Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-16-17 / 218. szám
2000. szeptember 16-17., szombat-vasárnap A Békés Megyei Hírlap Melléklete Simonyi Imréről Emlék-töredékek a nyolcvan éve született József Attila-díjas költőről Eső-ajánló Igényes emlékkötet Szolnokról Az olimpiai formaruhák A teljes öltözet ára közel százötvenezer forint Hidak a Dunán - négy évtizedes lemaradás A hazánkkal szomszédos Ausztria nagyobb folyóit átlagosan 20 kilométerenként íveli át híd, ezzel szemben a magyar folyókat csak átlag 85 kilométerenként. Kevés a híd az országot két nagy tájegységre osztó Dunán is, pedig a főváros tehermentesítése szempontjából több átkelőhelyre lenne szükség. A folyamon való átkelést 18 kompjárat segíti, de nem pótolhatják a hidakat, melyek közül a már meglévők sem a jelenlegi forgalomhoz épültek. Az Esztergom-Párkány közötti híd az egyetlen a Dunán, amelyet nem építettek újjá a II. világháború után. (Képünkön a Mária Valéria-híd a lebombázása előtt) A Lánchíd átadását (1849) követő hatvan év alatt tíz Duna-híd épült Magyarországon, 1930 és 1950 között öt - köztük a már nem létező Kossuth híd - , 1950 és 1990 között viszont egyetlen egy sem, ha az Erzsébet híd évtizedekkel ezelőtti felújítását nem számítjuk ide. A Lágymányosi hidat 1990 után létesítették. A szekszárdi híd építése egy évtizede húzódik, a meglévők felújítását is állandóan elhalasztják. A hazánkat és a külföldet ösz- szekötő Duna- hidak közül a vámosszabadi híd kisebb forgalmú, napi kétezerjármű halad át rajta — tudtuk meg dr. Tóth Ernőtől, az Állami Közúti Műszaki és Információs KHT munkatársától. Az 1892- ben épült és 1946-ban újjáépített komáromi Duna-híd lett a környék fő dunai átkelőhelye, három- négyezres napi forgalommal. Ez azért alakult így, mert az 1895-ben Esztergom-Párkány között épült Mária Valéria-hidat 1945 után a mai napig nem építették újjá. Fennmaradt adatok szerint már három évezreddel korábban is átkelőhely volt itt, akár később, a török időkben, majd 1663-1762 között repülőhíd, 1842-ben hajóhíd kötötte össze a két települést. Ez az egyetlen híd, melyet a háború után nem pótoltak. Ma komp közlekedik Párkány és Esztergom közölt, napi 10 utat bonyolít le. A híd újjáépítését már 1990-ben kezdeményeztük, de a szlovák partner egyetértésének hiánya miatt csak a közelmúltban kaptak zöld utat a munkálatok. A Mária Valéria-híd megépítésével egyidejűleg egyébként meg kell oldani a két város belső közlekedését — a hídra való felhajtási, le- hajtási lehetőségek kiépítésével. Ez a híd nem a teherforgalom számára épül majd — hallottuk Esztergom polgármesterétől. A program részeként a forgalmat a 10-es, 11- es, 111 -es útra elterelő út létesítését tervezik. Vácott sohasem volt híd a Dunán, csak egy pon- tonhídról van adat Mária Terézia idejéből. Az átkelőhely csupán regionális célokat szolgált ki, mert az országos jelentőségű utak elkerülték a várost. Az észak-déli, a Dunával párhuzamos forgalom — mely főleg a nyári, idegenforgalmi idényben jelentős — a mainál színvonalasabb kompjárattal a jövőben is lebonyolítható. A Dunaföldvár és Solt között a II. világháború előtt épült vasúti hidat 1994-ben felrobbantották és 1951-ben építették újjá. A 40 tonna teherbírásúra épített hídon 3-4-szeres a túlterhelés — állítja Németh József, Solt polgármestere. A Dunántúl és az Alföld között itt lebonyolított forgalmat sebességkorlátozás lassítja. A felújítás elkezdődött. Kolosi Gyulától, az ÚTITERV Kft. szakemberétől hallottuk: a hídon a már csak a teherforgalmat szolgáló vasúti közlekedés az idén megszűnik. A dunaföldvári hídon csak közúti forgalom lesz, vélhetően kerékpárúttal. A Dunaújváros és Dunavecse között a jövőben megépítésre váró hidat nemcsak azok tartják fontosnak, akik a főváros és agglomerációja gépkocsi-, kamionforgalmának a csökkentése érdekében szorgalmazzák, hanem azok is, akik a Dunántúl és az Alföld közötti gazdasági, kulturális kapcsolatok megerősítése, Erdély megközelítése érdekében sürgetik. A környék legnagyobb termelőegységének, a DUNAFERR-nek is jól jönne a híd, építését ezért anyagilag is támogatják — mondja a vasmű vezérigazgató-helyettese. A társadalmi szerveződések is besegítenek, már egyesület is alakult erre a célra. Kovács Péter, Dunavecse polgár- mestere is a település fejlődését reméli és tervezi a híd megépülésétől. Piac, kertváros létrejötte, az egészségügy, a sport és a klubélet fellendülése, az átmenő forgalom csökkenése, a népességmegtartó erő és új munkahelyek lé- tesülése szerepel a tervek között. A híd a települések képviselői szerint magával hozza a kistérség fejlődését is. A szekszárdi Duna-híd megépítése körül még folynak a viták a szakemberek között, bár állításuk szerint megvan rá a pénz. Iványi Ildikó, a Duna Dráva Nemzeti Park igazgatója a híd felépítését támogatja, de azt javasolja, hogy minél távolabb legyen Gemenctől, nehogy a védett természeti övezetek, a holtág-mellékág rendszerek, a vadak és a vízimadarak élőhelye a növekvő forgalom áldozatául essen. Szegedi Ágnes, Dusnok polgármestere azt nehezményezi, hogy már 1976-ban elkezdődtek az előkészületek, megtörténtek a kisajátítások, a kártalanítás, a régészeti feltárásokat befejezték, a dusnoki hídfő építési tervei is elkészültek, a beruházás részleteiről mégsem sikerült mindmáig dönteni. A bajai híd a felújítása után már a hazánkban megengedett legnagyobb terhelést is elbírja, a vonatok akár óránként 80 kilométeres sebességgel is átszáguldhatnak rajta! Környezetvédelmi szempontból is megfelelőnek tartják a beruházást. R. M. Átkelők a Duna MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN Duna-híd (közúti) Vámosszabadi Vasúti híd Komárom Erzsébet-híd (közúti) Komárom Mária Valéria-híd (közúti) Esztergom (felrobbantották) Újpesti vasúti híd Budapest Árpád-híd (közúti) Budapest Margit-híd (közúti) Budapest Kossuth-híd (közúti) Budapest (lebontották) Lánchíd (közúti) Budapest Erzsébet-híd (közúti) Budapest Szabadság-híd (közúti) Budapest Petőfi-híd (közúti) Budapest Lágymányosi-híd (közúti) Budapest Déli vasúti összekötő híd Budapest Duna-híd (közúti) MO-s körgyűrű Duna-híd (vasúti-közúti) Dunaföldvár Duna-híd (vasúti-közúti) Baja Remények A dunaújvárosi, a mohácsi és a szekszárdi híd együttesen mintegy 42-43 milliárd forintba kerülne, mai áron. A szakemberek és a lakosság abban bízik, hogy az új évezredben végre elkezdődik az építésük. Mohácson például a két part között 1894 óta komp, csónak, dereglye biztosította a kapcsolatot, az átjárást. A híd megépítésének terveit sokszor elvetették már. A Dél-Alföld és Baranya közötti gazdasági kapcsolat szorosabbá tétele is indokolja a híd létesítését. A helybeliek Mohácsi Duna-Híd Alapítványt hoztak létre a híd építésének szorgalmazására. Blokád, tíz évvel a blokád után Tíz éve annak, hogy az ország útjait elállták a taxisok, blokáddal próbálva kikényszeríteni a benzináremelés visszavonását. Mellesleg nem sok sikerrel, legalábbis ha innen nézzük, hiszen a mostani üzemanyagárak köszönő viszonyban sincsenek az akkori, kedélyt borzoló összegekkel. De nem is erről akarok beszélni, különben is a benzin árszerkezetének és az emelkedés tendenciájának elemzése meghaladja egy jegyzet lehetőségeit. Izgalmasabb a kérdés politikai háttere. Ha emlékeznek rá, a taxisblokádot a kard ki — kard ellenében légköre vette körül. Az ellenzék azonnal a taxisok oldalára állt, a kormány szerint egyenesen az SZDSZ szervezte a blokádot, naná, hogy kabinet-bukta- tási céllal. A kormány pedig — miután integetős belügyminisztere (hárman fogták a Parlament ablakában Horváth Balázst, hogy ki ne essen integetés közben) maga mögött tudta az Országház előtti tüntetőket — a fegyveres erők bevetését fontolgatta. Magam hallottam, amikor a kormányhoz közelálló (egészen bennük lévő) tévériporter azt mondta az Erzsébet-hidat eltorlaszoló taxisokra: „Nyugaton ilyenkor kivezényelnék a harckocsikat és beletaszítaná őket a Dunába.” Végül, hosszas tárgyalások után a blokádot visszavonták, a rend helyreállt, a taxisok ismét taxiztak, az utasok pedig utaztak. Egyetlen feladat maradt hátra: az ügy politikai konzekvenciáját levonni. A parlament a demokráciát veszélyeztető lépésnek minősítette a blokádot, annak szervezőit pedig bűncselekmény elkövetésével vádolta, ám politikai nyomásra és a békesség kedvéért a köztársasági elnök kollektív amnesztiában részesítette a részvevőket. Az ügy ezzel lezárult, de foltként máig ott feketéllik tízéves demokráciánk történetén. Miért érdekes ma az évtizeddel ezelőtti történet? Pusztán azért, mert ismét blokádot vontak az autósok. Ezúttal Nyugaton, Belgiumban, Franciaországban, Angliában, s mire e sorok megjelennek, talán újabb országokban is. Olyan helyeken, ahol a demokráciát nem most tanulják, hanem évszázadok óta együtt élnek vele. A kérdés most az, veszélyezteti-e a blokád a demokráciát, s bűnösök-e a blokád szervezői Nyugaton vagy sem. Ha nem veszélyezteti és nem bűnösök a blokádolok, akkor itt miért veszélyeztette és miért voltak bűnösök? A múlt elmúlt, vagyis megtörtént. Túl sokat nem lehet vele kezdeni. De a tíz évvel ezelőtt Magyarországon történteket átértékelni lehet, sőt a Nyugaton történtek fényében kötelező. Árpási Zoltán Izgalmasabb a kérdés politikai háttere. Békéscsaba, 1935. Ev. diakonisszaképző és árvaház. Valószínű, már csak az idősebbek emlékeznek rá, milyen funkciót is töltött be Csaba életében az épület.
