Békés Megyei Hírlap, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-23 / 274. szám

K Ö R K É P 2000. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK - 3. OLDAL ' [ HÍRLAP ■■■■ EGYE KIÁLLÍTÁS, (d) A békéscsabai Keresztény Ifjúsági Egyesület Szivárvány Alkotóköre és a Di­áktanya munkatársai november 24-én 18 órakor nyitják meg Krajcsovszki Tamás Álmok cí­mű kiállítását a Diáktanyán (Bé­késcsaba, Kinizsi u. 20.). A fiatal alkotót Herczeg Tamás, az ifiház igazgatóhelyettese mutatja be. MUZSIKÁLTAK, (w) Immár negyedik alkalommal rendeztek egész napos szórakoztató prog­ramot a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskolában. A napok­ban közel száz diák és a tantes­tület a „Muzsika hangja” elne­vezésű vetélkedőn mérte össze tudását, este pedig családtagok­ból verbuválódott alkalmi együttesek adtak koncertet. RADIOLÓGIA, (d) Ma délután 3 órakor a békéscsabai Réthy Pál Kórházban a radiológiai osz­tály vezetői, főorvosai, munka­társai tartanak tudományos elő­adást a város és a kórház érdek­lődő szakembereinek. A kórház tudományos bizottságának ren­dezvényén üléselnökként dr. Borbola György osztályvezető főorvos irányítja a Nycomed Amersham GmbH Magyarorszá­gi Képviselet által támogatott konferenciát. ÜNNEPI KARAVÁN, (d) Kará­csonyváró ünnepi karavánra ké­szülnek Békéscsabán a Coca- Cola cég szervezésében ma és holnap 17 órától a Billa előtt (Corvin utca 39.). Pénteken dél­előtt ellátogatnak a városi gyer­mekkórházba a szervezők, ahol a Coca-Cola Mikulás megaján­dékozza a gyermekeket. CIVIL, (y) Civil kulturális bör­zét rendeznek november 25-én, szombaton a békéscsabai ifjúsá­gi házban. A 14 órakor kezdődő rendezvényen civil szervezetek és tagjaik lépnek fel. MAGYARSÁG, (z) A Bocskai István Szabadegyetem szervezé­sében zajló programsorozat vendége lesz november 25-én délután Kolozsvári Grandpierre Endre író, történelemkutató. Bé­késcsabán, a Helyőrségi Klub­ban négy órakor kezdődő ren­dezvényen ,,A tragikus magyar sors alakulásának okai” címmel tart előadást. SIKKASZTOTT, (cs) A mind­szenti S. L. sikkasztott - ez de­rül ki egy tótkomlósi lakos felje­lentéséből. Az illető a sértettől egy telep átadásakor átvett száz­tizenhét darab nagy és ezer da­rab kis bálás szalmát és két hek­tárról rozsot. Az ellenértéket, a közel-kilenszáz-ezer forintot ké­sőbbi kifizetéssel ígérte meg. Az elkövető 2000 január óta - többszöri felszólítás ellenére - sem fizet. „A HÁBORŰ TÜL FONTOS KÉRDÉS, HOGY A TÁBOR­NOKOKRA BÍZZUK.” (Georges Clemenceau) Mélyre zuhantak a földárak Zsadányban még sohasem lehetett ilyen ol­csón földet vásárolni, mint ezekben a hetek­ben. A látványos földárzuhanásnak a fő oko­zója a mezőgazdaság kilátástalan helyzete. A gazdálkodók belefáradtak a termelésbe, már nem tudják felvállalni a további vesztesége­ket, ezért inkább túladnak földjeiken. Zsadány Az idei évben nagyon nehéz terhekkel sújtotta az élet a zsadányi mezőgazdasági termelőket. A nyári gyenge búzatermést követően most a másik fontos gabonanövény, a kukorica sem hozta a várt hasz­not. Sőt a kukorica még a búzánál is nagyobb csa­lódást okozott a gazdáknak. Aki Zsadányban hek­táronként 20 mázsa kukoricát takarított be, az idén már a legjobb termelőnek számít, pedig még így is csak vesztesége van. Ám van olyan gazda is, aki a 10 hektáros területéről mindössze 50 mázsa kuko­ricát takarított be. Az észak-békési községben a lakos­ság jelentős többsé­ge mezőgazdaság­ból él. A növényter­mesztés mellett az állattartás a megha­tározó. Most a ked­vezőtlen kukoricatermés következtében az állattar­tás takarmánybázisa vált hiánycikké. Kukorica hiá­nyában nem lehet haszonállatokat nevelni. így ma egyre többen kénytelenek megválni állataiktól. A mostani nehéz helyzetben szinte mindenki meg­próbál túladni a földön. Ezért Zsadányban még sohasem lehetett olyan olcsón szántóföldet és le­gelőt vásárolni, mint ezekben a hetekben.- Zsadányban most valóban nagyon olcsó a föld. Legelőt már ezer forint aranykoronánkénti áron lehet venni, a szántóföld aranykoronánkénti ára pedig 2 ezer forintnál kezdődik - közölte Du­dás Árpád, Zsadány polgármestere. Az önkormányzat el szeremé kerülni, hogy a gazdák nehéz helyzetét kihasználva földüzérek vásárolják meg a zsadányi határt, ezért hajlandó a mostani piaci értéknél magasabb árakon is földet vásárolni. A szántóföldek aranykoronájáért 2500 és 3000 forint közötti összeget adnak, a legelők aranykoronáját 1000 és 1500 forint között veszi. A gazdák által most felajánlott két nagyobb szántóföld-területet (800 ezer forintért) megvásá­rolta az önkormányzat. A szociális földprogram keretéből még 1 millió forintot for­díthat földvásár­lásra a község. A képviselő-testület úgy döntött, ha ez az egymillió forint nem lesz elegendő a célra, akkor to­vábbi egymillió forintot hitel árán is biztosíthat földvásárlásra. magyari barna ZSADÁNYI FÖLDÁRAK SZÁNTÓ napi árak LEGELŐ 1000 íorint/aranykorona az önkormányzat által kínált árak 2000 forint/aranykorona 1-1,5 ezerforint/aranykorona 2,5-3 ezer forint/aranykorona Hősi halottaink Lakossági kezdeményezésre két második világháborúban elesett honvéd síremlékét avat­ták föl tegnap a békéscsabai Kastély utcai temetőben. Békéscsaba Mint Takács Péter, a síremlék lét­rejöttét kezdeményező Lencsési Úti Közösségi Ház igazgatója el­mondta: 55 év után végre méltó módon megemlékezhetnek a má­sodik világháború honvédéiről. Ács Imre és Osán Gergely sírját ed­dig az őket még személyesen is­merő klubtagjaik ápolták. Hanó Miklós alpolgármester beszédé­ben felidézte, hogy a két dunántú­li honvéd a bevonuló oroszok elle­ni tűzharcban esett el 1944. októ­ber 6-án. A síremlék városi pén­zekből és képviselői hozzájárulá- sokból készülhetett el. ifmi A termelők a versenyhivatalhoz fordulnak A Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulnak azok a Békés me­gyei kukoricatermelők, akik a Békési Gabona Rt.-vel kötöt­tek szerződést az idei termésre. A termelők szerint a cég visszaél gazdasági erőfölényével. Békés megye A Magyar Hírlap hétfői számában adta hírül, hogy a viharsarki gaz­dák a Gazdasági Versenyhivatal segítségét kérik. A lap tudósítása szerint a versenyhivatal egyelőre nem foglalkozik a gazdák problé­májával. Ugyanakkor a verseny- hivatalhoz még nem fordultak semmivel a békési gazdák. - A versenyhivatalhoz üyen felkérés nem érkezett, épp ezért érdem­ben nem tudok mit mondani az ügyről - válaszolta kérdésünkre dr. Hodina Péter, a Gazdasági Ver­senyhivatal Élelmiszer-gazdasági Iroda vezetője. Karsai József battonyai gazdálkodó, akit a ku­koricatermelők október 18-án Eleken egyik képviselőjüknek vá­lasztottak, kérdésünkre elmond­ta: nem fordultak még a verseny- hivatalhoz, de mindenképpen ál­lásfoglalást akarnak kérni a testü­lettől. — Szeretnénk, ha a gazdák­ban tudatosulna, hogy máskor ne kössenek ilyen szerződéseket - mondta Karsai József. Úgy tud­juk, az elmúlt négy, öt évben álta­lános szerződéskötési gyakorlat volt, hogy a szállítás időpontjá­ban esedékes tőzsdei árat kötöt­ték ki. Ez az ár jelenleg 32-33 ezer forint körül mozog. _________i^a. A válóok: alkohol, hűtlenség, elhidegülés (Folytatás az 1. oldalról) — Nem tagadom, mi az ital mi­att mentünk szét. Volt, hogy munka után egy hétből három-négy estét a kocsmában, a cimbo­rákkal töltöttem, a csa­lád rovására — vallja be egy középkorú megye- székhelyi férfi. — Ami­kor megéreztem, hogy ennek rossz vége lesz, változtatni próbáltam, de már késő volt, a feleségem idő­közben elhidegült tőlem. A váló­peri tárgyaláson döbbentem rá, hogy vele együtt a családomat is elveszítettem. Lelki sebek és anyagi gondok Szociológusok vizsgálatai alapján az egyedül élők csak­nem ötven százaléka azért választja ezt az életformát, mert nem talál igényeinek megfelelő partnert, harminc százalékuk „sebzett”, tehát már túl van egy-két házas­ságon, húsz százalékuk pedig munkahelyi és karrier­problémák miatt döntött az egyedüllét mellett. A jelenség nem magyar sajá­tosság, világszerte emelkedik a válások száma, és úgy tűnik, a fejlett társadalmakban általános tendencia, hogy a hagyományos családmodell helyett egyre többen választ­ják, a szóló életfor­mát. A demográfu­sok szerint, a jelenle­gi tendenciákat figye­lembe véve, tíz év múlva a 25 és 35 év közöttieknek már körülbelül egyhar- mada fog egyedül élni. VÁRADI KRISZTINA VÉLEMÉNYEK LÁSZLÓ ERZSÉBET Minimálbérre keserű pirula A szomorú tekintetű Gógl Árpád rövidnek tűnő miniszteri pályafu­tása rémlett fel előttem a minap, amikor az egészségügyre borított lepel alól új fent rossz híreket hallottam. Hiába, ha a tárcafőnök megy is, az ágazat testén kidomborodó betegséggócok fájdalmasan megmaradnak... Úgy hűlik, egyes kórházakban dolgozóhiány nehezíti a munkát. Felvennének ápolókat, asszisztenseket, mégsem kígyóznak a sorok az intézmények kapui előtt. Vajon miért? Talán a pálya nem elég von­zó, s nem biztos, hogy az éjjel-nappali megfeszített munka miatt. „Örülj, hogy van munkahe­lyed!” - hallják a kapun belüliek, s a figyelmeztető szavak ezúttal való­ban mélyen elgondolkodtatják a panaszkodókat. Tulajdonképp örülniük kellene a minimálbér megemelésének is, hiszen egészen közelinek érezhetik az időt a takarí­tónők, szakképzetlen kisegítők, hogy a korábbi éhbérük elérheti akár a 40 ezer forintot is. Lelkiisme­retünk mondja: legalább ennyit meg is érdemelnek. A kilátások közt azonban annak réme is fenyeget, hogy a minimálbéres erőpróba ki­meríti a béremelések nagy részét, és a jelenleg 40 ezret kereső szak­ápolók, szakasszisztensek, oklevelet szerzett laborosok nem re­ménykedhetnek abban, hogy jövőre gyarapodna a havi jövedelmük. Az egymást követő képzéseken, szakvizsgákon sikerrel túljutott, esetleg több évtizedes gyakorlattal büszkélkedő, és hivatásukat még mindig mély alázattal, szeretettel gyakorló egészségügyiek tehát ha­marosan megérhetik, hogy semmivel sem kapnak nagyobb anyagi elismerést felelősségteljes munkájukért, mint a szakmával nem ren­delkező minimálbéresek. Tegyük hozzá még egyszer, nem a kórhá­zi takarítónők 40 ezre a sok, hanem a szakgárda 40 ezre a kevés! Amikor tehát a kormány elismeri önmagát, mert pakolt valamit az elviselhetetlenül alacsony minimálbérekre, egy csapásra meg­alázta azokat a diplomásokat, okleveleseket, akiknek esetleg nem mozdulhat a havi jövedelmük a legkevesebbet keresőkétől. ■ KISS A. JÁNOS Ki kicsoda? — kicsi csoda Mi tagadás, jólesett, amikor néhány hónapja adatokat kértek tőlem (is) a szarvasiak az 1990-től 2000-ig terjedő időszakot átölelő Ki ki­csoda? című munkájukhoz. Manapság már nem sokat áldozok a hi­úságra, ám ezúttal megvolt a magam oka, hogy ez a lehetőség ne hagyjon hidegen. E szépséges kisvárosban élhettem éppen egy tucat­nyi éven át. Később (vesztemre) megírtam: az első szabad választá­sok során a város egyik - időközben meghatározóvá lett - képvise­lőjének választási tevékenységét a megyei választási bizottság jog­erősen elmarasztalta. Az öntudatos szarvasi demokrata képviselők- talán első intézkedéseik egyike­ként, s ha nem is úgy gondolták: , virtuálisan - legott persona non ' gratának, azaz a városban nem kí­vánatos személynek nyilvánítottak. Aztán jött ez az érdeklődés. Nemrégen megjelent a kiad­vány, s bevallom, egy ültő helyem­ben kiolvastam. Érdekeltek a régi ismerősök, sokuk életébe most pil­lanthattam először. S megismerhettem felnőtté lett gyermekeit, az időközben oda került (magamfajta) „gyüttmenteket”. A szerkesztők nem válogattak a régi és az új politika személyi­ségei között. A történelem ugyanis a megesett valóságot tartja szá­mon. Van, aki feltüntette az előző rezsimtől kapott, kiérdemelt funkcióit, kitüntetéseit, van, aki nem. Ez is, az is érthető, de a leg­fontosabb, hogy mindenki békésen megfér Szarvason. A könyv lapjain mindenesetre. Reklámoznám a szarvasi Ki kicsodát? Ezt se restellném, jó porté­kát ajánlhatnék, akár az utókornak is. Ám e könyv valamennyi egye- de - úgy tudom’— lábon elkelt, a későn ébredők már csak az után­nyomásban reménykedhetnek. Amiért valójában szükségét érzem a megszólalásnak: gyulaiként (másokkal együtt) pontosan érzem, mi az a sokat emlegetett gyulaiság, melyet - négyévenként prolongált szomorúságunkra - évek óta elveszettnek kell hinnünk. Most meg mintha a nyomára bukkantunk volna. Igaz, kicsit odébb, Szarvason, ahol a Ki kicsoda? fontosabb, mint az, hogy ki kicsoda... ________■ A régi rendfenntartókról Az Orosházi Helytörténeti Csoport jóvoltából éppen egy évvel ezelőtt készült egy füzet, amelyben az orosházi csendőrök történe­tét dolgozták fel. Orosháza A Helytörténeti füzetek sorát újabbal gazdagították a krónikás kedvű kutatók.- Az orosházi rendfenntartó szervek történetét írtuk meg az egykori hajdúktól kezdve egé­szen az 1944-es policárokig A Ma­gyar Állami Rendőrség Orosháza címmel. Az olvasók elé tártuk a rendfenntartók szervezeti átala­kulásait, a változásokat a rendőr­ségnek az 1946. január elsejével megtörtént államosításáig - tájé­koztatta lapunkat Kiss Horváth Sándor helytörténész, szerző. Ez az anyag is csupán mozaikszerű, hézagpótló, ám bőséges forrás- jegyzéket sorakoztat fel. cs. i. Minden forintnak súlya van! 1 forint = 2,05 gramm VAJON MENNYIT JELENT 615 KG MEGTAKARÍTÁS?5 *a tökéletes megoldás a következő oldalon. A könyv lapjain minden­esetre. Örülj, hogy van munkahe­lyed!

Next

/
Thumbnails
Contents