lesz­nek haszonélvezői az államiak ér­ték alatti eladásának? A kormány-, koalíció kikötni látszik: magyar tu­lajdonosok jöhetnek szóba. De mely magyarok? Csak nem...?! A szarvasi, a hidasháti és a mezőhegyesi gazdaság az először vá­góhídra hajtandók között szerepel. Ebben az évtizedben az állam­gazdát megszemélyesítő privatizációs urak (jó esetben) hanyagsága, sok minden felett szemet hunyása vezetett oda, hogy az ország leg­jobb földjein, kiváló szakemberekkel, termelési hagyományokkal e gazdaságok nagyon is az elvárható szint alatt teljesítettek. S most a kótyavetyénél vajon kik lesznek közülük az eladók s kik a vevők? Szégyenkezem, ha arra gondolok: a II. József által alapított kincs­tári gazdaságot, a mai mezőhegyesi ménesbirtokunkat új viktoriá­nus korunkban egy harmadik József vitustánca oltárán kell felál­doznunk. Sárba tiporják a hagyományokat, az ország valós (példá­ul uniós) érdekeit, áron alul vesztegetik a gazdaságokat, Magyaror­szág leghívebb (állami) szolgálóinak sorsát a szélre bízzák. S köz­ben papolnak, hogy vidékünk felemelésén fáradoznak. Szégyen­kezzenek inkább maguk, fiatal, s nem annyira fiatal urak! (Egyes) Békés megyei képviselők: szavazataik emlékét megőrizzük... ■ Egy harmadik József vitustánca... Aj,,',,,, Ösztöndíjpályázat Berényben Ismeretes, hogy az Oktatási Mi­nisztérium két részből álló, a hát­rányos helyzetű, felsőfokú kép­zésben részt vevő nappali tago­zatos hallgatók részére, valamint az ezután kezdő diákok számára létrehozta a Bursa Hungarica Fel­sőoktatási Önkormányzati Ösz­töndíjpályázatát. Cservenák Pál Miklós, Mezőberény polgármes­tere elmondta: a település önkor­mányzata úgy döntött, hogy csat­lakozik az ösztöndíjpályázathoz. A támogatás havi összegét az önkormányzat határozza meg. A pályázatot az önkormányzat ok­tatási bizottsága írja ki, majd a beérkezett helyi igényeket rang­sorolva terjeszti elő a támogatan­dók körét. A támogatás összege havonta ezer és 5 ezer forint kö- zött alakul majd. _________-sz­Minden forintnak súlya van! 1 forint = 2,05 gramm VAJON MENNYIT JELENT 615 KG MEGTAKARÍTÁS ?’ 'a. tökéletes megoldás a következő oldalon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents