Békés Megyei Hírlap, 2000. szpetember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-30-10-01 / 230. szám

2000. szeptember 30-október L, szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 7 Kufárok, maffia módszerekkel a határőrség járőrei ellen Az embercsempészés mai világunkban az egyik legkifizetődőbb bűncselek­mény. Nem kell hozzá megrendelő, mint az autótolvajoknak, nem kell „beetetni” a piacot, mint a drog esetében. Itt az emberek önként jelentkez­nek, s a velük kufárkodóknak piacot sem kell kutatni. Az „áru” szeretné el­adni — önmagát. — Nálunk a kilencvenes évek elejétől vált mind gyakoribbá az embercsem­pészet — állítja Szőke István, határőr­ezredes. — Volt év, hogy csak 140, volt olyan is, hogy 290 embercsem­pészt fogtunk el és adtunk át a rendőr­ségnek, ha csak a bizonyított eseteket sorolom. Az 1997. november 1-jén életbe lépett határőrizeti törvény fel­hatalmazott bennünket is a nyomozás­ra. Azóta mi nyomozzuk az ügyeket, amíg vádképessé nem válnak. Sajnos, mindig akad munkánk, mert hazánkon át húzódik — délkeletről északnyuga­ti irányban — az illegális migrációs útvonal. Budapest a régióközpont, ahol főleg románok, koszovói albá­nok, afgánok, arabok, kínaiak, törökök — de sajnos, magya­rok is — foglalkoznak szerve­zett embercsempészettel. A befelé irányuló tiltott határát­lépések helyszíne jellemzően az ukrán, a román és a jugo­szláv határszakasz. Kifelé leg­gyakrabban Olaszország és Németország a cél, nemcsak Ausztrián keresztül, hanem Szlovákián át, Csehország fe­lé valamint Szlovénián át. — Kik a „kuncsaftok" ? Akiknek az új haza min­den pénzt és szenvedést megér — Főként azok, akik meg is tudják fizetni az embercsem­pészek által kért, néha igen borsos díjat. Elsősorban afgá­nok és kínaiak. A Távol-Ke­letről érkező illegális határát­lépők szervezettsége csaknem 100 százalékos. Embercsem­pészek segítsége nélkül azon­ban gyakorlatilag nincs esé­lyük, hogy illegálisan átkelje­nek a határon. Útjuk a kiindu­lási helytől a célországig meg van szervezve, olykor — mint a világ­sajtóból is ismert —, embertelen kö­rülmények között. Egy-egy csoport létszáma változó, tavaly júliusban például-297 illegális migránst találtunk az alagi majorban. Akkor nem tudtuk elfogni az ember- csempészeket, mert remek terepjáró­ikkal a szántóföldeken elmenekültek a helyszínről. Majd egy éven át tartó nyomozás után még az elmúlt napok­ban is lefüleltünk egyet közülük, Szol­nokon. Vannak köztük magyarok, uk­ránok, afgánok, és 3400 ember csem­pészését tudjuk rájuk bizonyítani. — És akik útlevéllel jönnek? — Nagyon sok tiltott határátlépő le­gálisan utazik be az országba. Érvényes útlevéllel odamennek, ahová a jogsza­bály nem tiltja. Harminc napig itt tartóz­kodhat bárki, minden különösebb beje­lentési kötelezettség nélkül. Amikor a határidő már szorít, akkor elindulnak önállóan, a korábban kiszököttek útvo­naltérképei alapján. Vagy ők is ember- csempészeket keresnek meg. Augusz­tus 10-én Szombathelyen 44 külföldit fogtak el, 31 moldávot és 13 románt. Bejöttek, kerülgetni kezdték a határtér­séget, Mosonmagyaróvár, Szombat­hely, Kőszeg környékét. Ha találnak egy kis rést, megpróbálhak átjutni. — Több új határátkelő létesült. Ezek megkönnyítik a dolgukat? — Nem. A kishatárátkelő-helyek a szomszédos országok határterületi la­kosságának a kapcsolaterősítését segí­tik. Napi néhány ezer fős forgalmat bonyolítanak. Ott nincs egy időben — Az előző évekhez képest két-há- romszorosát fogtuk meg a szervezők­nek. Ez óvatosságra inti őket, sőt, egy­re nehezebben találnak fuvarozót, mert a szállítás a legkockázatosabb ré­sze az ’embercsempészetnek. Manap­ság egy kínait átvinni Budapestről Bécsbe 1200 dollárba kerül. Ha 60 embert be tudnak rakni egy kamionba, az már 72 ezer dollár — egy útra. Ma az a jellemző, hogy az ukrán szakaszon a csempészek megszer­vezik a szöktetett személyeknek a ma­gyar határ közelébe juttatását, vonat­tal, busszal, Kijevből, Munkácsról, Ungvárról, Beregszászról. Vagy pedig teherautóval, gépkocsikkal viszik le őket, éjszaka. Átvezetik a társaságot a határon. A magyar oldalon megszer­vezik, hogy mikor és hová érkezzenek a szállító járművek. Ezek egy része Magyarországra behozott, lopott autó. Nagy teljesítményű Mercedesek, meg Embercsempészethez átalakított autóbusz, Méhkeréknél bukott le a görög sofőr 1997 májusában több száz átkelésre váró autó, csupán néhány, s ezek az átkelőhelyek a sze­mélyforgalomban kapnak szerepet. — Vannak regionális embercsem­pész-központok? Őrölt bors a nyomozókutyáknak — Mosonmagyaróvár, Rédics, Kör­mend, Tiszabecs, Debrecen, Bicske vagy Szeged környéke kifejezetten ilyennek mondható. Jelenleg 27 bűn­ügyi felderítő szolgálatunk működik a határterülethez közeli városokban. Győr, Sopron, Szombathely, Kör­mend, Rédics, Nagykanizsa, Barcs, Mohács, Siklós, Bácsbokod, Kiskun­halas, Szeged, Nagylak, Orosháza, Bihárkeresztes — és még sorolhatnám — mind munkát ad nekik. — Van-e eredménye ennek a mun­kának? 5000 köbcentis, régi BMW-k. Kisze­dik az üléseket, csak a gépkocsiveze­tőét hagyják meg, és fölborsozzák a kocsit. —- Ez mit jelent? — Őrölt borsot szórnak a kocsi pad­lójára és az ülésekre, hogy a kutya ne tudjon szaglászni és később segíteni a kocsi korábbi utasainak azonosításá­ban. Arcra húzott sísapkát és kesztyűt viselnek, hogy ne legyenek felismer­hetők és ne hagyjanak ujjlenyomatot. Beraknak a kocsiba egy kiló szöget, amivel fölszórhatják az utat, hogy ki­szúrják az üldöző autók gumiját. Az­tán vagy 15 embert bezsúfolnak a ko­csiba majd lekapcsolt lámpával, 140- nel elindulnak, konvojban. Ha eléjük állunk, megpróbálják elütni a járőrt. Lőni csak akkor lehet, ha fennáll a közvetlen veszélyhelyzet, annak az el­hárítására. Ekkor is számolnunk kell azzal, hogy a bezsúfolt emberek is sé­rülhetnek. A feladatunk az, hogy adott esetben akár fegyverhasználattal is akadályozzuk meg a bűncselekmény elkövetését. — Hogyan szervezik az utakat? Kelet-Magyarországon ukránok a szállítók — Az embereket rejtekhelyekre gyűj­tik, és onnan szervezik továbbszállítá­sukat. Az alagi tábor is ilyen volt. Az idén már öt gyűjtőhelyet fedtünk föl, Aszódon 140, Kerepestarcsán 119 em­bert találtunk. Jelenleg az ukrán em­bercsempészet kelet-magyarországi erősödését tapasztaljuk ennek a mód­szemek az elterjedésében. — Sok szörnyűséget hallani a gyűj­tőhelyeikről. — Legtöbbjükön valóban emberte­len és megalázó körülménye­ket találunk. Korlátozzák a menekültek személyi szabad­ságát. Nem szabad kimenni­ük az épületből, azt kapnak enni, amit visznek nekik. A szöktetettek kifizetnek egy bizonyos összeget Pakisztán­ban, Bangladesben vagy Oroszországban. Idekerül­nek, s akkor közük velük, el­fogyott a pénz, telefonáljanak haza pótlásért. Amíg a hozzá­tartozók összeszedik és kül­dik, a várakozók helyzete na­gyon nehéz. Egy főtt tojás ára 1 dollár, egy kóla 3 dollár, egy szem gyógyszer 10 dol­lár, egy injekció 60 dollár, és csak allergia elleni szert ad­nak. Ha valaki nem azért akar telefonálni, hogy pénzt kér­jen, annak az ára percenként 10 dollár. A kínaiak szökteté- sében főként Budapesten élő honfitársaik vesznek részt. Az idén eddig 9ÖÖ kínait fog-! tunk el tiltott határátlépésért, és az ügyeikhez kapcsolódva mintegy 50 embercsempészt. Ezek egy részét a jugoszláv, illetve az osztrák határszaka­szon csíptük el. — Változnak-e az embercsempészek módszerei? — Mind gyakrabban szerveznek be taxisokat. Azt mondják nekik: van itt négy ember, el kéne vinni őket Sop­ronba. Hogy Sopronban, a Lövérek- ben teszik le az utasokat, vagy a főpá­lyaudvaron, az a taxist nem különö­sebben érdekli. Tudja, hogy mire vál­lalkozik, de megéri neki, mert kicsi a kockázat és jó pénz van benne. Az em­bercsempészet nem maffia jellegű bű­nözés. A bűnözőket egyedül az üzlet­ben rejlő pénz érdekli, amiért persze lefizetik a közreműködőket, de nem akarnak maffiafőnökök lenni. —Milyen büntetéssel kell számolni­uk, ha lebuknak? — Tavaly a legkeményebb büntetés hét év börtön volt. M. T. L, Ajánló CD-SIKERLISTA 1. Ákos: Hűség 2. Kispál és a borz: Velőrózsák 3. Kylie Minogue: Light Years 4. Hevia: The Other Side 5. Madonna: Music 6. Balázs Pali: Nem adom kölcsön a szívem 7. Latin Fever (válogatás) 8. Mission Impossible 2. 9. Marie Knopfler Sailing to Philadelphia 10. Z+ In Da House (Rock Island) ZENEI AJÁNLÓ Latin Fever Az itthon is rendkívül népszerű pezs­gővérű, latin zenei irányzat legjobb alkotásait tartalmazza a korong. Részletek a tracküstából: Marc Athony, Ricky Martin, Jennifer Lopez, Will Smith, Gery HaUiwell, Gloria Estefan, Carl Cox, Santana, Astrud Gilberto & Stan Getz, Earth, Wind & Fire, Matt Bianco. Könyv Hiánypótlás, értékmentés SOMI i'VA ÍRÓARCOK A MÚLTBÓL » .* KILGÜSWH.i KÖNYV AR&C.I MAtVYÁR IRODALOM. TANUIÁSAUL« >*»*•» ** A régi korok költészetéről már ma keve­set tudnak a diákok és az irodalomkedve­lők, félő, hogy a felgyorsult világ, a tech­nikai fejlődés még inkább feledteti a múlt értékeit. Ezért különösen fontos és elismerésre méltó Somi Éva középisko­lai tanár íróarcok a múltból című köny­ve, amely kiegészítés a magyar irodalom tanításához, illetve hiánypótló összeállí­tás mindazoknak, akik szeremének bete­kinteni az izgalmas 16—17. század köl­tészetébe. Valódi remekműveket olvas­hatunk olyan költők életművéből, mint Pesti Mizser Gábor, Károli Gáspár, Heltai Gáspár, Tinódi Sebestyén, Dosvai Selymes Péter, Bornemisza Péter, Szenei Molnár Albert, Szepsi Csombor Márton. A szépirodalmin túl kultúrtörténeti jelen­tőségű alkotások is ezek, hiszen a latin korábbi egyeduralma után először ezek­nek a szerzőknek sikerült bebizonyítani, hogy anyanyelvűnkön mindaz elmond­ható, leírható, ami a nagy nyelveken.,A Biblia mellett állatmeséket, históriás énekeket, zsoltárokat, útleírásokat kínál a kötet, valamint életrajzokat, szemelvé­nyeket, műelemzéseket, de még hasznos feladatokat is. A szegedi Mozaik Kiadó gondozásában megjelent könyv igazán tetszetős, szép, elegáns, a borító, a belső tagolás és az illusztrációk mind igényes, kiváló szerkesztői munkáról tanúskod­nak. N. K. Egy önmagát eladó csempészáru Véget ért a hosszú forró nyár, ki-ki le- töltvén szabadságát, visszatért munka­helyére. (Most ne beszéljünk azokról — mert beszélni úgysem elég —, akik­nek nincs munkahelyük, így hát „korlátlan szabadságuk” van). A pihen­tető hetek (diákoknak hónapok) bizo­nyára mindenkinek jót tettek, kivéve ta­lán azokat, akik némely utazási iroda felelőtlensége folytán görög vagy spa­nyol üdülőhelyeken ragadtak egy ideig. De mit hallok? Hallom a tévében nyilatkozó politikusoktól, miniszteriális emberektől, főhivatalnokoktól, hogy ők bizony már évek óta nem voltak sza­badságon vagy ha igen, akkor csak na­gyon rövid ideig. Hiába, bokros teendő­ik — felelősségérzetük — nem engedi meg, hogy távol legyenek attól a hely­től, ahol naponta születnek a fontos döntések. Mert mi történne, ha fognák magukat s felpakolván a családot, irány a tenger vagy az erdők meg a hegyek? Hát a nap talán felkelne, de ki gyújtana világosságot a fejekben? A hatalmas hi­vatali apparátusok (az Osztrák-Magyar Monarchiában sem volt több beamter, mint most) bénultan vesztegelnének, várakoznának irányító elme és szózat nélkül. Szóval vannak emberek, akik — bármely rendszer, bármely kormány is legyen hatalmon — pótolhatatlanok, nélkülözhetetlenek! Vagyis annak hi­szik magukat, s másokkal is ezt akarják elhitetni. Természetesen ők azok, akik lámpagyújtás után is hivatalukban ma­radnak, s naponta viszik haza a munkát: mert nekik nem elég a 12—14 órásra nyújtott munkaidő — ők azt szeretnék (hányszor hallottam ezt, Istenem...), ha legalább 36 órából állana egyetlen munkanap. Miként említém, ez a magatartás nem rendszerspecifikus. Bár hosszú ideig azt hittem, hogy csak az épülő szocializmus kádereire jellemző. Ak­koriban az számított igazán elkötele­zett embernek, aki éjt nappallá téve je­len volt a számára kijelölt vártán, s vívta a maga harcát. Egykori rádiós kollégám, aki később Kádár János mikrofonállványává küzdötte föl ma­Nyárutó gát, hosszú előadást tartott nekünk er­ről, mondván: az ily magatartás egyik fő ismérve a párthűségnek. S most fellapozom Nemes György „Bal-jobb, bal-jobb” című kötetét, melynek egyik írása éppen a túlbuzgó kádert örökíti meg az Utókor számára. A szemelvény egyik szereplője Benke Valéria, az egykori tanítónő, aki most éppen (1950—54) a Béketanács titká­ra. (Később a Magyar Rádió és Tv el­nöke lesz, majd művelődési miniszter, végül pedig a Társadalmi Szemle fő- szerkesztője — tagja a Politikai Bi­zottságnak, az Elnöki tanácsnak stb.). Nemes így jellemzi: „Koszorúba font haja szinte jelképe volt a kor puritán, nyugodtan mondhatom: nőietlen nő­ideáljának. Pedig ez az akkor harminc­éves fiatalasszony nemcsak okosságá­val, hanem értelmes sugárzó tekinteté­vel is kitűnt sok korabeli funkcionári­us társa közül.” Nos, az egyik szombaton már estébe hajlik az idő, mikor Nemes benyit fő­nöknője szobájába, aki természetesen még dolgozik. „Kétgyermekes anya vagy, s persze elsősorban hivatásos for­radalmár. De szerintem nincs rendben, hogy olyan keveset vagy a gyermekeid­del” - így Nemes György. „Gondolod, hogy haza kellene mennem?” „Gondo­lom? Biztos vagyok benne. Ezeketa me­gyei békejelentéseket eltehetnéd hétfőre, de valami túlzó kötelességérzet itt tart (...) Csak nincs lelkiismeret-furdalásod, hogy a mozgalmi munkádtól lopod el az idődet, ha szombat este negyed hétkor végre itt hagyod a munkahelyedet?” Benke nem sértődik meg, de koránt­sem ért egyet munkatársa kispolgári szemléletével. A „túlzó kötelességér­zet” neki természetes, azaz pártszerű; 1941 óta fertőzte a mozgalom. De mi­től „fertőződtek meg” mai funkcioná­riusaink? Miért találkozunk újból és újból ilyenféle túlteljesítőkkel? Jó, egy részük félti a pozícióját. (Ha nem vagyok jelen, megfúrnak.) Mások szorgalmukat, hűségüket akaiják bizo­nyítani — stréberek, karrieristák. S nyil- ván vannak szimpla szélhámosok is. Nekem mindenféle túlteljesítő gya­nús. „Nem kell azt annyira csinálni!” — mondotta Somlay Artúr izzadó fiatal kollégájának. Mert a kiváló magyar te- átrista nem tévesztette össze a szenve­délyt a túlbuzgósággal. Szóval semmi nyüzsi, mert az üresjárat. Engednünk kellene inkább, hogy megszülessenek alkotó gondolataink. Ehhez pedig pihe­nés, regenerálódás, szemlélődés is szükséges. Ki kellene menni (legalább képletesen) a pusztába — miként haj­dan a próféták valóságosan is kimentek — meditálni és megtisztulni. Nem hiszem, hogy íróasztalok mel­lett — megnyújtott hivatali időben — születnek a nagy művek. Annál gyako­ribb viszont, hogy a hivatal deformálja a jellemet, uniformizálja a személyisé­get és lerontja a teljesítményt. Örülök, hogy miniszterelnökünk volt szabadságon és hogy év közben is foci­zik. Még akkor is, ha olykor mellé lő... Gyarmati Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents